Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)
1840-09-12 / 74. szám
,minden szerdán és szombaton egy egyés nemzeti megtiszteltetések , kinevezések, hazai és külföldi politikai tudósítások gyorsan közültetnek lapjainkban. 17élévi árazostan bontékkal 4 pengő forint. PEST NEMZETI ÚJSÁG. (Millvmniiczötödik év.) September 12-kén. 74. szám. Hasznos mulatságokban felvétetnek mindennemű tudós értekezések, a’népnevelési, alapítványi, művészeti, mesterségi, literatúrai , és más mulatva oktatói körből. A’ nemhivatalos leveleknek cérvieules küldetése kéretik. 18110.W adik félév. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Kultsár István táblabiró, kiadja özvegye. Szerkeszti Ir Nagy Pál, táblabiró. TARTALOM. Magyarországi kinevezések, pesti vakintézet hála nyilvánítása, ünnepélyes bérmálás Veresváron , mohácsi vérontás szomorú emlékünnepe, magyar tudós társaság nagygyűlési jelentése, szegszárdi lövésztestület nyert kiváltságának ünneplése , tolnamegyei közgyűlés, adakozók névsora Mátyás király emlékére, Zemplénmegye kegyelem kérése, Komárom megye tisztszéke megújítása, horvátországi közgyűlés bevégzése, portugálliai lázadás kisirtményei , és annak lecsendesitése, az angol nevezetes memorandum megczatolása, török udv. lakodalom megháboritása, orosz hadihajók mozdulata, németalföldi és németországi hírek. Magyarország*. 0 cs. kir. ’s ap. Felsége Selmeczen a’ várostelki (stadtgrunjder) ólomhuta-ispányságra báró Leithner Antal bányászgyakornokot méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. A’ m. magyar kir. udv. kamara a’ marmarosi utanrendezett urbarialis és erdészeti mérnök-hivatalra Vozáry Jósefet (eddig nj. Marmaros megye’ tiszti mérnökét), — ugyszinte a’ versetzi kir. sóhivatalnál megürült ellenőri hivatalra Merz János ugyanottani sómázsamestert, ennek helyére Rishauer Lőrincz fehértemplomi kir. sómázsamestert (saját kérelme következtében), a’ poroszlói kir. sóhivatalnál megürült ellenőrködő sómázsamesteri helyre Pauer Károly pártfai kir. sóbeszedőt (szinte saját kérelme’ következtében), a’ nagybecskereki kir. só-és tiszttartói ellenőrségi hivatalra Leypold Mihály eddigi sómázsamestert, a’ késmárki kir. só-és harminczad-hivatalnál megürült só- és harminczad-beszedői helyre Pertalanffy Pál harminczadost, a’ temesvári kir. só-és harminczadhivatalnál megürült ellenőrségre Schrott András klenaki harminczadost, ’s a’ szilágysomlyói kir. sóhivatalnál megürült sópartnőri hivatalra Danes Pál genyéti kir. sószámvevőt alkalmazni. —■nemkülönben Sóvárott (lépcsőnkinti előmozdítás által) Majtényi Ferenczet a’ tiszttartó-hivatal rendes írnokává, Horváth Lászlót a’ só-hivatal írnokává, Berzeviczy Gábort sópajtai bemázsáló-irnokká, Füller Gábort sószállítási felvigyázóvá, Eller Antal eddigi kamarafelügyelőt bemázsálóvá kinevezni; — valamint Iluzi János técsői kamarai erdőszt a’ bruszturáni elsőrendű erdőszhivatalra előmozdítani ; — továbbá a’ temesvári kamarai tiszttartó hivatalnál megürült irnokságra Popovics Pétert (a’ dentai kam. tiszttartó hivatal írnokát) áttenni, ennek helyébe Wurmberger Józsefet (a’ temesi kam. igazgatóság számvető-dirnokát) iktatni, az ezeresi megürült kamarai ispánságra Krenauer Ferencz oraviczai írnokot, ’s ennek helyébe Türbach Ferencz rékási kam. tiszttartó-hivatali gyakornokot, a’ skeusi szinte megürült kamarai ispánságra pedig Brand János temesi igazgatósági írnokot előléptetni. —at borsai vám-és harminczad-hivatali jegyszedőséget Csornák Károly vámos harminczad-felügyelőnek, az