Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-03-22 / 23. szám

városok, mellyeknek lakosai olly kis számuak, hogy 10,000 nem számlálnak. Mi a városok népességét az Universalis Schematismus Ecclesiasticus szerint, melly népességre nézve legbiztosabb adatokat kö­zöl, következőkép adjuk elő: Királyi városok népessége betűrendsze­rint az egyház Schematismus után: Zombor NB. Ezen számításba az itt tanulók valamint az idegenek sem nak. (Vége következik). Gr. M­a­j­­­á­t­h János. Pest mart. 21dik Megyei közgyűlésünk főispáni helyettes úr elnöklete alatt — mint tárgyak érdekessége magával hozta — számo hallgatóság előtt nyittatott meg. A jövő orszás gyűlési követutasitások szerkesztésével megbízó küldöttség adta be munkálkodása eredményé mellynek megbirálását a jelen közgyűlés főfö­adatait tűzte ki. — Először azon mód fölött, — valljon a munkálat előbb átalánosan fölolvasta van, azután újólag pontról pontra fölvétessék vagy pedig mindjárt először minden fölolvasó poid külön megvitattassék. — keletkezett rövi viták az utóbbi javaslat elfogadásával befejezte vén a küldöttségi munkálat fölolvasása elkezdődöt Az 1 fő pont mindjárt a törvényhozótestük kiegészítésével foglalkozik; ajánlja t. i. nehog azon zavar, melly múlt országgyűlés alkalmáva több érdeklettek meghívása elmulasztásából kelet­kezett, s mellynek okául a kormány részéről hibás összeírás használtatott, újólag előfordu­lasson , s általa a törvényhozó testület megcsor­bitatván, a törvényhozás szükséges kellékeibe hiány támadjon — főrendek átalános összeiratás javallatott, melly javaslat a KK. és RR. részt­ről azonnal el is fogadtatok. — A 2ik pont vegrehajtásbani hanyagságot a törvény hatóság megsemmisitőjének állitván, figyelmezteti a jövő országgyűlést, miként Kraszna, Középszolnok, Zaránd, és Kővárvidéke visszacsatlásával már egy­szer komolyan, s a tárgy fontosságához illőleg a dologhoz lássanak. Továbbá ugyanő pont az unitáriusoknak a többi polgárokkal egyenlő jogba helyeztetését, s a szár lejebb szállitatását tör­vénybe iktattatni kívánja; úgy hasonlóul mindjárt az országgyűlés kezdetével a kinevezett orszá­gos választmányok ha vallyon kiküldettek-é, s ha kiküldettek összeültek­ é­s milly eredménnyel ? — számon kéretni rendeli, — szinte minden meg­jegyzés nélkül elfogadtatott. — A 3dik pont azon fontos tárgyat foglalja magában, miszerint az 183 de Ilik t. ez. ellenére mai napig is több megyék az illető adót az úrbéri földeken lakó nemesektől nem csak be nem hajtották, hanem még csak ki sem vetették ; ezen törvénnyel da­­czoló konokság megzabolázására , akár egyesek akár törvényhatóságok terheltessenek is általa, az országgyűlés szigorú büntetést határozzon, — elfogadtatott. — Következtek továbbá a sérelmek orvoslásai, mi ellen több szó emelkedett, mint a a mellyek csak gátolják a tanácskozások üdvös folyamát, a nélkül hogy sikeres czélra vezetné­nek; de hasztalan; az illy esetekben örömest ha­­dakozók ezúttal is levoksolták bb a józana gondol­kozást. (Folytatjuk.) Vidéki levelezések. Hársból, *) mart. 10. E hó 6. közgyű­lésre a jövő országgyűlésen fölvétetendő tárgyak fölött tanácskozandó nemességünk fölszólitás kö­vetkeztében nagy számmal jelent meg, feszült figyelemmel tudni vágyván, mit végzett a választ­mány azon kérdésekben kiváltkép , mellyek a nemesség szabadságát, és ősi alkotmányunk fön­­tartását érdeklik. Főispáni helyettes ő mag a szel­lemdús beszédben fölszólitván a közönséget, azon sorban akarná-e azokat,mint a választm. kidolgozta, tárgyalás alá venni, mint először a népnevelés ügyét, azután az adót, ősiséget s­t­b. de közkívá­natra először is az adó került szőnyegre. R. I. tb. úr , kiben a nemesség legnagyobb része ösz­­szepontositá bizodalmát, szólott első az adó ellen és a begyült nemesség éljenzéssel, s „nem adó­zunk!