Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-06-30 / 43. szám
is fentartassék; s ennek gyakorlati kivitelét azonban a horvátok csak akkor határozhatják meg, ha ezen kérelmek iránt ő felségétől kedvező] választ kapnak, s Magyarország állása az összes monarchia irányában még világosabban kitűnik. .......................... . 8- szor Minden politikai és igazságügyi tisztviselőket, a felség által jóváhagyólag, a bán nevezzen. 9- szer A törvénykezés újabb rendszeritéséig a perek felebbvitel útján Magyarországba ne küldessenek. 10 -szer Mindezen kivánatok kieszközlésére báró Kulmer Ferencz a felség eleibe a horvát nemzet képviselőjéül választatott. 11-szer Miután az 1608-ik fi. t. ez. értelmében a bánii hatalom a Drávától az adriai tengerig tejed, Verőcze, Posega és Szerém vármegyék, miként a gradiskai, brodi és péterváradi határőrvidékek is, mint Alsó-Slavonia nevezet alatt ismert tartomány, úgy a fiumei, buccarii és vinodoli kerületek is Horvátország kiegészítő részéül tekintessenek. Ő felsége ezen kivonatokra ekép válaszolt: „Miután én a június 5-ikére, helybenhagyásom nélkülözésével kihirdetett tartománygyűlést törvénytelennek nyilvánítottam. Önöket, mint követeket el nem fogadhatom; egyszersmind nyíltan ki kellettk jelentenem nem-tetszésemet önök törekvésein magyar koronám ellen, mellyhez Horvátország 700 éven keresztül tartozott. Erősen el vagyok határozva, ezen kapcsot fentartani, és a két ország közti értesülést eszközleni annál inkább óhajtom, mivel határőreimnek vitézsége teljes elismerésemet kiérdemli. Nagybátyám, főherczeg János a közbenjárást elvállalta. Önök a hűség nyilvánított érzelmeit az által fogják bebizonyítani, ha ezen értesülésre hathatósan munkálandanak.“ E válasz után a horvátok eltávoztak. Folyamodványukat ő felsége azon meghagyással nyujtá át eredetiben a magyar külügyministernek, hogy magyar ministeriumát utasítsa az abban foglaltak gondos tárgyalására s azok iránt teendő jelentésre s a fenforgó viszálkodások méltányos kiegyenlítésére. Időközben Jellasich és a horvátok Ferencz Károly főherczegnél udvaroltak, ki az ő felsége válasza értelmében felelt. Az audientia után Jellasich Eszterházinál személyesen is értekezett, s kinyilatkoztatá, hogy ő a magyarok és horvátok közti meghasonlást maga is fájdalommal tekinti, és miután ez csak a kölcsönös ingerültségnek tulajdonítható, melly jobbatlan félreértésekből és fel nem világosított aggodalmakból támadt, ő kész ő felségének akarata szerint, János főherczeg közbenjárására, a békés kiegyenlítést — ha Horvátország és az ő személye irányában minden ellenséges lépések azonnal függőben tartatnak, — kieszközölni, csak olly engedmények adassanak a horvát- és tótországi lakosoknak, mellyek mellett magokat a magyar mindenhatóság ellen védhessék, és saját országuk beligazgatási függetlenségét, az eddig történt kinevezések visszahúzásával, fentarthassák. Említé azon rehabilitátiót is, mellyel a magyar ministérium ő neki magának tartozik, ki honáért élni és halni kész. Ki azonban ennek jogai biztosítása mellett, Magyarország dicsőségét és nagyságát is hatalmi kötelességének tartandja előmozdítani. Herczeg Eszterházy a királyi palotából már eltávozván, a karloviczi küldöttség, Karacsics József karloviczi érsek vezérlete alatt, névszerint Joannovics Ödön, Károlyvárosi és Kragujevics István pakráczi püspökök, Jvacskovics Prokop krusedoli archimandrita, Joannovics Anaton lepavinai hegymen, Markovics János újvidéki lelkész, Kuruczky Péter nagy-becskereki lelkész, Kusevics Szvetozár ügyvéd, Sztaics György nagy-becskereki alegyző, Joannovics Tivadar ottani tanácsbeli és több mások, közöttük kereskedők, kézművesek és határőrök; a karloviczi törvénytelen gyűlésen történt választások és határozatok helybenhagyására irányzott folyamodványát ő felségének bemutatni kívánta, miszerint ő felsége tör Rajacsics Józsefnek szerb patriarchává, és 2- or Suplikácz Istvánnak vajdává választatását jóváhagyni, egyszersmind megengedni méltóztassék, hogy 3- or A Szerémség, Bánság, kikindai kerület, Bács ó-becsei kerülete, a csajkások kerülete és Baranya vármegye , mint a mellyeket állítólag hajdan a ráczok a törököktől foglaltak vissza, a szerb vajda kormányzása alá adassék. 