Nemzeti Sport, 2010. július (108. évfolyam, 177-207. szám)
2010-07-06 / 182. szám
is. Kövesse a labdarúgó-vb mérkőzéseit a neten: www.nso.hu és mobilon: rn.nso.hu LABDARÚGÓ-VB 20109 2010. július 6., kedd nemzetisport V . Maradona különbségei Szerepzavar ■ A dél-afrikai Times jó újság. Minden benne van, amire az ember kíváncsi. Én például a Fokváros felé tartó repülőn - miközben jobbról Árpi hortyogása, balról pedig a végeláthatatlan felhőhómező biztosítja a kellemes utazási körülményeket - megtudom belőle, hogy: Zágrábban kiesett egy gyerek a hatodikról, de szerencsére a bokrok felfogták, így csak a lábát törte. Kolumbiából valaki légipostán kokainnal teletöltött vb-trófeát küldött egy madridi címre, a szállítmány azonban a vámon fennakadt; a világbajnokság idején már több mint egymillió külföldi látogatott Dél-Afrikába, igaz, tavaly ilyenkor is jöttek majdnem ennyien. Forgatom, lapozom, elkezdem elölről, hátulról, középről, visszahajtok, aztán újra a címlapot nézem - hagyom, hogy a színes, képes, komoly, képtelen hírfolyam az arcomba zúduljon. A leginkább a „Keresd meg az öt különbséget!” rovat köt le, főleg azért, mert hiába vizsgálom át milliméterről milliméterre a két Diego Maradona-fotót, csak négy megváltoztatott részletet látok. A végére szinte biztos vagyok benne, a hiba nem bennem van: az egyébként rendkívül tiszteletre méltó dél-afrikai képszerkesztők elfelejthették kisatírozni az ötödiket. Mindegy, megoldom a kérdést a magam módján. Az utolsó eltérés nem a két kép, hanem a fotópár és a valóság között mutatkozik: emitt még a győztes hadvezér magabiztos gesztusait látni, amott viszont az argentin a bukott harcosok szégyenpecsétjét viseli magán. Szóval, jó ez a Times. Ott van például a jósdasarok. Még mielőtt több száz kilométeres álmára hajtotta a fejét, kiderült Árpiról, hogy horoszkópilag hozzám hasonlóan ő is szűz, és bár az egyező csillagjegyen kívül az asztrológia iránti közöny a legmeghatározóbb közös vonásunk, úgy döntöttem, kivételesen megnézem, mi vár ránk. „Az élet egy hullámvasút” - kezdi a Times hivatásos jövőbelátója, majd rögvest igyekszik megnyugtatni: ezen a héten szinte biztosan megtalálom a belső egyensúlyomat. Az ígérettől olyannyira ellazulok, hogy egy perc múlva már én is alszom. Arra ébredek, hogy Kocsis Sándor lett a világbajnokság gólkirálya. Éppen itt, a torna legnagyobb góllövőinél maradt nyitva az újság, és az Aranycsapat csatárának 1954-es sikere mellett az is felráz az álmomból, hogy a Times helyet és energiát nem kímélve bepréselte a fotós összeállításba az 1962-es torna mind a hat négygólosát, köztük Albert Flóriánt is. Ugye, hogy jó újság? Sulley Muntari meglátogatta otthonában Nelson Mandelát, Felipe Melót rendőrök menekítették ki a Rio de Janeiró-i repülőtérről, a ghánaiakat viszont hősként fogadták odahaza. És még sorolhatnám... Ez a Maradonakép viszont bosszant. Felébresztem Árpit, b ■ A dél-afrikai Times rossz újság. Vagy csak vb-formájában vicces? Kaotikus összművészet, labirintus, Peti rántott be, amikor a kezembe adta a mesebeli 24 oldalas, lapozgatás után garantáltan zuhanyt és nagymosást követelő lapot. Keresem a kivezető utat, de újabb és újabb táblával ellátott elágazáshoz érek: helló, ezen a helyen majd minden út a pokolba vezet. Dante bugyrai között könnyebben eligazodok, mint itt a Komorowskiról, Netanyahuról, a Hezbollahról, Polanskiról, horvát parkouros bébiről, drogról és egyéb ínyencségekről szóló hírekkel illusztrált világbajnoki esőerdőben, ahol a vizualitás az úr. A lapkészítésnek állítólag megvan a maga varázsa, de engem még nem vert halántékon a bűbáj, és ha az lenne az egyetlen megtestesülése, amit most két ujjal magam előtt tartok, arra a téves következtetésre jutnék, hogy itt az elefántember az esztétikai csúcs, a tánc és a zene istene pedig