Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-05-08 / 72. szám
TARTALOM Magyarorsiság és Erdély Jótékony adakozások. __Büntetőjogi eszmék.—Tudomány és irodtatom. (Beschr. und Abbild, meiner brennstofferspar. Dampferzeuger. Törvényhatósági tudósítások. Pestből (tisztújitás). Esztergomból (rendk. gyűl. főispáni helyettes fogadása). Zólyomból (közgy. Árvamegyétől az adak. számadás kivántatik, —mérsékleti egyesület körül). — Budapesti ud. — Vidéki hirek. Lapszemle. Budapesti Híradó. Halffeld. Ausztria. Francziaország. i.Britannia. Hirdetések. MAGYARORSZÁGi és ERDÉLY. Jótékony adakok jegyzéke az ínséggel küzdő árvamegyei szegénység számára: Jókuthy Endre alsó-sápi plebánus gyűjteménye 5 fr. ezen összeghez járultak: a beküldő 1 fr. Baloghy Antal lb. 1 fr. Sápi közönség 1 fr. 48 kr.; Legénd helységnek kath. községe 1 fr. 12 kr. egérben. Büntető jogi eszmék. Köztudomású dolog, miszerint a mozgalom e korszakában a büntető tan körébe tartozó elvek és rendszerek fejtegetését is, részint a szőnyegre hozott büntető törvénykönyvi javaslatok, részint a megyei fényző rendszer gyakorlatának egyes eseményeit illető felszólalások s megyei szabályt alkotó határzatok, a napi sajtó mezejére vezették; ennélfogva e tárgybeli kérdések s közbejött hatósági intézkedések, a napi sajtó által jog és törvénytani nézetek fejlesztését s a feltüntetett eszmék okszerű taglalatát szinte megkívánják. Nekünk ugyan eddig is szándékunk vala a büntető hatalom köréről s a büntetések nemeiről átalános büntetőjogi elvek s azon törvényeink nyomán, mellyekben bűnök büntetése különösen kijelöltetik, terjedelmesb ismertetést nyujtani, miután mindazáltal a megyei vitákra s ujságlapi czikkekre alkalmil szolgált gácsi botoztatás . Nógrád, Pest és Tolna megyében keletkezett azon határzatok, mellyek a megyei fenyítő gyakorlatot szabályozzák , mikép említénk, feltűnő figyelmet ébresztettek, korszerűnek véljük ezúttal különösen a testi fenyítékben álló büntetésről saját tanári nézeteket felhozni. Beccaria és Bentham a büntető rendszerek mély elméjű taglalói a banditul alkalmazható fenyíték eszményi meghatározásában, mikint a büntetések körül forgó fejtegetéseik egybevetéséből kitűnik , vezérelvek gyanánt a jog (poenarum justilia) czél- (poenarum aptitudo) és szelíd- szerűség (poenarum humanitas) szempontjait állíták, és ez által közvetve azt is kijelenték, hogy elméleti elvek alapján legfelebb a büntetések mérték szerinti mennyisége meghatározható — ellenben a fenyíték minőségét, s egyes nemét előleges észleléssel meghatározni már csak annálfogva is nehezen lehet, minthogy valamint másnemű eszközöknek, úgy a büntetések valódi eredményének helyes megismerésére biztosan csak tapasztalat vezethet, melly példakép tanúsítja, hogy több nemű büntetések vannak, melyeknek czélszerü használatát egyik népfajnál romlott erkölcs s miveletlen állapot idézé elő , olly nemzetnél, hol gondos népnevelés s közmiveltség a tömeg erkölcsi jellemét is nagy részben átidomitá , helytelenek, s egészen czélvesztők. Mielőtt azonban mi ezen elveket értekezésünk tárgyához alkalmaznék, azon megjegyzést tesszük, hogy polgári álladalmakban, hol a büntető hatalom gyakorlati módját szabályozni különben is minden előtt szokták, éspedig nézetünk szerint azért, mivel a büntetőjog határainak kijelölése s elveinek józan alkalmazása nehéz feladat lévén, a büntető bírák önkénye ellen törvényes biztosíték felállítása a miveletlen kor előtt is feszültségesnek látszott, — tanusitják ezt a feltűnő nemzetek első törvényei p. o. a zsidó népre nézve Mózes törvénykönyve, a Tornaiakra nézve a tizenkét táblás törvények, s hazánkra nézve az országalapitó első herczeg alatt tartott pusztaszeri gyűlés hagyományos emléke „Dux et sui nobiles ordinaverunt, qualiter judicium fieret de qualibet elimine comisso“, (Béla király névtelen írójánál 4- dik fejezet) miből azt következtetjük, hogy büntetésekre nézve a jogszerűség szempontjai tulajdonkép a büntető törvények alkotásánál forognak fel azon czélból, hogy