Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)
1846-10-18 / 83. szám
838. szám Pest, October 18káp 1846. Észrevételek a’ magyar gazdasági Egyesület erdészeti szakosztálya nézeteis javaslatára a’ magyarországi erdők fentartása Iránt. (Folytatása és vége.) Alig van nemzet Európában, mellynek erdészeti könyvei nem volnának; hazánkban még egy Kassán kijött vadászati kalendáriomon kívül erdőket tárgyazó munkát nem olvashatunk. Adtak ugyan ki Greiner, Hubeny és Feistmantel a’ selmeczi tanár , haszonvehető erdészeti könyveket német nyelven, de ezekben kevés hazai tapasztalások, ’s kevés e’ hazára vonatkozó tanok találtatván, csak mint a’ német erdészet complementumi tekinthetők, minthogy a’ magyar éghajlat növényi tulajdonait nem tárgyalják, ’s rendszerűket ehez nem alkalmazzák, mellyből ugyan sokat tanulhat ki németül tud, a’ külföldi erdők miveléséről és használásáról; de a’ magyar éghajlathoz, fanemekhez , törvényekhez ’s szokásokhoz alkalmazott rendszert keveset vagy semmit. Pedig a’ ki csak kevésé is ismeri hazánkat erdészeti tekintetben, átlátja, hogy itt nem csak a’ növekedés különbözik, de még az uralkodó fanemek közt ollyanok is találtatnak, mellyeket a’ külföldi erdészi irományokban híjában keresünk; olly terményeket látunk, mellyeket a’ német föld nem ismer, e’ miatt rendszerébe is fel nem vehette. Például, a’Quercus pedunculatanak (gubacs tölgy) a’ német földön gubacsa nem terem. A’ Quercus cerrist (cserfa) a’ német erdőszet nevéről sem ismert, pedig hazánk bel mészkövecs hegyeit jobbára cserfa borítván, több százezer holdakat foglal el, ’s igy annak tökéletes ismerete nélkül itt erdőszet nem lehet. Legelső szólt az erdőszeti irodalomban a’cserfáról Feistmantel, de leírásából kitűnik, hogy ő azt tökéletesen nem ismeri. Éghajlatunk következésében még a’ külföldi turnusokat sem használhatjuk, mivel a’ fanemek életkora, vagy is derékpontja egészen más életidőre esik, mint a’ német földön, ’s igy a’ német erdészeti kaptafa kár nélkül magyar erdőkre nem alkalmazható. Az éghajlat vagy geographiai szélesség, a’ tenger színe feletti magasság , eső mennyiség, vagy magasság, szelek, folyóvizek, tavak, erdők mennyisége, uralkodó kövek,’s kőszikla nemek, és a’ termő föld minősége ’stb. annyira módosítják a’ növényi életet és növekedést, hogy ugyan azon fanem ugyan azon életidőben egy helyen három, sőt négy annyi fatömeget szolgáltat, mint más helyen. Siciliában a’ vadfenyü (Pinus silvestris) a’ legjobb földben is alig ad egy harmadrésznyi termést mint a’ német földön. Görögországban a’ legszebb nyírfa-erdő felényi fával nem szolgál mint hazánkban. A’ németföldön halotta ur leírásának hitelt adunk a’tölgyfa 1500 □ öles holdról, 120 esztendős korban 13736 köblábot adhat; ’s igy látni való, hogy a’németföldi erdészi adatokkal czéltérni nem fogunk, ’s igy a’selmeczi tanodával sem, melly semmi más, mint a’ német erdészetnek viszhangja. Nekünk hazai, vagy magyar erdészetet kell teremtenünk, ha a’ spanyolok, francziák ’s görögök szomorú sorsára lépni nem akarunk. Hála az egeknek azonban, még a’ gondoskodás reánk nézve nem felettébb késő, mert hegyeink, völgyeink és lapályaink meg koppasztva mindenütt nincsenek. De ha már azon tudatra jöttünk, hogy az erdők szabályozásának halogatását országos veszedelemnek lenni megismertük, nem munkálkodni, üdvös törvényeket nem teremteni ez érdemben hazaárulás lenne. E’ hazának kárpáti hegyes vidékeire nézve a’ német erdőszeti tanok jobbára elfogadhatók; de a’déli,’s különösen kisebb hegyeink , és rónatéreink kár nélkül arra nem rámázhatók. Az erdőszeti tanok hazánk viszonyaira alkalmazását tehát csak az igen bölcsen javaslótt erdészeti iskolától várhatni. Van ugyan Selmeczen erdészeti iskola, melly ha hazai viszonyokra alkalmazott ismereteket terjesztene, a’ magányos birtokosok ebbeli szükségeit fedezhetné; de ha mint Feistmantel mondja: Forstwirthschaft InterTheil Wienpag. 