Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-10-25 / 136. szám

NEMZETI AG­­larmineznyolczadik év. 136. szám. Pest, Mind­szent hava 25kén 1843. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapítá K­ultsár István táblabiró, feiadja Özvegye­ tartalom. Hazai napló. Országgyűlés. (76. 77 78. 79. ker. ülés: a kir. városok ügye. F.gy püspök­eik beszédének vége.) Vidéki lev. Varasdból (itt is nevezetes közgy. 14 Al­földi napló. Spanyol- , Olasz-, An­golország. Alapvizsga. Festi Hírlap. Társalgási terem. Ikerv. hir­. Apró­lékok. — Hirdető. HAZAI NAPLÓ. Országgyűlés. LXXVI. Ke­r­ü­­­e­t­i ülés, October 13. (Elnökök. Naplóvivő, kik előbb. Jegyző Szemere.) — Tárgy: a pol­gári képesség fölötti vitatkozás folytatása. Ezen ülés majd egészen merő czáfolatokkal folyt le, mellyek részben a tárgyat, nagy részben egymás kifejezéseit birálgaták. Egy megyei követ azon tekintetből is hiszi, hogy a vagyontalanabb ingatlannal bíróknak is polgároknak kell lenni , mivel azt akarja eszkö­zölni , hogy a tisztviselő ne az egy vagyonosak , hanem különbféle osztályoktól függjön, hogy igy se hivatala pontos és szigorú betöltésétől egyet­len osztálytóli félelem vissza ne tartsa, se hiva­­talávali visszaélésre, ha netalán ez az egyetlen vagyonos osztálynak kedvére lenne, alkalmat vagy ösztönt ne kaphasson, az­az lehessen szigorú a vagyonosok iránt is , a­nélkül hogy hivatalátóli eleséstől tartani kelljen , ne lehessen hivatalában hanyag, ha talán ez a vagyonosak érdekét simo­gatná , a­nélkül, hogy a más osztály bizodalmát el ne veszítse. Megjegyzé ezenfölül, hogy az indítvány szerint, p. o. Kőszegen, hol egy hold 150 — 200 ftot ér, 3 hold már elég lenne a polgárisodhatásra, holott Szegeden, hol egy hold alig ér 30 ftot, 45 hold kivántatnék ugyanazon czélra. Megemlíti azt is, hogy az indítványból az következik, hogy p. o. a­ki Kőszegen 500 rt. ingatlan értékkel bir, az ott képes a polgárságra, és így exsupposito a közjót elő fogja mozdítani , holott ugyanezen ember ha Pestre megy lakni , már annyi értékkel nem birván nem lehet polgár, mert a közjót nem mozdítaná elő, é­s így egyik városban ugyanazon egyén közjó iránt kellőleg érdekelt, közrendet szerető, másik városban már rendbontó és közjóra veszélyes reend, mi kép­telenség. Mire egy felvidéki követ azt válaszoló, hogy hiedelme szerint alkalmasint az lesz mindig jó polt, kinek valami veszteni valója van , és így az indít­ványból semmi képtelenség nem következik, mert lehet, hogy a­ki Kőszegen 3 holdat bír, ez több ott, s így többet veszt, ha elveszti, mintha Szege­den talán 20 holdat vesztene el, mert nem egy értékű a föld mindenütt, következéskép egy sok­kal kisebbnek látszó veszteség lehet Kőszegen na­gyobb, mint Szegeden egy tetemesbnek tetsző len­ne.­­ Egyébiránt nyiltan kimondja, hogy ha a birtok ennyire nem respectáltatik , akkor sebeseb­ben fog haladni a mozgalom, mint az értelem. Végre a kérdés, hogy kelljen-e az ingat­lan vagyonra nézve, hogy valaki ennélfogva pol­gár lehessen, minimumot megállapítani, v. nem? szavazatra bocsátatván, (a mennyire érthettük) 33 szavazattal 17 ellen az felelteték , hogy ,,n­e­m k e 11“ , s igy a szerkezet marad, hanem az „melly őtet egyedül és kirekesztőleg illeti 4, kihagyatik, — és a fekvő polgári birtok csak egy év után a bir­toklás kezdetétől tehet valakit polgárrá. LXXVII. Ker. ülés. oct. 14. (Elnökök sat. kik előbb.) Tárgy: a polgári képességről a­nnak b) és c) pontjai. Az a) pont akkint állapitatván meg , hogy