Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)

1842-05-28 / 43. szám

leg elfogadtatott. Ennek következtében , hogy ezen terv mielőbb sikeresitethes­­sék , e jelen tárgy a választó község ál­tal beadandó írott véleménnyel és minden ide tartozandó oklevelekkel együtt, va­lamint a nm m. kir. helyt. tanácsnak jó­váhagyás végett, u­gy nem különben az ezen czélból építendő házra megajánlott kiszolgáltatandó anyagok és 1000 p. for. öszvegyek helybenhagyása v­égett a nm. m. kir. kincstári tanácsnak alázatos fel­írás mellett felterjesztetni, nem különben a helybeli jótékony nőegy­let iránt, melly is csupán az emberiségérti nagylelkű el­szántságból fáradozásait és vagy­onát nem kímélve, a m­ár magára vállalt és legna­gyobb figyelemmel ,és pontossággal a kis­dedóvó és szegények intézete l­étesü­lé­sének kormányzásában nemes nagylelkű­­leg folytatott munkálaton kiinl ezen ár­vák nevelő intézetének létrehozását s el­rendezését elfogadni és­­Ilyetén legterhe­­sebb kötelességet felvállalni szíveskedett, e város részéről ny­ilvány­itott hálás érze­lem és köz méltány­ló elismerés a közjegy­ző könyvbe iktattatatni rendeltetett. — Megyénk szeretve tisztelt főispányja gróf Károlyi L. ki f. h. 2kán gróf Barkóczy Já­nos, első alispán Vitéz János, járásbeli főiszbitó Barczay Albert és többek kísé­retében a dargói utat megszemlélni m­él­tóztatott, és kit kíséretestül, a tisztelt 7­7­­ lelkes gróf a szinyei vendégfogadóban dél­ben meg vendégle , ezen hó 7 kén reggeli 11 órakor Nádasdra, tettes Soós Sándor táblabiró úrhoz ebédre ment, ott az nap meghalván, másnap a megyebeli főjegyző, járásbeli főszbiró urak kíséretében Czeke­­házára Patay Sámuel másod alispán úr­hoz ment , a hol ő mlognak több megyei tisztviselők, jelesül az első alispán is, tisztelkedtek, onnan Golopra azon alispán kíséretében elutazott báró Vay Miklós bor­sodi főispáni helyettes az ő­mligához s innen Békésbe a főispáni beiktatásra. Megy­énkből tettes Békés megy­ébe Gy­u­lára, gróf Károly­i György ő­mliga főis­­páni díszes széke foglalása fény­es ünne­pélyére elmentek a tett bejelentés után főispán gróf ő­sliga elnöklete alatt: gróf Péchy Emánuel , gr. Dessewffy József, gr. Dessewffy Gyula, Patay Sámuel má­sod alispán , Füzesséry Pál prépost mint szónok, Krajnik Ferencz, Vitéz György, Lánczy Jakab, Jakabfalvay András, Tisz­ta Károly táblabirák, Bárczay Albert és Komáromi József főszbirák esküdt tár­saikkal. — Kassán f.­h­lőkén az itteni német szinésztársaság által Gaal bohózat­­ra a „Feleskei nótárius“ Kászonyi D. for­dítása szerint adatott, a czímszerepben Farkas József, az ismert ügyes megyei tánczmű­vész és szinészigazgató mint ven­dég fellépett, ki játék után zajosan kihiva­tott. — Iákon, Pestről, Hotlikirch nevű gyalog ezred egyik zászlóalja a városba megérkezvén, bejövetelét az utczákon tö­mérdek nép csodálta, többek közt D. as­szonyság is a városon kocsizott, de sze­rencsétlenül , mert kocsisa ittas lévén egy szegény külvárosi asszony­t lovaival legázolt, azonban mint halljuk, az asz­­szony veszedelmen kívül van.