Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)
1842-06-08 / 46. szám
félévi ára postám borítékkal 4 pengő forint. PEST NEMZETI UJSAG. rm., ’rivincz decect. cu.J Szent-Iván-havatán 46. szám. Hasznos Mulatságokban felvételnek mindennemű tudós értekezések , a népnevelési, alapítványi, művészeti, mesterségi, literatúrai, és más mulatva oktatói körből. A nem hivatalos leveleknek bérmentes küldetése kéretik. IS '12. Első félév.inden szerdán és szombatin egy egy ív nemzeti megtiszteltetések, kinevezések, hazai s külföldi politikai tudósítások gyorsan közöltétnek lapjainkban. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapja Kultsár István táblabiró, Kiadja özvegye. Szerkeszti Kovácsóczy M. rIS A tulajdonosné s szerkesztő nyilatkozata. Magyarország és Erdély; kinevezések és halálozás; pesti közgyűlés; pesti hírek ; adakozások a vakok intézetére; kereskedelmi bank jelentés; pozsonyi közlés borsodi, zágrábi tisztválasztás ; békésmegyei ünnep; mosonyi tisztujítás jelentése. Erdélyi országgyűlés. — Austria, Portugália , Spanyolország , Nagybritannia ; Németország ; Olaszország; Egyptom. Rövid közlések. Nyilatkozatok. Lapjaim tisztelt olvasóit ezennel értesítem, hogy ezeknek szerkesztését min. magyar királyi helytartó tanács kegyelmes megegyezésével Kovacsóczy M Miháy urra bíztam. — Eltávoztak- e eredeti elveiktől? azt a nagy érdemű olvasó közönség a szerkesztő alább igtatott nyilatkozatából átlátandja. Özvegy Kultsár Istvánné, a Nemz. Ljs. tulajdonosnéja. Szerkesztői szózat. Az alulírtt szerkesztő jól tudja,milly nehéz válalathoz kezdett, mikor a mozgalom korában egy politikai lap szerkesztéséhez járult, e rögös pályán olly jeles társakat találván, kik a közrészvétet bírják, és ügyességük, helyes tapintatuk , tündöklő tehetségük és jeles készültségüknél fogva igényelhetik is. Mi érezzük a vállalat nagysága ellenében parányiságunkat, reméljük azonban , hogy mit erőnk csekélysége gátoland véghez vinni, azt kipótolandja terhetlen iparunk. Lapunk a „Nemzeti újság“ czímet viseli homlokán, mi föladatul tűzök ki maguknak azon valódi tiszta nemzeti szellemet önteni belé, melylyel azt a dicső emlékű Kultsár István szerkeszté. Mi meleg kebellel fogunk törekedni a nemzet sokfelé ágazó érdekeinek összeolvasztatását, valamint a tömérdek idegen elemek egy közczélra irányozását előmozdítani; meggyőzőive lévén eggyé kell a Magyarnak lenni, ha Európa műveit nemzeteinek sorába kíván lépni. Most hazánk sorsa van mérlegbe vetve, eszmehadat kell vívnunk , és óvatosan bánnunk , ha javunkra sülyedjen a szelencze; mi tudjuk, hogy szükséges a javítás és hogy sikerüljön, mind fölülről lefelé, mind álélról fölfelé meg kell történnie A kedélyeknek izgatás nélkül el kell készítetniük, egy részről meg kell szüntetni a kényelmes henyélést, melly csak emésztett, és tettre ingerelni , más részről ki kell irtani a bárdolatlanságot , melly féket nem akar ismerni, s kijelölni fokonkint rendeltetésünket Nincs nemzet, melly küzdelem nélkül emelkedett volna történeti jelentőségre,s ha nagy lett, vallás, alkotmány és jogszerűség, mellyeknek legbiztosb pajzsa a tron, vezették fokonkint nagysága tetőjére, mert a nemzetek életében szinte mint a természetben nincs ugrás, nincs erőtetés, s ha volt , vérfoltokat hagyott maga után, mert az átalakulás nem egy rövid életű nemzedék föladata. Vallás, trón s alkotmány tehát lapunk védlelkes vezércsillaga, minden ezekkel, semmi nélkülük, különben is egyiknek a másika nélkül csak él engen de élni nem lehet. E három ellen fondorkodó ármányt és jogtalanságot kérbeilletlenül üldözendjük, minden esetre meggyőződésből és nem szolgai lélekkel. Elvünk: kormány és alkotmányszerű izgatás nélküli haladás, vallással és törvénnyel. Haladásnak nevezzük pedig egyeseknek,szinte mint testületnek, szebb, jobb nemesebb és tökéletes!) utáni törekvésének kedvező eredményeit. Mi nem vetjük meg a régit, azért, mert régi, hanem ha az alap szilárd, újat kívánunk reá építeni, mi a polgári élet jelen viszonyaival meg nem egyez , az magától romba dűl , s nem szükség, hogy az indulatok vihara morzsolja szét. Elfogadjuk ellenben az újat, ha egy ez a nemzet és kor érdekeivel megegyeztethető, s törvényesen szerzett jogokat nem sért. A nép benső életéből önkényesen fog az kifejleni , ami szükséges, hol erő van, ott nem kellenek az ösztönző szerek , különben könnyen sob támad. A jogot, és jogon alapuló, a társaság természeténél fogva törvényekkel korlátolt szabadságot tisztelvén s mindent, mi az alkotmányon