Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-28 / 427. szám
427 szám. 1847. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy iv. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt r . ezüst kr. számittatik. Negyvenegyedik év. NE EH ÚJSÁG. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye Teljes számi példányokkal már nem szolgálhatunk. Csütörtök jan. 28. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések- Névváltoztatás. — Erdélyi országgyűlés. (XXclk országos ülés folytatása).—Törvényhatósági tudósítások. Pestből (rendk. közgy. István főherczeg kinevezése.) Árvából (közgy. önkénytes ajánlat a közönség enyhítésére). Mosonyból (közgyűlés vége.) — Nemzeti színház. — Pesti polgári kórház. — és saját-e, vagy nem saját gyógyszertár? (Vége.) — Vegyes újdonságok. Külföld. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Gabonaár. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. kir. ap. felsége K o m e n do i Márton diakóvári kanonokon czímzetes préposti czímmel díszíteni kegyelmesen méltóztatott. Ő cs. kir. ap. felsége Rainer Pál k. magy. kanczelláriai fogalmazó gyakornokot tiszteletbeli udv. fogalmazóvá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. kir. ap. felsége Knézsik Lajos hites ügyvéd vezetéknevének „Réty“re változtatását kegyelmesen megengedni méltóztatott. Erdélyi országgyűlés. (Folyt). Belső Szolnok e. k. Két indítványt hallott. Kraszna m. azt javasolja, hogy biztosítsák magukat a rendelt törvény által, miszerint az adó növekedni nem fog; a másik indítvány Külüilöé a „ju ne tim“ iránt. Hallott ezen indítványok mellett és ellen szólani. Eddigelé mindenki, még az indítvány ellen szólók is, elismertek annyit, hogy a két tárgy között legalább természetes összeköttetés van, és elismerték, mikint az úrbérnek lehet eredménye az adó növekedése. A két fél véleménye között különbség tehát csak annyi, miszerint egyik aggodalma megszüntetése iránt a kormány eljárásában bízik, a másik törvény általi biztosítást kíván. Szóló nem akar illy fontos tanácskozás közben kormány fölötti vitát kezdeni. Ő maga is meg van győződve a kormány lojalitásáról, de tudja, hogy a kormány sem lehet mindig legális, ha akar is az lenni. Tart tőle, hogy minden lejalitása mellett az úrbér következtében az adó növekedni fog. Mert teheti, hogy az adó alatt nem volt földeket adó alá vesse, az igazsággal nem látván megegyezőnek, hogy lehessen úrbéres föld adó-ment akkor, mikor a fönálló rendszernél fogva minden úrbéres föld adó alá tartozik. S ez állítása a kormánynak igazságot foglal magában. Ehezképest valamint azokat, kik törvény általi biztosítást kívánnak, úgy a kormányt sem lehet gyanúsítani, minthogy a jövendő mutatja meg, hogy mit teend. Leszállva már az említett két indítványra, Krasznáét practicusnak tartja, mert míg egy törvénytelen adórendszer van az ország nyakán, míg az adó alapja olly ingatag, igenis biztosíttatnia kell, hogy több úrbéres föld nyilvánossá tétele által az adóöszveg nem növekedik. A Küküllő által indítványozott juncuimot legkevésbbé sem látja olly odiosusnak, mint Szamosújvár követe állitá. Hogy sokat bajlódunk vele, ez nem azt teszi, hogy gyűlöljük, sőt inkább azt, hogy megkedveltük, mert a gyűlöletes tárgytól minél hamarább óhajtunk menekülni. Hogy a két tárgy olly szoros összeköttetésben van, miszerint egyik a másik nélkül nem tárgyalható, a kormány is elismerte; a múlt országgyűlési t.czikk ugyanis az úrbért csak más munkálattól (operato) nem pedig tárgytól (objecto) rendeli külön tárgyaltatni; fönhagyta tehát azt az összefüggést , melly az urbér és netalán más tárgyak közt létezhetik. De más felől a kk. és rr. mind jegyzőkönyvileg meghatározták, mind fölirásukban kijelentették, hogy a két tárgyat junctim fogják ellátni. Véleménye tehát az: fogjanak most, mindent félre téve az urbérhez, végezzék be, s minthogy a „junctim“ról határozat van, miképeni alkalmazását halasszák akkorra, mikor az urbért