4- ez Ezen vajdaság Dalmát-, Horvát- és Tótországokkal egyesítve, maradjon a magyar szent korona alatt. Melly kivánatokra ő felsége következő szavakban válaszolni méltóztatott: „Én azon törvénytelen gyülekezetnek, melly Karloviczot, többek által az én görög nem egyesült alattvalóim közül, Szerbiából összecsoportozó jövevényekkel együtt, az 1790-ki Declaratorium ellenére tartatott" választásait és határozatait meg nem erősíthetem; görög nem egyesült alattvalóimnak minden törvényes után felterjesztett törvényes kivánatait teljesíteni kész vagyok. A magyar országgyűlés, a magyar ministerium és a ti törvényes nemzeti conventetek azon orgánumok, melylyek által ti kivánataitokat elembe terjeszthetitek. Hűségetek és ragaszkodásotok felől nyilvánított érzelmeiteket tetszéssel fogadom.11 Ezek után a küldöttség Ferencz Károly főherczegnél is udvarolt ki a már közlött szavak értelmében felelt; ő felsége pedig ezen kérelmeket is tárgyalás végett a magyar ministeriumnak tétette át. Ma, dol£olía a magyar ministerium újólag is kinyilatkoztatja, hogy a horvátoknak minden törvényes és méltányos kivonatait teljesíteni, s mik hatáskörét felülmúlják, azok iránt a közeledő országgyűlés eleibe kedvező javaslatokat terjeszteni, addig is az igazságos kiegyenlítést megkísérteni kész. Részéről azonban semmit, mi az or 166 szág s a korona integritásának fentartására , mi a honvédelem és a csend, rend s közbátorság és a törvények szentségének biztosítására megkivántatk, sem el nem mulaszthat, sem el nem halaszthat, sem függőben nem tarthat, s legfőbb kötelességének ismeri, akkint intézkedni hogy a törvény s a magyar korona jogai és becsülete minden esetre megvédve legyen.*) Hivatalos rovat. Ministerelnöki körirat. Minden megy?- és városi hatóságokhoz, valamint a nemzetőrségi é s honvéd osztályok tisztjeihez. " Miután én, mint az ország miniszerelnöke, a honvédi fegyveres erőnek szerkezetét és igazgatását magamra vállaltam, s e végett — hadműben képezett egyénekből— a nemzetőrségi hadtanácsot alkotom, utasítva értesítem a megyei és városi tiszthatóságokat, valamint a nemzetőrség és honvédparancsnokokat, hogy minden jelentés, kérdés, indítvány, folyamodvány, és elkiadásaikat egyenest az országos honvédi haditanács vagy helyettes esrüskének báró Baldacci Manó ezredesnek küldjék be , mert az eddig némelly hatóságoktól elkövetett mód, — beküldeménye k iket ,a hadugymnisterhez czimezni, honnan a nélkül is hozzám áttétetik — idővesztéssel jár. Pesten, jan. 28-án 1848(Közlöny.) Batthyány Lajos: Követválasztások. Kővárvidék részéről b. Kemény Zsigmond egyhangúlag. Zemplénmegye liszkai kerületében Szirmai Ödön szótöbbséggel; a mádiban: Budai Andor; az újhelyiben: Kazinczi Gábor. Bereg megye beregszászi kerületében Lónyai Menyhért, a felvidékiben Budai Sándor, a kászonyiban pedig Szirmai János. Veszprém megye enyéngi kerületében: Bocsár, ugodiban Szabadhegyi Antal; a többi már közöltetett. Krasznamegye szilágysomlyói kerületében Bagosi Sándor szótöbbséggel. Zólyommegye szliácsi kerületében Kalauz Pál; a korponaiban: Ilusság Dániel egyhangúlag. Soprony városban Martini Frigyes főbíró. Az alvidékről érkező számos polgártársaktól hallottuk azon véleményt, miképen megfoghatlan Csernovítsnak viselete és politikája