Nemzeti Sport, 2002. március (13. évfolyam, 59-87. szám)

2002-03-01 / 59. szám

4 Hazai labdarúgás ■■■■ BENKŐ GÁBOR Évek óta halljuk és tapasztaljuk, hogy a nyugati klubok egyik leg­fontosabb bevételi forrását az úgy­nevezett „szurkolói boltokban” el­adott termékek (mezek, sálak, zászlók...) eladása jelenti. Az üz­letágban rejlő óriási lehetőségeket persze már Magyarországon is fel­ismerték, ennek ellenére mifelénk rosszabb esetben veszteséges, jobb esetben pedig nullszaldósra jön ki egy ilyen vállalkozás. Általá­ban azzal magyarázzák ezt, hogy a magyar szurkolóknak egyrészt nincs pénzük ilyesmire, másrészt pedig a labdarúgás hazánkban egyelőre jóindulattal sem nevezhe­tő sikerágazatnak... Összeállítá­sunkból azonban kiderül, hogy míg vidéken nem fektetnek nagyobb hangsúlyt az üzlet felfuttatására, addig néhány fővárosi klubnál ko­moly erőfeszítéseket tesznek a kö­zönség lehető legjobb kiszolgálá­sára. Az MTK-nál ma még nem működik külön relikviákat árusító bolt, de a szurkolók az idén tavasszal (ahogyan azt megelő­zően is) sálakat, zászlókat, egyéb kék-fehér színekből álló csecse­becséket szerezhetnek be. A felnőtt­­együttesével megegyező mezt is lehet vásárolni, ebből kétfélét (egyaránt 9900 forintba kerül mindkettő) árusí­tanak: a normál változaton kívül kap­ható még egy speciális, Illés Béla nevé­vel és a 10-es számmal ellátott MTK- dressz is. Ez eddig egyedül a válogatot­tól tavaly visszavonult középpályásnak dukál a Hungária körúton. Újpesten a változások korát élik ma­napság. Amíg korábban omladozó sta­dion és klubház, füstös kis kocsma és egy ócska salakos pálya jelentette a Megyeri úti arénát, addig a tavasszal már több szempontból is kifogástalan és kulturált körülmények várják a csa­patokat és a szurkolókat. A lila-fehér híveket pedig egyre csak kényeztetik a vezetők: az egyik legfontosabb és leg­népszerűbb döntése volt Lukács Ferenc tulajdonosnak és Gyulay Zsolt ügyveze­tőnek, hogy egy közvélemény-kutatás után - az igényekhez igazítva - jócskán lejjebb vitték a jegyek és bérletek árát, olyannyira, hogy bérletet szinte már alig lehet kapni az Újpest-pályára. Ami pedig a szurkolókat ugyancsak érintő és bevételt biztosító üzletet illeti: nos, a stadionon belül hamarosan megnyí­lik a Viola-Pont nevű bolt. Sőt a sap­kák, sálak, mezek, kulcstartók eladásán kívül (ezeket már most is lehet kapni a Megyeri úti klubházban) a tervek sze­rint idővel forgalomba kerülhet az Új­pest Sör is. A legnagyobb, legváltozatosabb kí­nálattal a Ferencváros büszkélkedhet. A szurkolók az Üllői úti Fradi-bolt­­ban minden hétköznap, valamint a meccsnapokon is hozzájuthatnak min­den - kedvenc csapatukkal kapcsolatos - földi jóhoz. A mezek itt 3500-14 000 forintba kerülnek, természetesen a mi­nőségtől függően. Habár arra egyelőre nincsen lehetőség, hogy valaki a boltba besétálva rögvest megvásárolja a ked­venc játékosának nevével és számával ellátott dresszt, külön kérésre ezt a bolt üzemeltetői néhány napon belül megoldják. Ezen és a szokásos tárgya­kon kívül kulcstartókat, ágyneműt, karórát, videó- és audiokazettát, sőt még egy speciális üvegbe csomagolt Fradi-cipőt is vehetnek a legfanatiku­­sabbak. A szurkolók maximális kiszol­gálására azonban valójában csak a kö­zelmúltban fektettek komoly hang­súlyt, hiszen a klub immár hivatalos, a világhálón elérhető honlapot és febru­ár 27-e óta Magyarországon először saját, belső készítésű tv-csatornát is üzemeltet. Korántsem ilyen rózsás a helyzet Székesfehérvárott. A klub jelen pilla­natban nem üzemeltet relikviákat áru­sító boltot, sem a stadionban, sem pe­dig a városban. Ezt a hiányosságot próbálja a maga szerény módján kikü­szöbölni a Videoton FC Baráti Köre, amely - noha a klub erre soha nem adott engedélyt - önerőből próbálja pótolni ezeket a hiányosságokat. A hazai meccsek alatt időnként mozgó­árusok kínálják portékáikat, de sála­kon, sapkákon kívül túl sok minden­nel nem szolgálnak. Karasz János, a Videoton technikai igazgatója szerint ez az ágazat olyannyira silány állapot­ban van az egyesületnél, hogy a téli, brazíliai túra előtt készíttetett el né­hány piros-kék zászlót, amelyet az el­lenfeleknek ajándékoztak. Ebből ma­radt még néhány darab, amelyeket majd szétosztogatnak a szerencséseb­bek között... Karasz János egyébként biztos abban, hogy idővel - ha elké­szül az új Sóstói-stadion - foglalkoz­nak majd a kérdéssel, de erre jó ideig semmi esély sincs. További rossz hír még, hogy egyelőre bizonytalan an-­ nak a műsorfüzetnek a megjelenése is,­­ amelyet az ősz folyamán rendszeresen­­ kiadott a klub.