139. Hogy az olasz ifjak a’Mariabrunni erdőszeti tanodában a’ német nyelv miatt tanulni nem akarnak, hogy várhatjuk azt egy szabad nemzet tagjaitól? — De a’ tapasztalás is mutatja, hogy néhány kamrai erdőszéket kivéve, innen a’ haza nem sok tanult erdőszökkel dicsekedhetik; ’s igy az ott kifejtett és előadott tudomány és erő, a’hazára nézve csak nem egészen elveszettnek tekinthető Még is, ha olly hoszszu évek során, mióta az intézet fenáll, hazai erdészeti irományunkban valamit mozdítottak volna; de erről alulirt tudomása szerint nem dicsekedhetni; hihető, hogy mig itt az erdőszet német nyelven fog taníttatni, sükere a’ tanításoknak nem is leend. Ezeknek következésében jutalom lenne kitűzendő a’ magyar nyelven kiadott erdőszeti munkákra, mert nem kell gondolni, hogy még a’ magyarok közt az erdőszet terra incognita volna, hanem mivel az olvasó közönség igen parányi, a’ kiadás a’ nyomtatási költségeket nem fedezi, csak az erdészeti iskolák megnyitása után lehetne az erdészeti munkák kelendőségére számítani. Feljebb előadó okait alulirt, miért nem találja üdvösnek azon intézetet, melly szerint a’ magányos birtokosok erdeit a’ felhatalmazott erdei biztos meghatározásai szerint kezelje, ’s ebben a’ birtokosakat mint tervezve van, korlátozhassa, azonban , vannak hazánkban más természetű erdőségek is, melyekben az itt biztos üdvösen munkálkodhatik. Illyenek minden alapítványi erdőségek úgymint: kamrai, kincstári, bányászati, határőrzői, papi, királyi városi, ’s szabad községi és majoratusi erdőségek. Ezen nagy mennyiségű erdőségek osztozkodás alá soha nem jővén, haszonvevőiknek száma soha nem szaporodván ; ezekre az erdei birtok szorosabb felügyelése annyival inkább üdvösnek mutatkozik, minekutána a’ mindennapi tapasztalás mutatja, hogy a’ kamrai erdőségeket kivévén, a’ legnagyobb pusztítások az illy közös és személyes birtokossal nem biró erdőkben történnek, mint azt a’ városi és papi erdőségekben bőven tapasztalni lehet, és ha nem is mindig haszonvágyból , de legalább dologhoz nem értésből, és hanyagságból tömérdek károk történnek, mert kérdem, ki kezeli mai napig is az illyés közös és alapítványi erdőket, miképen folynak ezekben az ültetések, mivelések és favágások? — borzalmasan! — Levágják az agg erdőket, ültetés és előtilos nélkül, holott az agg tőkék tőrül csak gyéren hajtanak, ezek felnevekedvén a’ legsűrűbb erdő ritkává válik, miért is ezt utótilosban tartani érdemesnek nem találják, ’s legeltetés alá hamar feleresztik. Felnövekedvén pedig a’ még kihajtott néhány szálak, a’ következő birtokos itt silány erdőt találván, ha egyébiránt földe más gazdasági haszonvételekre is alkalmas, tisztára szépen kiirtatja, így pusztultak el sok ezer hold erdeink, és fognak is pusztulni továbbra is olly kezek között, kiket a’jövendő birtokos leg kevésbbé sem érdekel. Ha tehát az illyen birtokosoknak az erdők kezelése jövendőre is szabad tetszésökre hagyatik, ha a’ hegységekből nem is, de a’ sik földön minden erdők ki fognak pusztulni. A’ most irt testületek erdeke a’ tervezett erdőbiztosi hatalom egyáltaljában szükséges, melly meg fogja határozni mind a’ kezelés, mind a’ használás mennyiségét, és ha bár az erdészeti tudomány fejletlensége miatt a’ legnagyobb hasznokat előállítani nem képes is, de sokkal több hasznokat fog reá hárítani, mint miilyeneket ezek idomtalan kezek által kezelve erdeikből bármikor is huzni képesek: e’ mellett személyzetük nem szaporodván osztozkodások által az erdőtér darabokra nem szaggattatván, a’ meghatározandó haszonvétel mennyisége iránt mi kifogásuk sem lehet. És minekutána a’ haszonvétel mennyisége világosan kitűnik, méltán köteleztetnek arra, hogy nemcsak használják, hanem miveljék is azokat, tanult erdőszt tartsanak, ültessenek, plántáljanak, ’s igy az erdőségeket az őket