Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)
1847-08-08 / 535. szám
szolgáltatni kötelesek, sőt kijelentetik a levélben, hogy illy csúsztatókat az út mind a két végénél kaphatni, azonban még is, ha csakugyan kapható nem lenne, s az utas sem bírna ezzel, a büntetést ráróják___ Miért is megkérjük a helytartótanácsot, hogy Tolna megyét e határozatának bővebb megfontolására szólítná föl... Zemplény jelenti, hogy aug. 3-kán tisztújítást tartana, minél fogva ezen alkotmányos ünnepélyre küldöttséget is neveztünk ki. Polg. törvényszékünk September 6-án, fenyitó törvényszékünk septem. 13-kán, közgyűlésünk pedig October 4-én veendi kezdetét. Nem rendes levelező. Egerből. Városi tisztújításunk folyó évi julius 31-én tartatott meg. Azt előzőleg két pártra szakadtak a szavazók, s mind a két párt eleinte számra egyenlő erős volt. A korteskedés nagyban űzetett, épen úgy, mint a megyéknél, s egyedül ennek tulajdonítható, hogy azon párt,melly a volt biró R. K.t akard ismét bírói hivatalában megtartani, számra megcsökkent, s a diadalt a másik pártnak hagyd, mellynek jelöltei nem túlzók, hanem higgadtan számitó férfiak. A túlzó párt, midőn kisebbségét látá, nagyon féktelenkedni kezdett, s erőnek erejével megütközni szándékozott ellenfeleivel; de ezek mit sem hallgatva az incselkedésekre, a rendet s közbékét nem engedők megháboríttatni. Verekedni leginkább azért akartak, hogy a tisztujitás elhalasztassék; s midőn a városház ebbe katonaság rendeltetett, meghiúsulva látván reményüket, szétoszlottak, azt kiabálva minduntalan, hogy szabad választásuk megsértetett. Bizony furcsa okoskodás !.. s ugyan ezért, —mint mondják— kb. biztost készülnek kérni; de én úgy hiszem, miszerint a jámborok avval is aligha nem fognak megelégedni, ha képzet sérelmük orvoslását a megye előtt bepanaszolják. Ezután a tisztújítás szabályszerűleg megtartatván, következő eredménye jön : bíró: Gáhy József; főjegyző: Alexi Mihály; első aljegyző: Korponay György; második aljegyző: Hám Antal; levéltárnok: Czakó Pál; tanácsnokok: Limprecht János, (egyszersmind rendőri kapitány is), Rada József, Pók István, Joseffi György, Török Sándor, Ribósy Gábor, Rusin Ferencz, Gáhy Antal, Zsuffa Pál, Stretics Andor, Fehér József, Bulik István; népszószóló: Bayer Alajos; pénztárnok: Korponay Miklós; gyámnokok: Sebestény Alajos, Nánásy Ferdinánd; és 24 kistanácsnok: G. Ungbel. (Útbaigazítás.) Néma türelemmel olvastam mindeddig azon hírlapi czikkeket, mik az annyira elhirhedt ungmegyei felvidéki ügyet érdeklették; néma türelemmel, mert hittem, hogy a sok ferde tudósítások súrlódásai közepett is, kiörlendi magát a tiszta igazság, s az ostorul fölhívott közvélemény szigorú itélőszéke, valamint elkerülhetlenül sujtandja a bűnöst, úgy föl is mentendi majd a büntelent. — Azonban e hit megcsal, mert a hírlapi tudósítóknak majdnem összes serege, vagy nem ismerve az ügy állását, vagy pártérdek, vagy végre személyes gyűlölségből indulván ki, olly méltatlanul dobált öngyurta sarával különböztetés nélkül mindenfelé, hogy jelenleg tisztán polgári kötelességemnek tartom , ha mint legközelebbi tisztújításunk előtti főjegyző, ki az említett felvidéki ügyet vizsgált választmány jegyzőkönyvét egyik közgyűlésünkön kezeltem , azon jegyzőkönyv, különösen N. G. egyik közszeretetben álló hivatalnokunkat érdeklő pontjának, és a későbbi helyi, tanácsi intézménynek a szerkesztőséggel közlése mellett a tisztelt olvasó közönséget azon nagy részben balul ismert ügynek valódi állásával megismertetendem. Hogy pedig ezt az érdemes szerkesztőség, miután az adatok hiányában valódi szélmalomharczot küzdőknek névtelen közleményeiket fölvette, becses lapjaiban tennem megengedendi, nemcsak méltányossága — de lovagiasságától is bizton várom. A közlött hiteles adatok mellett fölhíva érzem magamat a választmányi vélemény tisztább földerítésére , s a fentebb nevezett hivatalnok némelly künnyenhivők elölt netalán gyanúsított becsületének igazolására megjegyezni, hogy N. G. a vádló által, azon balul fölfogott tény miatt sodortatott visszaélés gyanúja alá , hogy a megyeház szükségeire vett 70 ezer zsindelyt költségkímélés tekintetéből megye szemben fuvaroztatott, mi hogy az említett czélra történt, én mint a