Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-06-10 / 501. szám
hogy a M. Gazd. Egyesület, mint illyen, létezik, és ime teljesülésbe ment többike azon sokat igérő vágyaknak , mik az intézet fogantatása perczében szorult kebellel jósoltatának, de mellyeknek teljesülendéséröl a kifáradást nem ismerő magasztos hazafiság méltán nem kétkedhetett, mint nem kétkedik fáradsága sikerén a biztos jelek nyomán aknázó bányász, sőt ha a vártnál súlyosabb torlaszok állják útját, kétszeres erőre feszülnek izmai. Isten, ki a legparányibb csirát is gazdag terményzési tehetséggel látta el, s ki mindenható oltalmába veszi a jó irányú törekvést, Egyesületünk alapítóinak is megáldá fáradozásait. Avagy nem alapkövét vagyunk-e ma leteendők egy épületnek, mellyet a legkegyelmesebb fejedelem , s hazánk jobbjai, nagylelkű áldozataikkal vetélkedve, a mezőgazdaságnak emelnek, hogy elvégre hazánkban is legyen Ceresnek állandó szentélye, hol a hívek koronkint öszszeseregelvén, kölcsönösen okuljanak, s haza térvén hirdessék a tudomány szavát, melly felvirágoztassa mezőgazdaságunkat, mi által hazánk nagyra menendő, s mi nélkül van e hazának zajos múltja, csekély jelene, de biztató lélekemelő jövendője nincs. Hogy pedig ez ünnepnek, melly a nemzeté, fénye annál ragyogóbb, emlékezete annál maradandóbb legyen, a hazafi erények iránti elismerés úgy akarta, hogy e csarnok falai, mielőtt tanácskozásaiknak állandóul megnyittatnék, a kegyelet tiszteletteljes szavaitól viszhangozzanak, s azon férfiúnak nyitassék meg emlékezete, ki ha Periklész avagy Maecenas századában él, amannak dicsőségét, ennek magas hírét osztja vala meg; ki kevés jeleseink gyérlapu krónikájában elsőrendű csillagként tündöklik, nemcsak mint olly szeplőtlen lelkű magyar, kit hazafiságban senki meg nem haladott, áldozatkészségben kevesen közelitenek meg, hanem leginkább mint csüggedetlen pályatörő a mezőgazdasági közremunkálásnak akkoron még igen elhagyatott terén. A férfiú, kit kortársai bámultak, de követni feledtek, gr. Festetics György, a félszázados keszthelyi Georgicon gazdag szellemű Cecropia. Engedve a szokás hatalmának, melly akkoron erősen követelé, hogy a hazának született leventéi egyenruhát öltsenek, gr. Festetics György ifjú élte virágkorában hagyá el a szülői hajlékot s katonává lön, tizennyolcz évi vitézlés után megtörött szívvel bucsut veendő ezrede zászlójától. Gróf Festetics György nem sujtásul avagy bátorul tartá a bölcseség szobrát imateremében, mélyen sérült keblének is tudott tehát enyhet és vigasztalást szerezni, a nevelés és mezőgazdaság istápolást igénylő ügyének szentelvén idejét s tehetségeit. Így jön, hogy néhány rövid esztendő alatt Keszthelyen rendezett három osztályú elemi, s öt diák iskolát, nemesi convictust, a szenvedő emberiség számára kórházat, szépirási-, rajz- muzsika és ének-iskolát, és miket a magyar akkor még csak hírükből ismert, a falusi mestereket képző tanodát és vasárnapi iskolát találunk. Szerzé végül a Georgicont. Már a katonaságtól visszaléptekor Keszthelyen vevén lakást, gazdaságainak hanyag állapota fölkelté benne a vágyat, gyökeres rendezést megkísérteni. Szerencsére kalauz sem hiányzik, ki a nagyra törekvőt az ígéret földére vezesse. Három férfiú foglalta különösebben ez időben a gazdaközönség figyelmét. Teschedik Sámuel a nagyhírű szarvasi intézet példátlan kitűzésű alkotója, továbbá Nagyváthy János, ki a katonai pályát elhagyván, Bécsben kiadott gazdasági munkája által olly hírre jutott, hogy II. Leopold királytól arany érmével jutalmaztatnék meg; végül néhány évvel későbben Pethe Ferencz, ki külföldről hazatértében, Bécsben „a vizsgálódó magyar gazda“ nevű első magyar gazdasági folyóirat hasábjain tudta nevét föltünővé s jó hangzásúvá tenni. Gróf Festetics György mind a hármat megnyerte czéljának. — Teschedik tanácsával élt, Nagyváthyt s utóbb Pethét Keszthelyre hozta. A Georgiconnak ekkor az volt egyelőre rendeltetése, hogy a grófi háznak képezzen alkalmatos tiszteket. 