Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)
1847-10-10 / 571. szám
jesztessenek föl,“ a kk. és rr. kitörő lelkesedéssel fogadták. A kormányszék távozta után a kk. és rr. a mezőrendőrség tárgyában leküldött k. leiratot vették tárgyalás alá, minek következtében a múlt országgyűlés által fölküldött mezőrendőrségi törvényjavaslat szakaszainak némi módosításával, a m.rendőrségi ügyek eldöntésére rögtöni eljárást állítottak meg. Némelly honfiusitandók és ez. nemességre ajánlandók ügyében készült föliratok és törv.javaslatok fölolvasása után napirendre a legújabban érkezett k. k. leirat van kitűzve az urbér tárgyában. Kegyelmes kir. leirat az urbér tárgyában. Ferdinand sat. Midőn az urbér tárgyában javaslott s folyó évi aug. 2-ról kelt alázatos fölirástoknál fogva szokott utón és móddal élőnkbe terjesztett törvényczikkeket azon alakban, mellyben ide mellékelvék, általunk kegyelmetesen módosítva ezennel hozzátok seküldjük, egyszersmind arra híván föl titeket, hogy az úrbéri szék ülnökeinek díját illetőleg, miről a XII. t.czikk. 15 cikkban van említés, tekintettel lévén a törvényhatóságok terjedelmes ehezképest a teendők mennyiségének különbségére, újból tanácskozzatok s tanácskozástok eredményét külön fölirás utján terjesszétek élőnkbe: azon buzgalmatoktól , mellyre hogy az úrbéri visszonyok törvényes rendezésének minél előbbi behozatala iránt lelkesülve vagytok, ezen fölirástok tartalmából értjük, bizton várjuk, miszerint ti is minden igyekezettel oda fogtok közremunkálni, hogy ezen törvényczikkek mentül előbb kb. legfelsőbb szentesítésünkkel megerősittessenek s a még jelen országgyűlés folyamán a törvények sorába igtattathassanak, s hogy továbbá maga az urbérnek törvényekkel öszhangzó s mind azon tekintetekhez, mellyeket ezen fontos tárgy természete kíván, alkalmazandó behozatala általunk kegyelmesen eszközöltethessék. Ami pedig a jelenlegi adó ezen szempontbóli nem növekedésének ugyanazon föliratban érintett kérdését illeti, ti magatok tudni fogjátok , hogy az azon elvekkel, mellyeken az egész adóügynek alapulni kell, legszorosabb kapcsolatban áll, minél fogva semmi e tárgyban teendő intézkedéssel azon elveket, mellyek az új adórendszer kidolgozásához tartoznak, előlegezni nem lehet. Végre hajlandók lévén újabb adattal tanusitni, hogy mi hünk, és rendeink iránti atyai kegyelmünknél fogva, alázatos kérelmeikre, a mennyiben a közjó megengedi, örömest tekintettel kívánunk lenni, folyó évi július 25-ről kelt k. leiratunk folytán kegyelmesen megengedjük, hogy már a jelen országgyűlésről minden törvényczikkek legfelsőbb kir. szentesítésünk végett magyar nyelven terjesztessenek föl. Egyébiránt sat. sat. (E. H.) A József-emlék egyesülettől. Tekintetes szerkesztőség ! Mióta a József-emlék egyesület ügyét az aláírási ivek szétküldésével a közgyűlésileg megbizott választmány megindító, ezen egyesület érdekében olly eredmény fejlődött ki, hogy annak részleteiről a t. szerkesztőséget értesíteni kötelességünknek ismertük , részint hogy igazoljuk eddigi eljárásunkat, részint hogy megnyugtassuk a t. szerkesztőséget becses részvétéért, mellyet a t. szerkesztőség részéről boldog emlékű lóherczeg nagy nádorunk iránti kegyeletes tiszteleténél fogva eddigelő sem mertünk volna ugyan kétségbe vonni, de a zsenge törekvések sikere által reményleni most még nagyobb mértékben bátorkodunk. Mindenek előtt tehát van szerencsénk tisztelettel jelenteni , hogy egyesületünk szabályai ő cs. s apostoli kir. felsége által sz. kir. Pest város hatóságához legközelebb érkezett helytartósági k. k. intézvény szerint legkegyelmesebben és csupán azon hozzátétellel, miszerint a czélba vett érczemlék terve előlegesen szinte fölterjesztessék, jóváhagyattak. Megszűnt ez által azon akadály, melly eddig elő utunkban állott, hogy a kötelezett ajánlatokat teljes megnyugvással beszedhettük volna; megszűntem ellenvetés, mellyel némelly hazafiak csak azért vonakodtak részt venni a Pesten emelendő érczemlék költségeiben , mert az országos és félszázados érdemű nagy nádornak országgyülésileg elhatározandó emlékére óhajtanak adakozni; mivel azon cselre is, ha az ország a föntisztelt magas érdemeket nem puszta beczikkelyezéssel, hanem a nemzet méltóságához illő , s az utókornak is hasznosan gyümölcsözendő emlékkel fogja örökíteni; minthogy