Nemzeti Társalkodó, 1834. július-december (1-26. szám)
1834-09-16 / 11-12. szám
kas törvényt rontó erővel de jure bírhat ,s következésképpen , mind a’ sarkalatos mind a’ nem sarkalatos törvényeket megsemmisítheti. Értekező az első utat a’ józan okosság kivánatival, mind a’ positiv törvények czéljával megegyezőnek tartván , követte , a’második úttól, mely a’ polgári létei temetőjébe vezet, a’ józan ész, tiszta akarat, irtódzik. — II .) F. úr feleletében merőben érthetetlen dolgok is fordulnak elő , p. p. 1). F. úr a’ 524dik lapon ezt mondja : ,,Minden különnek az okosság , lelkiesméret, erkölcsi erő foglalatosságaiban munkásságaiban vagyon egy bizonyos szokása. А’ ülők nők együttségének is a’ hol egy commune sensoriumban össze jönek az okosság lelkiesméret (ez akkor vallás ) erköltsi erő, lenni kell is vagyon is szokása Három dolog érthetetlen Értekező előtt ezen nehány rendekben ami jusson coordinálja Fár az okosság, lelki esméret erkölcsi erő foglalatosságait, az okosságnak a’ lelki esmérettől, ennek az erkölcsi erőtől izsolált foglalatosságai nincsenek, vagy talán az okosságon a’ lélek eszmélő, a’ lelkiesméreten és erkölcsi erőn pedig a’ lélek cselekvő munkásságát kívánta érteni? úgy de igy sem lehete a’ lelki esméretet az erkölcsi erővel mint külön cselekvési princípiumokat coordinalni, midőn e’kettő úgy áll egymáshoz mint ok és okozat. b) A’különök egygyűltségében miként jöhessenek össze egy