Kozsó pedig nem. Az elírások nem érdekelnek, Mertesacker összekeverése Schweinsteigerrel az éniszementben bocsánatos bűn, Uruguay rovására Paraguay beemelése az elődöntőbe, s ennek folyamán Luis Suárez és Diego Forlán kikényszerített országváltása szintén - aki ismeri az igazságot, duzzog picit, de gyorsan túlteszi magát a megrázkódtatáson. Mint annak idején én Dublinban, amikor három hónap koplalás után, eredményekre kiéhezetten megvettem életem első és utolsó Weekly Sportját. Az arányok kicsit eltolódtak. Az utolsó oldalon a hétvégi leopardstowni agárverseny győztes ebeiről készült portrék rövid időn belül felértékelődtek, pedig tulajdonképpen az emberi oldalnak is csodálattal adóztam: elképesztő a teljesítmény, amivel a kiadvány felelősei képesek hétről hétre legalább 47 bányarémet összeszedni és topless levetkőztetni, hogy az azonos mennyiségű oldalt megtöltsék a ledérek szétretusált fotóival. Azt ugyan nem tudom, hogy az itteniek mivel vigasztalódnak, nekem akkor tökéletesen megtette a jó Paul McGrath, akivel néhány óra múlva egy kispályás tornán beszélgettem. Minden idők talán legpiásabb ír középpályása, ha elemében érezte magát, egy este 30 pint Guinnesst küldött le. Aznap a második korsóját hörpintette be velem. „Egyébként abbahagytam az ivást” - nyomatékosította búcsúzásként. Úgy veszem észre, Petinek tetszik a végtermék, mármint a Times, bár arról nem vagyok meggyőződve, hogy bele is olvasott Folyton azt kamerázza, milyen sebességgel pörgetem a lapokat. De, mégis olvasta. Az előbb kétségbeesett arccal megkérdezte, megtaláltam-e az öt különbséget a két Maradona-fotó között. Mindent értek, k ö Zimbabwe kitagadta a dél-afrikai rappert Hírcím a dél-afrikai Times Újságból hhhmSHmI A Nemzeti Sport meg csak készül, a dél-afrikai sajtótermékek viszont már készen vannak SAJTÓSAROK Sidibe lenyűgöző ► Hazája, Szenegál válogatottja nyolc évvel ezelőtt, a dél-koreai-japán világbajnokságon elérte azt, amit most Ghána: negyeddöntős volt. Mi az oka, hogy mára ilyen messzire került ettől? Nehéz egy-egy tényezőt kiemelni, összetett jelenségről van szó. Tény, hogy a csapat a várakozásokat jócskán alulmúlta azzal, hogy a mostani vb-re selejtezve, csoportjában Algéria és Gambia is megelőzte. Talán bátrabban kellene fiatalítani, a tehetségeket előtérbe tolni. ► Kiöregedett a keret? > Ezt azért nem mondanám, hiszen javarészt a húszas éveik közepén járó játékosok alkotják, de akadnak olyanok, akik megérdemelnék, mégsem kaptak az utóbbi időben elegendő lehetőséget. Hogy csak egy példát mondjak, Jacques Fatyt biztosan többet szerepeltetném. A helyzet kettősségét az adja, hogy annak ellenére teljesít gyengén az együttes, hogy tagjainak jelentős része Európa elitbajnokságaiban forog hétről hétre: Franciaországból, Angliából, Németországból jön össze a mag. Az már szinte természetes, hogy szenegáli klubban futballozó nincsen a válogatottban. ► Kinek drukkolt a világbajnokságon? ir Ghánának. Mármint az egyenes kieséses szakaszban, de ezzel, azt hiszem, minden afrikai így volt. Számomra egyébként Elefántcsontpart és Kamerun volt a világbajnokság két nagy csalódása. A ghánaiak példája pedig az én elméletemet igazolja: a fiatalokra kell építeni, csak így lehet sikert elérni. ► Keresztkérdés: tud mondani szenegálit, aki a magyar NB I-ben játszik? f Kettőt is. A Debrecenből a Sint-Truidenhez került Sidibét és Abasst. Utóbbinak hogy is hívják a klubját? Honvéd, ugye? ► Talált. Mi a véleménye a két labdarúgóról? Sidibét jobban ismerem, a válogatottból is, és nagyszerű játékosnak tartom, lenyűgöző gólérzékenységgel. A belga élvonalban szerzett tizenöt találata önmagáért beszél. Utánpótlás szinten Abass is megfordult a nemzeti csapatban, róla keveset tudok. ► Előrelépés egy szenegálinak a magyar bajnokságban futballozni? !: Mindenképpen. *