1801 ben elkészülvén azonban a tanodai épület, most már intézetét az alapító nemcsak megnyitotta a nagy közönségnek, hanem nevezetes jutalmakkal is serkente az ifjúságot a mezőgazdasági ismeretek tanulására. Nehéz idők fergetege dozná el a század elején a magyar láthatárt, de küldött Isten egy nemlét, ki magasztos érzéssel és annyi szeretettel őrködök ötven éven keresztül hazánk viszontagságteljes sorsa fölött; e nemze, kinek tíz olympiassal korán történt körünkbeli távozását a tekintetetes Egyesület is mélyen gyászolja, igen is e nemze, — hazánk áldott emlékezetű nádora volt az, ki gróf Festetics Györgynek csüggedetlen törekvéseit figyelemmel kisérvén, et a fejedelmi visszatetszés súlya alul fölmenté, s maga is a mezőgazdaságnak tudományos avatottja, s ép ez okból tisztelője is, a Georgicont a méltánylás ritka nemével tisztelte meg. 1801ben augustus 23-a volt, midőn a főherczeg nádor a mezőgazdaságot a becsületrend csillagával diszesitendő, a georgiconi kertben sajátkezükig vezetvén az eke szarvait, szántott néhány barázdát, — mintegy második Cincinnatus az ekétől és Budára menendő, a szeretett haza ügyeinek kormányzására. — Áldás követte itt is a főherczegi nádor közbenjárását. — Az illy fényes elismerés által még inkább lelkesített Festetics György pazaron tékozla immár gazdag szelleme és pénztára kincseit,és a Georgicon rövid idő alatt Európa legelső mezőgazdasági intézeteivel mérkőzik. ■— Mindenek előtt a georgiconi pályára megkivántató előismeretek megszerezhetését az által könnyítette az alapító, hogy Keszthelyen philosophiai tanszéket állított, s ekként a Georgiconba szándékozók a szám és természettani szükséges ismereteket magukévá teheték. — Maga a Georgicon, mint tisztán mezőgazdasági intézet, két arányban hatott; jelesül tudományos gazdák képzése s a szegény kunyhók fiainak — paraszt növendékeknek — oktatására. Egyébiránt a Georgiconnal még kapcsolatban voltak: a Pristaldeum, melly gyakorló jószágokat növelt, továbbá a mérnöki képezde, — lovász- és vadász-iskolák, voltak azután a német, angol és franczia nyelveknek is tanszékeik. Különösebben pedig tekintőleg a Georgicont, mint az alapító vállalatainak gyöngyét és ékkövét, nem kíméltetek sem idő, sem fáradság, sem pénz, sem értelem, csak hogy rendeltetését lehetőségig megközelítse. A tanulmányok, mik a mezőgazdaság minden ágaira kiterjesztettek, szakértő tudományos szigorral választattak meg, és a műveltebb külföld osztatlan tetszését beiró legjobb iratok szolgáltak kézikönyvekül. A jól fizetett és jutalmakkal is ápolt tanszékekre alkalmatos férfiak hivattak meg. Merült légyen föl a hazában bárhol nevezetes tanári tehetség, gr. Festetics György azt megtudta nyerni szive egész hevével szeretett Georgiconának; más részről maga is nevelt intézetének tanítókat, a georgiconi ifjúság jelesebbjeiből hivatásukhoz képest képeztetvén, és több évre a külföld nagyobb hitü gazdaságaiba s gazdasági intézeteibe küldvén őket, mielőtt oktatókat alkalmaztatnának. Végül szükség idején s megnyugvásul a haza határain túl is keresett tanácsot, s különösen a tisztes öreg Timer volt az, kivel gróf Festetics György még vetésforgásait is közlé, s Timer volt az, kinek intézetében a georgiconi oktatókká szánt, és gróf költségein utazott ifjaknak Möglinben néhány havat tölteniük kellett. Mig ekkint minden elkövetteték, mi az elméleti előadást alapossá és biztossá teheté, hogy az igének mulasztja is legyen, gondoskodott gróf Festetics György arról is, hogy intézete növendékeinek a gyakorlati eljárás minden ágaiban legyen tág cselekvési terük és okulási alkalmuk. — Ez okból a Georgicon conservatoriumban az ásványtan válogatott példányok által volt képviselve; az építész, és gazdasági gépész a sok költséggel szerzett épületi s gazdasági mintákból okulhatott, valamint hogy a jobb eszközök nagyban is megvétettek , s munkáltatásra használtattak. A növénytani előadásoknak életet adott a szárított füvek gyűjteménye, továbbá a Georgicon tőszomszédságában tudományosan rendezett füvészkert, és az illető tanár kíséretében koronkint tett füvészi kirándulások. Az állattan hallgatói számára voltak vázak, és természetben megőrzött kereseti példányok. — A földészeti vegytan folyvást kísérletek mellett magyaráztatotl; — a gyümölcs és konyha-kertésznek pedig nyitva állottak a legválogatottab gyümölcsfái, továbbá a szintolly ízletesen, mint helyesen rendezett konylakertek. A georgiconi szőlőiskolában a szép Olaszhonnak, a borgazdag Francziaországnak, a zamatos fürtöket termő Spanyol és Dalmáthonnak sok százra menő szőlőfajtái együtt diszlenek a hazánkbeli nevezetes