Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-10-10 / 160. szám
tolt hozzánk 6 felsége egy kegyelmes intézményt, melly szerint a sugatagi Juliána aknából kilót vasozó sósviznek használata megengedtetik, úgy azonban, hogy ez engedvényérti folyamodás minden ötödik évben megnyitassék. Megyénk ezen kegyelmes intézményt, nem előbb tett felírására keletkezettnek látván, azért annak nyomán jobbágyi alázatos hódolattal kérendi meg ő felségét, hogy felséges atyja 1807dik évben kelt kegyes határzata értelmében, a sugatagi sósvizekkeli szabad élhetési jogot Marmaros népe vigasztalására örök időkre, t.i. mig sós források s vizek létezendnek, kiterjeszteni méltóztassék.Történtek e tárgyban gyanusítgató s keblet rázó, de be nem bizonyított nyilatkozatok, mik szerint Sugatagon, a megyénknek sós vizet dúsan szolgáltató aknából, annak forrása akaratosan ágaztatott volna el; én szakértő nem vagyok, de e kitételt még sem hihetem annyiból, mivel meg nem foghatom, hogy emberi iszony létezhessék , kiben olly szeretetlenség helyt találhasson, melly magának nem használva, ezreknek ártani kíván; mentsük tettét, ha ezt nemesi czélból, úgymint: a bánya fentartása tekintetéből cselekedni tartozott; később egy magán körben értesülök, hogy ez eljárás esetleg történt, különben a bánya üregéből is világosságra derittetendik, mit még annak homálya fed. — Továbbá felszólítja a nálságu. helyt, tanács megyénk Ait, hogy egy a várost „Szigetet“ illető, 13 év előtt lefolyt, és hanyagságból ez ideig sem exectállátott pert, szolgabiró, esküdt s a megyei tiszti ügyész jelenlétében az illető hatóság által hajtassa végre , — teljesittetni fog. Amígy Hrabovszky tábornagy kéri megyénket, hogy a Szaploncza s Bátfaluban huzamos idő óta kebelezett katonákat más helyekre rendelni méltóztassanak. A KK. s Rt. egy része az okból, mivel említett helyeken, az ottani adózók túlzó terheltetése nélkül a katonaság tovább nem hagyattathalik , annak más állomásrai helyeztetését óhajjá; többen ottmaradásukat kívánták; szerintük a katonaság Marmarosba parancsoltatásakor, kitűnően a két helyen láttatott veszélyeztetve a köz s személybátorság, miután pedig ott minden a legbékésb létnek örvend , kérettessék meg a helyt, tanács, hogy különben is ínséggel küzdő adózóinkat, a katonaság terhes tartásától átalánosan felmenteni méltóztassék. Ez utóbbi indítvány szerint intézletendik a felírás.— Csongrád levele, melly szerint ő felsége megkérendő, hogy az év egy részén át honunkban időzni kegyeskedjék, örömben kitörő viszhangra talált. — Győrnek a megyékhez bocsátandó levelekbeni czimezést, valamint Zalának a részek tettleges visszakapcsoltatását illető leveleik, egész terjedelmükben pártoltattak.—Varasdmegyének a zágrábi eseményeket panaszló levele, minthogy ez ügy Zágrábé, és nem annak egy töredékéé, nem pártoltatok, hanem bevárjuk Zágráb e tárgybani italát. De azért a később szőnyegre került honfi ismeretes levél, legegyenesb következetességgel ? petikokép megyénk nagyobb része által pártoltatván, ő felségéhez felírással járulandunk, és mély hódolattal megkérendjük, hogy mennyiben e levél vonalán kivilágolnék, hogy az Hontmgye többségétől keletkezett, s teljes alapossággal bír, az iránt a szükséges intézményeket megléteim kegyeskedjék. Zólyom megye levele, mellyben