Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-09-15 / 113. szám

vén a polgári hatalom nem kötelezhetendi az illető prof. félt, hogy adott szavának eleget tegyen. Illy módon megcsalatott kath. nő a keserű fájdalom­nak és szeretett magzatai örök boldogsága iránti ag­godalmának martaléka leend, s könnyei árjával áztatandja azon törvényt, melly lelki nyugalmát, gyermekeinek kath. nevelésük iránt jogosított re­ményeit megsemmisitendi. D­e valaki ellenvethetné, hogy ezt a t. KK. és RR. maguk sem kívánják; mert azt mondják, hogy ők azoknak , kik a reversalisokat megtarta­ni ki­vánják , szabadságokat korlátozni nem akar­ják ; de ime törvény által a reversalisok érvény­telen ege kimondatván a prot. fél föl lesz hatal­mazva , hogy adott szavát megszeghesse és igy saját önkényétől vagy szeszélyétől függend , vall­­j­on meg akarja-e a reversalist tartani vagy nem ? — a kath. nő gyermekeinek vallási nevelése iránt nyert jogáról olly könnyen nem fog lemondani, — mi lesz tehát ennek következése? — Hogy ne mondassák , miszerint a prot. férj a reversalistól csak egyoldalúlag és önkényt elállótt, a kath. nő részint férje , részint ennek szülői és rokoni által és pedig nem a legszelídebb módon fog ostro­­moltatni, hogy az illető reversalis félretételében s a magzatok prot. vallásban leendő nevelésök fö­lött maga is megegyezzék. Ha ezt teendi cselek­­vénye hitelveivel öszveütközvén lelki nyugalma fölháborittatik,­­­ ha pedig meg nem egyezik, ak­kor a szomorú üldözéseknek szüntelen ki lesz té­ve , és a házibéke örök sírba szálland. Méltóz­­tassanak a nm. fő RR. a kath. nőnek ezen aggasz­tó helyzetét k. figyelmökbe venni , és meg nem engedni , hogy a kath. nők gyermekeik vallási ne­velésök iránt nyert törvényszerű joguktól meg­­fosztassanak. — Nem akarom érintetten hagyni amaz okot sem, mellyel a t., RK.és RR a reversalisok ellen fölhoznak , azokat finom szálakból készült há­lónak nevezvén, nagyitó üveggel nem élvén, nem láthatom minő finom szálak azok, mellyekből a t. KK. és RR. állításuk szerint a reversalisok há­lója készül, de bátor vagyok kérdezni: valljon ösmeretesek-e azon finom szálak vagy nem ? — ha igen — ki velők a napfényre — ha nem, hogyan ítélhetnek róluk a t. KK. és RR ? De a t. KK. és RR. imigy folytatják okos­kodásukat: ,,ki tudná előszámlálni, s törvényes kellékek szerint bebizonyítani, mindazon titkos utakon működő fényerőket, mellyeket a prosely­­­ismus soha ki nem fáradó gondos kiszámítása moz­gásba tesz ; pedig ezek nem kevésbé csalárd és erőszakoló módok , mint a világos kényszerítés/4 E szerint a t.KK.és RR.a reversalisokat,mellyek mel­lett a vegyes házasságok köttetnek, a proselytis­­mus szüleményének hiszik , ezt állította a lipcsei egyetem egykori tanítója Krug, —de kinek Rot­­teck igenis megfelelt: „Wir finden es abgesehmakt die katholischen Normen aus der proselytenma­­cherey zu erklären , wie der Herr Profes. Krug mit fast fanatischem 44 stb. Valóban a kath. egyház a reversalisokat a proselytismus csalárd , és erő­szakoló eszközéül soha nem használta, nem is használandja; — bővebben szólhatnék még a pro­­selytismusról, tényeket hozhatnék föl, — mikép az ellenfél proselytismusban működik , de azokat elmellőzvén a tárgy mellett maradok. Maguk a t. KK. és RR. megvallják, hogy azt,mivel a reversalisok keletkezését vádolják, törv. kellékek szerint bebizonyítni nem lehet, hogyan állíthatnak ők tehát olly valamit, mit bizonyítani nem lehet? De könnyebb valamit pusztán állítani, mint hite­lesen bebizonyitani, s ha bebizonyitni nem lehet,­­ nem kivánja-e meg maga a szent igazság, hogy a reversalisokat erőszak s csalárdság ered­ményeinek ne tekintsék. És ezt nemcsak igazsá­­gosan , hanem magokra nézve teljes következe­tességgel tették volna, mivel ugyan ők ezen sze­netben elismerik , hogy „léteznek olly reversali­sok , mellyek jó lélekkel és teljes szabad aka­rattal adattak ki 44 — és mégis ennek ellenére a KK. és RR. állítják, hogy a reversalisok csupán az erőszak s csalárdság szüleményei és hogy azok teljes szabad akarattal nem készülnek. — Illy módon, midőn a KK. és RR. önmagukkal ellen­keznek , egyszersmind figyelembe vévén azt, hogy a törvényhozásnak korlátlan joga nincs a Szabadon