Nemzeti Társalkodó, 1830 (1-52. szám)
1830-10-09 / 41. szám
m‡r ( 522‹$›s› „stantin Tsászárságának negyedik esztendeje körül, szinte 100,000 Sclávok „Thraciába beütöttek, ’s aztat ( ? ) sok „más tartományokkal eggyütt feldúlták.“ Theopsy lactus is Hist, L. I. С. VII és L. VI. С. VI, oz. VII. a' Sclavinokról beszélt, Móritz (Mauricius) Tsászár alatt. Heraclius Tsászár alatt, midőn az Avarok Konstantzinápolyt ostromolnák, ők is jelen voltak a’megszállók közt, a’mint ez megtettzik Nicefor Patriárchának 101. V. K. 13. P. K. ezen szavaiból : Val,,tak azoknak (az Avaroknak) seregében „a’ Sclavinoknak is nagy számú segéd,,seregeik.“ A’ Heraclius’ Tsászárságában a’ Bulgárok pártot ütvén az Avarok ellen , urak lettek , ’s az Isler melyéki Sclávinokat meghódolták , V. beljebb nyomták Thraciába ; amint ugyanezt is meglehet látni Nicefor Patr. 1. 1. V. K. 25.1. P. K. ezen szavaiból: “De a’ Sclavinok „nemzetét is, mely ott közel élt, hatalmok alá hajtják (a’ Bolgárok).“ Ugyan a’ II. Justinián Tsászár életében, ki 685-ben K. sz. u. következett Constantinus Pogonatus helyébe, ezt mondja : “(II .,Justinián) a Sclavinok ellen indult, és „egész Thessalonikáig előmenvén , igen „sok Sclávinokat hajtván hatalma ala, „mintegy harmintzezer fegyvereseket vitt le közzülök.“ Melyből látnivaló , hogy Thessalonika körül akkor számoson laktak a’ Sclavinok. Ezen Sclavinok eggyütt lakván a’ Mysusokkal, ’s vagy az Avaroktól, vagy a’ Bolgároktól V. a Konstantzinápolyi udvartól, V. egyszerre mindeniktől, egyformán nyomatván a’két nemzet, utoljára, az egyforma sors, eggyütt érzést öntvén beléjek, egybe-atyafiasodtak, ’s úgy hozták elő az Oláh nemzetet. Az Oláhok állományok tehát római eredetűek, a’ mennyiben a’ Haemus környéki Mysusok római szállítványok’ maradéki, a’ mit bizonyának, résszerént az elrontott deák eredetű szók az ő nyelvekben, résszerént szokásaik, de a’Sláv eredetű nemzetektől is sok szókat’s szokásokat vettek fel, úgy hogy, az ahhoz értők osztálya szerént, 4/8 deák, 5/8 sláv V. lót, 1/8 gotthus származású szavakkal bírnak. Ennél fogva az Oláhokat a’ Mysus V. Latinus , és a’ Sclavinus nemzetek keverék-ivadékinak mondom. Mert tsupán abból , hogy egymás között, v mellett laktak , egymás szavait ’s szokásait bé nem vették. A’ tapasztalás bizonyítja azt, itt Erdélyben, hogy több nemzetek ellakhatnak eggyütt, a’ nélkül, hogy egymás szokásait ’s nyelveket magokéikká tennék. A’ Rumunyok nálunk erőssen ragaszkodnak nemzetiségekhez ; a’ Sláv nemzetek Magyarországon, ma is ősi nyelveken beszélnek , régi szokásaikkal élnek. Több kellett hát arra, hogy a’ Latinok (kiket , hogy a’ Balduin Latinjaitól megkülömböztetődgyenek, feljebb fekete-latin nevűeknek mondánk) és Sclavinok egy nemzetet, ’s egy elegy - nyelvet formáljanak, a’ tsupa szomszédságnak , egybe kellett rokonosodniok , sógorosodniok. És a’ mint én gondolom, Sulzerrel, a’ szeretet és házasság tett legtöbbet a’ két nyelv egybezavarására. A’ régi leányok is, mint a’ maiak, bizonyosan nem házasodtak, hanem férjhez mentek ; nem ők kérték meg a’ legényt, hanem megvárták, hogy a’ jelentse ki elébb szerelmét, ’s járjon utánnok. Különösen a’ Mysus, v. Rumuny legénynek, a’ Sclávin leányt venni akarónak, meg kellett tanulni akármi törve is a’ sláv nyelvet. Férjhez menvén a’ sclávin menyetske a’ Rumunytól egynéhány paraszt római v. deák szót megtanult, de a’ magáéról le nem mondott, a’ mint erre példát látni Magyarországon ma is a’ Tótok kozott, így a’ rumuny apától ’s sláv anyától v. sláv apától, s rumuny anyától származott gyermek, azt