Nemzeti Sport, 2002. április (13. évfolyam, 88-116. szám)
2002-04-16 / 102. szám
2002. április 16., kedd nemzeti sport Nemzetközi labdarúgás VARRÓ KRISZTIÁN Legutóbb a világbajnokságok tinédzsereivel foglalkoztunk, ezúttal jöjjenek a „nagy öregek”, azok, akik túl a negyedik ikszen vagy ahhoz igencsak közel járva még érdemesnek találtattak arra, hogy helyet kapjanak a nemzeti csapatukban. A most következő húsz játékos közül kettő, Lothar Matthäus és Franky Van der Elst egykor válogatottjuk legfiatalabb játékosaként debütáltak, majd másfél évtizeddel később veteránként búcsúztak el a világbajnoki szerepléstől. Nem okoz meglepetést, hogy a pályára lépett hét legidősebb játékos közül hatan kapuvédők voltak. A veteránok közül a legidősebb mégis egy csatár, mégpedig a kameruni Roger Milla (utolsó vbmérkőzése idején 42 éves és 39 napos volt). Milla „apó” az 1994-es világbajnokságon már túl volt a negyvenkettedik születésnapján, amikor becserélték az oroszok elleni mérkőzésen, ráadásul pár perc játék után ő szerezte csapata becsületgólját is. Afrika valaha élt legjobb játékosa - az egyetlen, aki bekerült egy világbajnoki All Star-csapatba is - harmincévesen jutott ki élete első világbajnokságára. Spanyolországban (1982) Kamerun veretlenül búcsúzott el a csoportmérkőzések után, pedig az ellenfelek között volt a későbbi világbajnok Olaszország, a bronzérmes Lengyelország és az előző torna meglepetéscsapata, Peru. 1990-ben a Mondiale egyik legnagyobb sztárjává vált, amikor csereként pályára lépve a „szelídíthetetlen oroszlánok” az ő két-két góljával győzték le Romániát és Kolumbiát! Az elveszített világbajnoki negyeddöntő után visszavonult, de a közakaratnak eleget téve, Amerikában két mérkőzésre - csereként - visszatért, így jutott el huszonkét esztendő (!) alatt egyes források szerint 94, mások alapján 79 válogatottságig. Zoff 40 évesen ért a csúcsra A sorban utána következő féltucat hálóőr közül az északír Pat Jennings (41) 1986. június 12-én, a negyvenegyedik születésnapján kapott szerepet a brazilok elleni csoportmérkőzésen. Az volt a Newry, a Watford, a Tottenham és az Arsenal egykori kiválóságának a 119. válogatott mérkőzése (1964-86), amivel pontosan négy évig volt világcsúcstartó. Ezt a rekordot az olaszországi vb Anglia-Egyiptom csoportmérkőzésén döntötte meg Peter Shilton (40 év és 292 nap), aki a „kisdöntőben” kapott két góljával „rontotta” csak vb-statisztikáját a 17 meccsen kapott tíz gólra! „Schilts” húsz év alatt 125 válogatottságig jutott, miközben hazája élvonalában - ahol 1966. májusában, 16 és fél évesen (!) mutatkozott be - 817 mérkőzésen védett. Ő volt az első angol játékos, aki - az alsóbb osztályú fellépéseit is számítva - 1000 bajnoki mérkőzésen szerepelt. Az 1982-es világbajnokság döntőjében, jóval a negyvenedik születésnapja után védett az olasz Dino Zoff (40 év és 133 nap). „Papa Dinonak” a spanyolországi volt a negyedik vb-je (Mexikóban 28 évesen még csak kerettag volt), és ezen a tornán már végre révbe ért: csapata megnyerte a világbajnokságot. Ezután még majdnem egy évig volt válogatott, így 112 válogatottsággal zárta hosszú pályafutását. Több nagy rekordja közül a legjelentősebb az 1972-74 közötti tucatnyi, kapott gól