a bűnsajtoló törvények azokhoz alkalmazva igazságos s méltányosok legyenek, — ellenben a fenyítő bíró kötelessége abban állván, hogy részéről a törvényszabta büntetések a vétkesek ellen okszerű beszámítás , vagyis tény és törvény alapos egybevetése mellett helyesen alkalmaztassanak; ebből önkényt következik , hogy bíróilag büntető eljárások alkalmával a fenyíték jogszerűsége, annak törvényszerűségében foglaltatik; mihez képest a büntető bíró, a fenyíték minéműségére nézve, mit annak mennyiségétől bűnvádi bíráskodásoknál elvileg megkülönböztetni igen nagyon szükséges; a büntetőjog elméleti elveit szabadon csak akkor követheti, ha a vádbeli tényre nézve egyes törvények bizonyos nemű büntetést ki nem jelöltek, avagy a törvényszabta büntetés a bűntény elkövetőjén fenforgó egyéni okok miatt törvényszerű foganattal végre nem hajtható. Ezen előadottakat büntetőtörvényeink s a fenyítő gyakorlat szellemében a testi fenyíték felélesztett kérdéséhez illesztvén, úgy találjuk, hogy törvénykönyvünk testi fenyítéket határozottan kevés esetekben rendel; sajátlag illy nemű fenyíték alá vettetnek a káromlók 1563: 42, 1659: 42; az erdő-rontó jobbágyok 1807: 21; rendőri kihágások vétkes elkövetői 1840: 9, ezen esetekben tehát a büntető hatalom által alkalmazott testi fenyíték a büntető igazság kiszolgáltatását illetőleg, jogszerűnek tekintendő azért, mivel ugyan az törvényszerű. Azonban van törvény, melly a testi fenyíték bírói alkalmazására nézve átalános szabályokat állít, jelesül ezen 1791: 42, azon szelíd szellemére, miszerint testi fenyítéktől mind azok, kiknek mind testi érzékökre , mind lelki érzelmükre illy durva büntetés koruk, polgári állásuk s neveltebb állapotuk miatt legfájdalmasban hatvan, az általa reájuk rótt büntetés kegyetlenül sulyosbitatnék, megkimélendők, s ugyanazzal tulajdonkép azok illetendők, kiknél megrögzött rész akarat, erkölcsi elvetemültség s állati durvaság miatt más szelidebb nemű fenyíték, hatás nélkül maradna; a büntető biró komolyan figyelmezni, s ekép a törvényszabra testi fenyíték oszlásában is a büntető igazság határai között méltányos kímélettel lenni mindenkor köteles; felsőbb itélőszékeink areopagitáinak komoly bölcseségét a bírói szelídség ezen szelleme mennyire lengi át? tanúsítják azon felsőbb ítéletek, mellyekben a bot, vessző, vagy korbácsbüntetés, kor, tisztesb állás, s egyéb méltányossági tekintetből másnemű fenyitéki sanyaritásokra gyakorta átváltoztatni , az alsóbb bíráknak is üdvös példát mutatván, miképen kellessék a kezökben levő büntető hatalmat a birói szigor megtartása mellett méltányos szelídséggel törvénysértés nélkül gyakorlani, minthogy azonban a büntető bíráktól a testi fenyíték alkalmazásánál törvény nyomán megkívánt kímélet az érintett törvény szelleme szerint a büntetendő egyén testi vagy lelki sajátságain alapulhat, —ennélfogva a testi fenyítéket mellőző szelidebb büntető modor szabályszerű felállítása véleményünk szerint statutárius hatósági intézkedések által nem eszközölhető, hanem annak követésével a büntető biró minden egyes esetben önbelátása s meggyőződése szerint tartozik. — Ellenben, úgy véljük, hogy a testi fenyítés azon esetekben, mellyeket nem törvény szabott meg, s melyeknek alkalmazására nézve a büntető bírót fenyitő hatalommal nem a törvény ruházá fel, hanem ugyan azt csupán gyakorlat, avagy egyes hatósági határozat tévé divatba — az illető hatóságok a fenyítő mód gyakorlata s jog- czél- és szelidszerű büntetések használata körül felsőbb jóváhagyás mellett óvatos intézkedést tehetnek. X. TUDOMÁNY S IRODALOM. Beschreibung und Abbildung meiner brennstoíf ersparenden tragbaren Dampferzeuger, für die Hausund Landwirtschaft, für Casernen, Spitäler und andere öffentlichen Anstalten, so wie für die meisten technischen Gewerbe, von dr. Ludvig Gall. Zweite vermehrte Ausgabe mit 80 Abbildungen. Trier 1844. XX. és 270 lap; nyolezadrétben. Henrik e tudós vendégének legújabb munkájáról csak némelly helyeket akarunk kölcsön venni Bailing, prágai nagyhírű vegytanár azon ismertető czikkéből, mellyet az „Encyclopädische Zeitschrift“ czímű műstani folyóiratban közrebocsátott. „A háztartás- és mezei gazdaságban általában még kevés haszonvételre találta gőz, holott kiszámithatlan hasznot tehetne, ha czélszerűen és átalánosabban használtatnék. Ezt eszközleni való szerző feladata, mihez nemcsak szó- és írással, de tettleg is járult. Szerző egész életét emberszerető műtani czélokra szentelte, mellybeli törekvése egy férfinak, ki jövedelmes státushivataláról lemondott, csakhogy lelke vágyait kielégíthesse, általános elismerést igényel.