Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)
1842-04-02 / 27. szám
first! félév. Félévi lila postán borítékkal 4 pengő forint. PEST NEMZETI UJSAG. Szerkeszti Dr. Nagy Pál, tábla bir tt. vinczeterÁ, ev. Sz. György hórikán Ti. szám. Hasznos Mulatságoki).A felvételnek mündennéműi tudós értekezések , a népnevelési, alapítványi, művészeti, mesterségi, literatúrai, és más mulatva oktatói körből. A nemhivatalos leveleknek bérmentes küldetése kéretik. Minden szerdan és szembaton egy egy jv nemzeti megtszteltetesek, kinevezések, hazai s külföldi politikai tudósítások gyorsan közöltétnek lapjainkban. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. AlapításA altsár István táblabiró,eladja özvegye. TARTALOM. Kinevezés, magyar gazdasági egyesület újabb alapitványai, értekezés vámainkról, alsó-némedi alesperes ünnepélyes beiktatása Uj - Hartyánban , egri , és lendvárai szomorú történetek, Pécs vidéki időjárás, Bács, Ugocsa és Zágráb megyei közhatározatok , Erdély országgyűlési közlemények, Erzsébethvárasi tanodák alapítása, külhatalmmk rendei el oktett vitézek névsora, papi törvényszék felállítása Portugálliában, angol pénzügy fejtegetése, és függelék. Magyarország* és Erdély. ( cs. s apost. kir. felsége Ilesz Jánost a nm. m. kir. udv. kamara fogalmazó-gyakornokát díjtalan fogalmazóvá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Pest Péntek esti fel nyolczkor a szénpiaczon a „két tőinkhez czinizet Wodianerházban tűz ütött ki, melly az ép dühöngő szél által élesztetve, a szomszédságra nézve könnyen vészes kimenetű lehetett volna. A hirtelen segélynek azonban sikerült az elemet, melly hihetőleg gondtalanságból a kéményen ütött, csak hamar elnyomhatni. A magyar gazdasági egyesület választottságának mart. 12én a n. casinoban Károlyi György gr. elnöksége alatt tartott ülésén : 1. Bejelentettek az egyesület örökítéséül újabban érkezett alapítványok , mellyek szerint: Csapó Imre tb. ur 200 p. ftot, Rosti Albert ur 200 p.ftot, Zichy György gr 200 p ftot valónak szívesek kötelezni ; ezekért a választottság köszöneté fejeztetik ki. II. Szives köszönettel értesült a választottság,a mikép néhai Krumbholcz János, méltányolván ezen egyesület fontosságát s nagyszerű feladásit, végrendeletében alapítványul szinte 200 p. ft. hagyományozott. A boldogoknak békén nyugvó hamvai ugyan nem élvezhetendik többé az alapítvány gyümölcseit, de miután az Krumbholcz alapítvány czime alatt rendeltetett a választottság által kezeltetni, nemes tette az egyesület évkönyveiben az élőknek követésre méltó példaként fog ragyogni. III. Rendes tagokká következő hazafiak írattak be: Bene József kir. tanitó, Gáty István urad. főerdész, főmérnök , s m. akad. lev. tag, Kölessy Vincze gazdatiszt, Littner János főtiszt, s Rísz Eduárd b. mérnök. IV. Az egyesület könyvtára több uj küldeményekkel szaporodott. .. A tehén-tartásról egy franczia munkának magyar forditványa kéziratban küldetvén meg, mielőtt az közrebocsátatnék, vizsgálatul az illető szakosztályhoz utasittatott. Egy uj értekezés forog a fővárosban e czim alatt: „Városaink philosophiai tekintetből“ irta dr. Majorszky János ügyvéd, Buda város képeivel Hollós Mátyás és a törökök alatt, s Pannónia, Dacia, Mesia kis abroszával, Budán a magyar kir. egyetem betűivel 1842. Sad rét, velin papiroson 54 lap, ára 1 fz. 20 kr. pengőben; tisztelet érzetével ajánlva sz. kir. Pest városa tekintetes tanácsának s érdemes polgárságának. Fejtegettetik itt: Miilyen befolyásuk volt honi városainknak nemzetünk kifejlődésére és csinosbulására. Az értekezés sokban megfelel a várakozásnak s nevét hiresiti a szerzőnek s a t. Uj-Startyán mart. 28. A jelen századnak nagyszerű, és külön irányi fejlődései között, figyelemmel kellett kisérnünk a religio érdekében történteket is; mit az ő lelke meggyőződését méltánylani tudó Igaz, annyival is inkább nem fog elmulasztani, mennyivel inkább aggódtatják őt ama korcs növények, mellyek a názárethi egyszerű tan szikláján, gyökösödni készülnek, mennyivel nagyobb azoknak számok, kik a vallási közünbösség zászlója alá seregletteknek erős tüdejű tárogatói. Azonban hála a gondviselésnek vannak még szent István által alapította hazánknak polgárai, s kik a századok bölcsőjében ápolt igaz hit- s nek rendithetlen őrsei lévén, azt annak ér-demes szolgáiban is szeretik s tisztelik.