Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)

1847-01-01 / 412. szám

urnák elfoglalt javai, a természet ismeretlen szár­nyain úgy a levegőbe röpültek, hogy azokra reá akadni lehetlen, — lehetlen mert a koronás ügyvéd részére javai el nem foglaltattak, — azon megyék, hol a kér­déses javak feküdtek, szinte áltatok elfogultaknak len­ni nem tudok, és pedig alkalmasint a magasztos köz­­felügyelet mellett olvadtak el az egykor vagyonos urnák birtoka s egyéb tulajdonai.­­ Minthogy a mindenétől megfosztatott L. A. tulajdonának miként való elpocsékolására nem jöhetett, ő felsége elébe folyamodott, előbbi vagyonának és elvesztett haszon­vételeinek megtérittetése iránti kegyelmes rendele­tekért; ámde válaszul adatott, hogy a tiszántúli ker. kir. táblához utasittatik ügyének tisztába hozatala vé­gett, hol a szegények ügyvéde által kivánata kellő­leg el fog láttatni. — Ez alkalommal az ügyefogyott L. A. egy folyamodvánnyal járult a megye rendeihez, mellybeni kívánság a következőkben pontosult: — Vegyék figyelembe a rendek azon méltatlanságot, mi vele elkövettetett; vegyék figyelembe pedig annyi­val is­ inkább, mert ha ez egyszer megtörtént, hogy egy vagyonos embert gyanúra bebörtönöztethettek, és javaitól megfoszthattak, máskor is meg fog történ­hetni, hogy bizonyos dús emberekre bankó­csinálási gyanú leend , s csupa gyanúból vagy tíz évig bör­tönt szenvedni, s annak utána koldulással tengődni nem­ kellemes élvezet. További kérésében azt adja 3l6 folyamodó, hogy a megyei rendek Isten és nép 3r0I­ kedves kötelességet teendnek, ha ő felségét így esedező levélben az iránt megkeresik, hogy tegye tekintetbe folyamodónak 67 éves korát és 5 leveletlen árváit, kik alig érhetik azt meg, hogy 1 kerületi tábla előtt a kérdéses ügy­bevégeztessék; írnél fogva ő cs. ap. kir. felsége atyáskodó szereteté­­nél s igazságosságánál fogva, (ne­hogy éhen kény­­tlenitessék az egykor bíborban boldog férfiú elveszni) egalább némi kegyelempénzért folyamodjanak. Ezt megye rendei érzékeny kebellel értették, sokat eszéltek e felöl, néhányan kárhoztaták az eljáró iinestári ügyvédet, mig mások alapos okokkal rosz­­sza­ák a publica administration és végre sok beszéd után kijött, mikép L. Antalnak elzárolandott javai, megyék hatásai alatt állottak, eladattak, és végre sok a hite maradt meg, hogy volt egykor. A legye rendei a folyamodó kérelmére ö felségét meg­érik, hogy az ártatlanul sinlödöt legalább kegye­­m­pénz fejében segélni legkegyelmesebben méltoz­­issék — ezen esdeklő levelet pedig ö felségének sentséges kezeihez utasítják. A sárréti járásnak egyik esküdtje, családi vi­­sonya és egészségének gyengesége miatt hivata­­lól leköszönt, mit mind az elnöklő főispáni he­ntes ur, mind pedig a rendek elfogadtak, s ajánlás uján az elnök Baróty Elek urat nevezé ki; a kine­­ezésre csak azon észrevételt tették, hogy nevezett sküdt nem a Sárréten lakik; de miután az uj hiiva­­tnok megigéré, mikép ezentúl ott fog lakni, még azon egjegyzést tevék reá nézve, miszerint hivatalát, a tilt tisztujitás alkalmával viselt fejér tollal és veres­­l Hiányával érdemelhető­. — Főispáni helyettes ur előadó, mikép a szalon­­i járásban, a tisztviselők rokonsága miatt birás­­odni, s úriszéket tartani lehessen; ennélfogva a já­­sbeli tisztviselők számát egy tiszteletbeli esküdtes aporitni jónak látja s erre N. L.t kinevezi; — ek­­or az ellenzék