nélkül végigvédett válogatottbeli fellépés! Jongbloed két döntőt vesztett Manuel Bento (39 év és 343 nap), a portugál „Macska” csak karrierje vége felé jutott el az első tornájára, de nem volt szerencséje, mert az angolok elleni meccsen megsérült. Bár a sorban csak később következne, itt kell megemlíteni Bento honfi- és csapattársát, Damast (38 év és 246 nap), aki Mexikóban második számú kapusként ugrott be a Benfica portásának helyére. Jim Leighton (39 év és 334 nap) 1982-ben Rough mögött még csak kerettag volt, de az azt követő három vb-részvétel (1986, 1990, 1998) során már ő volt Skócia első számú kapusa. Búcsúja nem sikerült fényesre, a marokkóiak elleni csúfos vereségben (0-3) ugyanis alaposan benne volt ő is... A kameruni kapus, Joseph-Antoine Bell (39 év és 289 nap) hiába futott be Milláéhoz hasonló parádés karriert Franciaországban, a vébékkel neki nem volt szerencséje. 1982-ben és 1990-ben N' Kono miatt szorult a cserepadra, Amerikában pedig a csapata szerepelt várakozáson alul. A párizsi egyetemen építészdiplomát szerző Bell azzal nyerhetett némi vigaszt, hogy az IFFHS nemzetközi szervezet őt választotta meg az elmúlt évszázad legjobb afrikai kapusának. Az ötvenes években három legendás labdarúgó is csak pályafutása alkonyán mutathatta meg tudását a nagy tornán. Az „argentin Matthews”, Angel Labruna (39 év és 260 nap) - a River Plate legendás ötös fogat csatársorának leghíresebb tagja - már másfél évtizede volt a válogatott tagja, amikor Argentína kijutott az 1958-as tornára. A Riverben majdnem háromszáz gólt jegyző csatár a csehszlovákok elleni mérkőzésen szerepelt utoljára (harminchatodszor) a nemzeti csapatban, ahol összesen 17 gólt ért el. A világháború akadályozta meg Stanley Matthewst (39 év és 145 nap) is az igazi világbajnoki sikerek elérésében. A szélsőjáték varázslója Brazíliában csak egy, négy évvel később pedig két találkozón mutathatta meg magát a világnak. Ezután még 42 éves koráig szerepelt nemzeti színekben, és csak ötvenévesen akasztotta szögre végleg a futballcipőt. Összesen 701 ligatalálkozón öltötte magára a Stoke City és a Bolton mezét! Kettejükkel ellentétben igazi sikerrel - ezüstéremmel - ünnepelte meg 1958- ban egyetlen vb-szereplését Gunnar Gren (37 év és 241 nap). Az 1948-as olimpián és a Milánban megcsodált Gre- No-Li (Gren, Gunnar Nordahl, Nils Liedholm) hármas válogatottban legszebb pályafutást elérő tagja (1940-58 között 57 mérkőzésen 32 gólt jegyzett) akkor már két éve hazatért Itáliából, de még egyszer csúcsra járatta „öreg csontjait”, és a 36 éves Liedholmmal karöltve minden idők legszebb svéd szereplését segítette elő. Sohasem tudhatjuk meg, hogy 1950-ben mire lett volna képes a végül bronzérmes kék-sárga gárda, ha nagy sztárjai nem maradnak ki a keretből... Érdekes pályafutást zárt le az 1958-as világbajnokságon a nyugatnémet Fritz Walter (37 év és 236 nap). A Kaiserslautern stadionjának névadója húszévesen mutatkozott be a Nationalelfben, ahol a világháború alatt majdnem negyedszázszor szerepelt, hogy aztán nyolc évre „elfelejtse” őt Herberger. 1950-ben azonban visszatért a legjobbak közé, és 1954-ben az éppen minket legyőző csapat legjobbjaként nyert világbajnokságot. 