Nemzeti Társalkodó, 1836. július-december (1-26. szám)
1836-11-08 / 19. szám
19-dik Szám. NEMZETI TÁRSALKODÓ November 8dik napján 1836. ÚTAZÁS A’ NAGY KÜKÜLLŐ MELLETT. ( Végzet.) Átkelve a’Küküllőn a’ sárdi hidon , Felső Fejér földjére lépünk, ’s itt Héjas fava mellett elhaladva az erdélyi Keszthely határát érjük, hol is legelébb az országút melletti szökőkút köszönt meg bennünket , melyet mi így idvezsíink : Folyt, kedves forrás, tisztán , az egekre szökellő Kristály habjaidon az arany nap fényje ragyogjon ; ’S a szűz hold szelíden csaldossa vizíved ezüstjét; A’ fáradt útas szomjat hűs csepjeid oltsák, Es a’ lyány remegő keblét ha vizedbe füröszti Általad arczának gyönyörűbb rózsája pirúljon, Gróf Haller János, ki a’ vándor emberiségnek Hasznául téged messzünnen hozva csorogtál, Zúgd , éljen s szeretett háznépe virúljon örökre! ! E’ szökőkuttól szép a’ kilátás az Erdélyben egyetlen nagy kiterjedésű rétre, ’s túl a’ Küsküllőn a’ búci , szöllővel díszes hegysorzatra ; a’ rét mintegy zöld posztóval vont hosszú asztal a’törvényterem közepén , oly méltósággal terűl el előnünk , innen az országút túl a’ Küsküllő, mint mellé helyheztetett két hosszú padlót védve, ’s itt a’ fűz bokrok, túl a’ part magas fái megnő. Második fél esztendő: 19