Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-01 / 412. szám
urnák elfoglalt javai, a természet ismeretlen szárnyain úgy a levegőbe röpültek, hogy azokra reá akadni lehetlen, — lehetlen mert a koronás ügyvéd részére javai el nem foglaltattak, — azon megyék, hol a kérdéses javak feküdtek, szinte áltatok elfogultaknak lenni nem tudok, és pedig alkalmasint a magasztos közfelügyelet mellett olvadtak el az egykor vagyonos urnák birtoka s egyéb tulajdonai. Minthogy a mindenétől megfosztatott L. A. tulajdonának miként való elpocsékolására nem jöhetett, ő felsége elébe folyamodott, előbbi vagyonának és elvesztett haszonvételeinek megtérittetése iránti kegyelmes rendeletekért; ámde válaszul adatott, hogy a tiszántúli ker. kir. táblához utasittatik ügyének tisztába hozatala végett, hol a szegények ügyvéde által kivánata kellőleg el fog láttatni. — Ez alkalommal az ügyefogyott L. A. egy folyamodvánnyal járult a megye rendeihez, mellybeni kívánság a következőkben pontosult: — Vegyék figyelembe a rendek azon méltatlanságot, mi vele elkövettetett; vegyék figyelembe pedig annyival is inkább, mert ha ez egyszer megtörtént, hogy egy vagyonos embert gyanúra bebörtönöztethettek, és javaitól megfoszthattak, máskor is meg fog történhetni, hogy bizonyos dús emberekre bankócsinálási gyanú leend , s csupa gyanúból vagy tíz évig börtönt szenvedni, s annak utána koldulással tengődni nem kellemes élvezet. További kérésében azt adja 3l6 folyamodó, hogy a megyei rendek Isten és nép 3r0I kedves kötelességet teendnek, ha ő felségét így esedező levélben az iránt megkeresik, hogy tegye tekintetbe folyamodónak 67 éves korát és 5 leveletlen árváit, kik alig érhetik azt meg, hogy 1 kerületi tábla előtt a kérdéses ügybevégeztessék; írnél fogva ő cs. ap. kir. felsége atyáskodó szereteténél s igazságosságánál fogva, (nehogy éhen kénytlenitessék az egykor bíborban boldog férfiú elveszni) egalább némi kegyelempénzért folyamodjanak. Ezt megye rendei érzékeny kebellel értették, sokat eszéltek e felöl, néhányan kárhoztaták az eljáró iinestári ügyvédet, mig mások alapos okokkal roszszaák a publica administration és végre sok beszéd után kijött, mikép L. Antalnak elzárolandott javai, megyék hatásai alatt állottak, eladattak, és végre sok a hite maradt meg, hogy volt egykor. A legye rendei a folyamodó kérelmére ö felségét megérik, hogy az ártatlanul sinlödöt legalább kegyempénz fejében segélni legkegyelmesebben méltozissék — ezen esdeklő levelet pedig ö felségének sentséges kezeihez utasítják. A sárréti járásnak egyik esküdtje, családi visonya és egészségének gyengesége miatt hivatalól leköszönt, mit mind az elnöklő főispáni hentes ur, mind pedig a rendek elfogadtak, s ajánlás uján az elnök Baróty Elek urat nevezé ki; a kineezésre csak azon észrevételt tették, hogy nevezett sküdt nem a Sárréten lakik; de miután az uj hiivatnok megigéré, mikép ezentúl ott fog lakni, még azon egjegyzést tevék reá nézve, miszerint hivatalát, a tilt tisztujitás alkalmával viselt fejér tollal és veresl Hiányával érdemelhető. — Főispáni helyettes ur előadó, mikép a szaloni járásban, a tisztviselők rokonsága miatt birásodni, s úriszéket tartani lehessen; ennélfogva a jásbeli tisztviselők számát egy tiszteletbeli esküdtes aporitni jónak látja s erre N. L.t kinevezi; — ekor az ellenzék részéről