Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-31 / 429. szám
429. szám. 1847-Előfizetési díj félévre postán és hely- ben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. E cry egy hasáb sorért apró betűkkel öt c al ezüst kr. számittatik. Negyvenegyedik év. ZIZTUJSAG. Alapíta KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye-Vasárnap jan. 31. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott címeket kérünk. Levek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Érdemméltánylat. Halálozás.— Műegyetem olcsó áron. — Erdélyi országgyűlés. (XXIdik országos ülés). — Törvényhatósági tudósítások. Nógrádból (közgy. vége, törvényszéki táblabirák). Ungból (rendk. közgyűlés, tisztujitás, főispáni helyettes törvényszékeket elnöklése).— Vegyes újdonságok. Külföld. Francziaország. N.Britannia. Hirdetés. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. kir. ap. felsége Keserű Mózest, a kolozsvári kir. lyceumnak újon kinevezett igazgatóját ,,királyi tanácsos“ czimmel díjmentesen fölruházni legkegyelmesebben méltóztatott. Thuránszky István Ungmegye szilárd jellemű s tiszta lelkületű táblabirája folyó évi január 13-án reggeli 4 órakor meghalálozott. Munkás életének, melly 47 évnél tovább nem terjedt, gyomorrák vete véget. Elhunytét kesergik testvére Kálmán, Ungmegye derék főszolgabirája és számos baráti s tisztelői. Emléke mindazoknál, kik őt közelbről ismerék, s nemes tulajdonait méltányolni tudák, fededhetlen marad.— Örök béke lengjen sirkantja fölött!!... Pest, január 30. Műegyetem olcsó áron! — Minden honfi keblében, ki a tudományos fejlődés iránt igaz érdekkel viseltetik, s a lefolyt évtizedeket éber figyelemmel végig futja, azon szomorú meggyőződés szülemlik, miszerint a nálunk csigamenetű tudományok sorozatában épen azon megbecsülhetlen tudomány sietett leginkább, mellynek nagy fontosságát az a világ valamennyi bölcsei elismerték és hirdették, s mellynek jelenkorunkban csak nem minden fontosabb fölfedezést köszönhetünk, s értjük a mathematical tudományokat, mellyeknek köztünk eddigi megbocsáthatlan elhanyagolása annál fájdalmasabb, mert ha az anyatörzsek, mellybe a legnemesebb fajú gyümölcságak oltvák, a leggondosabb ápolást érdemli, méltó , hogy azon alaptan, melly a csillagásznak magas számításaiban, a tengerésznek hajója biztos irányzásában, az aknásznak föld alatti kutatásiban, az erőmüvésznek gépei összeállításában, a föld-, víz-, híd-, útépítés hadi mérnöknek, minden nagyobbszerű földmérésekben, vízszabályzásokban, hidak, közutak, vaspályák tervezéseinél, kényelem és küldíszre számított épületek emelésében, a bűnért vívandó csaták intézéseiben stb. vezérül, biztos irányul és alapul szolgál, a lehető legnagyobb gond és figyelem fordíttassék. Az elősoroltaknál fogva a közlekedés , ipar, kereskedésnek, és e szerint a közhaza fölvirágzásának olly hatalmas emeltyűi lévén a mathesis és az ezzel szorosan összefüggő mathematical tudományok ; de sőt az élet legmindennapibb szükségei s kényelmei kielégítésében is százszorta hamarább és biztosabban tudván magát segítni a mathesis értője , mint nemértője, — nézzük már most röviden, hogyan álltak eddig honunkban e tudományok, s aztán előadjuk nézeteiket biztosabb fejlődésük iránt. Az alsóbb tanodákban némi töredékeivel a számvetésnek kínlódik a tanár és kínoztatnak a tanítványok. Az algebra alsóbb tanodákban még csak nem is érintetik, hanem a helyett a tanulók, tudja Isten micsoda babonás hagyományoknál fogva, előre megszokják e szót: „mathesis“ valami olly rémül tekinteni, mellyel ész és akarat hiába törekvendik megküzdeni... Illy kenetes előkészülettel lép aztán a tanuló a bölcsészeti pályára, hol első évben dióhéjba (s igen gyakran férgesbe) szorítva ismertetik meg az algebrával. Innét a legtöbb ifjú úgy lép ki, hogy mathematicai tanulmányaiból alig marad valami eszében a matheseos professor ijesztő nevénél; s akik értelmesbek és szorgalmasbak voltak is, az életbe lépvén,azt hiszik ezen az életre legszükségesb tudomány felől, hogy épen ez az, amit baj és kár nélkül szélnek ereszthetnek, anélkül, hogy ebbeli tudatlanságuk büntető következményeit akár egy számolni nem tudó rosz gazdászatban, akár az élet gyakorlati dolgai iránti ügyetlenségben valaha megsínleni rettegnének; sőt ellenben ismerünk férfiakat után útfélen, kik kitűnő míveltségü sőt tudós embernek követelnek tartatni, s elsápadnak mégis vagy hebegnek, ha egy szót hallanak a mathesisról, melly nélkül ma már küszöbére sem léphetni a természettudományoknak, s mellyek nélkül nincs tudós___ Ki hinné azt, hogy a magyar tudós társaságnak egy előkelő tekintélyben álló tagja fordított munkát ad ki legújabb időben a közönség elé, s e fordítást a rövidlátó journalok nem győzik elegendőleg kürtölgetni, s benne mégis illyféle galimathiások mondatnak el, hogy a hulló test esésvonala eltérést szenved a perpendiculum által is hogy tudja a jó ég miféle Binon formulája is van a világon, mellyet egyébiránt a tanuló növendékek kéttagi, binomiális formulának neveznek. *) Akik a mathematicai tudományokból nemcsak annyi ismerettel akarnak bírni, mennyi minden ember számára szükséges, ki műveltségre igényt tart, az előtt hazánkban két intézet áll nyitva: a mérnökképző intézet és a József-ipartanoda, mellyet gondos kormányunk a reál tudományok terjedésére legújabban nyitott... Ezeknek állása jelenleg következő: A mérnöki tanintézetben két év lefolyta alatt az elemi algebra s mértan fölületes érintése után, egyik tanár által egy évben a gyakorlati mértan, másikban a vízműtan adatik elő, melly intézkedésnek roppant czélszerűtlensége minden további szó nélkül világos. Ezeken kivül előadatik rendes tanulmányul a gazdászat (Et tu?), s nyári hónapokban, szinte egy tanár által szakítva kétfelé, ünnep- és vasárnapokon egészen zugportéka gyanánt az eröműtan. Rendkívüli tanítmányul pedig előadatik a polgári építészet, s a felsőbb mathesis, melly utóbbiakat hallgatja,a kinek tetszik, — tetszik pedig, főleg az előbbi, igen kevésnek. A helyzeti, ábrázoló s építészeti rajz, — ezen a mérnöknek olly annyira elkerülhetlen megkivántatóságok, — eddigeléppen nem, s csak újabb idő óta adatnak elő egy segéd által, az illető s ritka szorgalmú tanár törekvéseinek következtében, azonban, az idő s egyéb körülményeknél fogva elég sovány alakban. — Rendkívüli tanulmány volna még a csillagászat, mellyet a gellérthegyi vizsgálda igazgatója tartoznék évenkint nyári hónapokban előadni; azonban itt tanító s tanítvány közt azon viszony uralkodik, hogy az egyik fél reszeli a köteles lejárást, a másik fél fölöslegesnek tartja a nem köteles följárást, s így e rendkívüli tanulmány békén nyugszik évek lefolyta alatt... A mérnöki tanintézetben tehát, (ne nézzük most, miként) képviselve vannak a következő tudományok: 1) gyakorlati mértan; 2) vízműtan; 3) polgári építészet; 4) erőművészet; 5) gazdászat; 6) csillagászat; 7) felsőbb mathesis; 8) rajzolás. Nézzük most, mikint áll a József-ipartanoda. Ezen újon fölállított tanintézet azon osztályában , melly a műtani pályára készülő ifjúság számára nyittatott meg, jeles készültségű tanárok által adatik elő 1) az elemi algebra és mértan; 2) az építészeti rajz és ábrázoló mértan ; 3) az eröműtan. E szerint tehát itt épen azon tanulmányokkal, mellyek a mérnöki tanintézetnél vagy épen hiányzanak, vagy a körülményekhez képest nem kellő terjedelemben adatnak elő, ismertetik meg a hallgatóság; holott ellenben ugyanitt a felsőbb mathesis nem, a gyakorlati mérés vízműtan pedig, a körülmények kényszerítése szerint, csak dióhéjba szorítva taníttatnak s benne inkább csak a legszükségesbek merittetnek ki; holott úgy véljük: ha e két tanintézet összeolvasztatnék, úgy, a kölcsönös hézagok egymást kiegyenlítvén, olly derék