Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-03-23 / 664. szám
664 szám 1848. Előzetes díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró belükkel öt ezüst kr. számittatik. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN, kiadja Özvegye. Csütörtök mart. 23. Negyvenkettedik év. BIE83IBSSS Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Egyesüljünk őszintén. — Országgyűlési közlemények. (Országos ülés a főrendeknél. Izenete a RRnak a főRRhez a papi tized megszüntetése tárgyában. A főRRnek viszonizenete ugyan e tárgyban. 43dik országos ülés a RRnél. Elegyes illés. Kerületi ülés. Határzata a BRnek az országgyűlési követek szavazatáról. Törvényhatósági tudósítások. Pestből. (évnegyedes közgyűlés.) Pesti napi mozgalmak mart. 21. és 22-én. Magyar academia. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Éresüljünk őszintén. Az alkotmányos élet malasztjai, szabályszerinti viszonyok között csak a pártok normális küzdelmeiből emelkedhetvén ki; nincs a hazában a politikai pártjáték-theóriának nagyobb, őszintébb híve, mint mi. Nem szükség azonban figyelmeztetnünk, hogy jelen helyzetünk nem normális pártpolitikai, hanem egészen sajátszerű állapot, mellyet a pártszín-theóriára tekintve — úgy látszik — még kevesen fogtak föl a maga valóságos jelentőségében. Most, a jelenleg kiküzdött elvekkel egy irányban egy véleményben nem levő pártoknak nem szabad bármi kis nyomdokaikban s elemző csíráikban is létezniük. A dolognak mostani állása ez: A hajdani oppositio úgy mint a hajdani conservativek különböző fokú reformot követeltek, különböző idomban, de mindkettő a rendes utón. Tény , hogy magának az oppositionak sem volt egyenes akarata forradalom útján boldogulni azon elvekre s állapotokra nézve, mellyet életbe léptetni óhajtott. Tény az is,hogy az oppositionak legvérmesebb radicalis átalakulási reményei sem terjedtek odáig, miszerint annak, mi most végbe megy, bár 11. század elfolyása alatt is örvendhessél Azonban mi történt?Az emberiség, a társadalmak s a hatalom sorsa s korlátai fölött őrködő gondviselés, azon állapotot teremtő nálunk egy felhőtlen égből eredő villanycsapás útján , miszerint: egy, előre nem látott, előre nem számítható békés forradalom phasisán keresztül nem a politika változzék az országban, hanem az ország független nemzeti léte s jogszerű politikai miképenléte egy percz alatt a régi reminiscentiális traditiók tökéletes összeroskadásával újra teremtessék. A jelen állapot definitiója tehát ez: minden, mi eddig létezett, minden politikai, mind alkotmányalapelvi , mind pedig feudalitás és castalitásra emlékeztető viszony e tetileg meg van szüntetve, kivéve a vagyon s személy sérthetetlenségének szentségét. Egy tökéletes „tabula rasa“ áll előttünk, mellyen a király, a dynastia, az összes nép, és a birodalommali viszony iránti hűség jeligéjén kívül semmi más írva nincs. — Gyökeresen újra kell tehát építeni, egyetlenegy reservatával: a szabadság, az egyenlőség, a nép iránti méltányló testvériség, vagyis a valódi, a kiterjedett népképviselet alapjának reservatájával. A forradalom tehát e szerint tökéletesen keresztülszökvén mind a két párt reformszándékát, csak annyi bizonyos , hogy a forradalom adása elvileg s életgyakorlatilag mindaddig tartani fog, tartania kell, míg az új épület el nem készül. így már váljon mi most a feladat, minek mindenek előtt uralkodnia, minek egy nap , egy év, egy osztály csekélyes érdekein fölülemelkednie ; mi az óhajtás, minek minden becsületes , okos és jóakaratu polgár keblében—ki nem beszült szörnyeteg — beírva lenni kell ? — Az, miszerint a viszonyok magukat consolidálják, constituálják, mikép a forradalmi állapotból mielőbb rendezett népképviseleti alkotmányos státusélet