külüli szerződéseket megsemmisíteni ; de a törvénynek sem lehetvén visszaható ereje — a reversalisokat a múltra nézve teljes épsé­gekben föntartatni kívánom , — és a javallott törvénynek lső pontját el nem fogadom — an­nál kevésbé, minél bizonyosabb , hogy a gyer­mekek vallásos nevelését tekintve, megszámit­­hatlanok azon zavarok, mellyek e törvényezikk­­nek szomorú eredményei leendőnek. Erre egy más gróf röviden azt nyilatkoztat­ja, hogy a mi már keletkezésekor törvényekbe üt­köző volt, az most is törvénytelen , s mint illyet, nemcsak megtartatni nem kívánja, sőt egyenesen szüségesnek látja, hogy a reversalisok a lélekvá­­sárlás ezen indok vétke minél előbb szüntessék meg. Már múlt országgyűlésen — szóla a követ­kezett gróf, — elég bőven kifejtem a reversali­sok iránti nézeteimet, s azokat jelenleg ismét el­mondani fölöslegesnek látván, szorítkozom egye­dül az izenet kitételeire s egykét észrevételre ; mondják a KK. és RR. hogy a reversalisok tör­vénytelenek; — én pedig — folytatá a szónok — azoknak nem tekinthetem, mivel a leginkább fölhívott 1790/1. 26. t. czikk 15. §-a engedőleg azt mondván: ,,ut — — — si mater fuerit cat­­holica , tunc nomnisi proles masculae patris reli­­gionem sequi possint44 nyilván olly értelmű, hogy követhetik ugyan atyjuk vallását, de ha a felek máskép is akarhatják, máskép is kötelezhetik ma­gukat. Mit tehát a törvény épen nem tilt, azt tör­vény elleninek nem mondhatni. — Ha a reversa­lisok múltra is eltöröltetnek, az csak tagadhatlan, hogy ekkor számos most békében élő családok há­zi nyugalma zavartatnék föl, és ezt a KK. izenc­i többen maguk sem tagadják, hanem csak azt ad­ják hozzá, hogy a megtartásból több és súlyosabb zavarok tápláltatnak, mint a megszüntetésből ke­letkeznének.­­ A KK. és KK. a múlt ország­gyűlés alkalmával azt nyilvániták , hogy ha az illy kötések erőszak nélkül köttettek, álljanak to­vább is; igen sajnálom — mondá tovább a szó­ló gróf, — hogy most ebbeli kivánatukat elha­gyok. Mi a reversalist illeti: ez olly kötés, melly­­nél fogva az egyik fél kötelezést vesz magára a másik javára, honnan ezen utóbbinak azon igen természetes joga keletkezik, hogy a kötés teljesí­tését kívánhatja; hogy pedig egy idegen hatalom az egyház követelje ezen teljesítést, ezt a törvény­ből úgy sem vehetni ki, de mivel a KK. épen ezen idegen hatalom befolyásának súlyáról pa­naszkodnak , hogy ezen aggodalom megszüntes­sék, mondassák ki törvény által, miszerint a re­­versalisok, ha ugyan ezeknek nem erőszak, vagy csalás adott létet, a múltra nézve fönhagyatnak, de csak úgy mint egyesek szerződései, mellyek­­nek foganatosítását a szerződő félen kivül más ne követelhesse, ezekre nézve más parancsoló­­lag föl ne léphessen, és a felek kölcsönös egye­zése által ismét fölbontathassanak.­­ Ekkor minden idegen beavatkozás ki fog záratni, a szer­ződők teljes szabadságától függvén az adott szó­nak követelése , vagy elengedése. A következett szónok gróf nézeteit igy fej­té ki : A reversalisok kérdése jövőre nézve nem lé­vén többé tanácskozás tárgya, egyedül múltra nézve szól, szól pedig e kérdést különösen tör­­ténettani szempontból felvéve, mivel hazánk histó­riai fejlődésű­ alkotmánnyal bir, s annak szelle­mét a históriából kell kifejteni. — Mit rendelt a protestáns külföld e tárgyban, azt újra elősorolni a gróf nem akarja, mivel erről már más alkalom­mal szólott; mi különösen Magyarországot illeti: az 1659-i országgyűlés naplójából kiviláglik, hogy a protestánsok a katholica félt vegyes házassá­gok alkalmával reversalis-adásra kényszeriték. Az első reversalis 1604 ben kelt, midőn katholi­­kus Wesselényi Istv.