ez után a hozandó törvény birtok - vagy kereset - aránylag minden honpolgárt egyiránt kötelezend az adózásra , az egyéni kegyeletet mindenkinek csak úgy lehet külön tanúsítani, ha az egyesület által fölállitni czélzott érerszobor költségeire tehetséges tisztelete arányában magán adakozás útján s önként ajánlkozandik áldozatával. Időközben, mig alapszabályaink ügye fensőbb s legfensőbb kormányszékeknél tárgyaltatott, választmányunk levelezésbe bocsátkozott a világhírű Schwanthaler szobrásszal, kinek válaszából örömmel értesült az egyesület, hogy a czélul kitűzött érerszobor kettős életnagysága lovas alakban 50,000 pengő, gyalog pedig 30,000 pengő forintnál többe alig kerülend, s az legfölebb 4 év alatt rendeltetése helyén (a József piaczon) állhatand. Miután pedig az e tárgyú választmányi levelezés előterjesztésekor a visszaérkezett 49 aláírási ivén máris 14,000 pengő forinton túl volt kötelezve, és ebből néhány hét alatt önként mintegy 4000 pengő forint befizetve , (melly befizetett ősziét mai napig már 8000 ponton is túl növekedett) mit sem kétkedvén az egyesület, hogy a még kin levő aláírási íveken a többi 36,000, s illetőleg a gyalog szobor összes költségeinek kiegészítésére kellő 16.000 pengő forint is már részben meg vagyon ajánlva, részben az emlékműnek elkészültéig megajánltatandik. Ennélfogva múlt hónap 23k án számos tag jelenlétében tartott közgyűlésen az emlékmű elkészítésével fölnevezett Schwanthaler müncheni szobrászt határozó osztatlan közakarattal megbizatni; annyival inkább, mert más egyesületek drága tapasztalásain okulva, meg vala arról is győződve, hogy valamint a művészek versenye már a költséges mintázgatás tekintetéből sem czélra vezető, úgy a megválasztott művész egyénisége nem csekély mértékben fogja emelni a mű iránti közrészvétet; és mert Schwanthalernek minden eddigi nagyobbszerű műve olly remek, hogy miután boldogult fóherczeg nagy nádorunk ércz-emlékének készítését az egyesület alapszabályaiban is európai hírű s első rangú művészre határozó bizandani, e részben nagyobb biztosítékot más egyéniségben alig lehetne találni. De jóllehet az egyesület Schwanthalert határozó az emlékmű elkészítésével megbizatni, ez mindaddig sem rajzokat, sem mintát nem terjeszthet elő, míg határozottan nem fog tudatni: váljon lovas reszen-e az érczemlék, vagy gyalog, mi szinte attól függ, váljon mennyi van a még be nem küldött aláírási íveken eddig elő kötelezve. Egyébiránt a legfensőbb helyütt kegyelmesen jóváhagyott alapszabályok másolatával kedveskedőleg, addig is, míg az emelendő érczemlék tervrajzával s a t. ez. gyűjtők és aláíróknak egy példányban a nemzeti múzeumba,másikban az érczemlék alapkövében teendő névkönyvével annak ideiben szinte lehetene szerencsénk szolgálni, biztosítván egyszersmind a t. szerkesztőséget, hogy a választmány minden beveendett legkisebb ősziésről hírlapok útján az ajánlók megnevezésével s ajánlataik pontos kitételével mindenki megnyugtatásául számoland, bátorságunkért s alkalmatlankodásunkért az ügy szentsége , s kegyeletes hálaérzetünk tekintetéből bocsánatot kérünk s becses kedvezésébe ajánlottak teljes tisztelettel maradunk. A tekintetes szerkesztőségnek Pesten September 25-én 1847. alázatos szolgái: Rottenbiller Leopold Egyesületi elnök. Kacskovics Lajos lloknok. Pest város tanácsához. 29926. Nemes városi tanács ! E város kebelében alakult: „Józsefemlék egyesület“ alapszabályait egész terjedelmükben a cs. kir. felsége f. e. szentivánhó 11 kén kelt legfelsőbb határozatával k. helybenhagyván , ezen városi tanácsnak f. e. böjtínásho 7kén 1192 sz. a. kelt fölirásával bemutatott irományok azzal küldetnek vissza, hogy a fölállítandó emlék tervrajzát előleges jóváhagyás végett annak idején terjessze föl. Kelt Budán a magyar királyi helytartótanács 1847 évi sz. jakabhó 1okán tartott üléséből. — E városi tanácsnak jóakarói: gróf Keglevich Gábor s. k., Nyéky Mihály s. k., Jakab István s. k. A József - emlék egyesület alapszabályai: Főherczeg József Antal János, Magyarország boldog emlékű nádora , cs. kir. fönségének számtalan jótéteményei által, szab. kir. Pest város lakosi mélyen lekötelezve érzik magukat nem csu-pán arra , hogy az üdvözültnek édes hazánk iránti halhatlan érdemeiért hálás köszönetüket nyilvánítsák, hanem arra is, hogy bebizonyítsák