részéről előadatott, miképp az illy­­zteletbeli esküdtek bíróságra nem képesek, mert eg van irva, hogy magyar nemest, csak önvá­­sztotta biró ítélheti; — erre főispáni helyettes ur il -­válaszold, mikép tudva van a rendek előtt, hogy központi esküdt is csak tiszteletbeli s még is ki­­skodik; — erre azonban válaszul adatott, hogy azon a néven történik, mivel a rendek bizoda­­l­mai lévén a központi esküdt iránt, őt a bírás­­dásra föl is hatalmazák. Ekkor az elnök kimondá: hát a tiszteletbeli esküdt bíráskodni nem fog. L­ivéltárnokunk közbeszólt, s csodálkozik, hogy rendek másokat megtisztelvén a közbizodalom­­at, azt a most kinevezett t. esküdtől megtagad­ni mikor azt és azért kellett kinevezni, mivel a­dásbeli hivatalnokok, rokonságuk miatt, birásko­­sra és uriszékek tartására is képtelenek. Ez utóbbi hidas folytán a kinevezett t. esküdt a rendek bi­­dalmából bíráskodásokra is alkalmazandó. Egy fensőbb helyről érkezett intézvény folytán ügyünkben a g. e. püspök urbarialis városa s hel­lyes a szabadalmas czimtől eltiltatik. Nagymélgű egyéni László ö­nmagának a másod alkotlátnok­­kal előléptetése kedves örömünkül szolgált.­­ A közmunkák miként teljesítése iránt kiküldött választmányunk munkálatát beadván, az nagy rész­ben igen felségesnek, de gyakorlatba nem igen ve­hetőnek találtatott. A választmány a megyei levelek harczoltatását pénzért teljesitendőnek véleményező, nem különben a rabkisérést is. — Ezen közmunká­kat mi illeti, más alkalommal bővebben teszek róla említést. Budai és pesti újdonságok. Boldog uj évet kívánunk!... Két legnagyobb újdonságot van szerencsénk ke­gyeteknek ezennel bemutatni: t. i. az uj évet, és la­punknak uj betűit....... Mind­kettő roppant befolyású a társadalmi és politikai életre; az első azért, mivel minden, a mi egy év alatt történni fog, csak 1847ben történhetik, s mindazt, a mi történt, egy egész fél esztendeig e betűk által fogják megtudni olvasóink.... Az év : föld, mellyben az események megteremnek; a betűk a kalmárok, mell­yek az eseményeket szét­árulják .... Az év fogalma szellemi; a betűké anyagi .. . innen könnyen magyarázható , hogy mig az em­bereken a földaristokratia uralgott, sokkal több szel­lemi fogékonyság élt a keblekben , s az emberi küz­delmek alapja többnyire eszményi dolgokért történt ; mióta pedig a kalmár-aristokratia kezd uralgani, az egész világ anyagiságokba merült, s az emberek lá­bukat sem mozdítják meg az eszményi dolgokért, de annál inkább küzdenek az anyagi érdekekért.... Hajdan a földaristokratia idejében, egy magasztos esz­me képes volt milliók kebelét föllelkesíteni; most a kalmár-aristokratia korában csak aranyhalmazok lel­kesíthetik föl az embereket a legprózaibb eszme mel­lett.......Innen megfoghatják kegyetek azt is, miszerint nagyon sokáig törtük fejünket, váljon nem jobb lett vol­na e a boldog új év helyett, boldogító sok pénzt kíván­nunk, miután úgyis látjuk, hogy az éveket mai nap sen­ki sem becsüli, s mentül több évvel bír valaki, annál ke­vesebbet hallgatnak tanácsára még a gyűlésteremekben is. Ebből ugyan az is következhetik, hogy a mai világ inkább a tanácsot gyűlöli, mint az éveket, s miután a korosabbak leginkább képesek jó tanácsra, a tanács pe­dig nem kalács vagy is nem anyagi dolog — tehát nincs ismerete... és így ne csodálkozzunk azután, ha arra, hogy a legnagyobb hazafit is lepiszegjék, elég egy tanácsos