Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1844-03-23 / 24. szám
'1'AIlTJU.OjíB. Hazai napló. Kinev. Országgyűlés. (1221 123 124. orsz. ülések 1 3 k. városok.) Korunk ügyei (Ne sátor ultra crepidam. A Pesti Hírlapnak. Pozsony, tárévá.) Igénytelen szózat nyelvügyében. Pesti közgy. folyt. (követjelentések: a megyeválasztások, a városok , Zeng, a magyar nyelv ügyebem királyi leirat, a telekdij). Vd. lev. Abaujból (közgy. a k. leiratok, thatósági lev.), Baranyából (közgy. a másodalispán lemondott, a Dráva, börtönök, magyar-deák irt levelek), Veszprémből (jótékonyság), Erdélyből (marosvásárhelyi közgyűlés). — Bel- és kf. telegraph. — Rövid közlés a pesti gyűlésről. Hülftildi napló. Angolország. Elapvizsga. Világ, P. Hírlap. Társalgó és terem. Ikervárosi hírnök. Társ. és intézetek. Jel. a nemz. színháztól. HAZAI RAPSZÓ. Siilkvezések. Ő cs. s apóst, királyi fali. Schnell György nagy szombati társas káptalanbeli prépostot 87. Pulcheria czimzetesapátsággal felruházni legk. méltóztatott. C cs. apost. kir. fels. a szegmai székes káptalanban az éneklő kanonokságra Czernogorcsevich Ferencz őrkanonokot, az őrkanonokságra Radochay Mátyás kanonokot, az ifjabb kanonokságra Bassetich Vincze, a püspöki nevelőház aligazgatóját Jegkegy- kinevezni méltóztatott. Ő cs. s ap. k. fels. Pozsony-megye aljegyzőjét, Udvarnoky Kálmánt a fiumei kormányzóság tiszteleti fogalmazójává kinevezni legk. méltóztatott. Ő cs. s apost. kir. fels. a pesti első birósági váltótörvényszéknél kiadohvatali segéddé Stettner Ignáczot, — tollvivői gyakornokká Bujanovics Jánost, —jegyzőkönyvviteli gyakornokká Melibán Jánost , — kiadóhivatali első gyakornokká Gegus Dánielt, másodikká pedig IVáday Sándort legkegy. kinevezni méltóztatott. Országszgülés. cxxiid. orsz. ülés a magos főRRnél mart. 15. A városok belrendezéséről szóló törvényjavaslat iső részében a m. foRR. által tett változtatások szerkezete a 64d. §ig meghitelesittetvén, megkezdetett a városi községről s a képviselő testületről különösen rendelkező lld.résznek tárgyalása. A polgári képességet tárgyazó 88 - 89. §. fölolvasása után egy magos főispán szót emelt a zsidóknak a királyi városokban részletesen leendő polgárosítása ellen, e kérdést a zsidók általános polgárosításának tárgyalására kívánván halasztatni. Ezen indítvány többek által pártoltatván támogatási ú a fölhozatalt , mikép ezen részletes polgárosítása a zsidóknak a kir. városokban, nem volna egyéb, mint fölszólítni a zsidókat törvény által, hogy elhagyva az ország többi részét a kir. városokba tóduljanak, mi veszélyes lenne az általános emancipatióra nézve is ; mert ha a zsidók minden bizonyos keresetmód nélkül csak szép remény fejében a városokba tolulnának, ennek következései csak roszszak lehetnének, mik az emancipate ellenségeit még inkább erősítenék. Némellyek azonban ezen vélemény pártolói közül a KK. és RR. szerkezetét e helyen módosítás nélkül kívánták meghagyni azon oknál fogva, mert a polgári jogok alatt a birtokbizhatási, iparűzési s más hasonló jogok is érthetők, miknek a zsidók eddig is gyakorlatában voltak a kir. városokban, s miktől őket megfosztani nem lehet, ezek az egyes politikai jogoknál kívántak a zsidókra nézve kivételt tenni. — Ezen vélemény bajnokai közöl egy magas gróf különbséget kívánt tenni a reformált és régiszabásu zsidók közt, amazoknak, mivel hozzánk közelebb állanak, hajlandóbbnak nyilatkozván polgári jogokat osztogatni. A zsidóknak a