alsó-vereczkei vám- és harminczadhivatalnál megürült ellenőri hivatalt Lánczy János alsó-jablonkai vám- és harminczad-hivatali beszedőnek, a’ voloszankai vám- és harminczad-hivatali beszedő-szolgálatot pedig Bobél János skalitai vám- és harminczad-hivatali ideiglenes ellenőrködő írnoknak (’s mind a’ három legutóbb nevezett hivatalt ideiglen) adni; — végre kudini harminczadossá Alexievics Anasztáz újpalánkai harminczadost, bukkariczai harminczadossá Tintor Samu fiumei só- és harminczad-hivatali írnokot, rácsai harminczadossá Popovics Szaniszló tavallyai harminczadost, ennek helyére Vrbna Miksa glinai útlevélvizsgálót, ennek helyére pedig Péterfy Antal debreczeni harminczad-hivatali gyakornokot, ’s szviniczai útlevélvizsgálóvá Popovics Pál zimonyi harminczad-felügyelőt kinevezni — méltóztatott. Az ő cs. kir. főhűsége az ország nádora kegyelmes pártfogása alatti vakintézetre ügyelő állandó küldöttség kellemetes kötelességét teljesíti annak nyilvánítása által, hogy pesti festőmester Krópf Ferencz hitese, az intézetben lévő 9 leány növendéket fejenként egy új vászony ruhával, és selyemkendővel megajándékozni, — Ferdinandi Ignácz, Posvay Pál, és Sárosy József sz. kir. Pestesi választó polgárok pedig ezen intézet növendékeiknek a’ f. évi aug.22én a’ megyei ház nagyobb teremében tartatott nyilvános, és mind a’ jelen volt igen nagy számú közönség, mind pedig ezen küldöttség teljes megelégedésével végbement próbatétel alkalmával, adakozott pénz bevételével fáradozni szíveskedtek. Sept. 7én 1840. Dubraviczky első alispány ’s elnök. Veresvár. — Báró Barkóczy László fejérvári megyés püspök , méltósága a’budai alsó esperességben felserdült keresztényhíveinek bérmálás szentségét feladandó sept.zén Veresvárra érkezőkor az ünnepiesen összesereglett nép , tisztelendő népészei által szerényen vezetve , harangok zúgása ’s taraczkok durrogása között illedelmes egyházi örömmel fogadtatván, apostolkodása kezdetén egyesen a’ buzgó hívek közepette templomba vezettetett a’ mindenhatónak halátadandó, honnét fáradalmi pompával a’ helybeli plébániába kisirtetett, hol több rendű tisztelkedéseket elfogadva. Nagyságos özvegy Majthényi Mártonná született kövesszarvi Gosztonyi Katalin asszonyság házánál díszes szállással elláttatott. Másnap Kis Aszszony ünnepén reggeli 8 órakor fő pásztori áldozatját a’mindenhatóhoz bemutatván, az egész esperességböl összesereglett ájtatoskodó híveihez a’ bérmálás szentségéhez alkalmazott lelket buzdító szent beszédet tartott; ’s annak végzetével két ezer számot meghaladókra a’ bérmálás szentségét apostoliig feladta; azon lelki éldelettel párosult szép rend, mellyel kerületi alesperes és nagykovácsi plébános fő tiszt. Csereney Jósef ur, tulajdon népészei körében ájtatosan álló, mint a’ vitézkedő anyaszentegyház ujoncz bajnokit különtötte, illy ünnepélykor méltó figyelmet érdemel, melly tartott délután 14 óráig. Minek végzetével a’ feljebb tisztelt keresztény lelkű asszonyság igen becses főpásztorvendégét minden hozzá tartozandóival, ’s nagy becsű számos tisztelkedőivel megvendégelte. Melly szép üdves alkalmat , Báró Bémer László választott dulciniai püspök septemvir és kövesszarvi gosztonyi Gosztonyi Pál septemviri méltóságok, valamint tt. miskei Miskey Imre az illető járás fő , és Setét Imre alszolgabiró urak, udv. hites ágens szántói Gyurkovics Mátyás, egész esperességi papság, ünnepies fénnyel diszesitettek. Mohács. Hogy édes hazánk’ e’ nagy temetője pusztán ’s jeltelenül ne álljon, néhai áldott