előadatott, miképp az illyzteletbeli esküdtek bíróságra nem képesek, mert eg van irva, hogy magyar nemest, csak önvásztotta biró ítélheti; — erre főispáni helyettes ur il -válaszold, mikép tudva van a rendek előtt, hogy központi esküdt is csak tiszteletbeli s még is kiskodik; — erre azonban válaszul adatott, hogy azon a néven történik, mivel a rendek bizodalmai lévén a központi esküdt iránt, őt a bírásdásra föl is hatalmazák. Ekkor az elnök kimondá: hát a tiszteletbeli esküdt bíráskodni nem fog. Livéltárnokunk közbeszólt, s csodálkozik, hogy rendek másokat megtisztelvén a közbizodalomat, azt a most kinevezett t. esküdtől megtagadni mikor azt és azért kellett kinevezni, mivel adásbeli hivatalnokok, rokonságuk miatt, biráskosra és uriszékek tartására is képtelenek. Ez utóbbi hidas folytán a kinevezett t. esküdt a rendek bidalmából bíráskodásokra is alkalmazandó. Egy fensőbb helyről érkezett intézvény folytán ügyünkben a g. e. püspök urbarialis városa s hellyes a szabadalmas czimtől eltiltatik. Nagymélgű egyéni László önmagának a másod alkotlátnokkal előléptetése kedves örömünkül szolgált. A közmunkák miként teljesítése iránt kiküldött választmányunk munkálatát beadván, az nagy részben igen felségesnek, de gyakorlatba nem igen vehetőnek találtatott. A választmány a megyei levelek harczoltatását pénzért teljesitendőnek véleményező, nem különben a rabkisérést is. — Ezen közmunkákat mi illeti, más alkalommal bővebben teszek róla említést. Budai és pesti újdonságok. Boldog uj évet kívánunk!... Két legnagyobb újdonságot van szerencsénk kegyeteknek ezennel bemutatni: t. i. az uj évet, és lapunknak uj betűit....... Mindkettő roppant befolyású a társadalmi és politikai életre; az első azért, mivel minden, a mi egy év alatt történni fog, csak 1847ben történhetik, s mindazt, a mi történt, egy egész fél esztendeig e betűk által fogják megtudni olvasóink.... Az év : föld, mellyben az események megteremnek; a betűk a kalmárok, mellyek az eseményeket szétárulják .... Az év fogalma szellemi; a betűké anyagi .. . innen könnyen magyarázható , hogy mig az embereken a földaristokratia uralgott, sokkal több szellemi fogékonyság élt a keblekben , s az emberi küzdelmek alapja többnyire eszményi dolgokért történt ; mióta pedig a kalmár-aristokratia kezd uralgani, az egész világ anyagiságokba merült, s az emberek lábukat sem mozdítják meg az eszményi dolgokért, de annál inkább küzdenek az anyagi érdekekért.... Hajdan a földaristokratia idejében, egy magasztos eszme képes volt milliók kebelét föllelkesíteni; most a kalmár-aristokratia korában csak aranyhalmazok lelkesíthetik föl az embereket a legprózaibb eszme mellett.......Innen megfoghatják kegyetek azt is, miszerint nagyon sokáig törtük fejünket, váljon nem jobb lett volna e a boldog új év helyett, boldogító sok pénzt kívánnunk, miután úgyis látjuk, hogy az éveket mai nap senki sem becsüli, s mentül több évvel bír valaki, annál kevesebbet hallgatnak tanácsára még a gyűlésteremekben is. Ebből ugyan az is következhetik, hogy a mai világ inkább a tanácsot gyűlöli, mint az éveket, s miután a korosabbak leginkább képesek jó tanácsra, a tanács pedig nem kalács vagy is nem anyagi dolog — tehát nincs ismerete... és így ne csodálkozzunk azután, ha arra, hogy a legnagyobb hazafit is lepiszegjék, elég egy tanácsos czim__De mi