a lázadók irányában. Legújabban Csernovits a Tolnából érkezett 2000 főnyi nemzetőri segélyt visszautassa. A bajaiak a biztos ez intézkedése által igen meglepettek, mert midőn ez törttént, a tolnai nemzetőrök számára már minden szükséges készületek megtétettek. Az illő szállások megrendelve, a kivántató kenyerek megsütve valának az érkezendők számára. Sőt a szekerek is megrendeltettek. A temerini cordonnál összevont bajai 10,000 nemzetőr alig várja a pillanatot, hogy megütközhessék a lázadókkal. De Csernovics ezt minden áron elenzi, sőt azokat, kik a Gordont a nemzetőrök közül átlépni merészük, a kihirdetett statáriummal fenyegeti. Csernovics maga, mint mondják, a lázadók fejeivel barátságos érintkezésben van. Gyakran pezsgőzik is velük. Az eddigi eljárásból nagyon bajos kiokosodni. A bácskaiak petitiót készülnek a ministériumnak benyújtani, hogy Csernovics helyett más biztost küldjenek. Hitelt érdemlő hír szerint 8 nap múlva fog megindítatni a 40.000 főből álló tábor, közte 1000 rendes katonaság, a szerb lázadók ellen, adott nekik 215 puskát, hogy önmagukat lőjék felbe, ugye? — E hadszerek föladása sokkal nagyobb gyorsasággal történt mint azt a városi lakosság meg is tudhatta volna, hogy a dolog illy alacsony móddal jön kiegyenlítve. Egyébiránt a rablók vakmerősége abból tűnik ki különösen, hogy még mintegy 100 emberből álló reservcompániát rendelkezésük alá adatni kértek. Dreihann uram, csak ennek a megadása hibázott. A rablók egy ilir és egy német zászló alatt, mellyen ez áll: „es lebe Kaiser Ferdinand“ vezéreltetnek , vezéreik Stratimirovics és Tamburics két bukott kereskedő. Az első Fejértemplomban, a második Szbityén volt már fogva mint lázító, de a pancsovaii vezérőrnagy mindkettőt szabadon bocsátá , és tettéért tán még Istennek sem felelt. • Bizton reményijük, hogy a fejértemplomi gaz tény után, miután e város a végvidék éjszaki részén főpont , az illy Dreihannféle egyén odébbmozditatik és más szilaj becsületességük nem popron ember, hanem katara állát fog e parancsnokság betöltetni. Ennek megtöltős ,ízét reményijüik, de mindjárt . Az ihr rablócsapó Hornéhez és Kuburtról 18 ezer pengő forintot rabolt ki a pénztárból, feltörte aztán még a moldovait és palánkait is. A pancsovaiaknak a pétervári ágyúgolyók lehangolták fölkelési kedvüket annyira, hogy már sokszor a puszta fairre „jön a huszár“ mind megfutamödött. Verse ez és kerülete még folyvást normális állapotban van, s az oláhokat jó szellem lelkesíti, látva a veszélyt egyre puskát kérnek. A német bánsági határőrökhöz pazar is ment, különösen : Jabuka, Glogon, Debetlács , Padina, Uzdu, s az antalfalvaiakhoz, hogy az ilir párthoz csatlakozzanak; kitől jött ? senki sem tudva. De ezek sok ezren rendületlenül állaanak, határaikat fegyveresen őrzik, s hat puskalövésükre kerüli őket az ilir. — De a viszán 1200 nemzetőr van. A temesvári congressusra egy lélek sem jelentkezik. — Vidéki mozgalmak. Nyíregyháza, jun. 27. E város polgárai (az öszszes lakosságot értem) a haza oltárára 2327 forint 6 és 5/8 rész ki. s azon felül még 160 nehezék ezüstöt ajánlottak föl. A város kebeléből kiállított ujonczoknak pedig ezer pengő forint foglalópénz aditott. Éljenek! Fejér tempom. Jun. 22. Az itteni föladásról közlött hír már hivatalosan is approbálva van, némi módosításokkal azonban, mint azt napilapjain!; hirtelenében fölkarolás A lázongóknak alkudozás útján 3 majdnem használhatlan ágyú s 215 lőfegyver adatott át a hűtlen Dreihann katonai parancsnok által, mellyeket a lázongók megtartott formalitással nyugtatványoztak is, s a várost azonnal a legkisebb kártét nélkül elhagyák. Dreihann a legszigorúbban kérdőre vonandó, noha ő ezt a város megmentésének ürügye alatt tegé, — de nagyon kiüt a szeg a