Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-09-12 / 144. szám
a nép, hogy ő is csak pár, a fizetés csak a szolgálat idejére jár ki,a legjobb,leghűbb státusszolgák is szegény és elhagyott állapotba esnek vissza, mint Harrison tábornok ki 1810ben az indiánusokon, 1813ban az angolokon győzedelmeskedett, később Indiának kor hiányzója, senator s szövetségi követ volt, és mai 1835 ben Cincinnatiban írnokságból tengődött; így Gallatin,így Jefferson, így Monroe . Akik szolgálatuk idejében vagyonukat is feláldozia a közjóért, öregségökre szegénységgel küzdöttek, ő pedig a népuralkodásnak csak egyik jellemző folyama, melly e részben szinte olly zsarnok, mint bármelly ázsiai despota. Berekesztésül álljon itt a hivatalok szörnyű nagy száma, mellyel a praesidens önkénye szerint rendelkezhetik, s párthívei érdekében rendelkezik is. A kormány s finánczhivatalokban 12,144 tag. A katonaság s indianusok ügye 9,643 ,, A tengerészet ----- 6,499 ,, A posta s vám - - - 13,917 „ 60,203 „ Francziaországban sem mennek máskép a dolgok s nem is mehetnek , míg a központosító rendszer , mindent kormányozni akarás s minden beavatkozás a községek s testületek szabad mozgalmait akadályozza , a helyhatósági működést megsemmisíti. Hugo Capet örököseit az igazság és a keresztény vallás nevében kérte és szólíta fel Raynouard a régi helyhatósági rendszer ismétt felélesztésére , s derék munkáját a franczia püspökök II. Lajos német királyhoz egykor intézett kérésével Imigy fejezte be: „Sicuti dominus sub potestate constitutos exstentatorum occasione docuit reddere, quae sunt Caesaris Caesari, quae sunt Dei Deo , ila et vos qui sub Deo estis et super homines estis, reddite quae sunt Dei Deo, et sicut Caesar equus, quae sunt subditorum subditis redddite.“ Ká 1ray Ferencz. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. II Iharfoől(folyt.) Történtek még a jobb és baloldali szónokok közt szóláselsőség feletti vitatkozások, mellyek folytán Dr.L. urnak szóhoz jutni sikerülvén,nyomós szónoklattal rová meg B—t J—t, ki a személyeskedési téren szeret u. m. intézkedni; holott ép neki volna tanácsos illyesekkel hallgatni, mert ő tudna ellene becstelenségi adatokkal is előállani — (ki vele!) otthon szolgálok. — T. u. ur sértő szavaira egész őszinteséggel kijelenté: miként igaz , hogy egy férfiú van, kitől a megye csendje függ, s ki ezt háborgatva az ingerültséget ápolja , és az: B. C. (a baloldal éljen!) Az actio-kérdésre nézve azon óhajtását fejezé ki , miként ő egyedül a józan többségnek kívánja adatni e jogot. Egy két egyszerű sophisma után a m. aljegyző fájdalommal nyilatkoztatá, hogy a május 19-én ígért fényes jövendőt ismét ború váljá fel, említé, miként nála az elv személyességgel összeköttetve nincsen, s a főügyvédet, kinek megyei jogok felett ügyelni kötelessége, adó feltevési készségéért a BRek iránti tiszteletlenségről, Dr. L-rt pedig, ki egykor B. Ö. a polgárok legnagyobbikának nevező, s most ellene fordulva látja, következetlenségről vádolá. Ezután a megyei főügyvéd ugyan e megye végzését taglald, de actiót feltenni óvakodott. H. B. P. ur a törvény megtartását javasolván, actio mellett szavazott. O. K. főbíró a kérdésbeli tényt, mint magánykörben , nem nyilvánosan történtet, mellöztetni kivánó. Ekként folyván a vitatkozások , az elnök jónak látván e tárgytól elvonni a BRek figyelmét, az egész kérdést mint nem történtet mellöztetni s fontosabb tárgyakat felvétetni kívánván, ebben a BRek meg is nyugodtak — egyedül B. D. urnak volt egy szava Dr. L-hoz, ki ennek megköszöné az általa reá ruházott czímet, s azt, hogy annak kiérdemlésére egykor neki segédkezeket nyújtani szives volt. Felhozd az ellene koholt azon rágalmat, „mintha ő maga vetette volna adó alá a nemességet.