Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)
1847-09-17 / 558. szám
Negyvenkettedik év. 558 szám 1847. Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, boritékkal 11 írt; postán hetenkint kétszer küldve 6 frt kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egy egy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. ÉTI I.lftVG. Alapná KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiailja Özvegye Péntek sept. 17. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendülik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. A királyi helytartó körútja. (rövidközlés) — Törvényhatósági tudósítások. Verőczéből (közgyűlés). — Erdélyi országgyűlés. (LXXXV. országos ülés). — Nemzeti színház. — Ismét szent Gellért hegye. — Esztergomból Rumy levélgyüjteményét illetőleg. — Nyílt levél. Külföld. Portugália. Spanyol-, Franczia-,Görögország. Hirdetések. Gabonaár. Statuspapirosok és részvények árkelete. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A királyi helytartó körútja. (Rövid közlés). September 9én reggeli 7 órakor Marmaros és Ugocsa képviselői szerencsekivonatai közt Nagy-Lónyára útnak indult, s ide 10 órakor megérkezvén, Beregmegye küldöttsége kihallgatása s rövid villás reggeli után útját N.Károly felé folytatta. A szatmári határszélnél Vitka helységnél e megye küldöttsége által fogadtatott, innen köznemesi bandérium előlovaglása mellett Ecseden keresztül estvéli 11 órakor Nagy-Károly városához ért. Itt egy 200 főnyi bandérium vezére üdvözölte ő fenségét, melly bandérium kíséretében, folytonos árgyúzás közt tartotta a fényesen kivilágított s négy diadalívvel fölékesitett utczákon fényes bemenetét gróf Károlyi György önsága lakába. Itt megérkezése után mindjárt Szatmármegye küldöttsége tolmácsolta megyéje érzelmeit, miután ő fensége tetemeibe vonult. — Sept. 10-dikén a délelőtti órákban Szatmármegye összes karait és rendeit (a kapcsolt megyék közöl csak Kővár-vidék küldött követeket), Kővár-vidéke, Szatmárnémeti, Felső-és Nagybánya sz. kir. városok, Nagy-Károly városa, a szatmári káptalan, a helybeli zsidóság küldötteit hallgatta ki ö fönséges több magánosok tisztelgéseit fogadta el. Délben a háziúr 100 teritékü asztalához ült. Ebéd után a tiszteletére rendezett bált szerencséssté magas jelenlétével. — Sept. 11 -én reggeli 8 órakor kiindulván ö fönsége banderialis előlovaglás mellett Nagy-Károlyból, a bihari határszélnél Szatmármegye küldöttsége búcsút von. A Hajdúkerület ideszögellő határánál, Vámospércs városánál e kerület küldöttsége s 200 főnyi bandériuma által üdvözöltebett s reggelivel kináltatott meg. Innen csakhamar Debreczen városa határa kezdődvén, itt e város küldöttsége fogadta ő fenségét, beljebb pedig a város csinos bandériuma. Ennek s a küldöttségi tagok kíséretében, folytonos taraczkdörgés közt, a nemzeti lobogókkal kijelölt után Debreczen városába délutáni 5 órakor fényes bemenetelét tartotta. Itt a városházban megszállva, egymásután fogadta a város , Szabolcs megye, a Hajdúkerület, a kath. papság , vallótörvényszék, a tiszáninneni ref. superintendentia, kerületi tábla és postahivatal tisztelgéseit. A küldöttségek kihallgatása után a város 100 személyre terített gazdag asztalához ült, ebéd után pedig a fényesen kivilágított város nevezetesb pontjait tekintette meg. (B. H.) Erre vonatkozólag a nagyméltóságu m. kir. helytartótanács megkéretni határoztatott, miszerint legfelsőbb helyen eszközölni méltóztassék, hogy ezen katonai gyakorlatok az ez évi résztermés tekintetéből vagy egészen megszüntettessenek, vagy pedig ezek tartása 14 napi időre szórhatnék. — Vay gróf országos főbiztos irata tudatja a megyével, hogy ő cs. k. fensége, a királyi helytartó, September 19- dikén Eszékre érkezendvén, ott fogja Verőcze s Szerémmegyék küldöttségét elfogadni... Ő cs. kir. fenségének, miután s módoni ünnepélyes fogadtatását egy különös választmány fogván elhatározni, melly is az e czélra