Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-30 / 9. szám
34 désének ’s általányossá tételének ? Mik azon föltételek, miknek terjesztése volna szükséges arra , hogy a’ selyemtenyésztés virágzó és jövedelmező lehessen ? 17) A’ méhészet rendes foglalkodása a’ vidéken , ’s mézben viaszban mennyit állit elő ? 18) Voltak é a’ vidéken téve vagy tételnek most kísérletek olly állat - fajok tenyésztésére , mik az eddig tenyésztetteken kívül , szinte hasznosak lehetnének az iparkörben? — 19) A’föld-birtok viszonyai is adassanak elő híven ’s a’ tehetségig kimeritőleg; jelesül: mennyi a’ nemesi birtok, mennyi az urbériség alatti terület ? Van é ’s mennyi szabadföld a’ nemesi birtokon kívül ? Mennyi a’ népesített, mennyi a’ pusztai ? mennyi a’müvelt föld, ideértve a’ szántókat, réteket, legelőt, erdőket és kerteket, mennyi ismét a’ hasznavehetetlen terület ? Mi árok van általában véve az előszámlált különféle földbirtokoknak ? — mennyiért váltatnak meg az urbériségek ? mennyiért adatnak haszonbérekbe a’ külön természetű birtokok, — mind ezeknél tekintettel lévén külön a’ belső’s külön a’ külső illetvényekre ? III Közlekedési viszonyai a’ vidéknek minek? nevezetesen : 20) Vannak é csinált utai, a mi anyagból épittetvék , minő állapotban tartatvák ? Jó karbantartásukra nézve mi rendszabályok használtatnak ; jelesül: alkalmaztatnak é ezen útkaparók ? Az útépítési munkákat megváltja é a’ föld népe , vagy maga megy leróni abbeli tartozását ? A’ megváltás hogyan kezeltetik ? 21) Az országutakra van é valami gond és fölügyelése, ’s ezek, valamint netán egyéb létező közutak mi erővel tartatnak jó karban ? 22) A’ csinált utak mi népesebb ’s kereskedőibb vidékről és vidékhez szolgálnak ? ’S nincsen é valami kívánni való arra nézve, hogy talán más vonalban , más irányban vezetve számosabb és jelentékesebb piaczokat, helyeket kössenek össze, többféle nyersanyagbeli forrásokhoz engedjenek férhetést, vagy nyissanak meg olly vidékeket, mik iparközi vállalatokra nézve valamelly tekintetből kiváltkép ajánlkozók? — ’S ezért adassanak elő, a’ mennyire kitudhatók , mindazon vonal-tervezetek , miket ahoz értők , megyei mérnökök javasoltak, kijelöltek , vagy épen el is készítettek ? 23) Az útépítésnek föltételeire nézve mi viszonyai vannak tudósitó vidékének ? Van e köve elég helyben vagy közelben ? Ha nincs , mi távolságról kell hordáznia ? 24) Mi terheket bir, minő közlékműveket, hajókat, talpakat , csolnakokat hord a’vidék folyama vagy folyója? A’ partok , vontatás tekintetében , elég szabadoké ? A’ hajózás nem akadályoztatik é valamelly malmok vagy közben eső viz-munkálatok által ? 25) A’ vidék folyóji nem igényelnek e közlekedés tekintetében , szabályozást ? ha igen , van é az már tervezetben, vagy épen munkában ? A’netaláni munkálatok legalább főbb vázlataikban közöltessenek. 26) A’ mesterséges vizi- utak, a’ csatornák mi állapotban vannak, minő teherképességgel bírnak, mik és mennyi rajtok a’szállítási dij? 27. Vannak e tervek készen vagy készülőben , vagy tapasztalhatni é óhajtásokat aziránt, hogy a' vidék valamelly folyósi csatornákkal öszszeköttessenek ? Ha igen, és ha lehet, adassanak elő e’ tervek, vagy azoknak legalább főbb pontjai, a’ költségvetések ’s a’ nyereségnek reményletes iránylatai isperativus calculusai.) 28) Vannak e tudósitó vidékén olly hidak , kompok , és töltések, mik magányosakéi ? mi кагШп tartatnak? mi rajtok a’ vám ? 29) A’ vidéken járó posta hagy é érintetlen olly helyeket , mik üzleti tekintetekben fontosak és rendszerezett postajárást igényelhetnének? És a’ postai közlekedés sűrű é annyira , hogy szaporább fordulásit lehetne kívánni? 