számvevőszékbe befolyt hivatalnok hitelesen állítom, s a választmányi véleménybe fölhívott számvevőszéki kivonat— hova azon zsindely iránti számadás beadatott, tökéletesen igazol. — Továbbá, az ungvári és felvidéki járásokbani adózókra nézve e megyének többrendü határozatai léteznek, mellyek szerint mint a természettől dologtalan és tunya népfaj, élelemszerzési mód tekintetéből pénzért teendő favágás- és fuvarozásokra kényszerittetni rendeltetik ; s ennek nyomán említett H. G. a dologtalan népnek pénzkereseti módot szándékolván nyújtani, az uradalomtól pénzért szerzett fenyőfának, pénzérti fuvarozására nemcsak fölszólíthatta , de szoríthatta is, hogy pedig ezen magánfuvarozás pénzért f elöleges alku mellett létetett, kitetszik a b) alatti választmányi vélemény 2dik pontjának ezen szavaiból: „maguk a tanúk elismerték, hogy pénzért teendő fuvarozásra szólittattak föl“, hogy pedig a fizetés nemcsak ígértetett, de tettlegesen is létesiltetett, kitetszik azonban a fidesz mutató tényből, miszerint a föladás előtt három évvel a kérdéses fuvarbérek kifizetések végett Kovács János felvidéki nemesség hadnagyának kezeibe — hiteles okirat bizonyítása szerint — száz ezüst irtót tett le, miután ez azon véleményedik pontjában elismertetik, s H. G. magáneljárásában csupán annak elmulasztása nem helyeseltetik, hogy a fuvarfizetésekre előlegezett pénz vizsgálat előtti egészleges kiosztására föl nem ügyelt, mi későbben, midőn a méltatlanul vádolt H. G.-nak tudtára esett — a választmányi vélemény elismerése szerint is — teljesen eszközöltetett. Mihez képest a nevezett egyénre nézve a helytartó-tanácsi intézményben megrendelt foganatbavétel szüksége sem föl nem forgott, sem fön nem forog. — Ezzel tartoztam az érintettem egyén, — különösen mint közhivatalnok — jó hírének s a hírlapi közönség és közvélemény iránti tiszteletemnek, — kijelentvén most mindenkorra, hogy valamint ezek közzétételére a Pesti Hírlap 907, 909. és 912dik számaiban fölburjánzott rágalmaknak olly nagy részbeni alaptalansága által indíttatva, e nyilvános lapban tett közleményem, úgy a jelen tárgyban legutóló is leend. Héthy Antal: Magyar a c a d e ni ia. 1. Augustus 5-én tartott közgyűlésben Bacsányi János fölött tartott emlékbeszédet a titoknak, ki mintegy két éve, Linczben, késő öregséget érve, életének 87dik esztendejében halálozott el. Az aggastyán egyik főbajnoka volt a magyar irodalomnak a múlt század két utósó tizedében; a jeles szerkezetű emlékbeszéd kitünteté az elhunytnak ebbeli érdemeit, mint az életpályám tévedéseit, s a kormány irántai kegyelmét; az előadás hű, az eseményekkel összehangzó volt, kiemelve az elhalt legfontosabb időszakát is, mellyben a magyar nemzet nagyszerű hivségi jellemét a franczia háborúk folytában kivált ISDD ben Bacsányi fölfogni s megérteni nem tudta, melly tapintatlanság sorsára nézve eldöntő befolyású volt irodalmi tekintetben is, melly szerint Bacsányi későbbi dolgozatai s fölszólamlásai is csekély viszhangot nyertek hazánkban, mellyben a magyar irodalom különben is Bacsányi kontakjában magasb fordulatot von magának. 2. A legközelebb tartott osztálygyülések jegyzőkönyvei fölolvastattak, s meghitelesittettek. 3. Olvastatott Rumi Ágost Gyula levele,mellyben meghalt atyjának Rumi Györgynek kéziratai közt találtatott magyar szógyűjtemények 69 csomózatát az academiának ajándékozza; mi is hálaköszönettel fogadtatott. 4. Báró Bercsényi János a nagysága óhajtása következtében az academiának ajándékozott Communismus s hitbizományi czimü könyv-példányok fölött hozott korábbi határozat oda módosíttatott, hogy azokból egy egy példány szokott után minden megyének használás végeit megküldessék. 5. A titoknak jelenté, mikép az academiai szünidő elnöki rendelmény következtében septemberben kezdődik el, s tartani fog november 7dik napjáig. 6. A nagyméltóságú helytartótanács által megrendelt, s a nyelvtudományos osztály által elkészített nyelvtan harmadik folyama — miután lelisztáztalik — az academia által felsőbb helyen legközelebb be fog nyuttatni. 7. A sopronyi gyűlésre 15 tag írván föl magát, kik ott megjelenni szándékoznak, számukra a szokott academiai megbízó levél ki fog adatni. 