tudatja megyénket , hogy az árvaiaknak küldött segedelem miképeni elintéztetése felöl, említett megyétől felvilágosítást kér, tudomásul vétetett. — Amlgy Szécsenyi István grófnak ismert méltóságokkali felruháztatása éljenzéssel fogadtatott, megyénk hő érzelmét, e nagy férfiú iránti tisztelete jeleül, hozzá intézendő levele által is nyilvánitandja. A magyar gazdasági egyesület megyénkhöz intézett levele kíséretében Pelikán József főesperes és szigeti r. k. lelkésznek, a gyümölcstenyésztés által lett érdemei megismeréséül, ezüst érdempénzt küldött, melly a levél felolvasása után illetőnek, „ki a megye részéről is , a körünkben keletkezett gyümölcsoltás s tenyésztés körüli buzgalma és fáradsága által köztiszteletet s méltánylatot vívott ki“ éljenzések között kézbesíttetett. — Megyénk urai, főleg a készülőben levő szalmár- marmaros-bérczi vonal tárgyaltat—tak: ez utóbbival foglalkozó mérnökünk e tárgyra vonatkozó kimerítő értesítése felolvasztván; eljárása, a napszámok szigorú felrovását kivéve — helyeseltetett, mellyre nézve határoztatott, hogy valamint az eddig, úgy az ezutáni napszámra dolgozók útban töltött ideje is napszámba vétessék. — Őt felsége újólag jobbágyi legalázatosb bizalommal forr megköretni, hogy a Szatmár megyeiekkel éreztetett kedvezményt, szegény megyénk felett is kiterjeszteni , és ezen a körnek olly nélkülözhetlen itt készítéséhez 6000 pilal járulni kegyeskedjék. — Jövő közgyűlésünk novemberben leend. •— SSuthallesli újdonságok. Érdekes dolgot vélünk tudatni a közönséggel, a midőn jelentjük, hogy hazánkban a nevelési és tanítói pályán olly jelesen s eredménydúsan működő kegyes szerzet, néhány érdemes tagját Velenczébe küldötte, az ottan tanításuk alá bizott iskolai osztályok tanítóiul.. .. Hajdan a magyar fegyvernek meghódolta büszke Velencze; óhajtjuk, hogy hódoljon meg most a magyar szellem előtt! — A napokban mulatott köztünk Teleky József gróf, erdélyi gubernátor s magyar tudós társasági elnök önálsága, sat. társaság könyv- és pénztárát megvizsgálva, tegnapelőtt Gyömrőre rándult ki, rokonai körében némi nemzetségi ügyek felett értekezendő.—A szép és jó törekvés, bár kiktől s bár honnan jöjjön is, mindig kiemelést és dicséretet érdemel, mert csak igy lehet az hasznos példa, melly követésre talál. Illy szép s jó törekvésnek tekintjük a helybeli izraelita közönség azon határozatát, miszerint a jelen szűk gabnatermés idejében netalán bekövetkezhető ínség némi enyhítésére, amennyiben az hitsorsosaikat nyomasztaná, czélszerű segélyt nyujtó intézkedéseket tettek; továbbá: a jövő évet dicsőítő magasztos napnak, t. i. országunk szivimádottja nagy „Nádoriunk félszázados nádorsága ünnepélyének méltó megülésére elhatározták, hogy ezen a nemzetek életében csak évezredekben történni szokott boldogító jelenet emlékét valami jótékony czélű adakozással örökítsék; s hogy ezen adakozás megfelelő legyen a nagy nap emlékének , részvétre az egész magyarországi izraelitákat felszólítják; még továbbá: létezik Pesten egy szintén izraelitákból álló társaság, melly feladatául azon mindenek felett szükséges czért tűzte ki, hogy hitsorsosaikat a „Handle“rozás erkölcstelenitő gyakorlatán kívül a földmivelésre is szoktassa; mindeddig azonban , csekély pénzerejénél fogva, több egyesületeinkhez