39) A’ környék gyorskocsizási viszonyai mennyire kedvezők vagy kedvezőtlenek ? A’ gyorskocsizási szabályzat a’ vonó- erőre , járművekre, állomásokra, dijakra, személy- és holmi - szállításra nézve mi kivánandót hagy fel, ’s vannak ellene és minő panaszok ? Vagy, ha a’ vidék kívül esik a’ már létező illyes intézetek körén , vájjon mi biztató reményeket lehetne olly vállalathoz kötni, melly e’ vidéken személy- vagy holmi- szállítást rendszerezne ? 31) Találhatók é a’ vidék közlekedési vonalain mindenütt kényelmes, vagy legalább alkalmas fogadók, korcsmák, szállók, — ’s nincsen é az illető tulajdonosak vagy bérlők ellen panasz, vagy hozzájok kívánat az e’részbeni ellátások tárgyában ? — IV. A’ forgalmi viszonyokra tekintve : 32) A’ vidéknek vásárai melly czikkre nézve bírnak jelentőséggel ? mik egyik vagy másik vásáros helynek és vásárnak kitűnőbb kedvezményei ? a’ vásárok elhelyzetésének ’s idejének tekintetében a’ vidéki és helybeli körülmények nem hagynak é fel valami kívánni valót? 33) A’ vidéki heti vásároknak van é valamelly jelentőségük ? 34) Mik a’ vidéken legjutalmazóbb , legdivatosabb adás- vevési üzletek? 35) Számláltassanak elő a’ vidék minden kereskedőji, kalmárai , boltosai, név, czimzet, üzlet ’s lakhely szerint lehetségig híven és kimeritőleg. Jelöltessenek ki azok különösen , kik váltóilag bejegyeztetvék ? 36) Vannak a’ vidéken kereskedői testületek ? 37) Mik a’ vidéken ’s annak egyes helyein föltételei annak , hogy valaki kereskedő, kalmár , boltos lehessen — a’ felvételi, bekeblezési és bolti dijak tekintetében? 38) A’ vidéki kereskedőség honnan látja el magát czikkelyeivel, —nevezetesen pedig tudassék az ki, kik vannak az ottani árusok között, kik kiválólag , vagy épen kirekesztőig hazai czikkelyekkel űznek kereskedést? 39) A’ mennyire lehet, szereztessenek adatok arról is, hogy a’ vidéki kereskedőség és annak egyesei évenkint milly forgalomra emelkedhetnek általában ’s egyes, kivált hazai vagy honosítható czikkelyekre nézve ? 40) Használtatnak a’ vidéken alkuszok, ’s ha netalán ezeknek dijaztatásuk eltér a’ törvényestől, adassék az elő kimeritőleg , valamint ha az adás- vevések közbenjárók által történnének, ezeknek minden szokásos föltételei körülményesen. 41) írassanak le a’ vidéken divatos minden mérték- , és mérleg-nemek, név, mennyiség, mekkoraság és az országosan bevettekhezi arány szerint ? 42) A’ hitel-viszonyok minők a’ vidéken? vannak e egyesek , kik tőkepénzeik kiadása — és forgatásával foglalkoznak? A’ közpénztárak, — minők az árva- ’s egyéb hatósági kezelés alatt álló , továbbá takarék-tárak , — a’ káptalanok , alapítványok , nyilványos intézetek ’s egyesületek— mennyi olly tőkékkel bírnak, miket kamatozás végett kiadni szokás? mik kihelyzetéseiknél a’ szokott szabályos feltételek ? Általában pedig milly magas a’ kamatláb? 43) A’ vidéki forgalom ’s annak koronkinti változásai mi befolyást gyakoroltak az iparosság emelkedése és síillyedésére? ’s mik azon okok, mik a’ kereskedést netalán megakasztották ? mik ismét azon nézetek ’s javaslatok, mik szerint a’ forgalmat ’s vele az iparosságot ismét föl lehetne eleveníteni , virágoztatni? — 1T. A’ népességi viszonyok is, és főleg jelentők lévén az iparosságban : 44) A’ vidéknek, ’s egyes városainak, mezővárosainak és helységeinek milly számú lakossága van? A' szaporodásnak vagy keresbedésnek mi jelenségei tűnnek fel, ’s mi okoknak tulajdonijainak ? 45) A’ vidék népessége mi állapotú ? Jelesül mennyi család lakja a’ vidéket, vagy egyes városait ’s helységeit ? mennyi a’nemesség? a’ polgárság ? — az alsóbb osztályok