Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-03-19 / 662. szám
bizodalom megerősítését kérik, mellyel az országgyűlési pályára elküldenek. Pozsony 1848 martiushó 14-én. Az országos ellenzéki bizottmány elnökének. Tisztelt polgártársam! Elragadó polgári örömmel sietek az országos ellenzéki választmány nevében értesíteni tisztelt elvtársainkat, miszerint a követi tudósításokból ismert alkotmányi föliratnak a felsőház általi aggasztó és izgató halogatása a legdicsőbb és megnyugtatóbb véget és kifejtést nyert. Miután ugyanis a bécsi jogszerű és erőteljes fölkelésnek sikerült a társországok által már régtől ingatott absolut kormányt megbuktatni, a makacs és retrograd elvű miniszert elűzni, s magát a felfedező világszabadság történetébe fényesen beigtatni: ezen események testvéries közrehatása azt eredményező, miszerint az érintett alkotmányi fölirat felsőházunk által mai napon osztatlan közakarattal elfogadtaték, annak királyi megszentesítése a nádor által ünnepélyesen igértetett, s az e végre kinevezett országos küldöttség azon bizonyos reményben induland azzal holnap a felséghez, hogy rövid órák múlva, önálló felelős nemzeti ministériummal térend vissza a törvényhozás tetemeibe. Most tehát, midőn hosszú küzdelmeink gazdag gyümölcsével, minden vagyon és véráldozat nélkül olly kedvezőleg megajándékozott a gondviselés , midőn elveink győzelme tizennégy millió testvért adott segédekül, nincsen egyéb hátra, mint további szent ösztönt és lelkesedést merítve ezen jutalomból , szilárdan és csüggedetlenül hatni és befolyni a tervezett törvények okszerű és szabadlelkű megalkotására, addig pedig a rend és nyugalom szellemét a viruló szabadság számára föntartani. Ez az, tisztelt polgártársaim, mire önöket a választmány nevében tisztelettel fölkérem, azon lelkesítő meggyőződés kíséretében , miszerint a haza félig fölépített boldogságát, a következetes elvhűség és értelmi erő be fogja végezni. Őszinte szívvel, rokonérzelmű kézszoritással maradtam tisztelt polgártársamnak. Pozsony, febr. 11 én 1848. Őszinte elvbarátja gr. Batthyányi Lajos, válaszmányi elnök. Pozsonyi újdonságok. Pozsony, mart. tökén. Pillanatunk drágák... azért mellőzve az előadás szóczafrangait ezúttal, sietünk a repülő híreknek egyedül himporát közleni. — Ma reggel 10 óra után indult el az országos küldöttség Bécsbe a felirással. Midőn a gőzös elindult, a partokat hosszában ellepő néptömeg kalapok és kendőket lobogtatva, búcsúzék el a küldöttségtől több ezer ajaknak „éljen“ kiáltásai között. Ezen óriási lelkesedésre viszhangul néhány ágyulövés dördült el,miután a hullámszántó gőzös tova úszott terhével.... Szerencsekivánatok és annyi epedő kebel reményfohászai repültek utána. — Ma délután 4 órakor a fiatalság kivonatára egy külön gőzös indult szinte Bécsbe. Ezen az ifjúság egy része, — kardosan és diszöltönyben — rándult föl, a végből, hogy a fölirás sükeréről mihamarébb értesüljön; továbbá, hogy a bécsi ifjúságot, — melly a legújabb mozgalmakban tényleges részt ven a kivívott czél elérésére nézve — rokonszenvéről személyesen biztosítsa, egyszersmind jövendő frigyét megkösse a testvéri barátságnak, mellyet a két nemzet ifjúságának nemcsak közös vágyai és gondolkozása föltételeznek, hanem a mellyel a némethoni ifjúság legújabban kitüntetett polgári erényei megérdemlenek is! — A magyar ifjúság, Bécsben leendő megjelenésére nézve a képen intézkedett, miszerint a menet elején a nemzeti magyar lobogó fog vitetni, a vérpezsdítő czigányzene kíséretében. Nem