borvesszőkkel, még bővebb okulásul pedig ott volt a nagy terjedelmű uradalmi szőlő, mellynek munkáltatását a georgiconi tanulóknak meg kelle nézni. A fenéid gyepen Keszthelyhez alig félórányira szép számú s jeles egyénekkel biró ménes tartatott, a csirászat válogatott példányait Sveicz, Stájerország, Tirol és czimeres, hazai gulyáink adták. A birkanyáj Lichnovszky s Geiszler majorjaikból, s Szászországból szerzett állatokkal jeleskedett. A méhészet és selymészet szintén képviselve voltak. A kísérleti mezőkön pedig a legnagyobb változatosságban lehetett együtt találni a lisztes és olajtartalmú, fűszeres és fonat, gumó és takarmány növények leghasznosabb s legújabb fajait. E mezőkön mindennemű munkálatok a georgiconi ifjuság előtt s nagy részben általa tétettek. Végül, hogy a jószágrendezési s kormányzási elveket is gyakorlati alkalmazásban lássa az ifjúság, meg kelle látogatnia az uradalmi intéző hivatal rendelkezési üléseit, hol számon kéreték a legutóbbi gazdasági rendeletek sikere, újabb utasítások adattak, a gyakorlat emberei által javaslatok tétettek, szóval a jószág-igazgatósági gépet gazdai értelem és számítás tartá folytonos mozgásban. És minden a legszebb renddel s ernyedellen munkássággal történt, mert az intézet fölött gróf Festetics György rendtartó szelleme őrködött, bátorítva a csüggeteget, gyámolitva a lankadót, s egyiránt jutalmazva az igyekező tanárt és szorgalmatos tanítványt. Ennyi megfeszített törekvésnek, illy tetemes értelmi beforditásnak s illy pazar anyagi beruházásnak nem lehetett meg nem teremni a legszebb sikert. Azok, kik az intézet áldásaiban részesültek, avagy azt működésében látták, tisztelettel emlékezének a Georgiconról; oda pedig, hol a szemtanuk láncza megszakadt, a hít vitte el gyors szárnyain magasztalásait. Ekkor a Georgicon alapító föntartója korának dicsőített nevezetességei lőnek nemcsak ben a hazában, hanem annak határain túl is. Szakértők, és számos ollyanok is sűrűen meglátogatók a Georgicont, kiknek megjelenését csak kivívott siker nyerhető meg. 1817-ben a király, azelőtt a főherczegek tisztelik meg látogatásaikkal a Georgicont, s ittlétük emlékezetét a legközelebb dicsőült őseihez költözött Károly, továbbá János cs. k. s a Hessen-Homburgi főherczegek, és több fényes állású férfiak nemcsak a georgiconi emlékkönyv ívein, hanem sajátkezűig tett faültetések és fanemesités által is örökítették. Hatóságok, és birtokosok tanítványokat küldöttek, s a Georgicon , melly korábbi években a pesti egyetemnek is adott tanárokat, sok jeles gazdai tehetséget fejleszte ki. S elhallgassam-e dicső emlékezetű Ferencz királyunk azon rendelését, miszerint meghagyd, hogy a Georgiconban tanulmányaikat dicséretesen végzett ifjak , ha kamarai, avagy alapítványi jószágokban kívánnak alkalmaztatást venni,mások fölött elsőséggel bírjanak ? Elhallgassam-e, hogy Károly cs. k. főherczeg 1807-ben a Georgicont és convictust megszemlélvén, mindkettőnek hatásával annyira megvolt elégedve, hogy ígéretet tön, a gróf által ajánlandó convictusi ifjakat, ha hadi szolgálatba lépni óhajtanak, azonnal tiszti állásra emelni? És még itt nem szakadt vége a Georgicon áldásos működésének. Fa volt az, életerős termőfa, melly naponkint gyarapodván, gazdag lombokkal és nemes gyümölcsökkel, mindinkább többeket fogadhatott enyhitő árnyékába, s mindinkább többeket éltethetett gyümölcsével. 1814-ik évben „helicon“i ünnepély rendeztetett, kicsinyben az, mik hajdan a cerealisok voltak. E látogatások május 20-án tartottak, s az ez alkalomra a szomszédságból is megjelent vendégkoszorú a Georgicon közelebb múlt évi gyarapodását és kísérleteit elmondó beszéddel üdvözölteték; ekkor néhány georgiconi növendék közvizsgálati jeleskedése, s jutalmaztatása után tanúságos gazdasági vitatkozások tartottak. Bell sok nagy fontosságú gazdasági korkérdés jön illy alkalommal tárgyalva olly kérdések , miknek szerencsés eligazításában irányt adni a sek. Egyesületnek is mind ekkorig legsürgetőbb teendői közt foglal helyet. A tanácskozásokat szemle követő, r a legújabb gép-és eszközmintákon kezdve végig a legválogatottabb gazdasági kísérletekig. Hogy pedig az illy alkalommal tartott érdekes gazdasági tárgyalások maradandóbb eredménynért legyenek, grófi költségen sajtó alá is bocsáttattak. Így keletkezett 362