zsákból, hogy bizony fekete lelkében lakozó sárga syrrpathia mozgatá őt e föladásra. Mi kitetszik a következő hiteles adatból: A rabló csapat számra 300 lovas, és 500 gyalogos emberből áll, eddig még többnyire fegyvertelen. Fejértemplom lakosságának pedig 1600 puskája van, népessége német és oláh, a magyarhoz ragaszkodó hű érzelmű nép, — elegendő segítségük és erejük volt tehát önmagukban. Vannak, kik Dreihann uramat mentegetni akarva katonai cselnek szeretnék a dolgot keresztelni, persze azért *) 6 miinsteri színnifestumnak tagjaknál holnapi számunk hozamlja. szerk. Nagy-Becskereken jelenleg mintegy 1500-ra menő gyalog és lovas katonaság vagyon 8 ágyúval, halljuk hogy még több érkezik, de főideje is, mivel Perlaszon még folyvást gyülekeznek a már is 2—3000-re menő ráczok, kik szinte két ágyúval bírnak. Hogy a zenditők népeiket biztosítsák, különbféle fogásokkal élnek. Többi közt egy pár nap óta szerviánus ruhába öltözött, s rémítően fölfegyverezett ráczok mutatkoznak köztük. Mindeniknek, ki velük elindul Bánát elfoglalására, 1/2 teleknyi földet ígérnek, s igy elegen csatlakoznak hozzájuk, kik földekhez akarnak jutni. Bizonyó lenne, ha az önkénytesek ide érkeznének, még mielőtt a szép Bánát, Bácska, s Baranya elpusztíttatik. Kassa, június 26-án. K.mondhatlan örömmel írom e sorokat, mert a korra mindig szívből haladó szabadelvű polgártársunk báró Luzsénszky Pál 396 szavazó között 271 szavazattal követnek mai napon elválasztatott. A más két követjelölt: gróf Péchy Manó a zempléni volt administrator 106, Farkassányi Sámuel volt t biró pedig minden agitetlo daczára csak 18 szavazatot nyert. Tanúság: az erőletés soha czélhoz nem vezet, a népszerűség megvásárolhatlan kincs, melly soha keresve, de mindig magától jön. Okuljatok uraim! Abaujmegye kassai járásában követül kijelölve volt Dombay János főbíró lelépvén, mai napon Nagy-Idán tartott követválasztó gyűlésben aisz. bíró Ferdinanfy Bertalan nevezett járás részéről egy lélekkel akarattal követnek el választatott. A más négy járás követválasztási eredménye még nincs tudva. Tegnap a Szeged és Szabadka körül összegyüjtendő hadsereg vezérévé kinevezett helybeli katonai parancsnok báró Bechtold altábornagytól a helybeli nemzetőrség díszmenet közt érzékeny búcsút von, és a városunkból délután 4 órakor díszes nagy feladata állomási helyére távozó itten közszeretet s tiszteletben álló s a lakossággal minden rend és rangkülönbség nélkül mindig legjobb egyetértésben volt jeles főhadiparancsnokot a lovas nemzetőrség gróf Török Miklós kapitány vezérlete alatt egészen a város határáig kikisérte, menet közt az utczákon mindenütt mind a belügy a külvárosban is tömegekben álló nép riadó éljen kiáltozásokkal szívbeli búcsút von a tisztelt altábornagytól. Kleslinszki László. Pakson június 21-ik napján tartott követválasztás a legszebb rendben ment véghez, s egyhangúlag Radiics Pál választatott meg. Ennek végeztével lelkesen szónokolt Perczel Móricz a bonyhádi kerület követe, ki beszédében a jelen volt választókat a kóbor horvát, és szerb csoportok megfékezésére fölszólította, — s ennek eredménye az jön, hogy másnap, midőn ismét néhány szónokok buzdító beszédei által fölzavattak , ekkor a paksiak közül önkénytesen anynyian iraták be magokat, hogy a kívánt számot jóval meghaladás — Junius 24. volt azon nap, mellynek feltüntével 93 bajtárs városunkat, s ezek közül sokan nejeik s gyermekeiket elhagyandók valának, azért is már reggeli 5 órakor a templomban megjelenve, az ur áldását imájuk által kisérendők, aol is Virág Mihály buzgó plébános ur rövid, de lelkes beszéde által fölbuzditva, a templomot oda hagyák , és a földvári, madocsai, bölcskei, s kömlödieket bevárva, ezek után a legdicséretesebb rendben útnak indultak. "