Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-01-04 / 2. szám

munkálatokat. E nap országos ülés volt, mel­y­­ben az országgyűlés meghosszabbítása iránti felirat megvizsgálva olly kérelemmel küldetek at a k. kormányszékhez , hogy lehető észrevételeit a tárgy sürgetős volta miatt még e gyűlésen kö­zölje a BRkel. Ez mégis történt. Továbbá a tiszt­­választás tárgyában határozott fölirat vizsgáltaték meg s ez is alküldeték a kormányszékhez. Végre a rendszeres bizottmány munkálata a múzeum, nemzeti színház és országos terem építése tár­gyában olvastaték föl és kéziratra kiadatott. E. H. 13 — —­ ­ idösFÖLDI MPIIO 0ráhország. — Jassy, nov. 30. Kis­sel­eff nem fejedelem. Az oláh statuslap az e méltóságra kijelölt 37 bojár nevét közli, mel­­lyek közt nincs a fölnevezett tábornoké. Nzei*taia*— A török határok­r­ól, dec. 8. Az orosz general L­­­e­v­e­n úr bizonyosan újabb utasítások következtében, komolyan nyilvánító, hogy a­­zár az újabb forrongásokat, mint ide­gen eszközök által létre­hozott munkát, legna­gyobb mértékben roszalja , és az új kormányra nézve soha nem adandja elismerését, — ez ál­tal a dolgok állása hirtelen megváltozott. Belgrád, dec. 1­2. Három nap előtt uta­zott L­­­e­v­e­n báró Konstantinápolyba. Itteni tar­tózkodása által némellyekről, mik vele nem helye­sen közöltettek, felvilágosítást szerze magának. Tegnap érkezének meg a franczia és angol kö­vetek , és tisztelkedének Lieven báró­ V­u­­c­i­c­s­ és P­e­t­r­o­n­i­e­v­i­c­s­n­é­l. Ma reggel indult Zimonyból a Bánátba Obrenovics Mihály; anyja Ljubitza ligne követendi őt­. A.-KjHUnjion­a. — L­on­don, dec. 12. A hivatalos újság szerint a parlament megnyitá­sa febr. 2-ára van csatározva. — Az angol ca­­tholicusok élénk közlekedésben vannak Rómával. Az ismeretes Wiseman tanár pápa ő­szentsé­gétől egy szentelt feszületet hozott ajándékul Hardman I. úrnak azon bőkezűségéért, mely­­lyel a közép-angolországi egyházakat elhalmozta. A feszülethez egy bűnbocsátó oklevél is volt kiellékelve H­a­r­d m­a­n úr és negyedágú roko­nai számára. — A scot egyházbani történetek nagy érdekkel kezdenek bírni. Az utosó edinburgi gyűlésen a presbyterianus lelkészek elhatározták, hogy ha őket a parlament a világiak befolyá­sától lelkészek választására és letételére nézve föl nem oldozza, elválnak a státustól, s elhagy­ják hivatalaikat. — Izlandban a prímás hét püs­pökkel egyetemben, mint a „vallásos nevelés“ elnökeivel egy köriratot bocsátott ki, mellyben közzé teszi , mikép a parlament elhatározta, hogy a „nemzeti nevelési rendszerre“ a pénzajánlatok ezentúl is parlamenti úton történendnek. Ezen tisztán vallásos nevelési rendszerben azonban más mint angol cathecismus nem szenvedtetik meg. Sk­ftnyolország. — P e r p i g n a n, dec. 9. A boltok tegnap csukva voltak Barcelonában. Minthogy főnökök nem fogathattak el, 200 ka­tona vetteték börtönbe , s már többen főbe is lövettek. Van Halén dec. 6-án a fegyverek kiadatási határidejét 6 órával meghosszabbítot­ta. A katonák és polgári tisztviselők, kik részt vettek a lázongásban, a főkapitány pa­rancsa következtében 24 óra lefolyása alatt il­lető hatóságaik előtti megjelenésre intettek, a meg nem jelenők, és az őket elrejtek, a­mennyi­ben ki fognak puhatoltatni, a 24 óra elmúltával főbe lövetnek. Barcelona, dec. S. A geronai forra­dalmi junta, miután sikeretlenül­­igyekezett a nemzeti katonaság fölizgatásán, eloszlott. Senki nem kétkedik többé, hogy a cataloniai szeren­csétlen események a Carlo- Christinok Franczia­­országban szőtt s ez által pártolt cseleinek ered­ményei. Cataloniában több bujtogató carlista fo­gatott el, köztük Cabecilla Mallorca fia is százados­ egyenruhában.