emelkedjék ki. Ez a feladat uraim! A forradalmak nem azért csináltatnak, hogy egyszerűen csak megtörténjenek, s nem azért, hogy a forradalmi állapotok örökítessenek, hanem azért, hogy azon elvek, mellyek kivivottak, rendezett statusviszonyig fölemeltetve, consistent nyerjenek, állandóvá tétessenek, egy szóval , hogy az új viszonyok magukat constituálhassák. Ti elfogadtátok azt, hogy most a magánvéleményt a kivivott elveknek, s a forradalomnak alá kell rendelni; azonban mit tesz ez mást, mint elfogadni azt, mit a tény a nélkül is az élet fokára emelt, tehát: alávetni magát s nem ellenszegülni azon dolgoknak s viszonyoknak, mellyek irányában az ellenszegülés kiszámithatlan s okvetetlenül nagyobb roszakat szülne ; alávetni magát nem meggyőződésből, hanem szükségből!... Azonban, arról van a kérdés: az alávetéssel, az ellene nem szegüléssel elég van-e téve a hazafi hivatásnak , hazafi kötelességnek ? Azt mondjuk, hogy nem. Mert: miért rendelitek alá véleményteket, miért vetitek magatokat alá e viszonyoknak? Kétségtelenül azért, mert az ellenszegülés még nagyobb ingerültséget szülne, s azt, miszerint az állapotok magukat constituálhassák, mód nélkül hátráltatná. De igy már épen ott vagyunk, mi körül, mint tengely körül, az egész kérdés forog. — Ott t. i. hogyha a becsületes hűt polgár legforróbb vágyai közé tartozik, miszerint a forradalmi viszonyok mielőbb rendezett constituált állapotokba menjenek át, akkor teljességgel nem elég csak szenvedőleg útjába nem állni annak, miszerint ez megtörténjék; nem elég pedig épen azon okoknál fogva, mellyek benneteket az alárendelés, ellene nem szegülés passiv szerepére vezettek. Az idők nem egyenlők. A mostaniakhoz hasonlót csak évezeredek adnak. Itt nem miniszerváltozás , hanem egész nemzet, egész országalkotás , egész országlási rendváltozás lett ténnyé. Itt nem a hűség személyekhez , nem a hűség egy vagy más kormányhoz, hanem a hűség a hazához van kérdésben. A magyar kormány ennekelőtte nem volt eme vagy ama rendszer, hanem nemtény, semmi. Az eddigi magyar kormányférfiak minden honszeretetük mellett sem lehettek önakarattal bírók, hanem gépei egy más fölöttük álló rendszernek. Ezen viszonyok közt, nektek a megszűnt kormányrendszerre nézve nincs mit s nincs kit megtagadnotok, hanem van most kit istápolnotok, támogatnotok, és ezt hazafi készséggel,tudástuk s akarástuk minden tüzével s föláldozásával kell tenniitek. És ha tagadni nem lehet, miszerint arra , hogy a viszonyok rendezett állapotba menjenek át, nem találkozik színezet, melly ezt bizonyosabban eszközölhetné, mint az, melly a hatalomra jutott, akkor azon színezethez magához a hatalomhoz csatlakozás által, annak erejét növelni kell, annak erkölcsi súlyt kell adni, hogy igy az összes nemzet sympatinájának kinyilatkoztatásával azon hű polgár s honfi szent kötelesség teljesedésbe menjen, melly a meg nem elégedettek számának gyérítését, a megelégedettek seregének pedig minél föltűnőbb kiéljelek általi szaporítását parancsolólag igényli. És ez az egy részről álló tiszta s tökéletes fölfogása a dolgoknak. Ennek azonban más részről azon correlation felel meg , hogy valamint a hajdani conservativektől, az uj viszonyoknak rendezett s constituált állapottai emelésénél nem valamelly passiv s permissiv, hanem egyeneslelkű becsületes kézfogást és vállvetést követelünk, úgy más részről minden hazáját szerető hajdani ellenzéki tagtól, bármelly politikai szinvegyülékű legyen is az, épen az egyenlőség s testvériség szent elvénél fogva kell követelnünk, miszerint nem megbocsátani, — mert hiszen véleménykülönbség tekintetében egy alkotmányos országban nincs mit megbocsátani — hanem feledni tudjon, és őrszemmel nem a regtörténteket s feledendőket, hanem