— Így tanusiták a múlt hó másodikán Lj- Siartyán megyés papi köréhez tartozó számos hívek, a midőn a hála és tisztelet által koszorúzott lelkipásztorukat nagyontisztelendő Slaulik József urat a szent szék és több tettes és megyék táblabiráját alesperesi disztellel felékesitve , reménytelen örömmel szemlélek. Alig végződtek az ünnep imái, tüstint mintegy láthatlan erő , től inditatva az anya és fiók egyházak közöségeinek elöljárói és előbbkelői a szeretett pásztor lakába, hol a nagy számi tisztelkedők nevében, a helybeli káplán ön örömeit is kijelentendő egész készséggel válatta el a tisztelkedési szónoklat mezejét. Öröm könnyek gördültek ezek közben a jelenlévők arczaikon , és hogy a szónok , egyedül a hivek sziveikből szedegetett virágokkal ékesítette beszédét, kitetszett ez leginkább azon dörgő ,éljen a hangoztatásból, mellyel akkor telt meg a jég, midőn érintetett, hogy e községek kivel büszkék a sok érdemekkel ragyogót magukénak mondhatni. Elérzékenyülve, és a mint mindig szokott, velősen felelt ezekre a nap koszorúzottja, magyar vendég szeretetének és bőkezűségének újabb jeleit adni akarván, még az nap két ízben, a m. délbe és estve 100-ig menő különbféle rangú és rendű vendégeket látott el szives asztalánál. A szokott áldomásokat ő excellentiájáért a jutalmazó püspökért maga az esperes ur kezdette meg. Alig futamodott hire e jeles férfiú megkülönböztetésének, tüszint vetélkedve siettek nem csak a kerületbeli, hanem más vidéki lelkészek is üdvözlő tisztelkedéseikkel járulni a közkedvességű esperes úrhoz, ez által kívánván nyilvánítani, mennyiben előzte meg nagyméltóságu püspökünk az egész kerület várakozását, és mennyire központosult e szeretett férfiúban az összes birodalom. — Világos lantija volt ennek e folyó hótodik napja is, midőn a sokszor tisztelt esperes úr neve ünnepén újabb jeleit vette az iránta való határtalan szeretetnek. Kitűnőleg lepte meg ekkor a számos úri vendégektől fűzött koszorút a helybéli nemzeti iskolák ifjúságától adott pásztorjáték, midőn az országos kivonatot szivükben hordozók, örömmel hallották, milly nyelvszabályi pontossággal szavalták el a német ajkú kisdedek, a honi nyelvén betanult szerepeiket, a miért is igen becses ajándékokkal jutalmaztattak meg, mi annyiból is méltó említésre, minthogy az anya és fiuk egyház idegen ajkú hívei között, sükerült tisztelt esperes ur 21 évi vas szorgalmú fáradozásainak, és többszörös nevezetes ajándékainak , a magyar nyelv betanítása annyira,hogy mindiz az iskolákban, mind az egyházban majd csak nem kizárólag ezen nyelv divatozik. — Az egész Alsó-némedi kerület édes reménnyel néz a jövendő életbe, és különösen a kerületi iskolák részire minden jót vár, jót jósol a királyi felügyelő úrtól és hisszük, hogy e reménység testté válandik, már annyiból is, mert a sokszor tisztelt esperes úr, maga kivámnán ez idei félévi próbatéteken megjelenni, sőt már meg is kezdette azokat olly móddal, hogy a tanítókat a kor szükségesebb kisállataira figyelmeztetve czélszerű utasításaival ellátta, a tanulók szorgalmát pedig szép ajándékokkal buzdítja, itt és iilyenekért van uraim helye az éljenezéseknek az ollyan éljenezéseknek, mellyek egy tiszta keblű és szép erényű férfiút önkeble jutalmán kívül méltán illetnek azon áldozatokért, mellyeket tulajdon megszorítása mellett vihet a haza oltárára, olly, kinek philantrophicus szive, nem csak declamatiókban keres vigasztalást, hanem tettel működik az emberiségért, költséggel valósítja a népnevelési nagy eszmét. Vajha az indítványokban olly dús szellemű megyéink az ilyeneket tekintetbe vennék, akkor úgy hiszem, Borsod bizonyos nemű kívánsága, még kevesebb pártolókra számolhatott volna.— N. J. Eger, mart 27. Bár ugyan későn, és valaki megelőzhetett, mert távolabb valók, mindazáltal el nem mellőzhetem, hogy ezen egri esetről ne tudósítanám az olvasó közönséget. — Szomorúan láttatá velünk a folyó hó Indika arany sugárit, a midőn azon rémitő gyászhir repült szájról szájra , hogy az új városon a Bika utczai harmadik házban Sturmannét háza népével meggyilkolok és kirabták, mindenki sietett a borzasztó helyre, hol már a szegény asszonyt kiterítve, halálos ágyán magam is szemléltem, de nem léphettem hova sem, mert a boszut kiáltó vér az egész szoba padozatán már jéggé aludt, a szobának falain láttam a menekedni törekvő ártatlan véres ujjainak helyeit, ott láttam, hogy balra vágással megszaggatott agyvelő darabja a falhoz tapadva függött, amott a kirablott s üresen hagyott ruhaszekrényeket, rázkódva tértem innen el, a midőn hallom, hogy az első szobában él még a gyilkosok által már meggyilkolt 12 éves szolgáló, ki élő nyelvével lefesté a két gyilkost, s előadó, hogy egyik katona öltözetben , másik mesterlegény, előtte kék kötő, s Miskának hívják, mit onnan is tud, mert a midőn a katona az asszonyt le nem vághatta egyszerre, Miskát kiáltott, de ösméri különben is mivel sokszor látta, sőt azt is megmondta, kinél dolgozik. Isten de titkos a te munkád! meghagyod ezt, az ártatlan vér mellett szólni, és a tettet felfedezni. Az eset így történt: Szlávy László zeuiplényi születés az itt tanyázó Benzur nemes ezredében közlegény, ki elkövetett gonosz tetteiért már többször megvesszősztetett, és Molnár Mihály szinte azon ezredbeli szabadságos, több czinkos barátival egy bizonyos rész lelkű s erkölcsű asszonyhoz, ki titkos korcsmát tartott, jártak, hol bor árával tartoztak, panaszták, hogy pénzük nem volna azt kifizetni, mire a fekete lelkű