1958-ban a keret korelnökeként kapott szerepet, és a svédek elleni elődöntőben volt utoljára - hatvanegyedszer - válogatott. Jan Jongbloed (37 év és 212 nap) két kiscsapatból, pályafutása vége felé jutott ki a németországi és az argentin világbajnokságra, mindkét tornán ő volt a legidősebb kapus. Az FC Amsterdam és a Roda hálóőre tucatnyi világbajnoki mérkőzésén mindössze kilencszer kapitulált, ebből hatszor 1978-ban a Skócia és Argentína elleni mérkőzéseken. Ő volt Gilmar után a második kapus, aki két vb-döntőben védte hazája kapuját, igaz, brazil kollégájával ellentétben mindkétszer a vesztes oldalon szerepelt. Djalma Santos két aranya A bolíviai Carlos Botja (37 év és 184 nap) valóságos nemzeti hősként, élő legendaként jutott ki az 1994-es világbajnokságra, ahol mindhárom csoportmérkőzésen lehetőséget kapott. Egy évvel később hazája kilencszeres bajnokaként, a hetedik Copa América-fellépését követően fejezte be pályafutását. Nála csupán pár nappal fiatalabbként, de jóval nagyobb világbajnoki múlttal a háta mögött szerepelt a legendás brazil hátvéd, Djalma Santos (37 év és 166 nap). 1958 és 1962 világbajnokának csak velünk, magyarokkal kapcsolatban maradhatott rossz emléke, hiszen 1954-ben Hidegkutiék akadályozták meg csapata négy közé jutását, 1966-ban pedig a Farkas János bombagóljára építkező magyar válogatott zárta le a jó Djalma vb-pályafutását. Ezt követően azért még két éven át válogatottnak mondhatta magát (kereken százszor viselte a selecao mezét), és csak 42 évesen - több mint 1200 mérkőzéssel a háta mögött - búcsúzott el a klubfutballtól. Nála négy nappal fiatalabb korában lépett pályára 1994-ben, a brazilok elleni nyolcaddöntőn az uruguayi születésű, de amerikai állampolgár Clavijo (37 év és 162 nap). Szereplése nem aratott osztatlan elismerést, miután a játékvezető egy szerencsétlen szerelési kísérlete miatt a második félidőben leparancsolta a pályáról. A teremspecialista Clavijónál sokkal nagyobb karriert futott be Tom Dooley (37 év és 46 nap), aki szintén nem az Újvilágban, hanem Németországban született. A Bundesligában szép sikereket elérő védő (1990-91-ben a Kaiserslauternnel bajnok lett) csak harmincéves kora után mutatkozott be az amerikai csapatban, de ottani szerepléseibe két világbajnokság is belefért. A listánk végén található a bevezetőben említett két labdarúgó is. Matthäus (37 év és 102 nap) öt világbajnoksággal és rekordszámú fellépéssel büszkélkedhet, az ő pályafutása kivételességének illusztrálására ehelyütt elég annyi, hogy még 1998-ban, 37 éves korában is második tudott lenni a Kicker év német játékosa szavazásán. Az egy hónappal fiatalabb Van der Elst (37 év és 56 nap) 1984- ben mutatkozott be Guy Thys válogatottjában, és onnantól kezdve mind a négy világbajnokságon pályára léphetett. Hogy hazájából nem ő minden idők legidősebb vb-résztvevője, az Van Moernak (37 év és 117 nap) köszönhető: a Beveren egykori kiválósága tizenkét évvel mexikói fellépése után kapott szerepet a spanyolországi Mundialon. A szerdai vb-előkészületi mérkőzések miatt sorozatunkat szombaton folytatjuk, akkor a világbajnokságok legendás szövetségi kapitányaival foglalkozunk. ALBERTINI NEM MEHET. A Juven tus elleni bajnokin súlyos Achilles-sérülést szenvedett