Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)
1843-03-22 / 23. szám
városok, mellyeknek lakosai olly kis számuak, hogy 10,000 nem számlálnak. Mi a városok népességét az Universalis Schematismus Ecclesiasticus szerint, melly népességre nézve legbiztosabb adatokat közöl, következőkép adjuk elő: Királyi városok népessége betűrendszerint az egyház Schematismus után: Zombor NB. Ezen számításba az itt tanulók valamint az idegenek sem nak. (Vége következik). Gr. Majáth János. Pest mart. 21dik Megyei közgyűlésünk főispáni helyettes úr elnöklete alatt — mint tárgyak érdekessége magával hozta — számo hallgatóság előtt nyittatott meg. A jövő orszás gyűlési követutasitások szerkesztésével megbízó küldöttség adta be munkálkodása eredményé mellynek megbirálását a jelen közgyűlés főföadatait tűzte ki. — Először azon mód fölött, — valljon a munkálat előbb átalánosan fölolvasta van, azután újólag pontról pontra fölvétessék vagy pedig mindjárt először minden fölolvasó poid külön megvitattassék. — keletkezett rövi viták az utóbbi javaslat elfogadásával befejezte vén a küldöttségi munkálat fölolvasása elkezdődöt Az 1 fő pont mindjárt a törvényhozótestük kiegészítésével foglalkozik; ajánlja t. i. nehog azon zavar, melly múlt országgyűlés alkalmáva több érdeklettek meghívása elmulasztásából keletkezett, s mellynek okául a kormány részéről hibás összeírás használtatott, újólag előfordulasson , s általa a törvényhozó testület megcsorbitatván, a törvényhozás szükséges kellékeibe hiány támadjon — főrendek átalános összeiratás javallatott, melly javaslat a KK. és RR. résztről azonnal el is fogadtatok. — A 2ik pont vegrehajtásbani hanyagságot a törvény hatóság megsemmisitőjének állitván, figyelmezteti a jövő országgyűlést, miként Kraszna, Középszolnok, Zaránd, és Kővárvidéke visszacsatlásával már egyszer komolyan, s a tárgy fontosságához illőleg a dologhoz lássanak. Továbbá ugyanő pont az unitáriusoknak a többi polgárokkal egyenlő jogba helyeztetését, s a szár lejebb szállitatását törvénybe iktattatni kívánja; úgy hasonlóul mindjárt az országgyűlés kezdetével a kinevezett országos választmányok ha vallyon kiküldettek-é, s ha kiküldettek összeültek és milly eredménnyel ? — számon kéretni rendeli, — szinte minden megjegyzés nélkül elfogadtatott. — A 3dik pont azon fontos tárgyat foglalja magában, miszerint az 183 de Ilik t. ez. ellenére mai napig is több megyék az illető adót az úrbéri földeken lakó nemesektől nem csak be nem hajtották, hanem még csak ki sem vetették ; ezen törvénnyel daczoló konokság megzabolázására , akár egyesek akár törvényhatóságok terheltessenek is általa, az országgyűlés szigorú büntetést határozzon, — elfogadtatott. — Következtek továbbá a sérelmek orvoslásai, mi ellen több szó emelkedett, mint a a mellyek csak gátolják a tanácskozások üdvös folyamát, a nélkül hogy sikeres czélra vezetnének; de hasztalan; az illy esetekben örömest hadakozók ezúttal is levoksolták bb a józana gondolkozást. (Folytatjuk.) Vidéki levelezések. Hársból, *) mart. 10. E hó 6. közgyűlésre a jövő országgyűlésen fölvétetendő tárgyak fölött tanácskozandó nemességünk fölszólitás következtében nagy számmal jelent meg, feszült figyelemmel tudni vágyván, mit végzett a választmány azon kérdésekben kiváltkép , mellyek a nemesség szabadságát, és ősi alkotmányunk föntartását érdeklik. Főispáni helyettes ő mag a szellemdús beszédben fölszólitván a közönséget, azon sorban akarná-e azokat,mint a választm. kidolgozta, tárgyalás alá venni, mint először a népnevelés ügyét, azután az adót, ősiséget stb. de közkívánatra először is az adó került szőnyegre. R. I. tb. úr , kiben a nemesség legnagyobb része öszszepontositá bizodalmát, szólott első az adó ellen és a begyült nemesség éljenzéssel, s „nem adózunk!