szüksége is volna a mai világnak a tanácsra... hiszen a tanács főből jő, ma pedig csak annak van kelete, mi a zsebből jő__ A zseb, a tárcza, ez most a mindent mozgató erő, ezért látjuk a legcivilizáltabb népeket, miszerint az eszmékről csak alig beszélnek, de annál nagyobb küzdelmet fejtenek ki a tárczákért... Peel és Russell — Guizot, Malé, és Thiers eszmékben mit sem különböznek egymástól, s még is küzdenek egymás ellen .. miért ?.. a tárczákért. — Ki is küzdene ma az eszmékért, miután az eszmék többnyire gyalog járnak, míg a tárcza mindig kocsiban robog s sárral fecskendi be a gyalog menőt; már pedig napjainkban a külcsín, a tisztaság nagyon megkivántabb... és a belső?... abba nem divat betekinteni. — Nincs is gyűlöletesebb dolog mai világon, mint a betekintés, s minden ember azon törekszik, hogy senki se tekintsen dolgaiba.. . és ez nagyon természetes, mert hiszen a nyilvánosság korát éljük, és ha már a kor nyilvános, mi szükség, hogy nyilvánosak legyenek az emberek tettei is?!........ De veszedelmes dolog is az a betekintés, gátolja a jóléthez jutást s ezáltal akadályozza a civilisatiot... csak például: hány nagy ház nem épül Pesten, ha építettjének dolgaiba a hatóságok gyakran betekintettek volna , s mennyivel kevesebb milliomos, kiknek száz garasuk sem maradt örökségül, lakná Európát, ha tetteik mindig mások betekintése alá kerültek volna ?... és mennyit nem szenvedett volna az által a civilisatio , ha az e módon alakult annyira békeszerető kalmárfejedelmek , a nemzeteket csaknem erőszakolt békében nem tartják vala ? — Innen tehát világos, hogy a be nem tekintés növeli a tárczák tartalmát, a tárczák tartalma pedig föltartja a világbékét, és a világbéke előmozdítja a civilisatiot. Azért is nem kell kétségbe esnünk hazánk jövendője fölött, nálunk a be nem tekintés mindenütt uralkodik sigy a béke és civilisatio biztosítva van__ Ez a legnagyobb, miről jelenleg kegyeteket biztosíthatjuk, a többit máskorra tartjuk fel magunknak, akkorra I. i., midőn majd újólag jó napot kívánunk!... Könyv-ismertetés. .. Görög régiségtan rövid egybefoglalnsa. A magyar ifjúság hasznára szerkező Fojtényi Fer. János, pannonhegyi sz. Fene r. álibr. Budán try urán és Bagó bevitve 1846. A 8. r. 9. ívben 147 lapra terjedő munkának árn veimre nyomtatva, és kemény táblába kötve 34 kr. pp. Megszerezhető a t. frene-rendi szónoklat tanárai által. — Pesten a t. Jaeger Ágoston kegyes rendi szónoklattanár, vagy Eggenberger könyvkereskedő uraknál. A fölébredt nemzetiség becses szüleménye e jeles könyvecske, mellyből tanuló ifjaink már szabatos honi nyelven ismerkedhetnek meg az annyira érdekes görög régiségekkel, mivel Kölcsey szerint: „az ember nem a jelen pillanat rabja; értelmi eszméletekre levén alkotva, nem veszti el a múltat szem elől; s ez által mind a jelennek több díszt szerezhet, mind a jövőre kiszámított hatással tud munkálni.“ Úgy van, s ki tagadhatná, hogy a régi nemzetek közt a hős görögök története tudomány és tapasztalat tárháza gyanánt nyílik föl elöttünk, mellyből kitünöleg a haza iránti hő vonzalom s szeretet lelkesítő példánykép ragyog ifjaink elébe , s mint szerző előszavában mondja: „a tanodáinkban képződő reményteljes ifjú polgároknak ítélő tehetsége, keresztény szellemű erkölcsi érzeménye, s több küldolgokra vonatkozó ízlése egy — az ő fölfogásuk s erejükhöz szabott szinte mulatságos modorú olvasmány által üdvösen fejlesztetik , s valólag nemesítetik.