Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1844-05-08 / 37. szám
37. szám. HAZAI és KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitá Hulsár István táblabiró, fiadja 4kxvegye Harminczkilenezedik év. Pest, Pünkösd házán, 1844. TARTALOM. Hazai napló. Előléptetések. Halálozás. Országgy. (190. ker. ülés a kir. városok rendezése tárgyában kelt főrendi észrevételekben tett kerületi módosítások hitelezítése. 191. ker. ülés: a főrendek által a kir. városi munkálatban tett módosítások a rendek által tett változtatások hitelesitése. 180. orsz. ülés: második üzenete a karoknak a kir. városok iránt.) Posonyi hirtárcza: Korunk ügyei.(Az országgyűlési hallgatók féktelenkedéseiről Szülő s tápláló okok.) Vd. lev. Esztergomból (Népnevelési ügy és jótékonyság), Zólyomból (közgy. Örölségi újabb válasza a vallás tárgyában, és Széchényi gr. telekdija.) Bel- és külföldi telegraph. Külföldi napló. Portugallia. Spanyol-, Angol-, Francain-,- , Dán- , Görög- , Törökország. Amerika. Sajtó-őr. Codex Diplomatics Hungáriae Ecclesiasticus a civilis. Studio et opera Georgii Fejér bibliothecarii regii. Alapvizsga. Társalkodó, Világ, Pesti Hirlap. /ars. ési/itéz. Segéddíj orvos-gyógyszerészi árvákra. Igen érdekes adatok a jégkármentés ügyében. A vakok, és Josephinum intézete s nemzeti színháztól. HAZAI MPLO. Előléptetések. Ő cs. és ap. kir. fölsége Sax Ignác. m. kir. kincstári fogalmazót litoknokká méltóztatott legkegy. kinevezni. A m. m. k. udv. kincstár a megüresíilt rakomazi kamrai ispáni állomásra Erdős István eddigi diósgyőri uradalmi másodírnokot alkalmaz». Hidlálozás. Erdélyben Bábolnán apr. 26 án halt meg b. Naláczy István élete 74 évében Kazinczynknak egykori kedves barátja Kéke hamvainak Országgyűlés, CLXXXIX. ker. ü es, ápr.29. E gyűlésben fölvétetett a 168. §.,,a választási előkészületekről“; e szakaszban tett főRR. módosításokat el nem fogadták a RR. átalánosan , minthogy a szerkezetben szorosan meg van határozva , kik választanak, ki van mondva, mikor történik a választás , és hogyan; a föRt. módosításában pedig önkényre bizatik, mitől mindenkit óvni kell. A szerkezetben meg van határozva a gyűlés tartásának napja, a választás ideje; a módosításban ezek csak átalánosan megemlítvék, t. i. hogy 30 nappal előbb kell a gyűlés és választás határnapját kitűzni; ott ki van mondva, a szavazatszedő választmánynak, kik legyenek tagjai, kik elnökei; a legnagyobb különbség a két szerkezet között pedig az, hogy a szerkezet szerint a polgárok névjegyzéke a szavazati lappal minden polgárhoz elküldetik, a módosítás szreint a polgárok névjegyzéke egy nyilvános helyre rendeltetik kifüggesztetni; a szerkezet szerint a választók otthon készítik el a választási cédulákat , a tölbek pedig összegyűjtik a választókat. úgy hiszik sokkal nagyobb könnyebbség a polgárokra nézve, ha hozzájuk küldetik névjegyzék és szavazati lap, minthogy egy nyilvános helyre kitett névjegyzékből írják ki a polgárok neveit és sokkal czélszerűbb otthon készíteni el a választási czédulákat , mint ha mindnyájan egy helyre fognak összegyűlni. — Megegyezvén a 188. §tól a 190ig tett módosítás a szerkezettel, azt a RR. elfogadták. — A 191. 