bevégezték. Szeben város e. k. Az urbért, utasítása, a királyi előadások, az 1843diki törvény értelmében s úgy is, mint egy egészen külön ágát a nép érdekébeni intézkedéseknek , külön kívánja tárgyaltatnk Krasznam. másik k. Követtársainál megtevőn az utasításukból folyó indítványt, mellynek fontosságát mindenki, kinek alkotmányról fogalma van, értheti, miután a mint látja, a nézetek ellene vannak , utasítása szellemében, hogy mégis legyen valami biztosíték az adó nagy fontosságú tárgyában, a kérdés második stádiumára szavaz. Kolozs m. e. k. Pártolja Belső-Szolnokot, mivel igen nagy resensust fogna az országban okozni, ha a kb. és rr. előre ki nem mondanák, miszerint az urbért az adóval kapcsolatban látják állam. Ha áldozatot teszen a nemesség az urbér által, bizonyára sokkal örömestebb, sokkal nagyobb lelkűen teszi azt, ha tudja, ha előre biztosítva lesz, hogy áldozatának jótékony eredményét az,és nem más fogja élvezni, mint amiért történt, t. i. az úrbéres osztály. Némelly itt hallott nyilatkozatokra kell felelnie. Mondták, hogy ö ilgének nincs szándékában a népet terhelni. Szóló is e hiedelemben van, hiszen ö ilge atyja népeinek, épen úgy Erdély fejedelme, mint Magyarország királya, mint Ausztria főherczege. Ámde egészen más a kormány. (Egy b. főispán közbeszól: alkotmányos országban a felséget szokták a kormány alatt érteni.) Ő felsége minden partiális érdekeken fölüláll; az ő személye szent, ellene nem, de lehet a kormány ellen szólani, mellynek tagjai nagy részt idegenek, nem hazánkfiai; s innen van, hogy olly kevés rokonszenvre találnak náluk érdekeink. Például idézi szónok a vámügyet, a sót, a székely katonaság állapotát. Ami a juncum kérdését illeti, szóló jelenleg csak annyit vél kimondandónak, miszerint a kir. és rr. az urbért kapcsolatban látják lenni az adóval; e kapcsolat alkalmazásáról azonban csak az urbér bevégezte után kívánnak intézkedni. Egy kir. hiv.: Miután hosszas idő óta annyian találkoztak belföldiek és idegenek, kik a nemességet azzal vádolták, hogy ő okozta a parasztok elszegényülését, nem tehette a nemzet, hogy ne gondolkozzék arról, váljon illetié őt az érintett vád és mennyiben. Szóló is gondolkozott s úgy találta, hogy a földesúri terheken kívül az adó is nyomja az úrbérest, s a múlt országgyűlésen elsőbbnek tartotta az adóügyébeni intézkedést az urbérnél. De miután e véleményét akkor igen nagy többség elejtette s miután törvény van, melly az urbért mindenek előtt és külön rendeli tárgyalandónak, bár mi legyen meggyőződése, bár mit javuljon lelkismerete, a törvény ellen nem szólhat. A juncuim mellett fölhozott okok közöl csak egyre kíván felelni. Egy t. szónok azt állította, hogy a kormány a kk. és rret a köznép emunctiójára való törekvéssel vádolja. Ha jól fogta föl szóló értelmét azon k. leiratnak, mellyben e szó előfordul, ott a kk. és rr. legkisebbé sincsenek vádolva; csak egy visszaküldött törvényjavaslatról mondatik, hogy a nép emunctiojára vezetne. Előre bocsátott okainál fogva az urbér külön tárgyalását pártolja, meg lévén győződve, miszerint lehet olly urbért alkotni, melly külön állva is jobbitson a paraszt állapotán. Egyébiránt, hogy az urbér bevégzése után, mit lesz szükség és czélszerű a ki. és rrnek tenniük, a következés fogja megmutatni. Egy gróf kir. hiv. nyilatkozatából kiemeljük a következőket: A törvény, mint egy t. követut is emlité, jogot ad a ki. és ernek, hogy bármelly, a kir. előadásokkal rokon tárgyat kapcsolatban lássanak el. Hogy pedig az úrbérnek az adóval van némi összeköttetése, eddigelé senki sem tagadta. Azokra nézve, miket a felségről, a kormányról hallott mondatni, megjegyzi szóló, miszerint nem felségről, nem kormányról van itt szó, hanem van egy adórendszerről, mellynélfogva több úrbéres föld nyilvánossá létével az adó növekedni fog. Mondják némellyek, hogy e rendszer behozatala óta a földadó nem növekedett. Ugyan, kérdi szóló: nincsenek adatok? Hát miért ad jutalmat a kormány