minden polgár , ha a város kerületéhez tartozó fekvő tulajdont már egy évig bir, — a b) pont veteték föl, melly igy áll: ,,b) vagy a város ke­­rületében mint kézmivesek, gyárosok , kereskedők három évig állandóan laktak, tulajdon gyárral, műhellyel , s illetőleg kereskedési teleppel bír­nak, és az általuk folytatott keresettel egyenes adót fizetnek.44 Ez így maradt. A c) pont így szól : ,,c) Ezeken kivül le­hetnek polgárok mindazok, kik a város környé­kén legalább négy évig telepedve vannak, ha nagy városokban (hol 30000 lakosnál több van) 400, kö­zép­városokban (hol 12000 — 30000 lakos van) 300 , kis városokban (hol 12000nél kevesebb van) 200 forint állandó , tisztességes és biztos jövedel­met kimutatni képesek, és az általuk folytatott keresettől, vagy ezen jövedelemtől egyenes adót folyvást fizettek , és fizetnek.44 Ezen pont helyeslést nem talált; általános volt az ellenvetés, hogy így az intelligentia nullificálva lesz a városokban, mert p. o. egy orvos, egy ügyvéd, hacsak nem állandó fizetéses, miilyenek kevesen vannak, hogy foghatja azt megmutatni, hogy neki minden évben bizonyos és állandó 400,300 v. 200 ft jövedelme lesz? Ez majd lehetlen, sőt az önkénynek is a legtágasabb utat nyitná, mert hiszen a ki nem mutatás ürügye alatt könnyű len­ne egy nem kedvelt ügyvédet vagy más egyént a polgárosodhatástól elzárni. Egy megyei követ komolyan inté a­hirat, hogy vigyázzanak , nehogy igy sokan kizárassa­nak a polgári jog gyakorolhatásából, mert sok jö­­vedelmet föl nem mutathatnak , hiszen —folytató a követ — ha a históriát végignézzük, meg fogunk győződni arról, hogy nem a vagyontalanok okoz­ták a forradalmakat, zavarokat alattomos fondor­­kodásokat ; ekkor a követ elkezdette a históriai adatokat fölhozni, s sz. Istvánon kezdve Cupát, Róbert Károlyra tett gyilkos szándékú rohanást, Nagy Lajos nőjének megölettetését, a nagy Hu­­nyady ellen tett alattomos fondorkodásokat stb.stb. előhordá; megemlíté, mikép Perényi, az egri más nagyok más püspökségeket foglaltak el, és azt gondolván , hogy ekkér meg is tarthatják azokat azt mondák, hogy lutheránusok lesznek , de mi­dőn a jószágok visszavétettek az usurpátoroktól , akkor ismét catholicusokká lettek, — fölhozá, mikép a vészteljes időben, egy nem fényes palotá­ban született Hunyady és egy kis barát, Capistrán János tartották meg a trónt, országunkat, sőt Európát az akkor mindent végveszéllyel fenyege­tő török igától. Terjedelmes előadásában azt kí­vánó a követ, hogy a c) pontban tervezett jöve­delem- kimutatási kötelesség­el ne fogadtassák. Egy más megyének követe azt véli, hogy a­­zoktól, kik diplomatikusok a művészetben vagy bármilly tudományban , jövedelem - kimutatást kö­vetelni nem kellene, hanem csupán diploma- elő­­mutatást. — A polgárosodhatás kellékei közé, mint már tegnap egy más követ megpendité , az írni olvasni tudást is soroztatni kívánja, és azo­kat, kik bűn miatt büntetés alá vettetének, egy ideig a polgári jogok gyakorolhatásától eltiltatni. Egy más követ a magyar nyelv leírását is óhajtja a polgárosodhatáshoz köttetni. Egy harmadik követ a diplomatikusoktól csak diplomát, a többi az a)b)c) pontban ki nem jelölt bármilly tisztességes keresetmódra nézve pe­dig a nagy városban 80, középben 60, kicsinyben 40 évi házbér-fizetés qualificáljon polgárosodha­­tásra. Az 1840: 18. t.cz. értelmében összeállott közkereseti társaságoknak is adassák polgári jog. Elfogadtatott. Egy tiszamenti követ azt óhajtja, hogy az a) és b) maradjon, a c) pont