irányzott terv kidolgozásával azonnal megbizatott. — A rá következett nap tartott ülésben az ünnepély-terv kihirdettetett. — Ő cs. kir. fönségének fogadtatása fényes s a magas személy méltóságához tökéletesen illő leend... A más napi ülésben több felsőbb rendeletek, más megyei levelezések, s a szolgabirák hivatalos jelentései, valamint sok a beligazgatásra vonatkozó tárgyak jöttek szőnyegre.... Valamint a gyűlés elött, úgy az első napi ülés alatt is igen sok szó volt Körösmegye leveléről, mellyben Verőcze rendet felhivatnak, miként Körös ama határozatát, hogy „a legközelebbi horvát-tót tartományi gyűlésen a nemzeti nyelv hivatalos ügyviteli nyelvvé emeltessék,“ — tegyék magukévá, s követeiknek erre nézve utasítást adjanak... Ama kellemes reménybe helyezénk magunkat,hogy ezen levél tárgyalás alá vételendvén, Körösmegyerrnek kivonata szerint fog majd határozat kerni, mit annál biztosabban szabad vala hinnünk, minthogy többen a helybeli honfiak közöl előre készültek az e tárgy fölötti tanácskozást a körösiek részére hajnítandók... De várakozásunk hasztalan jön... A körösi levél nagy fájdalmunkra nem vétetett elő!!... Azonban hevesen óhajtják megtudni, váljon mi van tulajdonképen a dologban, — mire nézve a veröczei honfiak megkeresik a körösi rendeket, hogy nyilvános vagy magán után tudassák, váljon az emlitett levél elküldetette valóban Veröcze megyéhez? ... S ha elküldelek, fölszólítják Köröst, hogy a fönmondott eljárásra nézve a törvény rendeletét alkalmazzák; — ha pedig nem küldetett el: ezen tudósítást addig a meddig, ugyan azon utón hívják vissza, a mellyen ők ezt nyilvánosságra hozák. (Agr. Zung.) Erdéhi országgyűlés. A LXXXV. országos ülésben sept. 9-én egypár országgyűlési iromány fölolvasásán kívül az idő nagyobb részét némelly szász hatóságok követeinek az adónem növekedéséről és ujonszállításról szóló t.javaslatok ellen beadott különvéleményeiben a kk. és rr. többsége ellen emelt súlyos vádak s illetőleg alkotmányellenes eszmék cáfolása foglalta el. Az első különvéleményben t. i. azon vád van emelve, miszerint a kk. és rt. többsége a földadó nem növeléséről alkotott t. javaslat által a celatiokat jövőre törvényesilni akarják, s igy a csalárdságot pártfogolják, az igazságot büntetik. Föl van hozva továbbá, miszerint a küülönvélekedők bámulnak, hogy a többség ez alkalmat mohón nem ragadja meg a végett, hogy az úrbér következtében adónövekedés által igen sok magyar és székely t.hatóság háziadó rovatának hiánya pótoltassák, mi igen nagy mértékben föltételezi a házi pénztárak hatósági kezelés alá mehetését. Ezen vádak ellenében a kk. és rra fönforgó,javaslatot kísérő feliratukban, vonatkozva a mellé csatolandó különvéleményre, fogják sejteni, miszerint celatiokat törvényesitni nem akarnak; azon úrbéri földmennyiségből ugyanis, melly 1754-ben összehatván, a jelenlegi adórendszer alapjául volt kijelölve, semmit sem kívánnak adó alól kivenni. Ugyde 1754 óta szinte egy század alatt sok eredetileg majorságföld, közhely és irtás került urbéresi kezekre; a behozandó urbér által pedig, midőn az ország rendei az úrbéres osztály irányában egy kor kivánta kötelességüket teljesítik , nem tartják elegendőnek csak az adó alapjául összeírt földeket hagyni urbéresi kezeken, hanem a szükségesnek vélt mennyiségig pótolni kívánják ollyan természetű földből is, melly eddig adó alapját nem tette. Midőn tehát a kk. és rt. biztositni kívánják az úrbéres osztályt arról, hogy ezen úrbériekké válandó más természetű földek miatt, az adórendszer átalános kidolgozásáig , a jelenlegi földadó nem fog növekedni , nem csak a fölsegíteni célzott úrbéres osztályt súlyos nyomással fenyegető teher elhárításáról gondoskodnak, sőt őfelsége azon nem egyszer nyilvánított k k. akaratát is szem előtt tartják, hogy a mostani adórendszeren az adóügy átalános elintézéséig változás ne történjék. Megjegyzik továbbá a kk. és rt., miként a földadónak árbér következtébeni