kell hozzá commentár... talpra esett egy gondolat. — Azon közös hir szállong, hogy István nádornak, midőn tegnap Bécsbe érkezik, kocsija elől lovai kifogaltak, az emberek által lévén a királyi várudvarba huzatva. E hit a közönség által közös öröm- mel fogadtatik, mivel mindnyájan meg vagyunk győződve, miszerint ezen nyilvános hódolat Istvánt nem mint főherczeget, de mint a szabadság bajnokát... mint magyar nádort illette. — Hírlik, miszerint az eddigi főispánok mindnyájan in corpore leköszönni akarnak. — Az eddigi helyettes lovászmester (Zichy) hivataláról leköszönvén, helyette gr. Ráday Gedeon lelkes polgártársunk alkalmaztatott, a nevezett méltóságra. — Holnap várjuk a győri polgári őrsereg csapatait városunkba, hogy osztozzanak velünk együtt azon örömben, mellyre a sanctio megérkeztével legközelebb viradandunk. — Az egész közönség feszülten várakozik__ mi nyugodtak vagyunk, mert biztosan hisszük, hogy nehány legördült óra után szentesítve leend az eszme, mellynek születése az egész ország tapsát megérdemli. — M-j-r K. Tekintetes nemes Pest megye 1848-dik évi Martius fokán Pesten tartott kisgyillési jegyzőkönyvének kivonata. Az országgyűlés képviseleti táblája a békés átalakulásnak eszközlése tekintetéből közelebb egy fölirási javaslatot ten. E fölirásban a hon lakosi közérdeke és közjava szilárdításául s előmozdításául kívántatik . Hogy a közös teherviselés alapján a nép közterhei megosztassanak és az ország uj szükséges pótlásáról is hasonló alapon gondoskodás tétessék. Hogy az úrbéri viszonyokból kibontakozás kármentesítéssel eszközöltetvén, a nép és nemesség közti érdekek kiegyenlítessenek. Hogy a katonai élelmezés és szállásolás terhei megkönnyítessenek. Hogy a’ királyi városok és szabad kerületek közigazgatási és politikai rendezése mellett a nép is politikai jogokban illőn részesítessék, s ez által a törvény előtti egyenlőség valósítassék. Hogy a földmivelés, műipar, kereskedés fölvirágzására siikeres lépések tétessenek. Hogy az alkotmányos élet is valódi képviseleti irányban fejlesztessék — a szellemi érdekek a szabadság alapján ápoltassanak — a honvédelmi rendszer, a nemzeti jellem, s a honlakosok különböző osztályai, érdekegységének alapján gyökeresen átalakitassék, ez pedig a királyi széket ép úgy, mint a haza bátorlétét szilárdítsa. Hogy a magyar közállomány jövedelmei és szükségei számba vétetvén, felelős kezelés alá tétessenek. Hogy a nemzet szellemi és anyagi javára hozandó törvények végrehajtásával minden más befolyástól független olly nemzeti kormány bizassék meg, melly a többség alkotmányos elvének legyen felelős kifolyása. A képviseleti tábla említett fölirásában kijelentvén, mikép e kivonatokat a király ő felségével egyetértve szerencsésen megoldani elhatározott komoly szándéka, a fölirást a felső tábla tanácskozása alá bocsátotta. A felső tábla pedig közakarattal és egyetértéssel elfogadván, egy országos választmány lön megbízva a király ő fölségét megkérni a nemzet által nyilvánított akaratnak törvényesitésére. A fejedelemnek alkotmány iránti kegyelete — melly a nép közakaratából eredő kivánatoknak tagadást soha sem tesz ellenébe —biztos reményt ad, miszerint az elsorolt kérdések törvényesítésével a békés átalakulás azonnal létesítve leend. Ez alapos reményből eredeti nemzeti öröm f. mart. hó 15-kén sz kk. Pest városban, az alkotmányos élet főfeltétele, a szabad vitatkozás és kérelmezés által hangosan nyilatkozott, s az országgyűlés képviseleti táblája által indítványozott kivonatoknak