—Békés­ből megyénk küldöttsége tegnap jött visz­­sza. — Komlóssy magyar dalszinész tár­saságával e napokban Kassára érkezik. __ Időnk jó , meleg és esős, csak az est­­ék mindig igen hűvösek , a hideglelés nagy­on­­ uralkodik. Holnap kezdődik a megye köz­gyűlése, mellyről legközelebbi levelemben. Klesztinszky László. Zemplény megyei közgyűlésen tár­­gy­altattak közt különös figy­elmet érde­melnek : M­. Bihar, és Szabolcs és A bány megyék hivatalos leveleik , mellyekben a hegyaljai bor jó hitele fentartása iránti í­rájok nézve igen sérelmesnek hirlett ha­tározását — ugyancsak a megye részéről eltöröltetni szorgalmazzák — egyszers­mind e tárgyban őfelségéhez tett panasz­ló felirásokat a megyével tudatják:—­ mind­ezekre au­jon határozattá, hogy a megye az országos törvény­eken alapuló több szá­­­­zados municipális jogait gy­akorolván — valamint máskor úgy ezúttal sem követ­vén el semmi sérelmest — hozott törvé­nyes határozata mellett tovább is megma­rad ; egyszersmind a hegyaljai bor tár­gyában gróf Andrássy­ György elnöksége alatt kirendelt küldöttséghez utasíttatnak mindezen megyei levelek, a tárgy­altatás alkalmakor netalán szükséges használat végett. —Tarczal város elöljáróinak azon folyamodásukra, miszerint az uradalmi tisztek által a pálinka szabad bevite­lének tilalmát panaszolják: egyik táblabiró a pálinka­égetés tárgyát ország­­gyűlésileg kiváná elintéztetni .Egy másik már tovább ment, mondván , hogy szom­széd Galicziában a zsidó korcsmárosok zsarlásai miatt a nép már annyira elsze­­gényült, hogy mezítláb kénytelen járni, maholnap saját népünk is oda jut; nincs más mód, mint e részben (hogy korcs­márosok egész országban ne lehessenek) a zsidóságot törvényen kívüli állapotba helyezni. Egy harmadik triró : Adja ég! hogy főkép a hegyaljai zsidóság határt nem ismerő zsarnoksági miatt Ildik An­drás szomorú időszakát újra meg ne ér­jük, pedig törvény­könyvünkben vannak e szavak : „ne unquam judaeis christiani serviant“ (Ezen a törvény­ből merített ész-­­­revétel, úgy hisszük, nem alaptalan, mert a megyei, 102 ezer fr. közadó-hátrama­­radást a zsidóság zsarlásai miatt végkép elszegényült földnépünk némi részben azért nem fizetheti , mert jelenleg is in­kább szolgál a zsidónak mint király­nak). Végre hosszas tanácskozás után, mi Tar­czal városa foly­amodását illeti , a járás­beli főszolgabíró oda utasíttatott, hogy ar­ra nézve a törvény értelmében intézked­jék addig is, m­íg e részben az ország­gyűlési tárgy­akkal foglalatoskodó küldött­ség vélemény­es javaslatot lenne beadan­dó , a zsidó korcsmárosokat érdeklőleg , a föld népe elszegényülését gátló megyei határzatok megujittattak , végrehajtásaik a megye szob­áinak mint az adózónép atyjainak szivükre köttetett. s Somogy . Május­ban tartott rendsze­rinti nagygyűlésünk folytában szőnyegre került tárgy­ak közt megemlíthetők : So­­prony vgyének a bécs-trieszti vasút ügyé­­­­ben irt f­ölszólítása, valamint ez érdembe­­ni azon mentegetőzése, hogy midőn ezen­­ említett vonult hazánkon keresztül veze­tetni óhajtja, akkor mégsem a nemzeti­séget, sem a haza köz javát szem elől té­­­­veszteni nem szándéka, ebbeli közlések tudományul vétettek , úgy Soprony ügyé­nek az iránti felszólítása pedig hogy­ ő fels, a kereskedési ügy­nek jövő országgyűlés­­­­re kb­. előadásaiban leendő fölvétele ve- I­gett alázatosan keressék meg, pártoltatás­­ra talált; az ezzel kapcsolatban álló német vámegy­esülethezi csatlakozás kérdése azon­ban kü­ldöttségi vélemény­ezésre utasítta­tott. Pártol­tatásra talált továbbá Tolnának­­ az iránti felszólalása , hogy vasutak ha­zánkban is közköltségen építtessenek ; Za­­­­lának a zágrábi gúnydal, valamint Zó­­­­lyom­nak a vegyes házasság ügyébeni azon tudósítása, hogy ha illy esetekben a kath. lelkész az összeadást megtagadná, azt a protestáns lelkész teljesithesse, tudomá­sul vétetett. Múlt április lökén tartott kisgy­űlésünkből a pénztári hiány biztosí­tása végett tett intézkedések eszközlésére kirendelt küldöttség jelentése folytában­­ ezen kedvetlen eset