“ rivalgással kisérte beszédét, mellynek főpontjai valónak: a dézsmák elengedése, az országgyűlési költségek viselésével a nélkül is igen sokat segítene a nemesség az adózón, az adózó önnyomorának oka csak maga stb.; ellenben az adó elvállalása helyett fegyvergyakorlást indítványoz , hogy szükség idején készen legyen a nemesség a Fölség kegyes parancsa teljesítésére („szivessen, akármikor!“ kiálta a nemesség), de adózni nem fog (hangos „éljen“ és „nem adózunk!“ mindenfelől). Ezt követé B. J. első alispán szóvirágos beszéde, melly oda akará vezetni a sokaságot, hogy az adó elvállalása nem fogja a szabadságot megölni, mert azért, hogy valamelly nemzet nem adózik , mint p. o. a török, még nem szabad; ennélfogva tehát tanácsolná, ha a házi adónak némelly része a nemesség által elvállaltatnék stb. („nem adózunk!“ harsogó a nemesség). Többen keltek még föl az adó mellett és ellene szólani, de a mellette szólók kis részét túlhaladó az ellene szólottak száma, míg végre kimondatott elnökileg a határozat, miszerint Bars megye a házi, vagy bármi mellékes adóban meg nem egyez. — Ennek 1 órakor vége lévén az ősiség csipős kérdése került szőnyegre. Elnök ő mélt, értelmesen és velősen előadván, mi legyen az ősiség, mennyire lenne káros , s hogy azt hasznos volna nem eltörleni , hanem csak módosítani, — a szónokok előbbi renddel léptek föl. R. I. annak a köznemesség tetszésére teljes megtartása mellett harczolt; B. I. alispán végképeni eltörlését sürgette . T. K. úr egyik véleményben sem osztozott, hanem a választmány javaslata szerint, módosítást kívánt; mások ismét úgy nyilatkoztak , hogy az ősiségnek eltörlése ne bírjon visszaható erővel, de jövőre biztosittassék a vevő, — a köznemesség voksért kiabált. — Elnök ő mélt, látván , hogy estveledik, már voksnak ideje nem is lehetvén, a gyűlés más napra halasztatott. Másnap megnyittatván a gyűlés, miután hoszasan tartottak a vitatások, délutáni 4 óra tájban fölkelt R. I. t. b. ur s ezeket mondó: tartassák meg az ősiség olly állapotban, mint most va a következő módosítással: 1) legyen szabad a a nemesnek jószágát örökösen eladni, és az legyen soha vissza nem váltható (mindenfelől harsány ,,éljen!“); 2) a majorátus és senioratus töröltessék el; 3) terjesztessék ki a birhatási jog a nőágra úgy mint a fiágra; 4) a fiskalitás mostani állapotában maradjon; 5) a birói zálog kiváltására 5 évre , ezek elfolyta után a 6kra is, az önkényes zálog pedig csak 12 évre terjesztessék ki, melly időszak elfolyása után, köteleztessék a zálogba adó 3 év alatt kiváltani , különben valamint ez, úgy az első esetben rendelt határidő alatt ki nem váltott zálog azontúl a zálogtartónak örökje marad („éljen!“). Magos főispán helyettes úr helyeselvén a nézeteket, fölszólító a KK. és RR., hogy megnyugosznak-e benne ? „Igen is!“ volt a felelet, s miután ez értelemben a végzést is kimondá, eloszlott a gyűlés. S ez volt Barsban az adó és ősiség fölötti két napi tusának eredménye. Harmadnap folytattatok a gyűlés, mellyen a választmánynak a hires borsodi levél fölötti véleménye került tanácskozás alá, — erre rászólva a levél kiméletlen kitételeit határozák a rendek, hogy mivel a papi javak fölöslegével a rendelkezés ö Fölségét illetné, keressék meg ő Fölsége országgyülésileg, hogy azon fölöslegből valláskülönbség nélkül egy részt népnevelésre fordítani kegyeskedjék. — A pesti-fiumei vasút pártoltatok. be. Abaujból. Kassa, mart. 16. (Folytatása f. hó 6kán kezdett s hét napig tartott évnegyedes közgyűlésünknek.) 