Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)
1846-09-17 / 352. szám
ebbeli rendeletét oda módosítva adja elő , miként ha ezen a lelkiismeret szabadságára irányzott intézkedéssel olly visszaélés történnék, hogy valamelly községben a katholikus lakosok egyszerre számosabban, vagy egész görög egyesült helységek a nem egyesült vallásra átmenni készülnének, minthogy illy tömeges áttérés ösztönzés nélkül nem képzelhető, — az illy esetekre különös gondot és figyelmet forditatni parancsol. — Ezen fejedelmi rendelkezés köszönettel fogadtatott. — Olvastatott továbbá azon intézvény, melly az országban állandóul lakó, nyugpénzzel ellátott, vagy tiszti czimmel kilépett katonatiszteket az országgyűlési költségek terhében a polgári nyugpénzes tisztviselőkkel ugyan azon kivetési kulcsnak egyenlő arányában részt venni rendeli, s midőn az ilyenek fizetni vonakodnának, a hlótanácshoz, s ettől az illető hadi kormányhoz teendő följelentés utján azon megrovások az illetők nyugpénzéböl levonandók. Ezen intézkedés is örömmel fogadtatott. —Majd szőnyegre került a túramezeiek levele, mellyben királyi biztosuk ellen panaszkodnak. Az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasittatva. — Szőnyegre került Pest levele, hol a horvát tartományi gyűlésre adott rendeletet a kancelláriának, a turmezei és zágrábi nemesség személyszerinti szavazata tárgyában, mint sérelmet fejtegeti s a kormányt gyanúsítja. Erre kimondottuk, miként előbb is, hogy meglevő határzatunkhoz ragaszkodunk, itt is világosan kijelentvén, hogy Pest megyének a kormány iránt kijelentett bizodalmatlanságát nem osztjuk , sőt épen ellenkezőleg hazánk fölvirágoztatását épen azon kormánynak erélyes és törvényes működésében helyezzük. — Főispáni helytartónk enliga ismert fáradhatlanságával folyvást maga vezeti a tanácskozmányt s a tanácskozási rend föntartásában már is erélyes fölszólamlásokat tett, s a tisztviselők idő előtti elszéledését megakadályoztatta. A gyűlés jövő héten is folytattatik ; ha köztudomást érdemlő tárgyak fölkerülendnek, pótlólag megírni bátor leszek. Rendes levelező. $zege€lg'öl. Szabad királyi Szeged városának választott polgársága f. évi július 25-én tartott üléséből a haza közügyeinek hű és példás intézésében, és dicséretes kezelésében nyert bokros érdemekkel koszoruzott honfiakat, jelesen: Bene József kir. tanácsos, és csongrádmegyei főispáni helyettes, Szentiványi Vincze cs. s kir. aranykulcsos, és kir. helyi. tanácsos, úgy nem különben Babarczy Antal szinte helytartósági tanácsos ur, e nagyságokat e város polgárai közé iktatni kérvén, — az ekkér fölkért városi tanács f. évi augustus 17-én tartott ülésében, a választott polgárságnak ezen figyelmeztetését, s illetőleg a közjó iránti buzgalmát tanúsító lelkesedését teljes mértékben annál is inkább méltányolván, minthogy az által önérzéseit is híven tolmácsolva lenni szemléli — szives érzéssel karolta föl ez örvendetes alkalmat, és a tisztelt férfiakat, jelesen Szentiványi Vincze cs. s kir. aranykulcsos, és magyar kir. helytartói tanácsos ur ő méltóságát, mint a fenséges kormányszék kitűnő tagját, és e városra és vidékére áldást hozandó tiszaszabályozási ügyben működő biztosság másodelnökét, fáradhatlan buzgalma hálás elismerésének jeléül. — Bene József kir. tanácsos, és csongrádmegyei főispáni helyettes, nemkülönben