­­ Dec. 9-éig terjedő barcelonai levelek szerint, a város ismét vissza­­nyerő előbbi élénkségét. Espartero még min­dig Sandában tartózkodik. Mintegy 22 ház rom­­boltatók szét a bombák és golyók­ által. Különös, hogy midőn a belföldi lapok a régens és tábor­nokai legemberibb bánásmódjáról szólnak kivé­telkép, akkor a franczia lapok nem szűrnek idétlen költeményeket hozni föl léleklázasztó vér­fürdők s gyilkolásokról. A belföldi lapok egy­hangúlag állítják, hogy a lázongók közel dec. 9-éig csak egyetlen löveték agyon , s a f­ran­­cziák a szerencsétlen áldozatok számát százakra teszik. Annyi bizonyos, hogy a régens elég ne­mesen viselte magát Barcelona bevétele körül, különben a lázadás főnökeinek bajosan sikerült volna franczia földre menekülni. Barcelona bevé­telének híre a madridi börzére kedvező hatást szült. Bécsi s berlini hírek szerint az északi ha­talmak hajlandóknak mutatkoznak , s a b­e 1l­a királynőt a trónkövetelő megegyezése nélkül el­ismerni. Paris, dec. 14. Barcelona álgyúztatása és bevétele körül következő hivatalos tudósítások közöltetnek : Dec. 2. és 3-dika közti éjelen a lá­zongók juntája parancsot bocsátott ki, mellynek következtében minden 13 — 50 éves férfiú föl­kelni kényszerítteték , a magukat föl nem fegy­­verzendőkre kemény büntetések határoztattak. A városban rettentő fejetlenség (anarchia) uralko­dott , némellyek Krisztina királynőt éltették, má­sok a franczia lobogót tűzték ki. A főnökök közül sokan a vidékre szándékoztak utazni haj­togatásaikat ott is elkezdendők. A főkapitány a franczia­i angol consulokat felszólíta, hogy ha­jóikat 6 óra alatt távolítsák el a kikötőből, mert ez idő elteltével elkezdeti a tüzelést. Barcelone­­ta megadta magát még az ellenségeskedések ki­törése előtt. Az álgyúzás Monjuichból kezdeték meg.Délutáni 4 órakor a junta, mellynek tagjai azonban egészen ismeretlenek valónak, követet küldött a táborba; ez válaszul nyeré, hogy az álgyuztatás csak a fölkelők lefegyverzése , és a főnökök kiadásával fog megszűntetni. Esti 10 ó­a órakor más követség jött, s a felkelők 24 óra alatti lefegyverzését ígérte, mire van Halen megszünteti a tüzet. Csak közönséges bombák, és golyók lövettek a városra, egyéb gyúszerek nem használtattak, Republicano és Papagyo szer­kesztői Perpignanba szöktek meg. A Constitucio­­nal örvend a győzelemnek, azonban mérsékle­tet ajánl. Barcelona bevételének híre 7-kén érkezett Madridba, s kedvező benyomást szült; a régens 14-én váratik vissza. — A .J des Débats dec. 8-ig terjedő leveleket közöl; ezek szerint az elfogottak száma már 400 ra megyen. Van Halen barcelonában bemenetelekor négy egyént fogatott el, kiket főnököknek vélt lenni, s agyonlövetett. A fegyverek kiadatását rende­lő parancs igen bő aratást nyújt, nagy értékű keleti fegyverek harácsoltattak már eddig is, még a színháznak is ki kellett adni ártatlan fegyve­­reitt. A lefegyverzés egész Cataloniában szán­­dékoltatik, hogy így annál könnyebben lehessen az angol szerződést e tartományra tukmálni. A franczia lapok a kormányt mondják a fölkelés indítójának, ellenben a Constitucional a francziákat kárhoztatja. Biztossággal azonban a fölkelés okairól majd csak akkor lehetene szólani, ha ez ügy a cortesben tárgyaltatni fog. A Hír szerint nem so­kára egy kereskedelmi egyezés jövend létre az ausztriai kormány és az éjszakamerikai egyesült státusok közt. Metternich­­y és az ameri­kai követ Jenifer urak egyezkedései rövid hő múlva bevégeztetendnek. ^Bajorország,.. — M­ünche­n, dec 29. Oily dolgok történnek most, mellyeket máskor le­­hetlenségnek nyilvánitottunk volna. F. hó 1­1-én itt szt. Péter templomában egy egészen ritka val­lási ünnepély tartalék; a dublini angol főegy­ház egyik papja kath. menyasszonnyal állott az oltár előtt , hogy házasságának beszenteltetését kath. pap által vitesse véghez . Ő a pusegisticus irányt követi, és reménylendő gyermekeit egye­zés szerint a római­ kath. hitben neveltetendő, ro­­konérzetű barátja egy scott presbyterianus pap volt e házasságkötésnél bizonysága. E két nagy lépés, mellyek sem a lutheranismus­ sem a cal­­vinismushoz , hanem a régi, s régtől félreismert kath. egyház felé irányozvák. Rövid közlések Francziitország. Fridrik austriai fő­­herczeghez több oldalról­ igen barátságos meghi­­v­­asok érkeztek, hogy miután körülményei ma­gas jelenlétével Parist szerencséltetni nem enge­dik, látogatná meg legalább Francziaország né­hány északi kikötőit; azonban a fő­herczeg idő­­rövidség miatt Plymouthból egyenesen Velenczé­­be vitorlázandik.