támogatásául a békés átalakulásnak föltételeit pontokba foglalva a városi tanács elébe adta. Szabad kir. Pest Város tanácsa az idők körülményei komolyságát megértve, a kérelmet nyilvánosan tárgyalta, s az elébe terjesztett pontokat egy szívvel, egy akarattal elfogadta, s mint közgyűléséből az országgyűléshez kérelemkint fölterjesztendőket, aláírta s egy választmányt nevezett, melly azt az ország rendeinek haladéktalanul előterjesztendő s azoknak törvényesitésére, valamint az országgyűlésnek Pestre tételére a király ő felségét is megkérendő Az alkotmányos élet illyetén nyilatkozata zaj nélkül nem történhetik. Ez esetben még is Pest város közönségének egyetértése kivívta azt, hogy a békés átalakulás fő föltételei nemcsak polgári vérontás, hanem a személy és vagyonbátorság legkisebb veszélyeztetése nélkül csendes és törvényes utón nyerettek meg. Ennek bizonyságául van egyebek közt, hogy a femért, helytartótanács szinte átlátva a kor körülményeit, s megértve a nemzet közkívánatát, utóbbi rendeletével a sajtószabadságot megadni, s ezt a mai napon országszerte bocsátandó körleveleiben kihirdettetni rendelte. Pest megyének kisgyűlésileg egybegyült rendei a nemzetnek az ország fővárosában törvényes korlátok közt tett eme nyilatkozatát teljesen méltányolják, s örömmel üdvözlik nemcsak azért, mert a nyilatkozat a nemzetnek 1790dik év óta törvényhozás útján is annyiszor sürgetett elveit tartalmazza, hanem azért is, mivel a nép fölfogva az idő komoly fejleményeit, egyetértésével nyilatkozatának olly utat talált, mellyen sem a közcsend, sem a törvényes tekintélyek legkevésbé sem sértettek. Pest város illy körülmények közt jelenleg is rendszeres (normális) és törvényes állapotban van. Pest város kebelében rendzavarás nem történvén, intézkedésnek — kivált idegen elem befolyásával rendelkezésnek — szüksége jelenleg sem forog fen, s maga az összes polgárság s annak őrhada őrködik és kezeskedik is a nyugalomért. E megye rendei hasonló rendszeres állapotot, hasonló nyugalmas helyzetet óhajtanak és reményinek a megye kebelében is. S hogy e felől még csak aggodalom se létezzék, elhatározták. Hogy e végzés elegendő példányban kinyomatván, a fő- és alszolgabiró, nemkülönben esküdt urak — a közeledő közgyűlési időszaknak sem kivételével — folytonosan kerületeikben legyenek, s a népet mennyiben közte békétlenkedés jelei mutatkoznak, világosítsák föl a d 0lgok nak jelenlegi fentebb előadott azon állásáról, mellyben a békés átalakulás, s a hon minden lakosi különösen az adózó osztály érdeke, és java előmozdítására szükséges intézkedések létesülése teljes reménnyel és biztossággal várható az országos rendek által már tett munkálatoktól, s a királynak alkotmány és törvényesség iránti kegyeletétől. Elrendelték továbbá, hogy illető tisztviselő urak ha tapasztalnák, miszerint a helységekben a fentebb elsorolt állással ellenkező állapotot terjesztgető, s netalán még lázító egyénk is jelennének meg, azokat hivassák elő, őket maga a nép előtt a dolgok fekvéséről világosítsák föl, s ha azok a fölvilágosítás után is rendetlenséget szándékoznának előidézni, őket a helységből illedelmesen ugyan, de hatályosan távolitsák el. Mindenesetre pedig a népet nyugtassák meg, miszerint az együttülő országgyűlés a nép java, s mind szellemi mind anyagi érdekei előmozdítására folytonosan és buzgalommal működik, s e működésnek a király ő felsége hozzájárulása által az országnak legczélszerűbb, és üdvösebb, a békés utón átalakítását eredményezendi, kiadta Balla Endre