Babarczy Antal királyi helytartói tanácsos , nagyságukat pedig mint helybeli születésű olly jeles férfiakat, kik buzgó hazafiságuknál fogva a haza oltárára letett bokros érdemeiket a legújabb időkben lankadni nem tudó erélyességgel, a haladás zászlóját kitűzött kormánynak szilárdítására, városunkra úgy, mint az egész hazára csak hasznot ígérő törekvéseikkel tetézték; — a kebelbeli polgárság koszorújába, mint annak ezekután tündöklő díszeit befonni elhatározd: erről a szokott polgári oklevelek az illetőknek megküldetvén. A héfeséri szövetvákidztó gyűlés. (Végzet). A második nap történeteiből kitüntetést érdemelnek az utasítás és a választás. Álljanak az utasítás főbb pontjai rövid vázakban megemlítve. Első helyet foglal el ezek közt az urbér ügye , mellyre nézve oda vannak utasítva követeink, hogy igyekezzenek megkapni az országos választmány ez ügybeni munkálatát, s a megyének megküldeni, hogy a rendek átértvén annak szellemét és tartalmát, a netalán kellő pótlékutasítást fölküldhessék. Sürgessék követeink a tagosztály behozatalát, s az ősiség eltörlését. Hogy ülhessen az egész ország ez utóbbi föleti tort, az első felett pedig születési ünnepel. 586 Nyújtsanak kérelmet a szászok azon jogellenes eljárása ellen, mellyet az oláhok ellenében gyakorolnak , miszerint t. i. saját papjaiknak fizettetik a tizedet, ahelyett , hogy azt az oláhpapok kapnák. Igyekezzenek befolyásuk által munkások lenni, miszerint a megyei tisztviselők választásának módja álljon vissza hajdani törvényszerűségére. Ezen pont annyival érdekesebb, mert igen élénk és figyelmet érdemlő vitatkozásra szolgáltatott alkalmat. Főispán ur őméltósága t. i. o tárgy körüli engedékenységre szólítja föl a rendeket, mondván, miszerint ő méltóságának igen hihető okai vannak reménybezni, hogy ezen tárgyban engedékeny lesz a kormány, ha viszont a rendek is mutatnak némi engedékenységet. Előtte nagy mértékben hihető, miként a kormány átengedendi az alispán, a főjegyző és főbíró tisztségeket, s ha például a perceptorságot nem volna hajlandó átengedni, azon mi teljességgel meg ne akadjunk, hanem az elsőbbeket elfogadván, hagyjuk fön követelésünket ez utóbbi iránt. A mi viszonyaink közt — úgymond — nem csak az tekintendő, quid juris, hanem azt is szem előtt kell tartani: quid consilii. Érthető és élénk előadására a többség helybenhagyást nyilvánított. Az ellenzék azonban s ezek közt báró K. D. más véleményre és meggyőződésre birá a rendeket. Előadván ugyanis kitűnő históriai jártassággal a tisztválasztás ügye állapotát, Leopold óta korunkig, ennek folyamatából a legvilágosabban kitüntette, miként mi ez ügyben akkor fogunk quid consilii szempontból cselekedni, ha a quid juris mellett maradunk. S közmegegyezésselön, hogy a tisztválasztás ügyébeni jogos követelésünket nem oszthatjuk meg, hanem egyesítve folyamodjunk megorvoslásáért. Az utasítás pontjai között óhajtottuk volna hallani az uniót is, de talán mert figyelmünket kikerülte, semmit sem hallunk róla. Ha nincs benne az utasításban , bizonyára nem azért nem írták bele, mintha Alsófejér rendei e szent eszmének ellenei volnának, hanem tán jobbnak látták akkorra halasztani, midőn inkább megérik a nemzet e nagyszerű eszmére. Délután szavazás folyt. Harmadnapon a szavazás eredményét hallók fölolvasni. A mintegy száznegyvenre menő szavazók kitűnő