hasonlóul, jó szándékán kívül mit sem lehetett ; ezen társulat jelenleg a pesti izraelita közönséghez folyamodott, pártolást kérve , mire az említett közönség határozatilag pártolását nem csak szóval, hanem azonnal 1200 pft ajánlattal is kijelentette, hozzá adván egyszersmind, hogy fő feladatnak tartja , s mindenek felett sietteti egy példánygazdaság felállítását, hol a földmivelési munkákkal egyedül csak izraeliták foglalkozzanak. — Hírlik, miszerint jövő november 17-én, Batthyányi Kázmér és Teleky László grófok, bizonyos egyesület Pestre jövő küldötteinek a budai színkörben nagy lakomát szándékolnak adni, s ez alkalommal ugyanezen egyesületnek Pest megye teremében, a honi gyárakban készült gyáram kiállítással egybekötött gyűlése is leend. — Egy igen érdekes sportolást érdemlő „művészeti és irodalmi vállalatra“ figyelmeztetjük olvasóinkat, mellyet az e téren dicséretes buzgalma s erélyes Vahot Imre léptet életbe, a vállalat „A Magyarföld és népei, eredeti képekben“ czimű munka kiadása, mellynek vezérszerkesztését jeles Fényes Elekünk fogadta el__A munka füzetenkint fog megjelenni, magyar és német szövegben, a derék. Kronperger Antal fordítása szerint, hat füzet előfizetési ára csak 3 pft. mellyért 12 ívnyi magyar és német szöveget, s 18 pompás képet kap a szerencsés előfizető__ Nincs kétségünk benne, hogy a derék vállalkozó nem fog eredménytelenül áldozni.— Végül egypár szót a „Spiegel“ sógornak, melly azon jó tanácsból áll, hogy másszor magyarul olvassa el azt, mit mi magyarul írunk, különben megeshetik, hogy fordítások után még saját nevét is, nem „Spiegel“nek, hanem „Spiegelfechler“nek olvasandja. — VIDÉKI HÍREK. a Sai’Andból sept. 20. Hosszasabb ideig mulatván e megye kebelében, ha némelly jellemzőbb dolgokat e becses lapok tisztelt olvasóival közlendők, úgy hiszem, nem egészen haszontalan dolgot teljesítek. Legelsőbben is e jelen közleményemet azon érdekes tudósítással kezdem, hogy ezelőtt mintegy két évvel e megyei értelmesebb honfiak, korunk fejlődéséből folyó szükségét honunknak megértvén, s különösen vidékük lakóinak édes nemzeti nyelvünk s az ismeretek tudásábani hátramaradásukat fájdalommal tapasztalván , önkénytes adományok s kirovás által a kis megye két népesebb városkájában — Brádon és Nagy-Halmágyon, két oláh és két magyar, összesen négy tanítóval két népiskolát állítanak fel. Eddig elő a két iskolában mintegy 160 — nagyobbára oláh gyermek nyer ingyen oktatást, s mint közmegvizsgáltatás alkalmával Nagy-Halmágyon tapasztalára, mind a derék fiatal székely tanító Lakatos József, mind az érdemes alapítók nem kis dicséretökre; ezen a borjú őrzéstől bejött gyermekek, kik hon soha magyar szót nem hallhatónak — édes nemzeti nyelvünkön az ismeretek elemeibeni elöhaladásuknak kielégítő jeleit mutatók._ Szolgáljon e kis megye lelkes fiainak buzgósága honunk több tehetősebb megyéinek is példányul s buzdításul, mert csak lankadhatatlan akarat kell valamelly nemes czél elérésére, s az eszközök nem fognak hiányzani. E megyében az idei gabonatermés, a melly leggazdagabb aratáskor is alig elegendő a föld népe három havi szükségeit fedezni; mivel e megye területe nagyobbára erdős hegyekből állván, igen kevés szántható terület van, s az is nagyobbára soványsága miatt elhagyatott — igen szükt; — sőt a mi