1b) Sz. kir. Kassa városa a határjában fekvő minden utak mielőbbi igazítására és járhatókká tételére még egyszer komolyan s olly világos megjegyzéssel rendeltetett fölszólitatni, hogy ellenkező esetben a vármegye törvény engedte hatalmával élni fog. —'19) Másod alispánunknak a közelgő tavasszal munkába veendő és igazítandó utak vonalai iránt járásonkint beadott hivatalos javaslata elfogadtatott és a járások főszbbáinak kívánt eszközlés végett kiadatott. — 20) Barlay Vilmos orvostanár előléptetésével megürült báromorvosi állomásra csőd nyittatott ; bejelentési határidő i. e. augustus hetfén az első alispáni hivatalnál. — 21) Az előfogatok használatában tapasztalt visszaélések meggátlására czélszerű rendelkezések tétettek. — 22) Számos tiszti jelentések olvastattak föl és kellőleg elintéztettek. —• 23) Az árváknak járásonkint az illető szbbrák által tett összeiratása, szükséges használat végett az árvák dolgaira ügyelőszéknek kiadatni határoztatott. — Közgyűlés első napjain szép számú gyülekezet volt, utósó napokon azonban kivált szombaton és hétfőn délután alig vala látható néhány tisztviselő , mi nagy hiba, mert, mint már többször emliténk , legfőbb s szentebb kötelessége egy tisztviselőnek a közgyűléseken a mindenkori jelenlét s a közdolgokbani csüggedhetlen részét, a ki hivatalt vállal kénytelen magánügyeit félretenni, különben hivatásában csorba van és nem az minek lennie kellene ; hallgatással nem mellőzhetvén el azt, hogy a közgyűlés utósó napján 15 esküdt közöl e teremben csak egyet láttunk , pedig ezek gyűléseken kivül tudnák ám mások hibáit feszegetni; e részben reméljük, hogy a megye lelkes Rendei jövő rendkívüli közgyűlés folytán ezélszerűen intézkedendnek. Kgy Leó. Veszprémből. Palota, mart. 16. Milly szép lépéseket tett már népnevelési ügyünk édes honunkban , csak a hirlapok útján eddig közlött adatokból is eléggé tudhatjuk, pedig még hány efféle jótékony alapítások s javítások történtek és történnek naponkint, mellyek a t. olvasó közönségekbe még el nem jutottak, s tán el sem is jutnak. Jól tudom én is, hogy a valódi jótévők jótéteményük öntudtával s mennyei érzetével megelégedve nemes tettük nyilvánításától tartanak, holott ezt ítéletem szerint a hálaadatosság szoros kötelességgé , s mások buzdítására az igaz hazafiság tartozássá teszik. Ép e két indokból kíván- Bártfa Bakabánya Bazin Bélabánya Besztercze Breznobánya Buda Debreczen Eperjes Esztergom Fejérvár Győr Kaproncza Kassa Késmárk Kis-Olarson . Komárom Korpona Kőrös . Körmöcz Kőszeg Libet-Bánya Lőcse Módra N. Bánya N. Szombath Pest . Pozsega Pozsony Rüszt Szabadka . Szakolcza . Szathmár-Némethi Szeben Szeged Selmecz Sz.-György Sopron Temesvár Trencsin Ujbánya Ujvidék Varasd Zágráb Zeng . Zólyom 4332 2479 4275 1667 4961 3796 31311 53780 7400 8580 22609 16719 4137 11708 4100 5702 14699 2594 2872 5079 5782 1664 5648 3474 5237 5759 63154 2106 23291 1102 35790 5097 15600 2724 30962 13540 2573 11124 14879 3428 2835 16480 8694 14509 2358 4874 19270 aeliták és foglaltat ■ 1'0 E megyei közgyűlésnek — két fő pontját illetetőleg — részletest) rajzát vevén cg' t. elvrokonunktól, azt közleni sietünk. Szerk. 178