“ rivalgással kisérte beszédét, mellynek főpontjai valónak: a dézsmák elengedése, az országgyűlési költségek viselésével a nélkül is igen sokat segítene a nemesség az adózón, az adózó önnyomorának oka csak maga s­t­b.; ellen­ben az adó elvállalása helyett fegyvergyakorlást indítványoz , hogy szükség idején készen legyen a nemesség a Fölség kegyes parancsa teljesíté­sére („szivessen, akármikor!“ kiálta a nemes­ség), de adózni nem fog (hangos „éljen“ és „nem adózunk!“ mindenfelől). Ezt követé B. J. első alispán szóvirágos beszéde, melly oda akará vezetni a sokaságot, hogy az adó elvál­lalása nem fogja a szabadságot megölni, mert azért, hogy valamelly nemzet nem adózik , mint p. o. a török, még nem szabad; ennélfogva te­hát tanácsolná, ha a házi adónak némelly része a nemesség által elvállaltatnék s­t­b. („n­e­m ad­ó­­zunk!“ harsogó a nemesség). Többen keltek még föl az adó mellett és ellene szólani, de a mellette szólók kis részét túlhaladó az ellene szólottak száma, míg végre kimondatott elnökileg a határozat, miszerint Bars megye a házi, vagy bár­mi mellékes adóban meg nem egyez. — Ennek 1 órakor vége lévén az ős­is­ég csipős kérdése került szőnyegre. El­nök ő mélt, értelmesen és velősen előadván, mi legyen az ősiség, mennyire lenne káros , s hogy azt hasznos volna nem eltörleni , hanem csak módosítani, — a szónokok előbbi renddel léptek föl. R. I. annak a köznemesség tetszésére teljes megtartása mellett harczolt; B. I. alispán vég­­képeni eltörlését sürgette . T. K. úr egyik véle­ményben sem osztozott, hanem a választmány ja­vaslata szerint, módosítást kívánt; mások ismét úgy nyilatkoztak , hogy az ősiségnek eltörlése ne bír­jon visszaható erővel, de jövőre biztosittassék a vevő, — a köznemesség voksért kiabált. — El­nök ő mélt, látván , hogy estveledik, már voks­nak ideje nem is lehetvén, a gyűlés más napra halasztatott. Másnap megnyittatván a gyűlés, miután hoszasan tartottak a vitatások, délutáni 4 óra táj­ban fölkelt R. I. t. b. ur s ezeket mondó: tartas­sák meg az ősiség olly állapotban, mint most v­a a következő módosítással: 1) legyen szabad a a nemesnek jószágát örökösen eladni, és az le­gyen soha vissza nem váltható (mindenfelől har­sány ,,éljen!“); 2) a majorátus és senioratus töröltessék el; 3) terjesztessék ki a birhatási jog a nőágra úgy mint a fiágra; 4) a fiskalitás mos­tani állapotában maradjon; 5) a birói zálog ki­váltására 5 évre , ezek elfolyta után a 6kra is, az önkényes zálog pedig csak 12 évre terjesz­tessék ki, melly időszak elfolyása után, kötelez­­tessék a zálogba adó 3 év alatt kiváltani , külön­ben valamint ez, úgy az első esetben rendelt ha­táridő alatt ki nem váltott zálog azontúl a zálog­tartónak örökje marad („éljen!“). Magos főispán helyettes úr helyeselvén a nézeteket, fölszólító a KK. és RR., hogy megnyugosznak-e benne ? „Igen is!“ volt a felelet, s miután ez értelem­ben a végzést is kimondá, eloszlott a gyűlés. S ez volt Barsban az adó és ősiség fölötti két napi tusának eredménye. Harmadnap folytattatok a gyűlés, mellyen a választmánynak a hires borsodi levél fölötti vé­leménye került tanácskozás alá, — erre rászól­­va a levél kiméletlen kitételeit határozák a ren­dek, hogy mivel a papi javak fölöslegével a ren­delkezés ö Fölségét illetné, keressék meg ő Föl­­sége országgyülésileg, hogy azon fölöslegből val­láskülönbség nélkül egy részt népnevelésre for­dítani kegyeskedjék. — A pesti-fiumei vasút pár­toltatok. b­e. Abau­jból. Kassa, mart. 16. (Foly­tatása f. hó 6kán kezdett s hét napig tartott év­­negyedes közgyűlésünknek.) 