“ „A főnek megjegyzett kivánatoknak, hogy meg lehessen felelni, mindenek előtt olly nagyságú gőzkészitő (Dampferzeuger) szerkezetére volt szükség, mint a házi és mezei gazdasági, valamint a kisebb iparűzésekben megkívántató, emellett hordható és könnyen szállítható legyen, hogy ott, hol a szükség megkívánja, könnyen felállíttathassék. Szükséges volt továbbá ezen készületet olly olcsón kiállítani, hogy minden háztartásban és mesterségben könnyen megszereztethessék, s olly szerkezetet adni neki, miszerint csekély tüzelési anyag követelése mellett a lehető legnagyobb hatást képes legyen előidézni. Ezeken kívül egyszerű legyen, és ne nagy tért foglaljon el.“ „Szerző mindezen kivonatokat és feladatokat a legszerencsésebb sikerrel fejte meg.“... „Hogy a gőz használása minden körülményekben előnyösb, mint a közönséges szokású katlantüzelés , nem általánosan, hanem csak egyedül a szerző egészen czélszerű és jól sikerült szerkezetű gőzkészületénél állítható.“ Miután az ismertető erre a munka tartalmát bővebben megismertette volna, bírálatát következő szavakkal zárá be: „Ki az előadott tárgyakon okulni akar, az maga olvassa e könyvet és tanulja. Tanulmányolás tartalmából kivonatot adni lehetetlen. Bíráló kénytelen itt megvallani, hogy a tárgy terjedelmesen, alaposan, kimerítőleg, és olly érthetőleg van előadva, mint más hasonló munkában fel nem található.“ * * * Mi ugyan nem vagyunk competens bírálói a fen czímzett munkának, örömünkre szolgál mindazáltal azon elismerést, mellyel köztünk élő szerzője iránt a külföld is viseltetik, a mi olvasó köreinkben is megemlíteni, annál inkább is, miután a munkát, olly jeles, és kitüntetett gyakorló tudós tekintélye és bírálata után, mint Balling tanár, kétségtelenül mint tanulságost és közhasznút lehet bátran ajánlani. X. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Pestből. F. K. Gkán tartott tisztújító közgyűlésünk eredménye következő: első alispán: Szentkirályi Móricz; másodalispán: Nyáry Pál; főjegyző: Nagy István; tisztibeli főjegyző: Balla Endre; aljegyzők: Rákóczy János, Simoncsics Alajos, Batta Endre; kecskeméti járásban főszbíró: Nyáry Miklós; alszolgabirák: Batta József, Viczián Lajos, Tenke László; esküdtek: Bicskey Gergely, Forián György, és Mészáros Zsigmond; tiszteletbeli esküdt: Rutkay Miklós; aladószedő: Szeles János ; katonai biztosok: Forián György, Vajkó Ferencz, Pajor Antal; transennális biztos: Redl Ferencz egyszersmind tisztibeli esküdt; mezei biztos: Sánta Antal; seborvos: Nagy József. Váczi járásban főszbíró: Párniczky Ede; tisztibeli főbíró : Majthényi Ignácz; alszolgabirák: Fáy Béla, Mártonfy Ignácz; esküdtek: Frideisz István, Podluzsáni Károly, Szalay Antal; aladószedő: Sárközy József; mezei biztos: Jancsics Antal; egyszersmind tisztbeli esküdt; transennális biztos: Modrovics Miklós; úti biztos: Hüttner Antal; sebész: Rácz Alajos. Pesti járásban főszbiró: Szilassy István; alszbiró: Szeles József, Pajor Titus, Halász Gerson; esküdtek: Földv.- Harminczkilenczedik 72. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékul 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 fornt e. pénzben. NEMZETI IJJSZtr. Megjelenik minden kedden , csütörtökön, pénteken és vasárnap egy egy év. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. Csütörtök május 8. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 468. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik.