Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)

1847-01-28 / 427. szám

427­ szám. 1847. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy iv. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-­sorért apró betűkkel öt r . ezüst kr. számittatik. Negyvenegyedik év. NE EH ÚJSÁG. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye­ Teljes szám­i példányokkal már nem szolgálhatunk. Csütörtök jan. 28. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­­lendünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések- Névváltozta­tás. — Erdélyi országgyűlés. (XXcl­k országos ülés foly­tatása).—Törvényhatósági tudósítások. Pestből (rendk. közgy. István főherczeg kinevezése.) Árvából (közgy. önkénytes ajánlat a közönség enyhítésére). Mosonyból (köz­gyűlés vége.) — Nemzeti színház. — Pesti polgári kórház. — és saját-e, vagy nem saját gyógyszertár? (Vége.) — Ve­gyes újdonságok. Külföld. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Gabonaár. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. kir. ap. felsége K o m e n d­o i Márton diakóvári kanono­kon czímzetes préposti czímmel díszíteni kegyelmesen mél­­tóztatott. Ő cs. kir. ap. felsége Rainer Pál k. magy. kanczelláriai fogalmazó gyakornokot tiszteletbeli udv. fogalmazóvá legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. kir. ap. felsége Knézsik Lajos hites ügyvéd ve­zetéknevének „Réty“re változtatását kegyelmesen megenged­ni méltóztatott. Erdélyi országgyűlés. (Folyt). Belső Szolnok e. k. Két indítványt hallott. Kraszna m. azt javasolja, hogy biztosítsák magukat a rendelt törvény által, miszerint az adó növekedni nem fog; a másik indítvány Kü­lüilöé a „ju ne tim“ iránt. Hallott ezen indítványok mellett és ellen szólani. Eddig­­elé mindenki, még az indítvány ellen szólók is, elismer­tek annyit, hogy a két tárgy között legalább termé­szetes összeköttetés van, és elismerték, mikint az úr­­bérnek lehet eredménye az adó növekedése. A két fél véleménye között különbség tehát csak annyi, miszerint egyik aggodalma megszüntetése iránt a kormány eljá­rásában bízik, a másik törvény általi biztosítást kíván. Szóló nem akar illy fontos tanácskozás közben kormány fölötti vitát kezdeni. Ő maga is meg van győződve a kormány lojalitásáról, de tudja, hogy a kormány sem lehet mindig legális, ha akar is az lenni. Tart tőle, hogy minden lejalitása mellett az úrbér következ­tében az adó növekedni fog. Mert teheti, hogy az adó alatt nem volt földeket adó alá vesse, az igaz­sággal nem látván megegyezőnek, hogy lehessen úr­béres föld adó-ment akkor, mikor a fönálló rendszer­nél fogva minden úrbéres föld adó alá tartozik. S ez állítása a kormánynak igazságot foglal magában. Ehez­­képest valamint azokat, kik törvény általi biztosítást kívánnak, úgy a kormányt sem lehet gyanúsítani, minthogy a jövendő mutatja meg, hogy mit teend. Leszállva már az említett két indítványra, Krasznáét practicusnak tartja, mert míg egy törvénytelen adó­rendszer van az ország nyakán, míg az adó alapja olly ingatag, igen­is biztosíttatnia kell, hogy több úrbéres föld nyilvánossá tétele által az adóöszveg nem növekedik. A Küküllő által indítványozott juncuimot legkevésbbé sem látja olly odiosusnak, mint Szamos­­újvár követe állitá. Hogy sokat bajlódunk vele, ez nem azt teszi, hogy gyűlöljük, sőt inkább azt, hogy megkedveltük, mert a gyűlöletes tárgytól minél hama­rább óhajtunk menekülni. Hogy a két tárgy olly szoros összeköttetésben van, miszerint egyik a másik nélkül nem tárgyalható, a kormány is elismerte; a múlt ország­­gyűlési t.czikk ugyanis az úrbért csak más munká­lattól (operato) nem pedig tárgytól (objecto) ren­deli külön tárgyaltatni; fönhagyta tehát azt az össze­függést , melly az urbér és netalán más tárgyak közt létezhetik. De más felől a kk. és rr. mind jegyző­könyvileg meghatározták, mind fölirásukban kijelen­tették, hogy a két tárgyat junctim fogják ellátni. Véleménye tehát az: fogjanak most, mindent félre téve az urbérhez, végezzék be, s minthogy a „junc­­tim“ról határozat van, miképeni alkalmazását ha­lasszák akkorra, mikor az urbért bevégezték. Szeben város e. k. Az urbért, utasítása, a királyi előadások, az 1843diki törvény értelmében s úgy is, mint egy egészen külön ágát a nép érdekébeni intézkedéseknek , külön kívánja tárgyaltatnk Krasznam. más­i­k k. Követtársainál meg­tevőn az utasításukból folyó indítványt, mellynek fon­tosságát mindenki, kinek alkotmányról fogalma van, értheti, miután a mint látja, a nézetek ellene van­nak , utasítása szellemében, hogy mégis legyen va­lami biztosíték az adó nagy fontosságú tárgyában, a kérdés második stádiumára szavaz. Kolozs m. e. k. Pártolja Belső-Szolnokot, mivel igen nagy resensust fogna az országban okozni, ha a kb. és rr. előre ki nem mondanák, miszerint az urbért az adóval kapcsolatban látják állam­. Ha áldozatot te­­szen a nemesség az urbér által, bizonyára sokkal örö­­mestebb, sokkal nagyobb lelkű­en teszi azt, ha tudja, ha előre biztosítva lesz, hogy áldozatának jótékony ered­ményét az,és nem más fogja élvezni, mint a­miért történt, t. i. az úrbéres osztály. Némelly itt hallott nyilatkoza­tokra kell felelnie. Mondták, hogy ö ilgének nincs szán­dékában a népet terhelni. Szóló is e hiedelemben van, hiszen ö ilge atyja népeinek, épen úgy Erdély fejedel­me, mint Magyarország királya, mint Ausztria főher­­czege. Ámde egészen más a kormány. (Egy b. főispán közbeszól: alkotmányos országban a felséget szokták a kormány alatt érteni.) Ő felsége minden partiális érde­keken fölüláll; az ő személye szent, ellene nem, de le­het a kormány ellen szólani, mellynek tagjai nagy részt idegenek, nem hazánkfiai; s innen van, hogy olly kevés rokonszenvre találnak náluk érdekeink. Például idézi szónok a vámügyet, a sót, a székely katonaság állapo­tát. A­mi a juncu­m kérdését illeti, szóló jelenleg csak annyit vél kimondandónak, miszerint a kir. és rr. az ur­bért kapcsolatban látják lenni az adóval; e kapcsolat al­kalmazásáról azonban csak az urbér bevégezte után kí­vánnak intézkedni. Egy kir. hiv.: Miután hosszas idő óta an­nyian találkoztak belföldiek és idegenek, kik a ne­mességet azzal vádolták, hogy ő okozta a parasztok el­­szegényülését, nem tehette a nemzet, hogy ne gondol­kozzék arról, váljon illeti­é őt az érintett vád és men­nyiben. Szóló is gondolkozott s úgy találta, hogy a föl­desúri terheken kívül az adó is nyomja az úrbérest, s a múlt országgyűlésen elsőbbnek tartotta az adó­­ü­gyébeni intézkedést az urbérnél. De miután e vé­leményét akkor igen nagy többség elejtette s miu­tán törvény van, melly az urbért mindenek előtt és külön rendeli tárgyalandónak, bár mi legyen meg­győződése, bár mit javuljon lelkismerete, a törvény ellen nem szólhat. A juncuim mellett fölhozott okok kö­zöl csak egyre kíván felelni. Egy t. szónok azt állította, hogy a kormány a kk. és rret a köznép emunctiójára va­ló törekvéssel vádolja. Ha jól fogta föl szóló értelmét azon k. leiratnak, mellyben e szó előfordul, ott a kk. és rr. legkisebbé sincsenek vádolva; csak egy visszakül­dött törvényjavaslatról mondatik, hogy a nép emuncti­­ojára vezetne. Előre bocsátott okainál fogva az urbér külön tárgyalását pártolja, meg lévén győződve, mi­szerint lehet olly urbért alkotni, melly külön állva is j­ob­­bitson a paraszt állapotán. Egyébiránt, hogy az urbér bevégzése után, mit lesz szükség és czélszerű a ki. és rrnek tenniük, a következés fogja megmutatni. Egy gróf kir. hiv. nyilatkozatából kiemel­jük a következőket: A törvény, mint egy t. követut is emlité, jogot ad a ki. és ernek, hogy bármelly, a kir. e­­lőadásokkal rokon tárgyat kapcsolatban lássanak el. Hogy pedig az úrbérnek az adóval van némi összeköt­tetése, eddigelé senki sem tagadta. Azokra nézve, mi­ket a felségről, a kormányról hallott mondatni, meg­jegyzi szóló, miszerint nem felségről, nem kormányról van itt szó, hanem van egy adórendszerről, mellynél­­fogva több úrbéres föld nyilvánossá létével az adó nö­vekedni fog. Mondják némellyek, hogy e rendszer be­hozatala óta a földadó nem növekedett. Ugyan, kérdi szóló: nincsenek­­ adatok? Hát miért ad jutalmat a kor­mány az ollyan adólárnoknak, ki az adóöszveget neve­li? A­mi a juncuim­ot illeti, erre nézve elég világossá­got nyújt a múlt országgyűlésen kelt e tárgybeli hatá­rozat. A kk. és rr. mikor a „separate“ról volt szó, mind a jegyzőkönyvben, mind ö ilye elébe terjesztett feliratokban kifejtették, milly értelmet kivánnak e szó­nak tulajdonitni. Pártolja a kapcsolatot úgy, a mint Ko­­lozsmegye értelmezte. Elnök: Mindezen vitatkozás a mult orsz. gyű­lésen is megtörtént, s mégis hozatott egy törvény, melly az urbert separate ab omni alio operato rendeli tárgyal­tatni. íme ezek az akkori jegyzőkönyv szavai: „irattas­­sék meg alázatosan ö ilségének, hogy a kk. és rr. az ö ílge által megerősítve leküldött törvényjavaslat ezen ágát, „separate ab omni alio objecto“ csupán az utóbbi szó helyett ezt tevén, ,operato, mint a mellyel ma­ga ő ilye is mostani k. leiratában élni méltóztatott, el­fogadják ugyan, de ezt csak a törvényjavaslat szavai­hoz ragaszkodva, mellyek a mostani k. leiratban írot­taktól lényegesen különböznek, és olly erős meggyő­ződései teszik, miként ezáltal nem csak hogy a jövő orsz.gyű­lésnek az 1791 dik Ildik t. czikkből folyó mun­kássági köre és törvényes hatósága korlátoltatni nem intéztetik, de a rendszeres bizottságok sem lesznek megszorítva abban, hogy teljes kiterjedésben és rend­szeres összefüggésben dolgozzanak ki minden atyafias tárgyakat, melly által semmi egyebet nem kívánnak, mint a mi ezen bizottság rendeltetése természetéből ön­ként foly,és ami az 1791 dik 64ikt. ez. kifejezésében is — mellynek dud­usa szerint kívánja , ilge a mege­­rősitve leküldött törvényjavaslat elején írottakhoz ké­pest ezen rendszeres bizottságot rendeltetni — nyil­ván ki van mondva.“ Ebben teljességgel nincs az, hogy a ki. és rr. országgyűlésen az árbért az adóval kívánják összefüggésbe venni. Itt az van, hogy a rend­szeres bizottság atyafias tárgyakat egyszerre vehet tár­gyalás alá. Nem lehet állítani, hogy a rendszeres bi­zottság el lett volna ettől rekesztve. Dolgozott tehát, de hogyan? Elővette az úrbért, be­végezte, átadta az elnökségnek; elő az adót, bevégezte, átadta; elő a ka­tona-élelmezést s ezzel hasonlag cselekedett. Illyetén tárgyalási módtól a kk. és rt. sincsenek elzárva. És igy nem látja át, miért tegyenek most más kapcsolatot világos törvény ellenére. Az előbbi gróf k. h.: Hogy a „separate“ iránti határozat nem a rendszeres bizottságért történt, hanem történt a kk. és rr. tárgyalási joga föntartásá­­ra, bizonyítja maga a felolvasott szöveg, mellyben a rendsz. bizottság tárgyalásbeli meg nem szorítása csak utólagosan van említve. De tisztában megmutatja ma­ga a dolog történetét a tény, melly többet nyom a szónál. Mikor a mult országgyűlésen a rendsz. bízott, iránti törvényjavaslat először leküldetett az „objec­­t­o“ helyett „operato“ volt benne. A kk. és rinek e szó miatt akkor is épen az az aggodalmuk volt, a mi most, tartottak t. i. attól, hogy ha az „obj­ecto“ szót elfogadnák, az által épen annak tennének kárt, kinek javára munkálni kívánnak. Fölirtak tehát ö iigéhez s ö ilge kegyes volt az „objecto“ helyébe „operato“t tenni. E körülmények, világosan kifej­tik az urbér és adó közti kapcsolatot. Kéri tehát szóló a kk. és íret, hogy azon igen fontos jogot, mellyet a múlt országgyűlésen föntartottak, most ex incidensine ejtsék el. Azont. szó­nokok is, kik ellenvéleményen vannak, elismerték a kapcsolatot, sejtvén, hogy az úrbér tárgyalása foly­tán merülhetnek föl dolgok, mellyek a kapcsolatot szükségessé teszik; ezt, a szász követeket kivéve, senki kétségbe nem hozta. Ismételve kéri tehát szóló a kk. és­evet, hogy legalább annyit fejezzenek ki, mi­szerint múlt országgyűlésen kifejtett nézeteikhez most is ragaszkodnak, hogy miképen kívánják alkalmazni, annak idejében határozandják meg. Szebenszék m­. k.: Nem ismétli, mit követ­társa mondott, csak a dolog természetéből folyólag szól az indítvány ellen. Szóló az adó és úrbér között semmi egyéb kapcsolatot nem lát, mint azt, hogy al

Next