“ Ila már folytasd, egyik fél ö migát, másik fél öt tartja zavar fejének,— Angliában u. m. hasonló lesetek történnek, — minthogy ö migának módja van békeeszközlésre, felhívd ö migát egyezségre, kijelentvén, hogy mihelyt f. i. helyettes ur akár lemondás, akár fölebb menetel után Biharból távozik, (hogy is nem az ö kedvéért) becsületszavát köti le, hogy ö e teremben megjelenni soha többé nem fog. *) Az lső alügyvéd erre nyilvánitá, hogy ö nem hisz B. Ö. ur e szavainak, de nem is javasolja az illy igézettételeket, attól tartván, hogy, mint többször már, szószegési hibába esik. Elnök ö mlga rendre utasítván a szólókat, a BBek reá is állottak — a junius 28-i (úgynevezett szombati) gyűlés tüzelvén ki e mlga gyakori ellenzésére bár, vitatkozás tárgyául. E tárgyban elsők során egy igen érdemes tb.nak Sz. L. ur beszéde vázlatát emeljük ki: „Köztudomású, hogy néhány érdemes ur, kik elégületlenek voltak a tisztujitással, Bécsbe személyesen vittek fel folyamodást — igy állván a körülmények, legyenek békesüréssel, ne járjanak két uton, várják be nyugodtan, hogy a tbiró B. Ö. ur által gyávának czímzett kormány s ugyancsak azon érdemes ur által bekormozottaknak nevezett kormány emberei, minő választ adnak. Egyébiránt nyíltan kimondom : miként minden kedvellenségnek, mik 4 év alatt öszszesen e megyét s ennek egyedeit érték, volt alispán urak okai, mert Magyarországban arra, hogy alispánok a kormányzó személyes hivatala ellen illyszentel szembe fellépvén, a tisztikarnak hasonló tiszteletlenségre adtak volna példát , eset nincs. Valóban el is mondhatja tbiró B. Ö. ursga irányában a reformátusok bűnbánati könyörgésükbe foglalt ime szavakat: „megbántottalak téged uram, sok bűneimmel, u. m. gonosz szómmal, irigységemmel, mordságommal, szitkos átkos voltommal, haragtartásommal, bosszuállásommal.“ Ezt felvállá többek során Th. J. főbíró, ki az említett szombati gyűlést, habár megismeri is, hogy ő mga azt nem szándékosan tette, törvénytelennek nyilvánilá. Hasonló értelemben nyilatkozott az lső aljegyző, ki az elvet személytől megkülönböztetvén , ő mga iránt tiszteletét nyilvánilá bármelly irigység, vagy rágalom daczára, és szinte meg van győződve, hogy azt ő mga jó czélból, t. i. a felelősségnek jegyzőkröli elháritlatása tekintetéből cselekedte; minthogy azonban ő nemcsak jelen hivatali állása, de gyermekeinél fogva is e megyéhez csatolva érzi magát, annak jogai felett, mint bármelly egyes polgárnak őrködni kötelességének tartja—de törvényt sem tud és szokást, mellynélfogva 3 óra alatti gyűlést rendelni lehetne, ennélfogva azt érvényesnek el nem ismeri. A baloldal egyik tbirádjától általános értelemben vett idegen szóra végre megjegyzé, miként őt habár nem Biharban ringatták is, mint magyar nemes a magyar korona alatt sehol magát idegennek nem tartja, s fájlalja épen e különböző elemeket összeolvasztani törekvő korszakban, e szónak azon oldalróli származását, melly magát haladás barátjának szereti vallani. Közhelyeslés követvén e nyilatkozatot, az