­­A stuttgarti vámgy­ülésnek azon határzata, melly szerint a franezia fényűzés­ czik­­kekre nagyobb vám rovatok, nagy benyomást okozott Parisban. — A franezia udvar el van ha­tározva, a barcelonai consul Lesseps úr vi­seletét egészen jóvá hagyni. Gautier úr a Bar­celona alatti franezia hajósereg paracsnoka is ke­­resztett kapott. Spanyolország. A régens legújabb ha­tározata szerint a madridi katonai iskola 1843 és január­jén fog megnyittatni.­­ A portugál ha­tárokon Pereira J­u­a­n M­a­nuel a R­e­b­o­­r­e­d a kereskedőház főnöke , ki magát lázító pro­­clamatióiban Don Carlos tábornokának ne­­vezé , elfogaték. — A san fernandoi bankkal, az almádói higany­­bányák kibérlése iránti alku­dozások félbeszak­itattak , mások ellenben állít­­ják, mikép érettük évenkint 10 millió reál már megajánltatók. Assg’olország- Az afghani háborúból olly jelesnek ismert Nett William tábornok, kit Victoria királynő a Bath-rend nagykeresztével di­­szesített föl, egy Caermathen melletti elhalt korcs­­máros fia. — A törvény előtti egyenlőség elve An­­golországban inkább papiroson van , mint élet­ben ; itt az embert családi összeköttetései gyak­ran igen súlyos büntetésektől óvják meg. Bei­st­ead Henri kapitány, s a ric­m­ondi taka­rékpénztár titoknoka több rendbeli nevezetes csa­lások miatt csak két évi fogságra ítéltetett, m­ert hogy magyarul szóljunk — „nexusa volt,“ mialatt egy kereskedő­­­ház írnoka néhány csekélyebb öszveg eltulajdonítása miatt sokkal hosszabb idő­re ítéltetett el mint meddig az emberi élet terjedhet; — e szegénynek nem voltak hatalmas rokonai. — A kék testőröknél N­­i­­­d­­ord halála által meg­ürült ezredesi rangot, mondjuk Albert her­­czeg fogja elnyerni. Mit nem nyerhetne el Al­bert­hg ? I®©rosaöi»s»ag. legújabb. Aposeni érsek Dunin ur mult évi dec. 26. délután sár­gaságban meghalálozott. SAJTÓ-ÓR­A magyarok története* Irta Hor­váth Mihály , philosoph­ia doctora s magyar tu­dós társ. rend. tagja. Pápán , a ref. főiskola betűi­vel. 1842. 8ad rét. Ara 40 kr. ez. pénzben. Hazai literaturánk mezején, kivált a történeti osztályban mint szép és becses növényt, s fejle­­dező literaturák­kat gazdagító kincset lehet e mun­kát tekinteni. Recensens­e 173 lapra terjedő sza­batos, folyó és tiszta nyelven irt munkát figye­lemmel átolvasó, és az időt, mellyet reá szentelt, elveszettnek nem tartó; mert vajmi gyakran meg­történik egyébként , hogy a méregdrága magyar munkákat megszerezvén, midőn átolvasok sajnál­juk a pénzt, mellyet reá költenk , még inkább a pénznél sokkal becsesebb, és pénzen meg nem vásárolható időt, mellyet az olvasás elrablott tő­lünk. — Az iró e munkájában minden bevezetés vagy előszó nélkül egyenesen a dolog tárgyalá­sához, vagy is azon események előadásához kezd, mellyek a beköltözött magyar vezérek idejétől kezdve az Árpád-házból származott királyok alatt (894 —1301.) történtek, s az előadást két külön részre, ezt ismét több külön czikk és fejezetekre osztja. Az első rész két czikkjében előállitja az iró a magyarok viszontagságit Pannóniába költözé­sük előtt és után fejedelmeik alatt,jeles írók nyomán, (miilyenek bölcs Leo , Constantinus Porphyroge­­nita, görög császárok, Theophilaetus ,— Béla ki­rály névtelen jegyzője , Kéza , Thuróczy , Luit­­prand , Regino , Frisingai Otto stb.) előadván ere­detüket s legrégibb történeteiket, első vándorlá­saikat, Pannóniába költözésüket, az ország el­foglalását Árpád fejedelem által; — a bel- és kül­viszonyokat, továbbá Zoltán , Taksony , Gejza és István fejedelmek alatti eseményeket, melly a 894 től 1000ig lefolyt időszakot foglalja magában. — Az iró rövid szavakkal szépen tünteti elő az ekkori magyarok jellemvonását a 14. lapon: „a magyar büszke, becsületszerető, dicsvágyó skop

Next