Nemzeti Sport, 2018. június (116. évfolyam, 146-160. szám)
2018-06-01 / 146. szám
mmmmilsport 2018. június 1., péntek EMLÉKEZÉS Kovács Ferenc Stadiont! A nyolcvannégy éves korában szerdán elhunyt Kovács Ferencre, a Videoton tiszteletbeli elnökére, legendás edzőjére KOLLÉGÁINK MELLETT EGYKORI PÁLYA- ÉS EDZŐTÁRSAI emlékeznek. ŐRI B. PÉTER Először nagyon megijedtem. Ilyen szigorú ember! Leforrázva álltam az ostravai szálloda éttermében. „Az újságírók sem késhetnek!” Szöszmötöltem a szobámban, s mire leértem, a játékosok, a stábtagok, a vezetők már mind ott ültek az asztalok körül. Valamit nagyon halkan elrebegtem magyarázatként, elnézést kértem, s pironkodva helyet foglaltam. Kovács Ferenc - mert ő szólt rám - a későbbiekben nem éreztette velem, hogy hibáztam. Csapatánál rend, fegyelem volt. Szigorúsága tekintélyt parancsolt, ugyanakkor rendkívül készséges, szívélyes embert ismertem meg benne. Az ostravai volt a harmadik túrám a Videotonnal 1986 nyarán az Intertotó-kupában. A csapat a hatodik meccsére készült, oda-vissza legyőzte a Göteborgot és a Linzet, Fehérváron a Vitkovicét, s ha a nem túl szép cseh iparvárosban is nyer, a sorozatot százszázalékos teljesítménnyel zárja. Bödör László egy évtizeden át volt Kovács Ferenc csapattársa az MTK-ban. Megkeresésünkre a 86 esztendős korábbi csatár így emlékezett vissza rá, aki mindig több volt egy csapattársnál: „Tíz évig, 1956 és 1966 között játszottunk együtt az MTK-ban, és mindig mindenhol együtt voltunk. Egymás mellett ültünk a buszon, egy szó-Akkoriban a Képes Sport munkatársa voltam, s a főnökök úgy döntöttek: a székesfehérvári együttes meccseiről tudósítsak. Jobban örültem volna a Fradinak, de viszszagondolva a történtekre: bravó, vezetők, és köszönöm! „Kovács Ferenc vezetőedző - írtam anno a KS-ben - a meccs előtti taktikai értekezleten Rokonlelkek bábán laktunk, még az új Hidegkúti Nándor Stadionban is mindig egymás mellett szurkoltunk a VIP- páholyban. Ahogy a múlt pénteken is, amikor még semmi sem jelezte előre a tragédiát. Családilag is öszszejártunk, voltunk közösen nyaralni a Balatonnál is. Nagyon közeli barátom volt, amit nem mindenkiről mondhatok el az akkori, egyébként kimondottan összetartó MTK-ból. Rokonlelkek voltunk, a szemetöbbet beszélt a jövőről, mint a záró mérkőzésről. Arról szólt, hogy olyan lehetőség előtt állnak, amelyet bűn lenne kihagyni. Európa-szerte feltűnést keltene, ha százszázalékos teljesítménnyel tudnák befejezni az Intertotó-sorozatot. S ha így lesz, ez a tény az elkövetkező időben nagyon sokat jelenthet nekik.” Remek jósnak bizonyult a szakvezető. A Videoton Vitkovicében is diadalmaskodott 3-2-re, a mezőny egyedüli csapataként mind a hat találkozón győzött. Ez a siker a nagy UEFA-kupa-menetelést hozta meg neki. Szerencsém volt, a már említett főnökök a Vidit abban a sorozatban is „rám bízták". A Partizan elleni csodameccs után ezt írtam: „Többen azt hitték, káprázik a szemük. Jól van, biztosan jól van? Nemyiségünk sok ponton összeért. Nem is tudnék kiemelni egyetlen közös emléket sem, mert egy évtizedig tulajdonképpen ugyanazok az élmények érték, mint engem. A legszebb ezek közül nyilván a KEK- döntős szereplés a Sporting ellen. Borzalmasan érintett a halálhíre. Egy ideje már én vagyok a legidősebb MTK-futballista, és szörnyű látni, ahogy évről évre elmennek a nálam fiatalabbak." kellene odamenni, megkérdezni, kell-e segítség? Nem, nem. Csak hát amikor nagyon nagy dolgok történnek, hajlamosak vagyunk másképpen viselkedni, mint általában. Novath ment el a bal szélen, parádésan adott középre, s a lehető legjobbkor érkező Szabó a hálóba lőtt. 4—0! Ez nem lehet igaz, ez valami varázslat. Most nézzünk csak oda! Szinte hihetetlen! A mindig nyugodt, kimért mesteredző, Kovács Ferenc úgy örült, hogy felugrott a kispadról. Az ősfehérváriak szerint ez legalább akkora szenzáció, mint hogy 5-0-ra nyert a Vidi.” A kiváló szakember nemcsak a futballhoz értett, kedvenc csapatáért hosszú utazásokat is vállalt. „Kis túlzással, Kovács Ferenc a foci kilométergyűjtője. Már amikor az angolokat megfigyelte, sem utazott keveset, de most, hogy a jugoszláv együttest nézte meg... Csütörtökön indult Szarvasra. Ott töltötte az éjszakát, pénteken Békéscsaba volt az egyik állomás, majd a mérkőzés után kocsiba ült, és szombat hajnalban ért Belgrádba. A jugoszláv fővárosban egyik barátja vette át a volánt, majd Mosztarba sietett, ez újabb 500 kilométer, ahol a helyi gárdával játszott a Zseljeznicsar. A találkozó után vissza Belgrádba, ismét átvette a kormányt, s vasárnap délben már egykori csapatát nézte a Hungária körúton. Hétfőn pedig edzést tartott Fehérvárott." Egy ország rajongott a fehérvári klubért, a játékosokért és Kovács Ferencért. A hatalmas sikerek, a PSG, a Partizan, a Manchester kiejtése után a döntőbe jutásért a Zseljeznicsar következett. Az első, fehérvári meccset 3-1- re nyerte meg a Videoton. A visszavágó előtt készített KL-interjúban arra a kérdésemre, hogy „Most jó edzőnek lenni?”, így válaszolt: „Nagyon jó. Pedig nem is olyan régen még mi és a futballisták voltunk mindenki céltáblái, rólunk viccelt a fél ország, széthúzás, veszekedés jellemezte a sportágat. Emlékszem, amikor szövetségi kapitány voltam, nagyon sok játékos és NB Iben dolgozó mester kifejezetten ellenünk szurkolt. Most meg? Amikor a Manchester United kiverése utáni bajnokin a Megyeri úton a kispadhoz mentem, a mindig kritikus újpesti közönség nagy tapssal fogadott. Békéscsabán is lelkesen éljeneztek minket, s tudom, hogy itthon bárhol forduljanak meg a válogatott és a Vidi tagjai, mindenütt szeretettel várják őket.” Tudni kell, anno nemcsak a Vidi menetelt, hanem Mezey György vezetésével a válogatott is a vb-selejtezőben. A Videoton a döntőben ugyan öszszesítésben kikapott a Real Madridtól, a spanyol fővárosban az azóta elhunyt Májer Lajos góljával 1-0-ra győzött. Nemsokára átadják az új Sóstói Stadiont. Ahogy a szemközti oldalon található olvasói véleményekben is szerepel, jó lenne, ha az új arénát Kovács Ferencről neveznék el. S ezt már én teszem hozzá, az egyik klubszobát pedig a madridi hősről, Májer Lajosról. S ha a megnyitóra eljönne a Real Madrid is...! Feri bácsi az égi kispadról örömében biztosan felugrana. 99 A MANCHESTER UNITED KIVERÉSE UTÁNI BAJNOKIN A MINDIG KRITIKUS ÚJPESTI KÖZÖNSÉG NAGY TAPSSAL FOGADOTT. Kovács Ferenc FOTÓ: SZABÓ MIKLÓS Labdarúgás II I Beszélgetés a mesteredzővel Utolsó interjúinak egyikét tavaly októberben, az Echo Tv Célfotó című műsorában adta Kovács Ferenc, a Videoton tiszteletbeli elnöke, akivel Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője beszélgetett. A videó megtekinthető az nso.hu -n és az Echo Tv internetes oldalán. A műsort szombaton 22.35-től az Echo Tv-n újra programjára tűzi. Nem húzódott a háttérbe A korábbi szövetségi kapitány, Gellei Imre a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián állt vele szoros munkakapcsolatban, amikor ő szakmai igazgató, Kovács Ferenc pedig tiszteletbeli