emlékezetű pécsi püspök ó gyallai Király József 1817 ben e’ magyar kálvárián, csinos Krisztuskálváriát építtetett, egy ájtatosságra mintegy készítő istenházacskával , hol, a’ szerencsétlen csata évfordulási napján (Kis asszony hav 2rén) e’ vérmezőn dicsőn elhunyt őseinkért 12 engesztelő miseáldozat mutattassék be az egek urának, mi végre alapítványt is tett ’s e’ mellett, hogy a’ régi nyomorúságról is elmélkednénk, a’ jelenre ’s ketés jövendőre pedig üdvös tanúságot vennénk, e’ vidékből számosan öszszeseregleni szokott keresztyén hívek lelki szükségükhöz képest három nyelven gyászbeszédet is tartatni rendelt, t. i. illírül németül befejezőleg mindig magyarul, így az idén is e’ nemzeti nagy gyászünnepnek három egyházi szónoka volt. Zsulyevits Endre mohácsi segédpap illír nyelven, Gerachlager János báni segédpap németül, és Csajághy Károly sombereki segédpap ékes magyar ajkon; kis beszéde első részében szivrehatólag rajzolá e’ boldogtalan csatát, mellyet gondatlanság szült, csivakodás táplált, engedetlenség pedig egészen bevégzett, ’s magy. nemzetünket majd nemzeti nevétől is megfosztó, 2dik részében ábrázolá, e’ csata után, hazánk szomorú állapotját, ’s ezt követte üdülését a’ felséges ausztriai ház atyáskodó kormánya alatt, mellynek ivadéka,a’csüggedhetlen Ferdinánd volt első, ki e’szerencsétlen ütközet által elárvult hazánk süllyedező kormányára lépett s ez óta,ezer hála a’ magyarok Istenének ! főleg mostani jó fejdelmünk gondoskodása mellett józanul haladunk,’s ezzel kézzel foghatólag ismertette meg velünk , hogy van csak ugyan felettünk virasztó isteni gondviselés ! mert kigondolta volna,hogy ugyan e’vérmezőn diadalmaskodjék még a’magyar, hol egy trónleső térdet hajta Szolimannak ’s jobbját megcsókolá. A’ remekül szónoklottnak e’ gyászbeszédét sajtó alá óhajtanák. Ezt követte Sikabani Angyal Antal kerületbeli esperes és babarczi lelkész által ünnepélyes szertartással végzett miseáldozatja a’mohácsi polgárság üdvlövései, és taraczk-döbörgései mellett. Az egészet helybeli népész Zdralits János urnál illő lakoma fejezé. A’ m. tud. társaság nagygyülési jelentése. A) A' nyelv körüli munkálatokról. 1. A’nagy szótári anyagok gyűjtése, a’társaság kebelén kívüli hazafiak segedelmével is folyt. Különösen aza’tájszavak gyűjteményét Horváth Józsefi, újra vasi és honti, Horváth Zsigmond II. folytatólag Balaton-melléki, Hanák János abauji, Ploetz Endre abauji és csongrádi , Buchiett Miklós tornai, Sümeghy Pál nyitrai , Vas József göcsei, Makáry György ismét hevesi, Czech József váczi, végre Matusik János tatai és váczi szavak és kifejezések jegyzékeit küldék be.— b) Ritkább szavakat Fábián Gábor és Péczely József ragok írtak össze. — c) A’ hadtudományi műszótár előkészületei Tanárky Sándor illető rt. által munkába vétettek ; ’s időközben Sebestyén László és Virágh József által szaporíttattak.— d) A’ törvénytudományi műszótár szerkesztésében Sztrokay Antal rt. járt el. —*■ e) A’ nyelvhasonlító nyomozatokhoz Lukácsi Kristóf a’ magyar és régi örmény nyelvekben találtató rokon vagy egymáshoz hasonlító szók kiszemelésével járult. 2. A’régi magyar nyelvemlékek másolása tizenkét honi levéltárban folyt Döbrentei Gábor rt. kijegyzései szerint. B) Tudományos mutkálatok és kiadott munkákról. 1. A’tudományok terjesztésén tudományos értekezések írásával igyekeztek a’tagok; név szerint a’társaság kebelében Nagy János a’nyelv általános alap- és hasonlítási vezérelveiről,’s a’szemita nyelvek viszonyairól a’magyarhoz olvasott. Warga