legmélyebb tisztelettel párosult fiúi igaz szeretetöket s ragaszkodásukat azon atyai kegyességért, szeretetteljes gondoskodásért , hatalmas pártfogásért, nyájas leereszkedésért, és bölcs vezérletért, mellyek által fél század folytán Pest városát szende cskájából mostani tekintélyére fejleszteni s nagyszerű jövendőjére érlelni méltóztatott, s hogy ime fönséges pártfogójuk, jótevőjük s valódi atyjuk iránt saját s utódaik szivéből amúgy is kiolthatatlan hála s tiszteletérzelmeiket olly emlékjel által tanúsítsák, melly az időnek mindent pusztító hatalmával daczolva, az utókor hasonló tiszteletének legméltóbb tárgyául e város kebelében a fönséges üdvözült kedves vonásait is örökítse. Ennélfogva tehát e város lakosai czélul tűzték ki magoknak, egyesülten érczemléket emelni, melly ne csak ö fönsége magas nevének , és eléggé meg nem hálálható érdemeinek megfelelő, hanem e város méltóságához is illő legyen, s a legjelesb művészi kezek által készülten valamelly alkalmas közhelyre állitassék. 1. §. A kitűzött czél létesítéséül megkivántató pénzerő korlátlan aláírás útján gyűjtendő, mire nézve bárkitől és a legcsekélyebb adományok is köszönettel fogadtatnak s méltányoltatnak. 2. §. A szobor minőségének elhatározása, költségvetés megállapítása s művész megválasztása a közgyűlésnek tartatnak fon. A mindenkor nyilvánosan tartandó közgyűlés, mellyen azonban csak azon tagok bírnak szavazati és választási képességgel, kik legalább is egyszerre lefizetendő 100 forintnyi adománnyal járultak ez ügyhöz, a kitűzött czél valódisításának fő pontjaira nézve határoz, s a kivitelt egy választmányra bízza , melly egy elnök, egy alelnök , egy titoknok , egy pénztárnok s 36 választmányi tagból áll. 3. §. Miszerint a választmány érvényes határozatot hozhasson, az elnökön, titoknokon, és szükség esetében pénztárnokon kívül legalább hét választmányi tag jelenléte, úgy szinte átalános szótöbbség kívántatik. 4. §. A választmány tárgyalásai fölött jegyzőkönyveket vezetend s a közgyűléseknek tudósításokat adand, egyszersmind ennek irányában tett intézkedéseiért épen úgy mint a begyűlendő adományok czélszerű kezeléséért s hova fordításáért felelős. 5. §. A közgyűlés határozatai az egyesületi pénzek álladalma, a befizetett ajánlatok, az illető aláírók megnevezésével időről időre hírlapok útján köztudomásra fognak juttatni. 6. §. Míg a fölterjesztendő szabályok fensőbb helyeken jóvá nem hagyatandnak, az alulírt ajánlatok beszedése nem fog megkezdetni. Említettük legközelebbről, hogy a „Pesti Divatlap“ szerkesztősége új évtől fogva változni fog, és pedig említettük azért, mivel azt hitelesen magától Erdélyi János úrtól is hallottuk, ki a kérdéses laphoz tulajdoni jogot tart, mivel azonban fölvilágosításul. Vahot Imre úrtól egészen ellenkező tartalmú levelet vettünk, s mivel az ügy bíróság alatt lévén, eldöntve még nincs, s mi kárát senkinek sem kívánjuk, kötelességünknek ismertük e fölvilágosító levelet is, amint következik, egész terjedelmében közölni: „Tekintetes szerkesztő úr! Miután a „Nemzeti Újságban“ mint bizonyos tény van hirdetve az, hogy Erdélyi János a „Pesti Divatlap“ szerkesztését jövő új évre tőlem átveszi, és csak „ideiglenesen átadott tulajdonát“ ismét maga kezelendi; s miután a dolog ellenkezőleg áll, mert én szerződés utján a „Pesti Divatlap“-ot tőle örökösen megvettem, s ennek következtében legújabban folyamodást is adtam felsőbb helyre a végből, hogy a privát után már általam megszerzett szabadalom reám ruháztassék, mi csak jövő hónapban fog még eldülni. — ennek okáért tisztelettel kérem a tekintetes urat, szíveskedjék lapjában az álhir közlését ekképen megigazítani s legközelebbi számában közzétenni azt, miszerint a „Pesti Divatlap“, melly az én tulajdonom, nem mehet többé Erdélyi kezébe , annál kevésbbé fieckenastéba. Erdélyi „Honi lap“-ért folyamodott, melly tudományos és szépirodalmi tartalmú leend. Megnyeri-e vagy nem; s a „Pesti Divatlap“ reám fog-e ruháztatni vagy nem? — az még egészen bizonytalan. Ezek megemlítését csak azért kérem , mert a „Nemzeti Ujság“-ban közlött hit ártalmára van lapomnak, amennyiben az, új évre sokkal valószínűbben folytattatni fog , mint nem. A jogosság és méltányosság hihetőleg meghiusítandja elleneim önző hírvágyukat. Pesten October 7-én 1847 — tisztelő ügy társa Vahot Imre.1 642