intézetet látnánk életbe lépni,melly a mostani kor e részbeni kivánatinak teljes mértékben megfelelhetne, s az egész hazára nézve kétségtelenül a legnagyobb jótékonyságot gyakorolná s azt jól kiképzett egyénekkel volna képes ellátni. — Ezen összeolvasztás mellett szól még az is, hogy általa a tanulmányi pénzalap legkisebbé sem terheltetnék, sőt minthogy az elemi s felsőbb mathesist egy tanár, a mérnöki intézetnél előadott gazdászatot az ipartanodai gazdászattanitó, s a polgári építészetet (melly a mérnöki intézetnél rendkívüli) szinte az ipartanodai tanár adná elő, három tanári állomás fizetése volna megtakarítható , honnét a meggazdálkodandó öszveget a műtani rajzelőadások körül nagy haszonnal szolgálandó mintaterem (Modellen-Saal) fölszerelésére s annak folytonos bővítésére lehetne sikeresen fordítani. Egyébiránt önként értetik , hogy ezen óhajtott czél elérésére okvetlenül szükséges volna, a közös tanárok által a mérnöki tanulmányokat egész terjedelmükben három tanév alatt; az iparműtani hallgatóknak pedig az előirt mathematical tudományokat külön czéljaiknak megfelelőleg magyarázni,s ekkor az illykép kevés fáradsággal és semmi költség-szaporítással életbe léptetett műegyetem , melly a mathematical tudományok minden szükséges ágát magában foglalná, következő tanulmányrendet adná elő: 1) elemi algebrai elemi mértan; 2) a felsőbb mathesis; 3) gyakorlati mértan; 4) vízműtan; 5) polgári építészet; 6) erőművészet; 7) csillagászat; 8) rajzolás minden ide tartozó ágazataiban; a) gazdászat. Örömmel értettük, hogy az illetők, kiket e dolog legközelebbről érdekel, szinte foglalkoznak ezen eszmével, mi szívünkből óhajtjuk , vajha sikerülne ernyedetlen törekvésüknek, ezen egy kiállított intézetet minél előbb életbe léptetni, mert sok más a közjóra eldaraboltan munkálni czélzó intézkedéseink összesen is alig bírnának a haza fölvirágozására e részben olly biztosan hatni, miként hatna, alkalmas egyének képzése által a két felebbi intézetnek , egy a kor kivánatinak tökéletesen megfelelő, de honunkban mindeddig fájdalmasan nélkülözött mittan - intézetté összeforrása; mi által egyszersmind jóval közelebb jutnánk azon czélhoz , hogy külföldi művészeknek megszűnnék adózni szegény nemzetünk, kik tudományukért, mellyet nálunk még olly tehetséges és jóakaratu egyénnek is épen lehetlen eleddig megszerezni, olly érezhetőleg drágán fizettetik meg magukat, uzsorát szedvén tőlünk nem csak az ő kiképzettségökért, de a mi eddig tanúsított hanyagságunkért is. Erdélyi országgyűlés, XXI. országos ülés jan. 13-án. A tegnapi ülésről készült jegyzőköny fölolvasása közben azon pontra vonatkozva, melly az udv. kancellárról szól. Egy kir. hív. előadó, miszerint a kir. és rr.tegnap az udv. kancellár megerősítését tárgyazó k. k. leiratra hála s örömnyilvánító fölirást határozván, ebben azt is megkívánják emlitni, hogy a kancelláriai alelnökséget törvénytelennek tekintik.Mikor az ez iránti indítvány létetett, ellutván szóló figyelmét, hirtelen azt gondolta, hogy valamint 1837 ben gr. Kornis János kormányzó alelnöksége iránt megtették a kk. és rr. ellenészrevételeket, úgy most is hasonló eset fordulván elő, hasonlót tehetnek. Azonban bővebb megfontolás után úgy látja, hogy a dolog jelenleg egészen máskép áll, lényeges különbség lévén a kancelláriai és főkormányszéki alelnökség közt. A főkormányszéknél ugyanis a tanácsosok országos választás alá tartoznak, ellenben az udv. kancelláriánál minden hivatalnokot ö fige tetszése szerint nevez ki az egy kancelláron kívül. Már kérdi szóló: lehet e abból sérelmet következtetni, ha a kancellári hivatal ürességbe jövén, ö flge, hogy a közigazgatás rendes folyama gátolva ne legyen, az elnökségideiglenes vitelével megbízza valamellyiket azon taná c) E csodálatos dolgokat láthatni a „Magyar Plutarch“ban, fordítva Bajza József magyar tudós társasági rendes tagtól!