czim__De mi szüksége is volna a mai világ­nak a tanácsra... hiszen a tanács főből jő, m­a pedig csak annak van kelete, mi a zsebből jő__ A zseb, a tárcza, ez most a mindent mozgató erő, ezért lát­juk a legcivilizáltabb népeket, miszerint az eszmékről csak alig beszélnek, de annál nagyobb küzdelmet fejte­nek ki a tárczákért... Peel és Russell — Guizot, Malé, és Thiers eszmékben mit sem különböz­nek egymástól, s még is küzdenek egymás ellen .. miért ?.. a tárczákért. — Ki is küzdene ma az esz­mékért, miután az eszmék többnyire gyalog járnak, míg a tárcza mindig kocsiban robog s sárral fecskendi be a gyalog menőt; már pedig napjainkban a kül­csín, a tisztaság nagyon megkivántab­b... és a bel­ső?... abba nem­ divat betekinteni. — Nincs is gyű­löletesebb dolog mai világon, mint a betekintés, s minden ember azon törekszik, hogy senki se tekint­sen dolgaiba.. . és ez nagyon természetes, mert hi­szen a nyilvánosság korát éljük, és ha már a kor nyilvános, mi szükség, hogy nyilvánosak legyenek az emberek tettei is?!........ De veszedelmes dolog is az a betekintés, gátolja a jóléthez jutást s ez­által akadályozza a civilisatiot... csak például: hány nagy ház nem épül Pesten, ha építettjének dol­gaiba a hatóságok gyakran betekintettek volna , s mennyivel kevesebb milliomos, kiknek száz garasuk sem maradt örökségül, lakná Európát, ha tetteik mindig mások betekintése alá kerültek volna ?... és mennyit nem szenvedett volna az által a civilisatio , ha az e módon alakult annyira békeszerető kalmár­fejedelmek , a nemzeteket csaknem erőszakolt bé­kében nem tartják vala ? — Innen tehát világos, hogy a be nem tekintés növeli a tárczák tartalmát, a tárczák tartalma pedig föltartja a világbékét, és a világ­­béke előmozdítja a civilisatiot. Azért is nem kell két­ségbe esnünk hazánk jövendője fölött, nálunk a be nem tekintés mindenütt uralkodik sigy a béke és ci­vilisatio biztosítva van__ Ez a legnagyobb, miről je­lenleg kegyeteket biztosíthatjuk, a többit máskorra tart­juk fel magunknak, akkorra I. i., midőn majd újólag jó napot kívánunk!... Könyv-ismertetés. .. Görög régiségtan rövid egybefoglalnsa. A magyar if­júság hasznára szerkező Fojtényi Fer. János, pannonhe­gyi sz. Fene r. álib­r. Budán try ur­­án és Bagó bevi­tve­ 1846. A 8. r. 9. ívben 147 lapra terjedő munkának árn veimre nyomtatva, és kemény táblába kötve 34 kr. pp. Megszerezhető a t. frene-rendi szónoklat tanárai által. — Pesten a t. Jaeger Ágoston kegyes rendi szónoklattanár, vagy Eggenberger könyvkereskedő uraknál. A fölébredt nemzetiség becses szüleménye e jeles könyvecske, mellyből tanuló ifjaink már sza­batos honi nyelven ismerkedhetnek meg az annyira érdekes görög régiségekkel, mivel Kölcsey szerint: „az ember nem a jelen pillanat rabja; értelmi esz­méletekre levén alkotva, nem veszti el a múltat szem elől; s ez által mind a jelennek több díszt szerezhet, mind a jövőre kiszámított hatással tud munkálni.“ Úgy van, s ki tagadhatná, hogy a régi nemzetek közt a hős görögök története tudomány és tapasztalat tárháza gyanánt nyílik föl elöttünk, mellyből kitünöleg a haza iránti hő vonzalom s sze­retet lelkesítő példánykép ragyog ifjaink elébe , s mint szerző előszavában mondja: „a tanodáinkban képződő reményteljes ifjú polgároknak ítélő tehet­sége, keresztény szellemű erkölcsi érzeménye, s több küldolgokra vonatkozó ízlése egy — az ő fölfogásuk s erejükhöz szabott szinte mulatságos modorú ol­vasmány által üdvösen fejlesztetik , s valólag neme­­sítetik.