vitatásra kerülvén némi vigasztalásul szolgált azon eredmény hogy a küldöttség­i illető zártartó közbe­jöttével történt intézkedések által a hi­ányt tökéletesen födözve lenni értették a KB. A megtörtént szerencsétlenség azonban a pénztárak kezelése körül némelly óva­­tos­ rendelkezéseket idézett létre; emlí­tést érdemelnek meg, hogy rabjaink mun­káltatására fölállított, gyapjúszövő gyárunk hat évre bérbe adatott úgy, hogy évenként legalább hat­ezer napszámot a bérlő föl­használjon ; fizet pedig élelmezésen fölül minden egy dolgozó napszámért két ezüst krt, továbbá, hogy a megyei KB. a ho­­mocopathiai gyógy­rendszert, miután ab­ban minden rendűek közül már számosait megny­ugvást találnak , illő pártoltatásra méltónak ítélvén elhatározták főispán ur ő kegyelmességét megkérni, hogy Gulyás orvos urat, ki ezen rendszert követi, megyei tiszteletbeli orvossá kinevezni méltóztassék. J. fingból, május 16kán. Évnegyedes közgyűlésünk fi. he­­ken véve kezdetét; a gyülekezet most a szokottnál göbérebb volt, kivált a főrendűek közül senki sem jelent meg; a köztárgyak azonban kellő renddel haladtak, nevezetesebb tárgyai: a hatósági jogokat érdeklő statutarius körlevél helyeslő érzelmek között hir­dettetek ki, és jegyzőkönyvbe igtatott hó­doló köszönettel fogadtatott. Bizony­os só­fuvarosok az általok szállított sóból vala­mit ellopván , e miatt az ungvári sótiszt­ség által, az ellopott sónak természetben lett visszaadásán felül, még 30 pengő írtban is marasztaltattak ; a tárgy a tör­vényszéknek bejelentetvén, ez a tolvajo­kat testi büntetéssel fienyite meg , a pénz pedig visszaadatni rendeltetett. De a só­tisztség panasza következtében a megyé­nek felsőbb helyről meghagyatott, misze­rint a szokásban volt pénzbeli maraszta­­lást is vétetné meg a sótol­vajokon.--Az ung­vári elemi oskola tanítójának a városiak által már számos év előtt lekötött csekély" fizetést, azon okból, minthogy" az újabb törvények is ezüst pénzt értenek , a már elm­ult évekre is ezüstben adatni már több íz­ben meghagyatván a nm. k. hely­­, tanács, — noha ezt a megye az adózó nép kímé­lése tekintetéből, — s azért, hogy a tör­vénynek visszaható ereje nincs, elébb el­fogadni vonakodott s eziránt felírást tett, most a k. intézvénynek hódolva , foganato­sítását , és a több évtől hátralévő pótlék­summának részenkinti behajtását megren­­delé. Hálás köszönettel véve e megye am. kir. helyt.tanács­abéli rendelését is, melly szerint az idei nyomasztó körülmények tekintetéből, megyénk felírása következ­tében az itt tany­ázó katonaság innen ki­vitetik. Gróf Keglevich Gábor ő ingának főtárnokká lett kineveztetése tekintetéből e megye Rendei az ősi szokást tiszteletben tartván, hozzá üdvözlő levelet intéztek.­­ A trieszti vaspály­át tárgy­azó soprony­i levél, igen érdekes s meleg vitatkozást szült termünkben ; győzött a Fiume mel­letti vélemény, melly­nek nyomán Soprony megye kérésének nem pártolhatásáról ba­­rátilag tudósittatik , ő felsége pedig hó­doló tisztelettel megkéretik , miszerint atyáskodó kegy­elmét, valamint a bécs-tri­eszti vasútra, örökös tartományokra áraszt­­ja, úgy a pest-fiumei vaspályára, s a magyarországi érdekekre is kiterjeszteni kegyeskedjék. S­aj­nos érzéssel vette ezen megye Tö­mösnek abeli tudósítását , miszerint a be­­panasztott katonai kicsapongást nemhogy illő elégtétel követte volna, sőt még a be­­vádlott tiszt is, felebb léptetett rangjában , és hogy illő kicsapongásokat jövendőre korlátozni lehessen, e tárgyat az ország­­gyűlési utasítással foglalkozó választmány- 870

Next