192ik §§ok elfogadtattak. A 195ik §ust a főRR. megszünteték, de a RRek az ellenőrséget szükségesnek látván, azt továbbra is megtartották. A 198 — 204ig tett módosításokat elfogadták. — A 211 dik és 212dik §§oknál megtartották a szerkezetet. — A 213-ik §. elfogadtatott. Itt egy bányavárosi követ alkalmat von a nm. fő RR. által javaslott főfölügyelőre vissza- térni, se javaslat káros következéseit terjedelmes be-szédben élénk színekkel rajzolni. Ezen főfölügyelő nem lenne egyéb permanens k. comissiónál, melly a városokat olly függésben tartaná , hogy akkor a fővárosi követek megérdemlenék e táblának szemrehányásait, sőt azt is, hogy a városoknak adott szavazatok visszavézessenek. Azon 900 éven át élvezett szabadságokat, választhatni elöljáróikat és polgáraikat, elvesztenék a városok kebelükben sii csend fogna uralkodni. Ha a főfelügyelőt a város szabadon választaná s fizetné, úgy könyebben egyezne a szónok annak elfogadásában, de úgy, az mi a felső tábla által javasoltatik e tisztviselő nem lenne egyéb mint hajdan a praetorok, proconsulok, quaestorok. Elegendő fölügyelés van magukban a városokban: főbíró, polgármester, tanács, közgyűlés , comissiok és nyilvánosság. Kell-e ennél még több fölügyelés ? Midőn a mélt. foRB. e hivatalnokot javasolták, destructiv elvnek hódoltak. Átmenvén a szónok a külföldi példák fölsorolására , többek közt Londont hozza föl, mellynek majd 2 millióra menő lakosai szabadon választják nemcsak az aldermaneket, hanem magát a lordmayort. Miért nem lehetne a magyar városoknak is, mellyek mindig híven ragaszkodtak a trónhoz és hazához, constitutionális jogaikat tovább is meghagyni. Idegen lény jön-e tisztviselő által a városok élére. Iia választásra kerülne, inkább maradjon el a belszerkezet és országgyűlési szavazat, mint illy kül elemnek elfogadása. Repudiálni kell tehát ezen főfelügyelést, s megóvni a városokat e nagy veszélytől. — A 214. §. el nem fogadtatott. Fölolvasása után ezen szakasznak, minthogy a gyűlést nem közgyűlésnek, hanem polgári gyűlésnek nevezik a földek, egyszerű fölszólalások történtek, átmenve még a szavazat és képviseleti jog adásába, és némellyek elfogadni kívánták „polgári gyűlés“ nevezetet, mert ott a polgárok nem mindnyájan jelennek meg, hanem egyedül a képviselők. Mások megtartották a „közgyűlési“ nevezetet; kimondatott ugyanis már, hogy képviselő minden ember lehet, és azért is maradjon meg, mert a képviseleti, valamint tisztviselői testületek együtt tanácskoznak. — A tisztviselőknek a gyűlésekeni szavazatjoga mellett melegebben nyilatkoztak. Egy megyei követ kijelenté, hogy most, midőn főfelügyelő már elmozditva, nincs ok a szabadon választott tisztviselőket a tanácskozásból kirekeszteni,meg nem foghatja,hogy miután az orvosnak, sebésznek, ellenőrnek, gazdának képviseleti jogot adnak, a t.RR. miért ne adhatnának nekik a tanácskozásokban szavazati jogot is ? Ezt kiművelt, kiképzett embertől megtagadni annyival kevésbé lehet, mivel hazánkban kevés a szakember, hanem kiki mindent akar tudni, mindenhez hozzászólani. Igazságos volna-e, hogy mi olly egyéneket, kik magukat valamelly tudományban különösen kimivelték, kiképezték, a tanácskozásokból kerekesztjük, míg ezen jogot ollyanoknak engedjük, kik semmit sem tanultak és mindenről beszélnek, nem kell kirekeszteni a specialitásokat, s azért maradjon meg a szerkezet. Mások azt mondák : vegyenek részt a tanácskozásokban, bírjanak ott informativum joggal, de szavazattal ne. — A többség pártolta a szerkezetet. — 215. §. el nem fogadtatott. A 216 — 217dik§nak első részét, igazságosabbnak, czélszerűbbnek látván a BR. meghatározni egyik gyűlésből a másiknak határidejét, mint egyszerre egész esztendőre határoztatni meg, elfogadták; de a másodikat t. i. „rendkívüli esetekben, ha a körülmények sürgetően kívánják, az elnök időközben is köteles polgárgyűlést tartani“ — nem tartották meg. A 218ik §. e helyett „befolyással“ „szavazattal“ bírnak a közgyűlésekben, elfogadtatott. A 219ik §nál maradt a szerkezet. A 220 tól a 222. §ig elfogadtatott. A 223 ik§nál megtartatott a