­­ Szombathelyen az 1998-99-es sze­­­zonban megpróbálkoztak egy szur­­o­kólói bolt üzemeltetésével, amelyet azonban - a veszteségek miatt - ha­marosan bezártak. Éppen ezért azóta nem nagyon erőltetik ezt a fajta, máshol és leginkább külföldön jól bevált kezdeményezést, noha igény van erre a Haladás-hívek részéről. Aki pedig 6500 forintot áldozni kí­vánna egy zöld-fehér Hali-mezért (ennyibe kerül egy komplett, reklá­mokkal és a kért névvel, számmal de­korált dressz), az pontosan ekkora összegért a klub székházában adhatja le rendelését. Nos, rövidke körképünk - amelyet a napokban folytatunk - egyenlege tehát azt mutatja, hogy a szurkolás egyelőre inkább a fővárosban jó bolt... RELIKVIÁK A kilencedik kerületben sapkák és ágyneműk mellett Fradi-cipőt is vásárolhatnak a drukkerek A szurkolás csak Pesten üzlet Az Újpest fanatikus szurkolói nem sajnálják a pénzt a relikviákra, sálakkal és zászlókkal felszerelkezve biztatják a lila együttest ELEMZÉS. A Hold utcában már reggel futballoztak, avagy a sportminiszter tervei és ígéretei Végre helyzetbe kerülhetünk Munkatársunktól Futball reggelire — nem rossz prog­ram... No, persze, az igazán kellemes cse­­megézést ilyen esetben egy igazán jó meccs megtekintése jelenthetné, míg röviddel az ébredés után a magyar fut­ballal kapcsolatos elemzést hallgatni, nem biztos, hogy pótolja a langyos tej mellé elmajszolt kakaós kalács okozta élvezetet... Emígyen nem lehettek illúzióink ak­kor, amikor Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter sajtóreggelire hívta az újságírókat, mégpedig azért, hogy a ma folytatódó futballbajnokság apropóján elemezze a labdarúgás helyzetét. A ha­talmas kivetítőn virító felirat alapján kilencvenperces „meccsre” volt kilátás, ám mire a sportminiszter a mondandó­ja végére ért, bőven letelt a kétszer ti­zenöt perces hosszabbítás is. Azoknak, akik a magyar foci mindennapjain edződnek, sok újat nem hozott ez a ta­lálkozó, hiszen a játék tartalmilag nem nyújtott emlékezeteset az elmúlt há­rom esztendőben, így a Deutsch Ta­más által először vázolt pontok is in­kább a vágyakat, semmint a közeljövő­ben már tapasztalható realitást jegyzik, mint például azt, legyen versenyképes a válogatottunk, és hogy a nemzeti együttesünk rövid időn belül bekerül­jön Európa legjobb tizenöt és a világ legjobb harminc csapata közé. Vágya­kozni, álmodozni persze szabad, ám a jelenkori és igencsak szikár képet mu­tató valóság szerint a futball­unkban nincs annyi muníció, hogy ennek az el­várásnak megfeleljen. Azt egyébként a sportminiszter is elismerte, hogy a leg­népszerűbb sportágként számon tar­tott és még mindig a legnagyobb tö­megeket megmozgató futballunk je­lenleg nem produkál világszínvonalon. Mert ahogyan nincsenek klasszis játé­kosaink, úgy ma már sajnos nincsenek olyan nevelők, illetve nincsenek olyan profi edzők sem a sportágban, akik a világraszóló eredményeket világszín­vonalú munkával alapoznák meg. És ez nagy baj... Azért is, mert éppenséggel a nevelés és a tehetség hiánya meghatározhatja annak a vágynak - és éppenséggel a magyar sportminiszter reménykedésé­nek - a teljesülését, amely szerint iz­galmas lehet a professzionális csapato­kat tömörítő bajnokság; népszerűbbé válik a sportág, olyanná, amelyet so­kan űznek; a futballnak újra lesz társa­dalmi presztízse, és így a klubok mindegyikét üzletileg és szakmailag is sikeres, és ami a lényeg, képzett embe­rek irányítják... Ezek a vágyak. Az újrakezdés - amelyet oly sokszor emlegetnek az újjáépítésre váró ma­gyar futball kapcsán - még várat magá­ra. A csütörtöki sajtóreggeli is azt bizo­nyította, hogy a felemelkedés zérus­pontja messze, bár tény - és ebben Deutsch Tamás elemzése is helytálló -, hogy soha még ilyen ragyogó lehe­tőséget nem kapott a sportág. A