Nemzeti Társalkodó, 1839. január-június (1-26. szám)

1839-05-16 / 20. szám

- 154 a fekete tengerparti első görög telepek ss ré­giség’ homályában enyésznek el; ezen telepek’ megállapodása, és a’ tengeri zsákmányoknak ez általi sziméje változtatta a’ Pontus axinus nevet euxinussá (vendéglő tenger). Később részint ten­gerkereskedői nézetek, és a’ tengeri tolvajok­nak terveit megzabolázása, részint Colchis’ el­­hiresztett gazdagságainak elragadása okozta a’ Jasoir’ tengerhadi vitát, még a’ Strabo’ idejé­ben Colchis’ egy részében a’ lakóknak szoká­sa volt becsesb­érczsövényekkel terhelt folyók­ból az aranyat, és ezüstöt gyapjas szövetek’ ’s bőrök’ segedelmével szedegetni, mosni — és ez az aranygyapju’ hiedelmére alkalmat adhatott. Több mint negyven görög főnökökből, és min­­deniknek nemzetéből hadakozókkal terhelt annyi hajókból állott a’ Jason’ hadserge; az argonau­ták’ útja — mint látszik — a’ czélnak teljesen meg nem felelt, Phasis’ tengerbeömlésénél ki­kötve, a colchisi király’ Retes’ leányának, a’ hires Medeának elragadása, és a’ vad népekkel némelly sükeretlen csatázások mindaz, mik e­­zen nevezetes tengeri munkálatnak fő vonalait teszik. De a’ Jason’ útja Görögországnak vezé­rül szolgált, és nem sokára a’ fekete tenger’ e­­zen partjain nemzetek, ’s városok emelkedtek, kevélykedve az argonautákkali kapcsolattal. Pha­sis’ városa, mellynek nyomai ma találhatlanak, Pityus, mellyből Pitzunda, Heraklea, mellyből később Anagri lett, Dioscurias, most Iskuria eredetöket ide akarjak vinni, valamint a’ nem­zetek közűl a’ parrhászok, albánok, iberek, he­­niodiak , tyndaridák , ’s a’ t. — A’ görög tele­peknek virágzása, és elhanyatlásai közti szám­talan vad nemzetek jelennek meg változólag Kau­­kász’ környékein a’ hadakozás’ és vándorlás’ hul­lámain , mellyek’ történeti vázainak előadása a’ kaukászi tartományok’ egyenként vételével ta­lán könnyűini fog. A’ kaukaszi földszorost jelenleg mintegy húsz nemzet lakja, mellyek három fő szakaszok­ra oszthatók: 1) Georgia, a’ tulajdon Geor­gián kivűl a’ régi Colchis’ és Albánia’ népei­vel, suánokkal, lázokkal. 2) Hegyi tarto­mányok, a’ cserkeszek’, vagy is circas­­siaiak’, abászok’, leszgek’, osszétek’ és csecsé­nek’ lakja. 3) Róna tartományok a’ ta­tárokkal , jogaikkal, turkománokkal, ’sa’t. Georgia. Georgia, melly Kaukásznak déli részén fekszik , hajdan három tartományokat foglalt ma­gában :Colchist, Ibériát és Albániát. Colchis, Ibériától egy hegy­lánczczal vá­lasztva , a’ fekete tenger’ partjain, éjszakra az abászak’ tartományaival határozva, az újabb i­­dőkben három kisebb tartományokra oszlott: M­i­n­g­r­e­s­i­á­r­a , I­m­i­r­e­t­h­r­e és G­u­r­i­á­r­a. A’ régi irók különböző nemzeteket helyeztet­nek ezen tartományokba ; nevezetesbek közűlök a’ Ptolomaeus’ sovano-kold­jai, vagy is a’ Strabo’ és Plinius’ suanjai, kik jelenleg magokat snauknak nevezik. Ezen nemzet, mellynek hajdan királyai, és háromszáz tagok­ból álló tanácsa voltak, minden vitézsége, fér­­fiainak általában katonáskodása, és nagyhadser­­gei mellett olly dancs volt, miszerént őket a’ görögök tetnevélynek nevezték. Szomszédaiktól üldöztetve, ’s velök örök viszályban, különbö­ző időkben hol a’ byzantiaknak, hol a’ persák­­nak, hol a’ mingreliai fejedelmeknek és geor­­giai királyoknak alattvalói voltak , végre futva a’ pallérozódás elől, melly talán fü­ggetlenségöket koczkáztatta volna, Kaukász’ havasaira vonták magokat, és jelenleg Odisi’ legmagasb lakható környein laknak; találtatnak még belőlök né­hány faluk az Ingur’, és kevesen a’ Tzehengis­­tsgali’ partjain; az utóbbiak a’ keresztén­y val­lást némüleg megtartották, midőn a’ többiek emlékét is elvesztették. A’ snauk Kaukász’ leg­szegényebb népei; erdődeik’ dancsságát megtart

Next