kevés termelt jelenleg, még az is kun a mezőn kalangyokba rakva — már kizöldülve hever, úgy, hogy a szegény termesztő drága pénzen vásárolt, elvetett magvát is aligha vissza fogja kapni. Én a későn tizedelést gondoltam e vétkes hanyagság okának, de úgy világosittattam fel, hogy e népnek ősi szokása késő őszig mezőn tartani gabonáját. — Bizony az itteni terjedelmesebb uradalmaknak — már csak saját hasznukért is — lelkiismeretes kötelességük volna e nagyon elszegényedett népet jobb gazdasági rendszerhez szoktatni. Gabonái szükségüket a lakosok a szomszéd Aradmegyéből elégítik ki; sőt e tekintetben az erdélyi bányász helységekkel nevezetes kereskedést is űznek; mert e ns megye útja olly jó, millyennel honunk egy törvényhatósága sem dicsekedhetik. Ezen jó uton minden héten több ezer véka gabona szállittalik Brádra , honnan a bányász helységek lakosai csak lóháton szállíthatják tovább. — Ha a szomszéd nemes Hunyadmegye, —az úgynevezett Káján völgyén fel, — hol a természet az úthoz szükséges anyagokat dúsan szórta el, — utat készítene , melly nem igen több két mértföldnél, s igy az erdélyi nagy országutat a zarándival egybekötvén, mind erdélyi gabonatermesztőinknek biztos piacz nyílnék a bányászvidékek felé, mind kereskedésünk egy két nappal rövidebb utat nyerne Zaránd felé Pestre. De soha meg nem bocsátható hanyagsággal maga S Hunyad megye zárja ki Erdély kebeléből az annyi küszködés által megtartott partium egy megyéjét. Az Aradról hozott szép liszlabuzának köble a nagy-halmágyi piaczon 12 — 14 fton , a kukoriczáé pedig 8 fton kél. Folyó hó eleitől fogva Aradról, e megyében II.Halmágyon, Körös-Bányán és Zalathnán keresztül Károly - Fejérvárig rendes posta - útvonal állíttatott fel, melly által egy itteni érezhető hiány pótoltatott ki. Ezen a természettől nemes érczczel gazdagon megáldott megyében van két nagy uradalom , melylyek közöl egyikben a vasbányászat már régibb idő óta mivel telik; de jelenleg a kezelők tárgyáválatlansága miatt az uradalom pénztára s honunk tetemes kárára! Ugyanezen uradalomban van a váczai meleg fürdő, (27—29 fok reaum.), mellyet a vidékről számosan szoktak meglátogatni; de ennek is ha az ideihez hasonló haszonbérlője leend, bátran merünk szokásbeli kimenést jósolni. Azonban reméljük, hogy a több rendbeli panaszok a tisztelt tulajdonos grófok füleibe hatvan, egy lelkismeretesebb haszonbérlőt tartani , s a természet illy hasznos adományát e gyönyörű helyen a kor ízléséhez inkább alkalmaztatva, a szenvedő emberiségért dús tehetségük szerint áldozni — nem fogják elmulatni. A másik terjedelmes uradalomban (lunkai uradalom a hon elölt érdemeiről ismeretes gr. Gyulai Lajos ur birtoka) egy ahoz értő egyed felügyelete alatt nagyszerű munkálatok tételnek egy vasgyár felállítása iránt. Egy álalános tekintetre méltatva a nemes megye földleirási fekvését, temérdek érczes hegyeit, rengeteg erdeit, számtalan havasi kisfolyóit sat. lehetetlen gyámnokainkat a kedvező helyzetű megyére nem figyelmeztetni. E vidékben ritka család, melly a mostani nagyon járványos epehideget kikerülte volna. Végül nem hagyhatom említés nélkül a némelly erdélyi megyék példájára itt is lábrakapott czímkórságot, — a polgári társaságbeli választófalak főoszlopát — úgy, hogy itt is, mint Szüküllő megyében, csupán 642