az ollyan adólárnoknak, ki az adóöszveget neveli? Ami a juncuimot illeti, erre nézve elég világosságot nyújt a múlt országgyűlésen kelt e tárgybeli határozat. A kk. és rr. mikor a „separate“ról volt szó, mind a jegyzőkönyvben, mind ö ilye elébe terjesztett feliratokban kifejtették, milly értelmet kivánnak e szónak tulajdonitni. Pártolja a kapcsolatot úgy, a mint Kolozsmegye értelmezte. Elnök: Mindezen vitatkozás a mult orsz. gyűlésen is megtörtént, s mégis hozatott egy törvény, melly az urbert separate ab omni alio operato rendeli tárgyaltatni. íme ezek az akkori jegyzőkönyv szavai: „irattassék meg alázatosan ö ilségének, hogy a kk. és rr. az ö ílge által megerősítve leküldött törvényjavaslat ezen ágát, „separate ab omni alio objecto“ csupán az utóbbi szó helyett ezt tevén, ,operato, mint a mellyel maga ő ilye is mostani k. leiratában élni méltóztatott, elfogadják ugyan, de ezt csak a törvényjavaslat szavaihoz ragaszkodva, mellyek a mostani k. leiratban írottaktól lényegesen különböznek, és olly erős meggyőződései teszik, miként ezáltal nem csak hogy a jövő orsz.gyűlésnek az 1791 dik Ildik t. czikkből folyó munkássági köre és törvényes hatósága korlátoltatni nem intéztetik, de a rendszeres bizottságok sem lesznek megszorítva abban, hogy teljes kiterjedésben és rendszeres összefüggésben dolgozzanak ki minden atyafias tárgyakat, melly által semmi egyebet nem kívánnak, mint a mi ezen bizottság rendeltetése természetéből önként foly,és ami az 1791 dik 64ikt. ez. kifejezésében is — mellynek dudusa szerint kívánja , ilge a megerősitve leküldött törvényjavaslat elején írottakhoz képest ezen rendszeres bizottságot rendeltetni — nyilván ki van mondva.“ Ebben teljességgel nincs az, hogy a ki. és rr. országgyűlésen az árbért az adóval kívánják összefüggésbe venni. Itt az van, hogy a rendszeres bizottság atyafias tárgyakat egyszerre vehet tárgyalás alá. Nem lehet állítani, hogy a rendszeres bizottság el lett volna ettől rekesztve. Dolgozott tehát, de hogyan? Elővette az úrbért, bevégezte, átadta az elnökségnek; elő az adót, bevégezte, átadta; elő a katona-élelmezést s ezzel hasonlag cselekedett. Illyetén tárgyalási módtól a kk. és rt. sincsenek elzárva. És igy nem látja át, miért tegyenek most más kapcsolatot világos törvény ellenére. Az előbbi gróf k. h.: Hogy a „separate“ iránti határozat nem a rendszeres bizottságért történt, hanem történt a kk. és rr. tárgyalási joga föntartására, bizonyítja maga a felolvasott szöveg, mellyben a rendsz. bizottság tárgyalásbeli meg nem szorítása csak utólagosan van említve. De tisztában megmutatja maga a dolog történetét a tény, melly többet nyom a szónál. Mikor a mult országgyűlésen a rendsz. bízott, iránti törvényjavaslat először leküldetett az „objecto“ helyett „operato“ volt benne. A kk. és rinek e szó miatt akkor is épen az az aggodalmuk volt, a mi most, tartottak t. i. attól, hogy ha az „objecto“ szót elfogadnák, az által épen annak tennének kárt, kinek javára munkálni kívánnak. Fölirtak tehát ö iigéhez s ö ilge kegyes volt az „objecto“ helyébe „operato“t tenni. E körülmények, világosan kifejtik az urbér és adó közti kapcsolatot. Kéri tehát szóló a kk. és íret, hogy azon igen fontos jogot, mellyet a múlt országgyűlésen föntartottak, most ex incidensine ejtsék el. Azont. szónokok is, kik ellenvéleményen vannak, elismerték a kapcsolatot, sejtvén, hogy az úrbér tárgyalása folytán merülhetnek föl dolgok, mellyek a kapcsolatot szükségessé teszik; ezt, a szász követeket kivéve, senki kétségbe nem hozta. Ismételve kéri tehát szóló a kk. ésevet, hogy legalább annyit fejezzenek ki, miszerint múlt országgyűlésen kifejtett nézeteikhez most is ragaszkodnak, hogy miképen kívánják alkalmazni, annak idejében határozandják meg. Szebenszék m. k.: Nem ismétli, mit követtársa mondott, csak a dolog természetéből folyólag szól az indítvány ellen. Szóló az adó és úrbér között semmi egyéb kapcsolatot nem lát, mint azt, hogy al