szerkezet. A 224. §. e szó „karzat“ kihagyásával maradt a szerkezet, valamint a 226ik §. is; a 229ik §. elfogadtatott: 230. és 231. §. nem. — A 240 —245. §§. helyett „a hallgatóságnak a tanácskozási teremben sem helyeslés sem helyben nem hagyás jeleit adni nem szabad, melly ha még is ezekre fakadna, a polgárgyűlés elnöke által az egyszeri rendre igazítás nem sükerülte esetében az egész hallgatóság kiparancsoltatik“ tett fő-KR. módosítás komolyabb fölszólalásokra adott alkalmat; átment itt a tanácskozás a személyeskedés, kellemetlen s időt rabló tévére. A módosítás lényegét érdeklőleg röviden nyilatkoztak a szónokok. Némellyek azt czélszerűbbnek, rövidebbnek látván, elfogadhatónak vélték, mert háromszor négyszer inten meg a hallgatóságot , béketűrésbe kerül és végtelenül pazaroltatik sok intések által az idő; az elnöknek különben is meg van az a belátása, mikor kell meginteni a hallgatóságot, és mikor kell azt kiparancsolni; egyszer meginteni elég, ha másodszor nem használ, tökéletes joga kizárni a hallgatóságot, ha pedig ugyanabban a tárgyban befejeztetett a tanácskozás, megint nyilvánosak a gyűlések. Azt mondják némellyek , hogy e szerint a nyilvánosság életben tartása egyedül az elnöktől függne , s ha ő vissza akar élni hivatalával, maga fog bevinni lámázókat, és majd a rendre igazítás ismétlése után ki fogja parancsolni az egész hallgatóságot. Azonban ezen és más hasonló casuisticának gyenge s kétélű ereje mások által megmutattatván, a legegyszerűbbnek találtatott, hogy ha egyesek rakonczátlankodnak, ki kell őket rekeszteni; ellenben egy elnök sem fogja magát kitenni a megszólásnak. Háromszor négyszer fölolvasni a hallgatóságnak a törvényt, azt annyiszor meginteni, valódi paródiája lenne a martiális törvénynek, hanem mihelyst egyszer már kétszeres intés nem használ, legyen tökéletes joga az elnöknek kirekeszteni a hallgatóságot. Vagy pedig, ha félünk az elnöktől, bízzuk a testületre. De itt még több nehézségek mutatkoztak, s már csak az e tárgy fölötti tanácskozás is sok időt rabolna el, elfogadja a mélt. fó RR. módosítását. Cs. követe nem helyesli B. követe mondását, mert paródiának nevezni azt, mi már az országos ülésekbe is keresztül ment nem lehet, és sajnálja, hogy egyes kifejezések kitérésekre nyújtanak alkalmat. — Ha elfogadjuk a foRR. módosítását, akkor a nyilvánosság egészen az elnök kezébe lesz, a hallgatóságot bármikor ki fogja parancsolhatni, és ha nekie tetszik, a legkisebb mozgásra meg fogja tehetni , ez pedig többször képzelhető, mint nem. Ollyan tanácskozás pedig nem képzelhető sehol sem, millyet a BRR. óhajtanak. Nyilvánosság is legyen, sircsendesség is. Hiszen, ha a hallgatóságnak valamelly tett vagy szó tetszik, lehetetlen néha fel nem kiáltani, és azt helyeselni, adjon valaki sajtószabadságot, akkor a szónok egy szót sem ad a hallgatóságnak, egyébiránt tudjuk, hogy a helyesléseket másutt is, hol sajtószabadság van, nehezen tűrik. A nyilvánosságnak garancia kell, ugyanazért szükséges a többszöri felszólítás, a rendbontót az elnök tüszint parancsolja ki, sőt ha a hallgatóság azt megnevezni nem akarná, vagy pedig többszöri fölszólítás után sem lenne csendességben zárassék ki. A fORR. azt mondják a módosításban, hogy a hallgatóságnak a teremben sem helyeslés, sem helyben nem hagyás jeleit adni nem szabad , melly ha mégis ezekre fakadna, a polgárgyűlés elnöke által az egyszeri rendreigazitás nem sikerülte esetében az egész hallgatóság kiparancsoltatik, tehát zárassék ki a hallgatóság minden legkisebb zaj miatt? az nem lehet, kívánja megtartani a 242.§.,de úgy hogy abból a három első sor kimaradjon, annak