1b) Sz. kir. Kassa városa a határjában fekvő minden utak mielőbbi igazítására és járhatókká tételére még egyszer komolyan s olly világos megjegyzéssel rendeltetett fölszólitatni, hogy ellenkező esetben a vármegye törvény engedte hatalmával élni fog. —'19) Má­sod alispánunknak a közelgő tavasszal mun­kába veendő és igazítandó utak vonalai iránt já­­rásonkint beadott hivatalos javaslata elfogadtatott és a járások főszbb­áinak kívánt eszközlés végett kiadatott. — 20) Barlay Vilmos orvostanár előléptetésével megürült báromorvosi állomásra csőd nyittatott ; bejelentési határidő i. e. augus­­tus he­tfén az első alispáni hivatalnál. — 21) Az előfogatok használatában tapasztalt vissza­élések meggátlására czélszerű rendelkezések té­tettek. — 22) Számos tiszti jelentések olvastat­tak föl és kellőleg elintéztettek. —• 23) Az ár­váknak járásonkint az illető szbbrák által tett összeiratása, szükséges használat végett az árvák dolgaira ügyelő­­széknek kiadatni határoztatott. — Közgyűlés első napjain szép számú gyülekezet volt, utósó napokon azonban kivált szombaton és hétfőn délután alig vala látható néhány tiszt­viselő , mi nagy hiba, mert, mint már többször emliténk , legfőbb s szentebb kötelessége egy tisztviselőnek a közgyűléseken a mindenkori jelenlét s a közdolgokbani csüggedhetlen részét, a ki hi­vatalt vállal kénytelen magánügyeit félretenni, különben hivatásában csorba van és nem az mi­nek lennie kellene ; hallgatással nem mellőzhet­vén el azt, hogy a közgyűlés utósó napján 15 esküdt közöl e teremben csak egyet láttunk , pe­dig ezek gyűléseken kivül tudnák ám mások hi­báit feszegetni; e részben reméljük, hogy a megye lelkes Rendei jövő rendkívüli közgyűlés folytán ezélszerűen intézkedendnek. K­g­y Leó. Veszprémből. Palota, mart. 16. Milly szép lépéseket tett már népnevelési ügyünk édes honunkban , csak a hirlapok útján eddig közlött adatokból is eléggé tudhatjuk, pedig még hány efféle jótékony alapítások s javítások történ­tek és történnek naponkint, mellyek a t. olvasó közönség­ekbe még el nem jutottak, s tán el sem is jutnak. Jól tudom én is, hogy a valódi jótévők jótéteményük öntudtával s mennyei érzetével meg­elégedve nemes tettük nyilvánításától tartanak, holott ezt ítéletem­ szerint a hálaadatosság szoros kötelességgé , s mások buzdítására az igaz haza­­fisá­g tartozássá teszik. Ép e két indokból kíván- Bártfa Bakabánya Bazin Bélabánya Besztercze Breznobánya Buda Debreczen Eperjes Esztergom Fej­ér­vár Győr Kaproncza Kassa Késmárk Kis-Olarson . Komárom Korpona Kőrös . Körmöcz Kőszeg Libet-Bánya Lőcse Módra N. Bánya N. Szombath Pest . Pozsega Pozsony Rüszt Szabadka . Szakolcza . Szathmár-Némethi Szeben Szeged Selmecz Sz.-György Sopron Temesvár Trencsin Uj­bánya Uj­vidék Varasd Zágráb Zeng . Zólyom 4332 2479 4275 1667 4961 3796 31311 53780 7400 8580 22609 16719 4137 11708 4100 5702 14699 2594 2872 5079 5782 1664 5648 3474 5237 5759 63154 2106 23291 1102 35790 5097 15600 2724 30962 13540 2573 11124 14879 3428 2835 16480 8694 14509 2358 4874 19270 aeliták és foglaltat­ ■ 1'0 E megyei közgyűlésnek — két fő pontját ille­­tetőleg — részletest) rajzát vevén cg­' t. elvro­­konunktól, azt közleni sietünk. Szer­k. 178

Next