8. Fölolvassa a titoknak Arenstein József tanodai tanár koszoruzoit, s az író saját költségén kinyomatolt pályamunkához iktatandó vezérszót, melly is helybenhagyatott. Magáról a munkáról, melly a képzetes mennyiség tulajdonságait tárgyalja, a maga idejében volt már említés téve. 9. Bemutattattak a múlt hónap alatt összegyűlt könyvajándékok, s gróf Kemény József kézirati ajándéka, mellyben 1604-ban kelt eredeti végrendelete valamelly erdélyi magyar asszonyságnak, s azon nevezetessége is van, hogy mind a rendelkező, mind a magukat aláirtanak, egyet sem véve ki, mind a nőnemből valók. Vegyes újdonságok: *%(Pest város) légszesszek világítására vonatkozólag múlt napokban érkezett le felsőbb helyről a k. engedély, s az közzététetvén , a légszeszvilágítási társaság ügynökének, Zimmermann József úrnak a kötelezvénnyel együtt hivatalosan azon kötelezettség mellett adatott át, hogy 1849-dik évi június 14dikéig a kijelölt első városnegyed a légszesszek világításra egészen elkészítve legyen. (A pesti piacon a gabonaár még mindig csak lassan száll alább, ámbár a múlt heti vásárra több mint 100 szekér gabona hozatott, s ennek oka az, hogy az együjtelék egészen fölemésztetvén, az újonan hozottat mohón elkapkodják. — A gubacs jól kél, 7*1/—7:0 ftjával vásároltatik. Az uj repcze ára nem emelkedik, ellenben a repezeolaj 19 ftról 19 ft 30 krra hágott; nyers bőrök nagyon kerestetnek, s jó áruk van; a zsir ára azonban lassan kint alább száll, főleg mióta füszerárusok is kezdék azt árulni. (Nemzeti színházunknál), két táncz-személyzeti egyéniség egyesülve egy uj magyar tánczot szerkesztettek össze, melly legközelebbről színpadunkon is elő fog adatni. Zenéjét Ellenbogen úr írja. Ezen új magyar táncznak csak négy változata van, s egészen sajátszerű, könnyen sejthető s nemzeti typusu fordulatai bizton reményketni engedik, hogy közkedvességet vívand ki magának. Szerzőik jövő farsangra betanítani szándékozzák az Budapesten, s igy átvinni a közéletbe is. (Azon számos szerencsétlenségek következtében), mellyek a lőgyapot föltalálása óta annak használata által fölmerültek, s mintegy elkerülhetlenekké váltak, atyailag gondoskodó kormányunk a lőgyapot készítését egészen megtiltotta. (Szemes György prépost) és esztergomi kanonok, Bozók helység jobbágyainak sorsát szivén viselve, még ápril elején meghagyá tiszteinek, hogy a szükölködök a vetésre megkivántató maggal s szükséges élelemmel elláttassanak; a járványos betegségek s gyakori halálozás megszüntetésére pedig az uradalmi orvosnak kötelességül téve a községeket gyakrabban meglátogatni, s a valódi szegényeknek az uradalmi pénztárból kifizetendő gyógyszereket, úgy szinte naponkint 12 font marhahúst kiszolgáltatni rendelé; s midőn e kegyes rendeleteknek az uradalmi szőkébb jövedelmek miatt elég nem létethetett, Bozókra érkezvén önlga, a szegényeket azonnal ismét összeiratta, ezek száma majd 3000re ment, s minden illy személynek naponkint 12 vkrt s 2 lat sót aratásig kiszolgáltatni, az úri munkásokat pedig kenyérrel s más élelemmel elláttatni parancsolá. (Vágvölgye környékén) az aratás már vége felé jár, de a gyakori esőzés által fölötte háborgattatik. Az áldás sokkal jobb a középszerűnél, a vetések ugyan szalmára nézve ritkások, de a kalászok tömöttek, s a szem nagy, s igy minden esetre jól fog fizetni. De csökkent is a gabona ára, 15 vízról egy hét alatt 5 — 6 vízra szállott le. (Szinte Vágvölgy környékéről írják, hogy ott az uj burgonya már rothad, egész fészkek találtatnak megromolva, s büdösségök kiállhatlan. — Sárosmegyéböl, hol a köznépnek egyedüli eledele csak a burgonya szokott lenni, szinte ezt írják: mi éhező népünkre ismét borzasztóan szomorú kilátás !... (Ugyancsak a Vág völgyből írják, hogy ott julius 26-án olly nagy felhőszakadás volt, miilyenre vén emberek sem emlékeznek, de tett is tetemes károkat, a hegyekről lerohanó víz 2—3 mázsányi köveket sodort le magával, a földeket sok helyütt elsöprötte, a keresztekben levő gabonát részint elvitte, részint pedig szétdúlta, sőt épületeket s csűröket is megrongált, s a lapályos helyeket egészen elözönlötte. (Kőszeg környékén) az aratás középszerű ; sok helyen a száraz lágyak igen sok károkat tettek, s azért inkább köböl, mint kereszt számra lesz némileg fizető a gabona. A tavaszi átalás 498