“ Mire nézve jelen munka nem csak a tano­dai ifjúság, de mind azok számára is igen ajánlatos, kik az érdekes görög régiséget rövid de velős tar­talomból megismerni kívánják. A munka tartalma: Előszó. Bevezetés: A görög régiségtan fogalma, s hasznossága. A hajdani Görögország földrajzi váz­lata. Első rész: A görögök vallásbeli vagy szent ügyei. Első szakasz. Vallás és istenek. Első Feje­zet : a görögök vallásának eredete s mivolta. II. Fejezet: A görög istenek eredete s osztályzata. III. Fejezet. Első rendű istenek. IV. Fej. Másod­rendű istenek. Második szakasz. Istentisztelet nemei, mód­jai, s eszközei a görögöknél. I. Fej. Ima, áldozat, és tisztitkozások. II. Fej. Templomok, bálványok, áldozok, oltárok, és áldozati szertartások. III. Fej. Jósdák, és jövendöletek. IV. Fej. ünnepek és rej­telmek. V. Fej. nyilvános műversenyek s pályajáté­kok.­­ Második rész. A görögök polgári ügyei. Első szakasz. Polgári nyilvános, vagy is közügyek. I. Fej. Polgári állapot, és szolgaság. II. Fej. Tiszt­viselők , gyületek, törvényszékek, büntetések. III. Fej. Katonaság és hadügyek. IV. Fej. Mértékek, pénznemek, s időfölosztás. Második szakasz. Házi, vagy­is magánügyek. I. Fej. Lakás, öltözék, tápzat, s vendégség. II. Fej. Házasság, és nászünneplet. III. Fej. Gyermeknevelés, és közoktatás. IV. Fej. Ha­lottal bánás, gyász, és temetés. V. Fej. Sírok, és sír­emlékek.— Harmadik rész. Görögország törté­neteinek vázlata. Első korszak, vagy­is a vadság, és első fejlődés ideje. Második korszak. A hősök ideje. Harmadik korszak. Az egyetemes virágzat és dicsőség ideje. Negyedik korszak. A belvillon­­gások ideje. Ötödik korszak. A hanyatlás , és vé­genyészet ideje. — Függelék. Általános jellemvo­nalak a görög nemzetről. A t. szerzőnek nyelve szabatos és tiszta, s tán csak azon egy eltérését a helyesírás szabályaitól lehet itt fölemlíteni, miszerint a harmadik foknál (gradus superlativus) elégnek tart­ja a „leg“ szótagot az első fokhoz ragasztani p. 0. legegészséges, legforró baráti, legfő hely sat. Azonban a derék munka belbecsének ismerteté­séül közlünk itt egy pár §-t. 111. Fejezet. Gyermek ne­velés és közoktatás. 74. §. Férfi-gyermek születvén, olajfa-koszorút akasz­­tának a görögök házuk kapujára , gyapju-koszorut ha leányka jött világra; jelentvén itt a fonást, szövést, var­rást, mint főfő dolgait a szorgalmas családanyának, amott pedig a bölcseséget, erőts győzelmet példázván, mint eredményeit a kitartó férfias munkásságnak. De szinte megfoghatlan a különben olly műveit görögöknek ama borzasztó vadsága, miszerint, az egy Thebaet ki­véve, minden görög állodalomban meg vala engedve a szülőknek, hogy ujonszü­lött gyermekeiket, ha fölne­velni nem akarnák, vízbe fojthassák, vagy mezőn s er­dőben letegyék, prédául az ormadarak- s fenevadaknak! — Azonban több illy nyomom kisdednek jutott az a szerencse, hogy megtaláltatván valamelly kegyeslelkü embertől, táplát s gondos neveltetést nyerének. Az életre szánt újszülöttet megmosák vízben (a szpartaiak borban), megkenték olajjal, s bepólyáz­ván , vesszőből font kasba tevék; de Szparta paizsra lektelé az ő kisded polgárait, láncsát is tévén melléjük. Az ötnapis gyermekkel megkerülök néhányszor a tűz­helyet s beajálák őt a házisteneknek. Tizednapra nevet

Next