többséggel báró Kemény Dénest és báró Kemény Istvánt választották követekké, kik azt egy-egy lelkesítő beszéddel elfogadni szíveskedtek. Kísérje áldás a derék férfiakat pályájukon s áldja meg az ég, hogy kitűnőbb eredménnyel megkoszorúzva térjenek körünkbe vissza, mint ez országgyűlésről hazafiui aggodalommal egyikök jósolta. Az érdemdús báró — meg vagyunk győződve — a legédesb hazafiui örömet érdelendi, ha visszatérvén ezt mondhatja el: uraim! Én jóslatomban csalatkoztam, törvényes követeléseink és szükségeink kedvezőbb eredményre jutottak a lefolyt országgyűlésen , mint azt én előre megjósoltam volt. (E. H.) Hunyad!megyei közgyűlés. Előleges közlés. Déva aug. 31. Mai napon nyitotta meg szeretve tisztelt főispánunk az országgyűlési követek választására és azoknak adandó utasítás szerkesztésére kitűzött közgyűlést, a nieknek mind gazdasági foglalatosságuk, mind az idő kedvező volt arra, hogy köztanácskozás végett számosan egybegyüljenek. — Legelőbb a fels. kir. kormányszéknek jelen év július 23tól 8888 sz. alatt kelt és ő felségének a mindjárt következő sept. hetre határozott országgyűlés megnyitása tárgyában kell kegyelmes királyi leiratát magában foglaló rendelése olvastatott föl, minek következtében ezen országgyűlésre megyénkből küldendő követek utasítása szerkesztésére, több tagokból álló bizottmány olly határozással neveztetett, hogy abba a ki nem nevezettek közöl is azok, kiknek kedve tartja, részt vehessenek, s ahoz képest, az országgyűlési tárgyak fontossága által igénylelt czélszerű utasítással küldethessenek el megbízandó követeink, igyen ezen alkalommal a beadott kérelmek véleményes tárgyalására bizottmányok neveztettek, munkálatukat ezen közgyűlés folyta alatt mondandók. Ezeket követte, volt országgyűlési egyik követ K. E. azon nyilvánított kívánómn, hogy midőn azon bírok, mintha a most következő országgyűlésre újabban követnek leendő választatásáról magát vonogatná , terjesztésére maga okot nem szolgáltatott, az jegyzőkönyvbe iglaltassék; mi meghatároztatván, a fels. kir. kormányszék több rendeletet olvastattak, mint szintén némelly törvényhatóságok megtalálásai; végre a törvényes derék és alszékek bírái eddigi hivatalukról a törvény teljesítése tekintetéből lemondottak; de a ns RR. által újabban is megmalasztattak és a követők választására szózatok beszedése a következő ülésre halasztatott. Septelen. Mai napon a követek választása titkos szavazás útján végbe ment, minek eredménye a lett, hogy a szózatolók 1030-t meghaladó számmal lévén kaptak 1030 szózatból, Mara József 1, Szereday Ignácz 1 , Gola Mózes 1, Kenderesi Elek 1, Hollaki József 2, Simon János 2, b. Györfi Samu 2, gr. Korniss Ferencz 2, Szalánczi Elek 1 , Szálbek György 1, Kakucsi Elek 28, Szabó József 1016, Jordán Domokos 1003 szózatot, s igy , illy kitűnő szózat-többséggel követekké lettek, r. 1. (M. és J.) Mulaip esti újdonságok ??Az iparműkiállítás vasárnap September 13dikán berekesztetett. A közönség folytonos részvéttel látogató mindvégiglen. A bemenlidist fizetett látogatók összes száma: 22,183. Belépti díjakból bejött 3697 frt 10 kr. Tárgyjegyzék két kiadásban 2500 nyomatott, elkelt 2308 darab, behozott 780 frt 40 krt; összes jövedelem: 4477 frt 50 kr. Eszerint ámbár a fölszerelés 1700 pártba került, ámbár a felügyelő segédszemélyzet közel 40 napon át naponként mintegy 