Demetrio Albertini, a Milan középpályása. Az orvosi jelentések szerint a futballista nem lehet ott a vébén. Giovanni Trapattoni, az olasz válogatott szövetségi kapitánya Albertini mellett Materazzi (Inter) és Juliano (Juve) szolgálataira sem számíthat az Uruguay elleni, szerdai meccsen, Vieri (Inter), Delvecchio (Roma), valamint Doni (Atalanta) sorsáról pedig az orvosok döntenek „Trap"a rengeteg kieső miatt Bonerának (Brescia), Ambrosininek (Milan), Tacchinardinak (Juve) és Fiorénak (Lazio) küldött meghívót, míg Di Vaióra abban az esetben számít, ha Vieri vagy Delvecchio piros lámpát kap a doktoroktól. HEINRICH IS KIDŐLT. Jörg Heinrich csatlakozott azon egyre népesebb német társasághoz, amelynek tagjai nem lehetnek ott az Argentína elleni, szerdai barátságos mérkőzésen. A Dortmund középpályása combsérülésre hivatkozva állt el a részvételtől. Heinrich előtt Oliver Neuville, Marco Bode és Christian Wörns is jelezte, sérülés miatt nem tudja vállalni a stuttgarti meccset, míg az egy ideje maródi Mehmet Scholl, Sebastian Deisler, Gerald Asamoah, Marko Rehmer kvartett szereplése fel sem vetődött. Völler eddig egy játékost, a Nationalelfben korábban nem szereplő Martin Maxot mozgósította utólag. BATISTUTA HIÁNYZIK Nem léphet pályára a Németország-Argentína világbajnoki felkészülési mérkőzésen Gabriel Batistuta, a vendégcsapat és a Roma csatára. A válogatottba több mint fél év után újra behívott sztárt klubja vasárnapi, Parma elleni bajnoki találkozóján Fabio Cannavaro a 12. percben fejbe rúgta, az argentin az eszméletét is elveszítette, majd kórházba szállították A vizsgálatok szerint „csak" agyrázkódást szenvedett, s a hét közepétől ismét edzhet. Batistuta mellett a szintén sérüléssel bajlódó Juan Sebastian Verón (Manchester United), Roberto Ayala (Valencia), Hernán Crespo (Lazio) és Javier Saviola (Barcelona) játékára sem számíthat szerdán Marcelo Bielsa szövetségi kapitány. NŐHET A TÉVÉFORGALOM. Három szövetségi államban forgalmának megduplázását várja India legnagyobb tévékészülékgyártója a vébé kapcsán. Noha saját válogatottjuk nem lesz ott a tornán, a BPL nevű cég szakértői így is azt remélik, hogy Nyugat- Bengálban, Goában és Keralában - ezekben a legnépszerűbb a futball - a mérkőzések közvetítésének köszönhetően akár száz százalékkal nőhet a kereslet. Számításaik szerint júniusban 50 ezer készüléket is eladhatnak. AZ AFGÁNOKNAK GYŰJTENEK. Japán egyetemisták azért szerveztek gyűjtést, hogy az afgán fiatalok Kabulban is láthassák a vb összecsapásait. „Ez az első ázsiai vb. Szeretnénk, ha az esemény a földrész valamennyi országában nyomon követhető lenne. Célunk, hogy legalább harminc kivetítőt felállítsunk" - mondta a csoport szóvivője. Az adakozásból eddig 600 ezer dollár jött össze, de számításaik szerint még 2,9 millióra szükség lenne. Éppen ezért felszólították a japán kormányt, hogy járuljon hozzá a jótékonysági akcióhoz. Roger Milla negyvenkét évesen is lőtt vb-gólt Roger Milla (balra) az 1990-es vb-n kétszer vette be René Higuita kapuját POLITIKAI HIRDETÉS ................ .............. ——^ I ri A nyugalom erejével. Újra MSZP. Április 21-én ismét szavazzon a jóléti rendszerváltásra! . . . Győzelmünk mindannyiunkon múlik! Velünk az ország!