“ Mire nézve jelen munka nem csak a tanodai ifjúság, de mind azok számára is igen ajánlatos, kik az érdekes görög régiséget rövid de velős tartalomból megismerni kívánják. A munka tartalma: Előszó. Bevezetés: A görög régiségtan fogalma, s hasznossága. A hajdani Görögország földrajzi vázlata. Első rész: A görögök vallásbeli vagy szent ügyei. Első szakasz. Vallás és istenek. Első Fejezet : a görögök vallásának eredete s mivolta. II. Fejezet: A görög istenek eredete s osztályzata. III. Fejezet. Első rendű istenek. IV. Fej. Másodrendű istenek. Második szakasz. Istentisztelet nemei, módjai, s eszközei a görögöknél. I. Fej. Ima, áldozat, és tisztitkozások. II. Fej. Templomok, bálványok, áldozok, oltárok, és áldozati szertartások. III. Fej. Jósdák, és jövendöletek. IV. Fej. ünnepek és rejtelmek. V. Fej. nyilvános műversenyek s pályajátékok. Második rész. A görögök polgári ügyei. Első szakasz. Polgári nyilvános, vagy is közügyek. I. Fej. Polgári állapot, és szolgaság. II. Fej. Tisztviselők , gyületek, törvényszékek, büntetések. III. Fej. Katonaság és hadügyek. IV. Fej. Mértékek, pénznemek, s időfölosztás. Második szakasz. Házi, vagyis magánügyek. I. Fej. Lakás, öltözék, tápzat, s vendégség. II. Fej. Házasság, és nászünneplet. III. Fej. Gyermeknevelés, és közoktatás. IV. Fej. Halottal bánás, gyász, és temetés. V. Fej. Sírok, és síremlékek.— Harmadik rész. Görögország történeteinek vázlata. Első korszak, vagyis a vadság, és első fejlődés ideje. Második korszak. A hősök ideje. Harmadik korszak. Az egyetemes virágzat és dicsőség ideje. Negyedik korszak. A belvillongások ideje. Ötödik korszak. A hanyatlás , és végenyészet ideje. — Függelék. Általános jellemvonalak a görög nemzetről. A t. szerzőnek nyelve szabatos és tiszta, s tán csak azon egy eltérését a helyesírás szabályaitól lehet itt fölemlíteni, miszerint a harmadik foknál (gradus superlativus) elégnek tartja a „leg“ szótagot az első fokhoz ragasztani p. 0. legegészséges, legforró baráti, legfő hely sat. Azonban a derék munka belbecsének ismertetéséül közlünk itt egy pár §-t. 111. Fejezet. Gyermek nevelés és közoktatás. 74. §. Férfi-gyermek születvén, olajfa-koszorút akasztának a görögök házuk kapujára , gyapju-koszorut ha leányka jött világra; jelentvén itt a fonást, szövést, varrást, mint főfő dolgait a szorgalmas családanyának, amott pedig a bölcseséget, erőts győzelmet példázván, mint eredményeit a kitartó férfias munkásságnak. De szinte megfoghatlan a különben olly műveit görögöknek ama borzasztó vadsága, miszerint, az egy Thebaet kivéve, minden görög állodalomban meg vala engedve a szülőknek, hogy ujonszülött gyermekeiket, ha fölnevelni nem akarnák, vízbe fojthassák, vagy mezőn s erdőben letegyék, prédául az ormadarak- s fenevadaknak! — Azonban több illy nyomom kisdednek jutott az a szerencse, hogy megtaláltatván valamelly kegyeslelkü embertől, táplát s gondos neveltetést nyerének. Az életre szánt újszülöttet megmosák vízben (a szpartaiak borban), megkenték olajjal, s bepólyázván , vesszőből font kasba tevék; de Szparta paizsra lektelé az ő kisded polgárait, láncsát is tévén melléjük. Az ötnapis gyermekkel megkerülök néhányszor a tűzhelyet s beajálák őt a házisteneknek. Tizednapra nevet