-nak,mielőtt prot. Dersfy Kata­lint nőül venné , kötelezni kellett magát Thurzó akkori nádor előtt sub amissione fidei, honoris, humanitatis, és sub juram­ento , hogy nejét val­lása gyakorlatában nem háboritandja, udvarában protestáns lelkészt tartana, és ha Katalin a katho­­likus hitre térne át, örökségét veszitse el; s ez a bécsi és linczi békekötések idő­­korából van. — Dicső emlékű Maria Therezia királynénk kor­mánya idejében több vegyes házasságok köttettek, mellyekben a kath. fél kötelezte magát, hogy sem­miféle gátat nem fog vetni a gyermekek evange­­lica vallásban*­ neveltetésének. Emittek, folytatá a gróf, egy esetet: a rosnyói megyében, egy kath. nő reversalist adott , hogy leányait a lutherana vallásban fogja neveltetni, és magát az evang. lelkész által adatta öszve ; a rosnyói püspök ez ellen panaszt emelt, de a helytartó tanács 1778. sept. 26. költ intézvénye által , mivel a cath. fél irott reversalist adott, a cath. asszonyt fön­­tartotta azon jogában , hogy leányait az evange­­lica vallásban neveltethesse. Az 1796ki orsz.gyű­lés 26ik ülésében az volt az egyezés , hogy pro­les­­triusque sexus ex mixtis matrimoniis susce­­ptae vei suscipiendae sexum parentum h. e. filii patris , filiae vere matris religionem sequantur , sul­vo contractu inter conjuges disparis re­­ligionis libere inc­undo. Ezt pedig épen az evangelicusok maguk sürgették , mert épen ezen országgyűlésen úgy nyilatkoztak: ut proles etc. in secus conventum fuerit, in religione sexus educari possint; világos tehát ezen egy pár tör­téneti adatokból, hogy a reversalisok a protes­tánsok által is követeltettek, sőt először is általok kivántattak , világos, hogy az 1791 ik czikk al­kotásakor mit kívántak magok a protestánsok , s következéskép hogy kell azon czikket magya­rázni. Mi különösen a KK. és RR. üzenetét illeti, a KK. és RR. a mámort emlegetik; meglehet, hogy egyes protestánst a mámor talán annyira kötve tart akkor , hogy nem fogja föl tisztán, mire kötelezi magát, de ezt átalánosan minden protes­tánsról olly könnyen kimondani nem lehet. Külön­ben is, vagy úgy adta ki a reversalist a protes­táns fél hogy azt megtartani is akarta, vagy hogy meg ne tartsa; ha megtartás akaratjával adta ki, akkor csak természetes szabadságával élvén , s magát jó lélekkel valamire kötelezvén, miért kí­vánják a KK. és RR. hogy azt, mit maga a pro­testáns fél is tartani meg akart, most ne akarja többé ; ha pedig az állittatik , hogy úgy adta ki a reversalist, hogy azt meg ne tartsa, úgy a rosz lelküség bélyege süttetik reá , mit a protestán­sok nem köszönhetnek meg. — Mondják tovább a KK. és RR, hogy a reversalisok eltörlése ál­tal a házi nyugalom nem fog fölbontatni , mert bízni kell, hogy a házas élet gyönyöreinek hábo­­rítatlan élvezete a házastársakat leginkább érde­kelvén, a kölcsönös egyetértést egykönnyen nem fogják fölháborítani ; de erre a KK. és RR. ön­maguknak megfelelnek, midőn azt mondják, hogy az evang. férj a reversalist csak lelkismerete erőszakoltatása után adhatta ki, és ha mámorából fölébred, rettegéssel ébred föl. — Ha úgy van a dolog, ha a reversalisokat a törvény múltra nézve is eltörli, nem fog-e az evang. fél mindent elkövetni, hogy ennek még utolsó nyoma is el­enyésszék közölök, a cath. nő legnagyobb ag­godalmára? valóban ekkor az illy föltétel alatt házasságra lépett cath. nő a törvény által remé­nyeiből kivetkőztetvén, vagy házi, vagy lelki nyugalmát lesz kénytelen oda adni áldozatul a szerint, a mint akaratját egyesilni fogja férjével, vagy pedig az emezétől különböző leend. Enged­jék meg a KK. és RR. ha azt mondom, — foly­tató a gróf — hogy miután a kérdés általuk csak egyoldalilag fogatik föl, a KK. és RR. mindig csak az evang. férjet tartják szemek előtt; de a kath. nőt soha sem; fordítsuk meg csak a dol­got, és nézzük a kérdés másik oldalát is ; a kath . nő, melly protestánshoz megy férjhez, szereti őtet, de még sem ragadtatik el mámora által annyi­ra , mint azt a KK. és RR. a protestáns férjről föltételezik , minden mámora mellett hitét is szem­ben tartja, és csak úgy lép házasságra, ha re­versalist nyerend ; a szülők is szigorú katholiku­­sok , és csak úgy adják leányukat protestáns­nak , ha ez reversalist ad. A cath. nő és szülei ezt fölbonthatlan szerződésnek nézték, a protes­táns férj is annak tartotta, annak tartván nőjét nem háborította , és igy a nő teljesen meg volt nyugodva lelkében is, házában is; — most ala­kuljon törvény, melly a reversalisokat érvényte­leneknek nyilatkoztassa; a kath. nő hiedelmében meg van csalva , mert az általa fölbonthatlannak tartott szerződést a törvény által semmivé tétetni látja, látja , hogy letiportattik azon conditio sine qua non, melly mellett magát a vegyes házas­ságra szánta. A protestáns férj pedig már azon az 590

Next