főjegyző. Pest, marti 11 sékán. Az uj korszak negyedik napja viradott föl fölöttünk. Mozgalmaink azon stádiumon állanak, hogy azokat honlangú polgárnak nem üdvözölni nem lehet. A rend és közcsend föntartása tekintetében közgyűlésileg kinevezett választmány őrködik. Tagjai következők: Rottenbiller Lipót választmányi elnök, Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Egressy Samu, Irinyi József , Staffenberger István, Molnár György, Irányi Dániel, Vasváry Pál, Petőfi Sándor, Tóth Gáspár, Gyurkovics Máté, Kacskovics Lajos, Nádosy István, Gross Ferencz, Borsody Endre, Emmerling Károly, Burgmann Károly, Gieszriegl József, Beliczay Imre, Müller József, Vecsey Sándor, Aul József, Ilkey Sándor, Jókay Mór , Emődy Dániel, Csányi László, Kendelényi Károly, Székely Gábor, Bulyovszky Gyula (ki szinte élén állott az első fölkelésnek), Oroszhegyi Józsa, Litkey Károly, Sebő Antal, Vidacs János, Degre Alajos, Szegfy Mór, Magyar Mihály, Egressy Gábor, Kelety Zsigmond, Mocsári János, Justh Manó, Szamvald Gyula, Lamm Ignácz, Bugát Pál, Csausz Márton, Balassa János, Halász Géza, Flór Ferencz, Pólya József, Székács József, Péczeli Ottó, Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Kunewalder János, Török Pál, Szántófy Antal, Margó György, Mavromaty Jozafát, Hajnik Pál, Aigner Ferencz, Länderer Lajos, Kasselik Endre. — Pesten, az 1848. évi mart. 16-án tartott közgyűléséből. Szepessy Ferencz s. k. polgármester. Martius 15 dikén ezen választmány következő fölszólitást bocsáta ki: H a z a fiak! Pestváros közönsége alulírt napon a hozott s más hirdetményben közzéteendő határozatok végrehajtására s a rend föntartására az alálirt bizottmányt közértelemmel választván , ez ugyancsak mai napon összeülvén, következőket határozott: 1) A létező polgári őrsereg jelenleg 1500 taggal fog szaporíttatni. E végett 2) minden becsületes ember magát mától kezdve a városházán a bizottmány előtt jelentheti s ennek bírálata után fegyvert s ismertető jelt ingyen fog kapni. 3) A most létező polgőrsereg is ugyanazon ismertető jelt veszi föl, melly lesz egy nemzeti szalag a balkaron s nemzeti színű rózsa a sövegen. 4) Az újonan fölveendő polgárőr a létező osztályok bármellyikébe állhat be. 5) A bizottmány, ha szükségét látandja, ezen nemzeti őrsereget még szaporítandja. 6) A bizottmány teljes bizalommal várja minden becsületes hazafitól, hogy a személy- és vagyonbátorságot nem fogja megsérteni, sem a közbékét és rendet megháborítani. 7) A bizottmány minden becsületes hazafitól megvárja, hogy ennek és az őrsereg minden egyes tagjai intéseit szívesen követni és teljesíteni fogja. Polgártársak! jelszavaink : éljen a király ! alkotmányos reform, szabadság, egyenlőség, béke és rend! Kelt Pesten 1948-ki mártiushó5kén. A bizottmány elnöke és többi tagjai: Rottenbiller Leopold s k. választmányi elnök, Klauzál Gábor s. k., Nyáry Pál s k., Egressy Samu s. k., Irinyi József s. k., Staffenberger István s k., Molnár György s. k., Vasváry Pál s. k., Petőfi Sándor s. k., Gyurkovics Máté s. k., Kacskovics Lajos s. k. Mart. 16kán egész éjel összeülve maradt a választmány. Az utczákon a polgári őrsereg őrködik a közcsend fölött, kiket a hullámzó néptömeg kitörő éljenekkel fogadott mindenütt. E tárgyban következőleg rendelkezett a választmány. Hazafiak! A választmány a rend és csend föntartására e város kebelében következő szabályokat alkotott: 1) A rendes polgári őrsereg 5 őrtanyára oszlik a) Belsőváros; őrtanya: a városház. b) Lipótváros; őrtanya: a redout-épület. 1085