300 forintot igényelt, ámbár a nyomtatványok, hirdetések és jelentések több száz frtba kerültek, ámbár a kitüntetési díjazás előreláthatólag mintegy 2000 p forintot veend igénybe, a rendező bizottmány mégis azon kellemes helyzetben van, hogy azon 1000 p forint segítségével, mit az egyesületi közgyűlés, az iparműkiállítási költségek rovatára saját pénztárából kirendelt, nemcsak mindennemű költségeket, a mintegy 2000 pártba kerülő emlékpénzt sat, díjazásokat is beleértve, fedezni képes, hanem, ha Isten segít, még talán egy pár száz pftot vissza is adhat az egyesületi pénztárnak.“ így ir a Hetilap__ s első pillanatra úgy látszik, hogy mindez nagyon is örvendetes. Ha azonban egy kisé komolyabban vizsgáljuk a dolgot, valóban el kell szomorodnunk, hogy Magyarország és Erdély 15 millióra menő lakosi közt csak 22,183 egyén találkozott — sőt ennyi sem, miután némellyek 3—4 szer is megnézték a kiállítást, miként azt magunk is tevők, s több külföldiek szintén figyelmükre méltaták — kik részvéttel viseltettek nemzeti ujászületésünk ez egyik fontos emeltyűje iránt! ... Budapest maga 130 — 40 ezer lakosáéit, ezenkivül vásáridő, s e mellett a fővárosunkat rendesen és folytonosan látogatni szokott vidékiek, s még is csak 22,183 fizető néző!!__Bocsánat... de ez előttünk nem más, mint scandalum, még pedig maga a nemzet által elkövetett scandalum__ Hát ha még lejebb tekintünk, s az iparműkiállitási sorsjegyek keretét vesszük szemügyre, csaknem föl kell jajdulni a hazát szerető kebelnek azon botrányos részvéllenségen, melly itt mutatkozik__Boldog Isten!.. 6867 sorsjegy mindössze is mi elkelt!!! ... Ha hivatalos nem volna a jelentés, hihetetlennek látszanék előttünk......Bizony bizony nagyon sok útbaigazítást ad az élet az elméletnek, csak hogy okulnánk is azután belőle!.... Lám lám t. urak a másik oldalon, igy szokta magát devalválni a 15 millió nép!... Az iparműkiállitásról lévén szó, lehetetlen érintetlenül hagynunk egy eseményt, melly a műipar emelésének nagyon is életébe vág, s mellyet bár majd mindenik hazai magyar és német lap megemlített, de olly fölületességgel, s csekély meggondolással, mintha az egész dolog, csak két magán egyén közti kevés jelentőségű kérdés volna... Mi a dolgot egészen más szempontból tekintjük, s azért is felelte kisé komolyabban nyilatkozunk.... Az esemény következő: Singer pesti szabómester egy frakkot küldött be az iparműkiállításba, mellynek belsejébe Magyarország czímere egy oldalról, más oldalról pedig Mátyás király emléke, valóban művészileg van kivarrva... A frakkot többen nagy figyelemre méltatták, s természetes, hogy mindenki a beküldő mester ügyességét magasztald.... Azonban a pesti szabóczéd fölszólalt S. mester ellen, s azt nyilatkoztasd, hogy a kérdéses frakknak művészi része nem S. mester, hanem Dániel nevű legény munkája, s tehát a méltánylás őt illeti.... E nyilatkozat ellenében több lapok azt felelték, miszerint akárki varrta is a frakkot, de a mester szabta, ez adta az utasítást, s igy a legény csak az utasítás szerint dolgozván, az érdem mindenesetre a mesteré, s ez igy van világszerte....... Hogy ez igy van csaknem világszerte, ebben a lapoknak tökéletesen igazuk van, sőt első pillanatra úgy látszik, hogy okoskodásuk is helyt áll.... De nézzük a dolgot közelebbről__ Na a kérdéses frakknak szabása az, ami bent