KK. és RR. által ajánlott részletes polgárosítása mellett csak két szó emelkedvén a határozat azok értelmében mondatott ki, kik a zsidókról a részletes rendelkezést egészen mellőzni kívánták. A 89. §. a) pontja ellen, — melly szerint minden, kinek a város határában egy évig birtokolt fekvő tulajdona van, — polgári képességgel ruháztatott föl a KK. és KK. által, — egy magos gr. fölszólalván, kívánta , hogy más európai alkotmányos nemzetek példájára bizonyos mennyisége állapittassék meg a birtoknak, mellyhez a polgári jogok köttetnek. E kívánat mellett az indítványozó által fölhozatolt, mikép a tiszta democratiában is ki vagynak zárva a polgári jogokból a kiskorúak s azok, kiket a haza jóléte nem érdekel. Azok, kiknek igen csekély birtokuk van, a haza jólétéhez nem sokkal értenek többet, mint a kiskorúak, mert csekély birtok nem nyújt elegendő segédeszközöket birtokosának kiképzésére, érdekelve pedig a hon jóléte iránt csekély birtokuk által nincsenek. És ha bár szeretik is a hazát, de nagy különbség van azon hazaszeretet közt, melly a haza érdekeinek fölfogásából ered, és a közt, melly egyedül a természeti ösztönön alapul. Angliában, Francziaországban, sőt Amerikában is a birtoknak nem kis mennyisége kívántatik meg a polgári képességre; Badenben minden feddhetetlen életű polgár polgári jogokkal ruháztatott föl, de ezen intézkedés zavarokat idézvén elő, föl kelle azt függeszteni s helyébe 500 ftnyi értéket állapítani meg a polgári képességre. Lehetnek ugyan egyes kivételek, mert sokszor megtörténik , hogy egy szegény emberben több ész van, mint ezer választóban, de ez csak kivétel s minden esetre áll azon szabály, hogy egyedül a birtok nyújt elegendő segédeszközt a kiképződésre. Bizonyítja ezt Francziaország példája, melly kínos vonaglások közt volt mindaddig, mig a polgári képesség meg nem szorittatott. Ezeknél fogva a tárgyalás alatti a) pontban a birtokmennyiséget a kép kívánta megállapittatni, hogy kis városokban 400 — 600, középvárosokban 1000 — 2000, nagy városokban 3000 — 4000 forintnyi értékkel bíró fekvő tulajdon ruházhasson birtokosára polgári képességet. A képesség eszméje hazánkban még egészen új és az élet által kifejtve nincs , ezért szükség azt úgy határozni meg, hogy szükség esetén tágítani lehessen, mert mindig könnyebb a képesség alapját kiebb terjeszteni mint megszorítani, mivel a megszorítás mindenkor zavarokkal jár. A BR. javaslata mellett mindenféle fazekasok, szűcsök stbf. előkészület nélkül egyszerre polgári jogokkal hibáztatnak föl, mi által a megyékben elterjedt kórállapot a kir. városokba is bevitetnék, melly kórállapot oka egyedül abban rejlik ,hogy számosak a választók, kik műveltség nincs. Ezen körállapot a városokban sokkal veszélyesebb lenne mint megyéknél, mert a megyei választók választás után elszélednek, a városi választók pedig minden szenvedélyeikkel együtt maradnak, s örökös forrongásban élnek. A minimum és maximum közötti libegésnek megállapitása szabályra lenne bízandó. Ezen vélemény számos pártolókra talált, kik bővebben fejtegeték, mikep a polgári képességet szükség bizonyos vagyonhoz kötni, melly elegendő biztosítékot nyújt a statusnak; minden biztosíték között legkielégitőbb- nek álliták azt mit a fekvő birtok nyújt, mivel ez a hazával szoros összeköttetésben áll. De hogy a fekvő birtok valóságos biztosítékul szolgáljon, szükség hogy annak értéke is legyen. A census általános alapelveire egyetértés uralkodott