elnök volt. „Az ő csapatán nőttem fel, az 1966-ben KEK-döntős MTK-t bálványoztam gyerekkoromban - mondja Gellei Imre. - Kivételes ember volt, aki mindig kitartott az elvei mellett. Gerincességével, tisztességével, karakánságával egy egész edzőgenerációnak mutatott példát. Hihetetlen érzéke volt a játék olvasásához, a taktikához és a szakma pedagógiai részéhez is. A szó klasszikus értelmében mesteredző volt. Különleges volt benne, hogy tiszteletbeli elnökként sem húzódott a háttérbe, hanem határozottan belefolyt a napi ügyekbe. Nagyon sokat tett azért, hogy Gyurcsó Ádám és Szolnoki Roland az akadémiáról odakerüljön a Videotonhoz, vagy például Steinheisler László pályáját is gondoskodó figyelemmel terelgette.” Elképesztő erőnlét A Videoton 1984—85-ös nagy UEFA-kupa-menetelése idején Hartyáni Gábor volt a pályaedzője. „Nagyon mellbe vágott a halálhíre, hiszen vasárnap még együtt ünnepeltük a Videoton bajnoki címét - mondja a 70 esztendős szakember. - A hetvenes évek elején Székesfehérváron a játékosa voltam, így futballistaként, majd edzőként is rengeteget tanultam tőle. Minden tekintetben a mentorom volt, csodáltam őt, a házassággal kapcsolatos ügyeket éppúgy meg lehetett beszélni vele, mint a szakmai dolgokat. A menetelés az UEFA-kupában máig a legcsodálatosabb közös történetünk: akkori ellenfeleink közül a Real Madrid, a Manchester United és a Paris Saint-Germain manapság is a világ közvetlen élvonalához tartozik. A Manchester Uniteddel akkoriban nagyon kevés csapat tudta felvenni a tempót Európában, elképesztő, hogy erőnlétileg is egyenrangúak tudtunk lenni az angolokkal. Feri bácsi érdeme volt mindenekelőtt, hogy fizikailag és mentálisan is ilyen erős csapatunk volt akkoriban.” Mindenki egyenrangú Kovács Ferenc 1992-ben Magyar Kupát nyert az Újpest vezetőedzőjeként, a Vác elleni döntő hosszabbításában Eszenyi Dénes szerezte a mérkőzés egyetlen gólját. „Ha valaki szakmailag olyan magas szintet képvisel, mint Kovács Feri bácsi, akkor elképzelhető, milyen nagyra tartom, amikor azt mondom: emberként még nagyobb a szememben - mondta lapunknak a 12-szeres válogatott csatár. - A kupadöntőt Békéscsabán rendezték, fantasztikus volt a hangulat, teljesen megtelt a stadion - elképesztő élmény volt, különösen nekem, hiszen győztes gólt szereztem. Feri bácsinál volt egy magja a csapatnak, amelyre alapvetően számított, de nála egyszerűen nem léteztek kiegészítő emberek, mindenkit egyenrangúként kezelt, még az alig-alig szerepeltetett cserejátékosokat is. Néhány napja az MTK-Kisvárda meccsen összefutottam vele, váltottunk néhány szót, felidéztük kicsit a régi szép időket - hihetetlen, hogy most meg búcsúznunk kell tőle.” Nincs titok A Magyar Televízióban Gulyás László közvetítette csaknem az öszszes UEFA-kupa-mérkőzését a Kovács Ferenc vezette Videotonnak. „Jó munkaviszonyba kerültünk - idézi fel jó harminc évvel ezelőtti emlékeit a most már elsősorban rádióriporterként ismert Gulyás László. - Az európai kupameccsek előtt mindig bementem hozzá, és mindent elmondott a csapatról, amit tudni érdemes. Elmondhatta, mert tudta, hogy amit közölt velem, azt nem hallja vissza senkitől. Óriási élmény volt végigkövetni őt és csapatát azon az úton, amely egészen a madridi Bernabéu-stadionig vezetett. Érdekes, hogy augusztusban éppen vele beszélgettem volna a sorozatomban, már egyeztettünk, be volt ütemezve a műsortervbe. Senki sem gondolta volna, hogy erre a felvételre már nem kerülhet sor, olyan jó formában volt.” B. Z.