legnagyobb baj az ígéretekkel van. A sportminiszter kritikusan elismer­te azt, hogy a stadionrekonstrukciós programban meghatározott terminu­sok (vagyis hogy 2002-ben már a felújí­tandó stadionok közül több is használ­ható lesz, nem csupán az újpesti) csúsz­tak, mert az engedélyeztetési eljárások kapcsán senki nem gondolt arra, hogy ez milyen nehézkes folyamat. Ám az önkritika mellett itt az újabb ígéret: a sportminiszter szerint a 2003-2004-es élvonalbeli bajnokságban szereplő csa­patok már valóban az arra kijelölt újjá­varázsolt stadionokban küzdhetnek. E téma kapcsán a nagy kérdés az, hogy vajon a kiválasztottak körébe be­­letartozik-e a Ferencváros pályája... Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy vita robbant ki az Üllői úti aréna felújítása kapcsán - e helyütt ne merül­jünk el a hosszú részletekben -, ám Deutsch Tamás most azt mondta, minden gond ellenére, ha késve is, de elkezdődik az építkezés, és ennek ered­ménye lesz majd a következő időszak­ban egy teljesen fedett stadion. Ami mindennél realizálhatóbb nye­resége a magyar futballnak, az az, hogy van pénz. Első részletként másfél milliárd fo­rint jut a Bozsik-programra, míg a gyerek- és amatőrfutball a kétezres év után már több mint kétszázmillió fo­rintos pályázati támogatást nyerhet el, és ez jócskán meghaladja a korábban óhaj szinten emlegetett összegeket. Deutsch Tamás végezetül beszélt egy másik nagyívű futballtervről is, jelesül a 2008-as Európa-bajnoki pályázatról, amelynek elnyerésére - szerinte - a legnagyobb esélye Magyarországon kí­vül a közös erővel kandidáló osztrá­koknak és svájciaknak, illetve az oro­szoknak van. A sportminiszter szerint, ha országunk győztesként végez, akkor a futballunk az Eb-rendezés révén öt­­százmilliárd forintos fejlesztést gene­rálhat, és több mint kétszázezer külföl­di vendéget csábítana Magyarországra. Egy biztos: ha három év múlva ren­deznének az ISM-ben sajtóreggelit a futballban éppen aktuális helyzet elemzése apropóján, mindjárt jobban esne a falat, ha arra kanyarodna a szó, hogy Magyarország - a rendező or­szág jogán - szereplője lett a 2008-as kontinenstornának. 2002. március 1péntek nemzetisport JÁTÉK: A díjkiosztó után újabb egymillió forint vár gazdára A rúgóverseny folytatódik Munkatársunktól Takács Márton csütörtökön átvette az őt megillető díjat. Nevezett fiatalember lett a győztes a Borsodi Terembajnokság ke­retein belül megrendezett „.. .az egymil­lió forintos rúgás” elnevezésű versenyen. Hogy Takács Márton megkapta, amit megnyert, önmagában még nem lenne hír, s legfeljebb irigykedhetnének rá azok, akik nem tudták őt megelőzni­­ vagy el sem indultak a versenyen. Akik nem indultak el, és így nem le­hettek könnyedén milliomosok, felesle­gesen bánkódnak: a díjátadás során ugyanis kiderült, hogy a játékot a Borso­di Liga tavaszi idénye során újra meg­rendezik! A jelszó szerint a show folyta­tódik, és tekintve, hogy a teremben ren­dezett viadal óriási sikert aratott, aligha kétséges, hogy a folytatás sem hagyja hi­degen a futballkedvelőket. Amit a részletekről feltétlenül tudni kell: a rúgóverseny a második tavaszi já­téknapon indul. A jelentkezési lap a Nemzeti Sportban található majd min­den vasárnap, hétfőn és kedden, s ezt kell eljuttatni szerkesztőségünkbe csütörtö­kig. Aznap (vagyis csütörtökön) este nyilvános sorsolást tartanak, melyen el­dől, melyik hat szerencsés játékos kísér­letezhet az adott forduló egyik bajnoki találkozójának szünetében. (A szabályok megegyeznek azokkal, amelyekkel a te­remben is megismerkedhettünk: a játé­kosok maguk dönthetik el, honnan pró­bálkoznak, és mindenkinek két lehetősé­ge van.) Tizennégy selejtezőt rendeznek az utolsó fordulóig­­ és a tizennégy győztes mérkőzhet a fődíjért, mégpedig abban a stadionban, amelyikben a baj­nokavató mérkőzést rendezik. Jelentkezni tehát már vasárnaptól le­het, az első fordulót jövő pénteken, a Kispest-FTC összecsapás közben ren­dezik meg. Itt, de csakis itt történetesen heten próbálhatják meg a kapuba ívelni a labdát - ekkor ugyanis a címvédő Takács Márton is részt vesz majd a viadalon. Lehet, fél év múlva a következő milli­ót is ő teheti majd zsebre...

Next