Nemzeti Társalkodó, 1839. július-december (1-26. szám)

1839-08-08 / 6. szám

NEMZETI TÁRSALKODO. Második félév* Kolozsvár, Augustus’ §kán, 18­39. (1» szám* Tartalom: Utazási Töred­ék, idősb Zeyk Jánostól 1838-ban. 41. lap. A’ reggeli, (Er­­dődi János) 47. 1. Fűz­ér­ke, folytatás (N­­á­dor) 48. 1. U­t­a­z­á­s­i Töredék, Idősb Reyk Jánostól. 1§3-ban. (Folytatás.) Kazán f­iát’ fontosságra. —­­Jegyze­tek­ a’ temes-bánsági szélekiröl.— Je­­k­ádiai v. B Herkulesfördök fekvési, történeti ’s gyógyszer­ tekintetben. — I. Ferencz-, Szem-, József-, Karolina-, Fajos-, Császár-, Károly- ’s H­erkules­­fördő’ fekvése.— Herkules- vagy Tol­­vajbarlang.— Mulató helyek. A’ k­a­z­á­n­i ú­t n. b. e. fejdelmü­nk , Fe­­rencz császár’ kegyes uralkodása alatt ez előtt öt évvel kezdett létesülni, ’s mostani dicső fej­delmü­nk, Ferdinand császár’ gondoskodása mel­lett szinte be is van végezve. Az óriási mű’ fel­ügyelője, lelke, a’ halhatatlan nevű Széchenyi István gróf lévén , róla Széchenyi’ útjának is mondatik, és nem méltatlanul; mert lanka­datlan fáradtságai, költségei mellett Angolország­ból Önmaga szerzette meg az e’ czélra megki­­vántató terveket, eszközöket ’stb.; ’s im­e mű­szereknek , lőpornak hatalmai nyíták meg a’ kő­szálakat, és teremték az új közösülési remek utat. Ott jártunkkor is több távol megyei nap­számosok , kézművesek valának dologban, de a’ budapesti romok’ fölépítésére felszólítás’ követ­kezésében a’ munkát itt félben hagyandók ’s el­­utazandók. Nagyon érdekes Magyarhonra nézve ezen út. Újabb idők’ szüleményei sokat tőnek a’ ma­gyar nemzeti virágzásra, ’s Kazán egy csukros virág a’ kereskedés’ bokrétájában. Gőzösink a’ szomszéd Németországot Magyarhonunkkal, Nyúgotot Kelettel összekötik. Utjok szakad le egészen Drenkováig, ottani köz névvel Zdrenkováig, de ott már megakadnak: — az Duna’ sziklás, veszélyes, igazíthatatlan, ’s en­nél fogva rá jók nézve járhatatlan medre miatti Két fővebb veszélyes pontok: a’ két­ felső tud­niillik és alsó­ Vaskapuk. A’ felső D­r­e­n­­kován alól kevésbbé, az alsó Török Orso­­ván alól S­k­e­r­a­­ g­r­a­d­o­v­á­n­á­l inkább veszé­lyes. A’ Duna mind kettőnél kőszikla darabo­kon , mint valami gátakon, és közöttök esik le, ’s az alsónál főként akkora a’ Duna zuhany, hogy egy órányi távolságra már látszik gőzalak­ja, V hallik zúgása. A’ veszedelmesebb pontok e’ helyeken vas keresztekkel jeleltettek ki, hogy elkerűltethessenek; de azok a’ vízártól jelenleg elsepervék. A’Drenkova ’s Skela-glado­­v­a közötti vízutat tehát gőzösök nem járhat­ják, hanem csak közönséges hosszukó, dunai ke­reskedő hajók, és ezek sem mindig bátorsággal. Skela-gladován alól a’ gőzösöknek ismét nyirt útjok lévén a’ Fekete tengerig, oda le ’s onnan fel Skela-gladováig kölcsönösen járnak azok. — A’ Drenkova ’s Skela-gladova közti leirt hiány van már kipótolva Kazánnal. Mintegy két napi szárazi út Kazánon át meg van nyerve: a’ vi-

Next