növekedése aránytanul sújtaná a magyarföldet a királyföld fölött. Tagadhatlan ugyanis, hogy celatiok a királyföldön is vannak, ámde királyföld urbér alapja nem lévén , míg úrbéri rendezés következtében az adólajstrombelinél sokkal több földnek urbéresi kezeken tétele derülne ki a magyarföldön, és így a jelenlegi adóöszveg többszöröződnék, a királyföld maradna in statu quo. Végül a háziadó hiányainak pótlását illetőleg kifejtik a kk. és rt., miszerint itt is eélge azon kinézetével találkoznak, hogy a házipénztárakbeli hiány az adózó nép újabb terhelése nélkül pótoltassék. A másik különvéleményben, melly az ujoncz-állításra vonatkozik, azt kívánják némelly szász hatóságok követei bebizonyitni, hogy Erdély törvényhozó testületének nincs joga) a kiállítandó ujonczok számáról határozni; mert a pragmatica sanctionál fogva Erdély külön hadi sereggel nem bírván, hanem quo ad mutuam defensionem egyesülve lévén az ausztriai örökös tartományokkal, ez által kötelezte magát, hogy az ausztriai összes hadi seregbeli hiányt aránylagos mennyiségben időről időre pótolni fogja; nincs joga a kb. és rr-nek 2) a megállított újonczok számát a törvényhatóságokra kiosztani, mert ez a végrehajtó hatalom körébe vág, mert gyakorlatiatlan, midőn a törvényhozó test értekezést a hatóságokkal nem folytathat, s igy a fölmerülhető akadályokat, ellenvetéseket el nem enyésztetheti, fölvilágositásokat nem tehet sat. Mindkét állítás támogatására idézik a külön vélekedők az 1791: 6. törvényczikket, pragm. sanct. idéznek egyes phrasisokat némelly ö ilge elébe fölterjesztett, de meg nem erősített törvényjavaslatokból , országgyűlési jegyzőkönyvekből sat. Ezen állításokra is fölfejtendik a kk. és rendek illető feliratukban , miszerint ép azon törvényczikk, melly a pragmatica sanctionál fogva „mania defensio“ végetti unio-ról szól , biztosítja Erdélynek minden más országtól független alkotmányos önállását, miből önként foly, hogy a honvédelemre kiállítandó katonai erőről is nem más, hanem saját törvényhozása intézkedhetik. Ez annyival kevésbbé szenvedhet kétséget, mert ő felsége nem csak a jelen országgyűléshez intézett, hanem régebben kelt k. k. leirataiban is fölhívta az ország rendeit az ujonczállítási jog törvényhozás útjáni gyakorlására. Fölfejtendik továbbá, hogy a kk és rendek az ujonczok kiosztása tárgyában teljességgel nem vágnak a végrehajtó hatalom körébe. A kk és rendek ugyanis a kiosztási kulcs megállítása után magát a kiosztást a k. kormányszék útján a főszámvevőség által tétetik meg; a kiállítás végrehajtása szintén a kormányszék teendőjéül van határozva azon fönhagyással, hogy a végrehajtásról a kk és rendeket koránkint tudósítsa. Nem teszik hát a kk és rendek magukat semmi közvetlen érintkezésbe a törvényhatóságokkal, nem vágnak legkisebbé a végrehajtó hatalom körébe; azon határozat pedig, hogy a törvény végrehajtásáról tudomást vegyenek, tör-' vényeken és régi, jelesen 1794-ki gyakorlaton alapszik. Végül a meg nem erősített törvényjavaslatokból és jegyzőkönyvekbeli idézetre nézve megjegyzik TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Verőczéből. (Aug. 9diki közgyűlés főispáni elnöklet alatt) Az első alispán jelenté a rendeknek, miként a múlt hónap 21dikén hullott jégeső a verőczei s Vacsina járásbeli igen gazdag termésre való kilátást megsemmisité, s hogy ezen szerencsétlenségteljes nap előtt Sopje faluban nagy tűz dühöngött, melly 19 lakot hamvaszta el, s mellyeknek lakosait a legnagyobb nyomor ölébe taszitá... Ezen jelentés folytán az illető járásbeli szolgabiráknak meghagyatott, miszerint az adózóknak az elemi csapás által okozott kárait számítsák össze, hogy igy aztán a kimondott határozathoz képest, nem fogván elmulasztatni legfelsőbb helyen a segélyérti folyamodás. — Ezután egy kegyes intézvény olvastatott föl, mellyben meghagyatik a megyének, miszerint az ez ősszel tartandó katonai gyakorlatokra nézve szükséges intézkedéseket tegyen.......