idegen szó reá nem értetettnek módosíttatott. — Egyéb kevésb jelentékü szónoklatokat mellőzvén, megjegyezzük, hogy e minden eredmény nélkül leizzadt tanácskozásnak folytatását ő mga másnapra halasztá. Aug. Zke viradt reánk — az elötte lefolyt nap sok keserűség nyomát hagyá a keblekben, gondolok, már véget értenek, de fájdalom azokhoz, mike napon történtek, alig hasonlíthatók. Folytatása előtt a tegnapi tárgynak, egy köztiszteletü férfiú Ray Frur szólamlott meg, ki szelíd s felizgatott kedélyek kiegyenlítésére irányzott szózatában kényes szemekkel említé, miként ő a RRek illynemű tanácskozásában, ha hivatalánál fogva megjelenni tisztében nem állana, részt venni sem óhajtana. Mind híjában a személyeskedés bajnokain ez sem győzött, ők az előbbi modorhoz következetesen folytatók ex officio piszkolódásaikat; tegnap még csak ő mlga becsületet szenvedett, ma ellenben az egész megyei tisztikar jön kitéve becsületmegtámadtatásnak, s mind ezen szép feladatnak tolmácsolója T. D. exföjegyző ur vala, ki hangos szónoklatában a legközelebbi lisztujitást bonczolgatván, azt első ponttól utósóig törvénytelennek nyilatkoztaté, mert u. m. az állítólag nagyobb rész szuronyokkal nem szavazatban ugyan, de szóemelketésben gátoltatolt. Rendre menvén, az lső alispánságrai kijelölés törvénytelenségét abban mutogatja, hogy volt m. alispán, B. J. ki négy év alatt ernyedetlen szorgalommal viselé a nehéz pályát, ki nem jelöltetett; pártfelei ez iránti sérvük kijelentésére ő mga elibe nem bocsáttattak, s e mga ajtaja zárva szuronyokkal őriztetett (elnök csendre int) minden érdem, folytató tovább, elmellözletett. Th. J. 1825 ben kezdő szolgálatát, eddigelé alispánságra ki volt jelölve s most pártérdekből mellézletett. Fens, kormányunk az ország javára fordítja figyelmét, s az elnök visszaél hatalmával s jogok gyakorlata ellenében fegyveres erőt használ, tovább menvén megjegyzé : miként a jelen hivatalnokok érdemeit a megye levéltárában híjába keresnék, idegenekkel vannak hallatlan példára betöltve a főbb hivatalok, a tisztviselők nagyobb része pedig törvénytudatlanokból áll; ellenben azok, kik négy éven keresztül izzadtak a megye javára, elmellőztettek; (közbeszólás, ez fáj neki!) végre elménczkedve felkiált: a plandiás philosophia rubibene, ibipatria. Mindezt annyi pathossal, olly bosszulehelő vágygyal, olly gőggel szavald el, mintha az igazság istenaszszonyának mérlege kezébe adatott volna , hogy dietatori hangon ítéljen az emberiség felett. Több keblet, velőt, igazságot sértett, lázas ingerültséget táplált s a tanácskozás megzavartatására irányzott kiejtéseit mellőzve, e gyűlés folyamáról annyit hozunk fel, hogy elnök még a szakadatlan lárma s ingerültség közepett a zajongás morajában elhangzott beszédéből csak annyit érthetünk: miként e gyűlést, mellyen józanon tanácskozni nem lehet, eloszlatja; s ámbár T. Ö. szavait cáfolólag magukat védendő több tisztviselő felkelt; de mielőtt sértett becsületök érdekében szót emelhetének, maga a teremet elhagyd. Láthatók valának ekkor a tisztviselők s e megye agg férfiainak csillogó könyei, mellyek a közügy temetése feletti tombolás által kisajtolt bánat könyei valának. Ezután a még benmaradtak Th. J. főbírót segéd-esküdtjével egghoz jelen gyülészeli szándéka nyilvánítása megtudásaul küldők, ki hírül hozván: miként ő mga nem mint főbírónak, de mint Th. Jnak tudtul adja , hogy ő a gyűlést végkép eloszlató, s minthogy abban némellyeknek fejetlenségre törekvő czéljokat s az egész tisztviselőkar meggyaláztatását szomorúan tapasztaló, mindenekről ögyels, elégtételt eszközölni kérő jelentést teend. A tisztviselők, mint értők, őgghoz szinte megsértetésekért fensőbb helyről elégtételt eszközleni kérő folyam, nyújtottak. Nekünk pedig tisztviselőink megsértett becsületjük tárgyában szabad legyen T. ur kíméletlen szavaira cáfoló megjegyzésünket annyival inkább tennünk, minthogy önvédelmi kihallgattatás előtt oszolván el e gyűlés, nyilvánosság teréni igazoltatást a megsértettek részéről méltányosság igényel, igazság követel, s a megye érdeke megkíván. Az elfogulatlan bíráló ítélje meg ezután: hol a hiba? kik e megbomlott kórállapot sátánjai? mi czél lappang e békétlenség alatt? honnan véve az forrását? s kik mellett harczol elv és közjó iránti buzgalom? hadd tudja e haza, miként keblében van egy nagy megye s e nagy megyében egy felekezet (úgynevezett oppositio) melly a hazafiság leple alá burkolván, a helyett hogy a teendők e sürgető korszakábani haladásra készséget tanúsítana, a rég föelvül kitűzött személyes gyülölséget ápolja szétrombolni nem tartván polgári bűnnek e szép megye közjavát. Tudjuk azt, miként a lefolyt négy év alatt, mióta t. i. ö miga főispán-helyettesi székét elfoglald, régi halálos ellene irigységből-e vagy bosszúból, dicsvágyból-e vagy más tekintetből mindent elkövetett, mi által ömigát népszerűtlenné tenni minden alkalmat megragadott, mi által saját pártját erősbbé tehetendő. És ez utóbbi — a mennyire pártoknak létezniök kell, nélkülük ugyanis tespedessé válik a megyei élet,— megengedhető, s ha pártját honpolgári kötelesség sugallatából gyámolitván, annak egyesült erejét honfi tervek létesítésére használandólta, s ha ő pártot alakitna azon czélból, hogy a véleményeknek tág rézst nyitva, a különbözők közti súrlódás által a tiszta igazság diadalát növelje,— elötte polgári tisztelettel hajolnánk meg. Ah! de másként jön, nem igy akará a sors — a megye bizalmát bírta egyik fő egyed, nem tekintve arra, minő vegy-alkatrészekből szerkeszti pártját, nem tekintve elvre, személyre, a kormányzó ellen lép fel ,T. gyűlöld, jelszóval lobogtatva zászlóját. És e szerencsétlenek nem veszik észre, hogy ők azon egyed által, kinek vak tisztelőji, puszta eszközül használtatnak alapos ok nélkül a magasztos czél: t. i. f-i helyettes ur elleni egyedi hoszti- és gyülölség kifejtésére. Sok volna az ez idő alatt történteket lerajzolni ,,a megye jogai sérelme óvása“ ürügy alatti méltatlanságokat, a cselfogásokat, mellyekkel pártját különböző érdekek egybeolvasztásával e mga ellen időszakonkint csaknem közvéleménnyé — de jegyezzük meg: mondvacsinált közvéleménnyé alkotá; midőn azonban bekövetkezett azon perez, mellyben kitűzött czélja: a fi- helyettes kiugratása sem sikerült, mennyire hagyá simulni embereit elvtagadással is azon férjfiuhoz, kinek hatalmában volt az olly hivatalok megújításával uj változatos időszakot elővarázsolni. Ezeket előrebocsátva, könnyű megfogni a reményükben megcsalatott s fővezérük által jégre vitt urak elégületlenség-szülte ki *) Hallott 6 valaki ennél konokabb nyilatkozatot ? tehát hon eddig szerencsénk volt e teremben B. Ö. úrhoz azt nem közjó iránti vonzalomnak, de a mga elleni bosszúvágynak köszönhetjük ? valóban példás hazafiság! 582