azt rendelje, hogy az orvosok, seborvosok, ügyvédek és mérnökök , kik maguk kezére dolgoznak, jövedelem - kimuta­tás nélkül,­­ a d) pont, hogy a nem maguk ke­zére dolgozó ügyvédek, tőkepénzesek, literátorok, s más tisztességes keresetet folytatók az indítvá­nyozott 80 v. 60 v. 40 évi házbérfizetés kimuta­tása mellett, — leh­etnek polgárok­ —­ ezután mondassák ki, hogy a szolgálatban lévő katonák nem lehetnek polgárok, hacsak ingatlan polgári vagyonnal nem birnak ; — azok, kik csak hi­vataluknál vagy szolgálatuknál fogva laknak a vá­rosban, szinte nem, hacsak polgári ingatlan va­gyonuk nem leend. Ezen indítvány elfogadtatott, de azon álta­lános föltétellel, hogy csak az lehet polgár, ki egyszersmind a közterhek viselésének bármilly ágában vagy pénzzel vagy szolgálattal részt vesz, azaz a ki bárminemű adót fizet a város pénztárába, vagy annak szolgálatot tesz. Ez ellen egy megyei követ kikelt, s nyiltan kimondó , hogy nem igazság, mivel a szerint a semmi polgári vagyonnal nem bíró nemes, mivel adót még eddig nem fizet, a polgári jogokban , és így a bírák választásában is részt nem vehet; már pedig igen is megkivánhatni, hogy ha őtet akaratja ellen a városi hatóságnak alá­vetettük, adjunk neki részt azon bírák választásában, kik­nek alárendeltetett, mert az ellenkező merő igaz­ságtalanság lesz. Mire az felelteték, hogy vagy fizessen némi adót a városnak, vagy ha nem akar fizetni, és vá­rosi hatóság alatt sem lenni, menjen lakni jó­szágára. Indítványoztatok még, hogy a város lelké­szei és tisztviselői, úgy szinte az oktatók is ruház­­tassanak föl polgári joggal. Mire előbb az álta­lános elfogadás hajlott is, azonban ha a napiren­den lévő szokott zajban jól értettük, abban lett a végmegállapodás , hogy szerezhetnek maguknak valami kis fekvő polgári birtokot, és így könnyű leend polgárokká lenniök, ha kiválnak. Azonban ezen végzés valóságáról nem kezeskedünk, mert csak gyanítjuk, és az elnöki kimondást nem hal­lottuk. LXXVIII. ker. ülés, October 16. (Elnö­kök: Túrócz (Rutkay), Zemplén (Dráveczky). Jegy­z­ő: Szemere. Nap­lóvivő: Kom­­lósy). — Tárgy : a sz. kir. városok rendezését czélre törvényczikk folytatása. Egy megyei kö­vet az e napi tanácskozást megkezdő 100-dik §t, melly az előbbi §§ban meghatározott tulajdonok­kal bíró egyéneknek a polgári tulajdonok el, vagy el nem vállalhatását szabad akaratjuktól nem füg­gőnek rendeli, fölöslegesnek látván , mert — mi­ként a szónok hiszi, — az előbbi §-ban a szük­séges polgári tulajdonok előszámlálvák , s telje­sen meghatározvák, — nehogy tehát félreérté­seknek , vagy épen a közterhek alóli menek­ü­­lésnek alkalmul szolgálhasson — kihagyni indít­ványozó. Másik szónok azon §. meghagyására emelt szót kifejtve, miként azt mindaddig kihagyni nem lehet, mig el nem határoztatik azon kérdés, melly a §al szoros összefüggésben áll: t. i. .,a polgá­ri személyes kötelességekez tartozik-e minden em­ber, és hogyan viselni ?44 — ő ezt látja először eldöntendőnek, s azutánra véli halasztandónak az említett­­, ki vagy nem hagyását. A szónok mind utasítása , mind lelki meggyőződése szerint a sze­mélyes kötelességeket minden ember által kíván­ja viseltetni , azon kivétellel mindazáltal, hogy a honoratiorok, vagy — miként mondá — ha a t. KK. és KBnek tetszeni fog, mindazok, kik a vá­rosi gyűlés által fölmentetnek , a polgári őrse­reghez helyettesítési joggal bírjanak; minden e­­setre ezt meg kell határozni — mondá a szónok — mert a polgári kötelességek súlya miatt, sok

Next