és törvényen belől, a nemzet javára, trón és egyház ólalmára történik, szilárdan védeni szándékunk, mert alkotmány s törvény kívüliséget jog és szabadság sírjának tekintünk , és azon nemzet, melly bármi igéző elvek ellenében vallást, alkotmányt és törvényt nem tisztel, az közelebb áll fölbomlásához mint kifejtéséhez, ott a haladás agyrém s pusztulás a valóság. Azért e lap nem fog hízelegni az Aristocratiának, a mennyire egyes tagjainak, avagy részletes osztályainak kedve mutatkoznék, önzés sugalmait követni , s mások jogait és érdekeit kellőleg nem méltánylani. De nem hízelgőnk a Democratiának sem, mert tudjuk, hogy fő nélkül a roppant tömeg hajlandóbb szabadosságra, és féktelenségre, mint a szabadságra, s nyers erőbe bizakodva, könnyen kitör az értelmesség és józanság határain, és a haza népszéditők martaléka lesz. Mi azt hisszük, a polgári élet nagy körében , minden osztály egy kiegészítő rész, minden osztály szükséges, a gazdag kastélyos urak szinte, mint a szegény sorsuak, s egyik a másiknak lételét és biztosítását föltételezi, s ennek is , annak is múlhatlan szent kötelessége a haza javára giráját és fillérkéjét föláldozni, a trónt és vallást védni. A mondottakban kijelöltük azon irányt, mellyet szemeink előtt tartattunk és azt hisszük,ez a józanság, mérséklet és igaz hazafiság hitvallása. Mindazokat tehát, kik elvünk és hitvallásunk baráti, ezennel szíves tisztelettel fölkérjük becses dolgozataikért. Egyszersmind kérjük hazánk minden intézeteinek előjárójit, szíveskedjenek tudósításaikat, nehogy pártra, hajlás gyanújába essenek, velünk ugyanakkor, mikor más szerkesztőségekkel közölni. A mi lapjaink műszerezeti osztályzását illeti, állni fognak: Korunk ügyei czim alatt olly tárgyak fölötti előadásokból , mellyek a napi figyelmet magukra vonták. Mindig különösen ügyelve drága hazánkra, e pontban e lapok nagy érdemű állapitójával tartva, ki harminczhat évvel ezelőtt monda e nyomatos szavakat: „A haza bővebb ismerete tanítja meg az ifjúságot, hogy magamagát becsülje, tisztelje hazafiait , szeresse hazáját és királyát. A ki mindig a külföldi dolgokat szokta csodálni, nincs abban az a szívbeli erő, hogy a nemzet tulajdonságait megtartsa/4 II. Hazai naplóból, mellybe foglaljuk: I) Kinevezéseket, előléptetéseket, halálozásokat a haza minden rendes körében. 2. Az iker városi hírnök kiterjed a két főváros jelességei, élete, rendészete s intézeteire. 3) Az országos életet, és eredményeket. 4)Egyházi s világi hatóságok működését. 5) A hírlapi adalékokban apró kivonatokat közlünk. Ill. A külföldi naplóban lehetőségig kimerítőleg adjuk a haza kívüli világot, különösen kiemelvén azt, mi hazánkra vonatkozik. A „Na s z no s mulatságoki” társlapban nyújtunk: históriai s törvénytudományi értekezéseket, statistikai, topographiai, geológiai,biographiai jegyzeteket, nép-és ország-ismertetéseket, színházi tudósításokat. Illy renddel szerkesztendjük lapunkat a jövő félév kezdetével. Mennyire felelendünk meg itt kitűzött feladatunknak, azt az olvasó közönség bírálatára, s az időre bízzuk. Kovacsóczy Mihály, a Nemzeti újság és Hasznos mulatságok szerkesztője. Magyarország és Erdély. O cs. s ap. kir. Fölsége gr. Andrásy Györgyöt Gömörmegye főispányi helytartóját Sáros megye főispánjává ; Aczél Antalt k. tanács, és csongrádmegyei főisp. helytartót a saját kérelmére kegyelmesen fölmentett Comerőmy István helyébe Tolnamegye főisp. Csongrádmegye főisp. helytartójává pedig Földváry Gábort kir. tanácsos czimmel méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. O cs. s ap. kir. Fölsége Nagy Antal budai könyvvisgálót nyugalmazni; egyházi könyvvisgálóvá Szabó János dogm. theol. tanítóját a kir. pesti egyetemnél *, budai könyvvisgálóvá Peregriny Eleket, pesti censorrá Keseta Jánost, budai revisorrá Lászi Jósefet, pestivé Buth Ignáczot, görög egy. egy h. censorrá Aaron Tivadart, és görög n. egy censorrá Szaboits Jánost nevezé ki. Zorn Leopold eddig pesti első harminczadi ellenőr, ugyanitt harminczados lett. (Világ.) A bástyaházi sószállitási írnok Pozsluschnyi Leopold i. e. ápril 25én meghalt. Pest F. h. 7 én kezde meg megyénk évnegyedes közgyűlését, mérsékleti számú gyülekezet előtt, a kis gyűlési jegyzőkönyvek hitelesítésével , miközben vitára nyitottak alkalmat a kalocsai érseki uradalom és szent istváni község között fenforgó úrbéri ügyben érkezett kétrendbeli k. h. tanácsi intézvények, mellyek a kérdéses ügynek az úrbéri törvények értelmében fölsőbb megvizsgálás végett kellető fölterjesztését ren-