a jelen s jövő iránti sympathiákbani hanyagságot vagy épen ellenszenvet kisérje. Ez utólára joga van, az elsőre nem. Mi erre nem saját érdekünkben szólalunk föl. Nem! nekünk nincs miért kérnünk, hogy feledtessék. Mi a conservativektől mint párttól a múlt octoberben válván meg, mérsékleti, de isolált független politikát csináltunk; lapunkban a hazai kormánynak függetlenné tételét az aristokratai elv , különösen a születési aristokratia politikai befolyásának mérséklését, alkotmányunknak liberálisabb és jelesül a képviselet alapjára való fektettetését szorgalmazván. Egész életünket magyar kormányunk a bécsitek függetlenítésének eszméje töltötte be. Hivatkozunk hajdani elvbarátunkra. Ezek bizonyítják: privát körökben is erre voltak irányozva izgatásaink. A dicsőséget semmiért a földön nem engedjük magunktól elvitázni, hogy a sajtó terén mi voltunk az elsők, kik Magyarország kormányának függetlenítését követeltük , kik osztályozott specificált magyar ministériumot reclamáltunk. 6 . Mi, ha martins tökén az utczákon nem nyilatkoztunk is , e nap este — tehát akkor még, amidőn a dolgok korántsem voltak túl a crisis pontján, — ép olly solidaritásba tettük magunkat a mozgalommal , mint bárki, és ezt éltünk legjutalmazóbb, legbüszkébb pillanatának tekintjük. Mi akkor még, amidőn egyetlenegy lap sem nyilatkozott a csatlakozásra, ezt megtettük. A praetoriumban, mielőtt az ő nyilatkozatuk szerkesztetek, egy választmányi tag által azon éjjel meghozatott, s fölolvastatott a mi nyilatkozatunk,és közlekedéssel fogadtatott. Ezek tények. Ezek irányában visszautasítunk bármelly oldalról jöhető insinuatiókat és megjegyezzük, miszerint a tricolornak kitűzését, a mi kiváló s a való hajlamon s előszereteten alapuló jogunknak tekintek, így tehát: csak egy szót még. Az első nemzeti felelős kormánynak, kedvét keresni, nem kötelesség, hanem gyávaság, alávaló szolgaság; de kötelesség annak bizodalmunkat oda ajándékozni, és ötét, amíg a kivívott elvek keresztülvitelének ösvényén látjuk, támogatni; ezt annyival inkább , minthogy most a haza minden fiai már bű barátai a kivívott elveknek, és csak az a feladat, miszerint a szabadosság elleneivé,és a rend s béke szövetségeseivé is váljanak mindnyájan. Őszinte s egyeneslelkű barátai akarunk lenni a szabad institutiók minél szélesebb kiterjesztésének, de egybekötve a monarchiai elv nemcsak külformáival, hanem valóságos lényegével is. Szükség , hogy az alkotmányban , illő helye legyen a végrehajtó hatalomnak. Szükség, hogy a végrehajtó fiatalok elegendő nemzeti garanciák mellett a nemzeti kormány kezébe tétessék le. Nem engedhetjük soha alku tárgyává tétetni a kérdések azon legfonákabbikát, váljon a kormány,bírjon-e elégséges hatalommal, az összes közerőt a törvények végrehajtására fordíthatni, vagy ne bírjon? Nem engedhetnék, miszerint a kormányt oda alacsonyítsátok le, hogy ne legyen mozgalma, ne legyen akarata, de sőt eszméi se legyenek. És nem engedhetnék ezt: nem a kormány, hanem az új alkotmány és a haza épséges jövője végett. Mi ép olly kevéssé szopogattuk az előbbeni kormány fejős tehenét mint ti; olly kevéssé élősködőink az uralkodó előítéletek malasztjaiból mint ti. Oda vethettek minket táplálékul az indulatoknak s előítéleteknek, és nektek mégis bátran, s a meggyőződés minden melegével ismételendjük, hogy most vétek nélkül nem térhetnek el egymástól nézeteink a közügyek elsőrendű kérdéseinél, és ismételendjük azt is, hogy most a legátkosabb őrültség volna bármi által is egymás ellen ingerleni föl az embereket, és a szenvedélyt léptetni a hazaszeretet helyébe. Ha annyi volna erőnk s hatásunk, mint akaratunk, és ha remekelni tudnánk a politikában, akkor meg lehettek győződve, miszerint a szellemek-