a magos szónokok között de alkalmazásban a felebbi javaslatot egy rész igen szorosnak találta, mi csak a gazdagoknak engedve befolyást a közdolgokban , s nyomasztó patriciatust alakítana a kir. városokban, holott tagadhatlan az, hogy a középrendet szintúgy érdekli a haza jóléte mint a leggazdagabbakat, ezért a városi követek által készített törvényjavaslat nyomán kis városokra 500, közép városokra 1000 , nagy városokra 1500 ftban kivánták megállapittatni a polgári képességet adó birtok értékét. Ezen véleménynek egyik szónoka nyilvánitá, miképp sem az egyetemes szavazatnak sem a polgári képesség megszorításának nem barátja. Ennélfogva sem a BR. javaslatát nem pártolja, melly szerfölött kiterjesztetvén a polgári képességet egyetemes szavazásra vezet, sem az........i főispáni helyettesnek fölebbi indítványát, mi a polgári képességet igen szűk körre szoritja. Mik az indítványozó főispáni helyettes által javaslatának védelmére előadattak, azok bizonyítanak a census mellett általánosan de a mellett nem, hogy olly magasra határoztassék, mint inditványoztatott. E tárgyban külföld példájára hivatkozni veszélyes, mert a pénz értéke külföldön sokkal kisebb mint nálunk. Itt csak honunk helyzetét kell tekintetbe venni. Ha azonban külföld példájára csakugyan történik hivatkozás, nem kell mellőzni Hamburg példáját is, melly egész Németországban mindig aristocraticus városnak tartatott, s mégis özönében a pénznek 1500 forint értéknél nem kívánt több biztosítékot polgáraitól. De nekünk saját körülményeinket kell különös tekintetbe venni, mi statistikai adatok hiányában nagy nehézséggel jár. A pesti telekkönyv nyomán a fővárosban létező 8000 ház közül 1500 forint census mellett 2000 ház záratnék ki a polgárképesítő birtokok közül; 4000 forint census a felebbi arányban többet zárna ki 5000nél is. Debreczen városában pedig 3000 pengő forint értékű házat nem sokat láthatni, s így az úi főispáni helyettes által ajánlott census a mostani polgárok nagy részét is megfosztaná a polgárjogtól. Ez alkalmasint igy van más városokra nézve is; s ha az új főispáni helyettes indítványa elfogadtatik, vagy az iparűzők képessége fog mértéken túl megszorítani, s akkor a városok az ipart képviselni nem fogják, vagy az iparűzők s földbirtokosok közt fölállítandó, aránytalanság a birtok befolyását a képviseletbe megsemmisíti. Mondatott, hogy a polgári képességet azért kell most szoros korlátok közé állítani, mert a polgári jogokat könnyebb terjeszteni mint megszorítani; igaz, hogy a megszorítás mindig nehézségekkel jár, de a terjesztésre nézve is hasonlóul van a dolog. Ami a minimum és maximum közti fluctuatiot illeti, illy nagy fontosságú dolgokat municipiumokra bízni nem czélirányos, és ha ez elfogadtatnék is, ki fogja a census mennyiségét meghatározni? A mostani választó polgárság talán, hisz igy az egész fluctuatio hasztalan, mert a mostani választó polgárság mindenütt a maximumot fogná megállapítani, s igy a földicsért fluctuatio csak papiron — de az életbe nem — léteznék. Ezen véleménynél több pártolókra talált ama harmadik indítvány, melly szerint előbb a polgá r HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitá Kulisikr István táblabiró, túladja Özvegye. Harminczkilenczedik év. 24. szám. Pest, Bojtinás hó 2rikán, 1844. A következő évnegyedre (avízis elejétől junius végéig) lapjainkra elöfizethetüi postán 3 IV., helyben házhoz hordással 2IV. 30 kr. pgő pénzben._______