Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-01-28 / 633. szám

633. szám 1848. Előzetési ilij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év. NEMZETI ÚJSÁG. Alapitó KULTSÁR ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. Péntek jan. 28. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lendőnk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Halálozás.— Ország­gyűlési közlemények. XL. XLI és XLIIdik kerületi ülés. Rövid közlés a XLllIdik ker. ülésről.) — Törvényható­sági tudósítások. (Szabadkáról). Külföld. Spanyolország. ÚJBritannia. Francziaország. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Halálozás. Dr. Kósa Károly gömörmegyei főor­vos, munkás életének elik évében, múlt évi dec. 16án elhunyt. Béke poraira! Országgyűlési közlemények. Pozsony, jan. mukán. XLik kerületi ülés. Elnökök: Lehne­r László He­ves, és A­m­b­r­ó Antal Barsm. követei. Jegyző: Szentki­rályi Móricz; tárgy: Bélabánya sz. k. város meg nem hi­vatása, — az országgyűlési kiegészítés a kapcsolt részek mág­násainak meghivatása által, és a sz. k. városok rendezése tár­gyában kelt törvényjavaslat. — Kezdete 10'/2 vége 2 '/4 ó­­rakor. — (Jegyző olvassa Bélabánya sz. k. város meg nem hivatása tárgyában a verificationális választmány által beadott véleményt.) — Károlyi Nógrád m. k. Újabb utasításánál fogva küldői nevében kijelenti, miként azok az országgyűlést kiegész tetnek nem tartják, sőt mivel a partium mágnásai meg­hivatva nincsennek, holott meghivatásuk iránt már létezik határzat. 2or Mivel a főispánok nincsenek törvényes miné­­müségekben, — valamint négy főispáni szék üres, — e­­zeknek kineveztetését sürgeti. — In­key Zsigmond Somogy m. k. előterjeszti, mikép gróf Schmidegg Károly kiskorúságából fölszabadulván, k. meghívó levelet kíván. — Babarczy A. Csongrád m. k. A somogyi indítványra észrevétele nincsen. A mi Nógrád indítványát a partiumi mágnások meg nem hi­vatása iránt illeti, vélekedése az, hogy valamelly mágnás meg nem hivatása iránt csak törvényhatóság tehet panaszt, mert míg ez nem történik, annak valóságát nem is tudhatjuk, és így helye sem lehet a folyamodásnak. A­mi a főispánoknak jogaikkal visszahelyeztetését illeti, erre választmány van,melly­­nek jelentését be kell várni, és igy az azokral bármily rendelke­zést helyén nem látja. — Hunkár A. Veszprém, és Bó­­n­i­s S. pártolják Nógrád indítványát. — K­á­r­o­l­yi Nógrád m. k. Csongrád követének azt feleli, hogy nem az administratori rendszerre magára nézve, hanem a főúri tábla kiegészítése végett, és igy a verificationális kérdés tekintetében küldői u­­tasitásánál fogva tette az indítványt. — Szentkirályi M. Pest m.k. Pártolja Csongrád nézetét e tekintetben, a mennyi­ben e tárgy olly fontos, hogy akár az indítvány mellett, a­­kár ellene szólni nem lehet a nélkül, hogy a főispánok min­den atributumaikbal visszahelyeztetése, és így a rendszerről ne szóljunk. Megvallja, hogy időt kíván, melly alatt megnéz­hesse a múlt országgyűlések ad­áit, hogy megtudhassa azt, mennyiben folyhat be az alsó tábla a felső tábla kiegészítésé­be. Ha tehát Nógrád követe azt hiszi, hogy egy két napi ha­lasztás e tárgyra nem leend veszélyes, úgy azt akkorra h­a­­lasztatni kívánja, midőn az administratori sérelmekről szóló munkálat szőnyegre fog kerülni. — Vidos J. Vas, és Mo­­csonyi P. Torontálun.­k. Pártolják Pestet, s erre a tárgy elhalasztatott. — Elnök fölolvassa a sérelmek összeszedé­­sére kiküldött országos választmány névsorát, s fölszólita a városok követeit, hogy kebelükből szintén közelhatározás folytán 4. választmányi tagot kijelöljenek.­­ A honosítás tár­gyában szerkezeti javaslat nyomtatás alól még ki nem kerül­vén, az elnök kitűzi napirendre a városi coordinatiót. J­e­gyző utasítást kér, mikép kezelje ez ügyet, s kérdi: váljon kiván­­ják-e a BB, hogy a szőnyegen levő választmányi munkálat minden egyes mai után a kir. előadásokban foglalt hason ér­telmű il, nem különben a múlt országgyűlés ebbeli munká­latának­ját olvassa föl. Mielőtt ezt tenné, figyelmezteti a RRI, hogy a választmány munkálatából kihagyta a terület de­­fi­ni­ti­óját, mert a város területe — (Weihbild) — nem egy a város jurisdictionalis területével, és vannak a város hatá­rában curiák, s olly helyek, mellyek a város jurisdictiója alá nem tartoznak. A mostani választmány tehát a területet e­­gyenesen a jurisdictióval köti össze, melly terület a többi ok­­ból világosan kitűnvén, definitióját itten fölöslegesnek tar­­tá. — B ö­n i­s kívánja, hogy a városi terület defi­­niáltassék; mert vannak a városoknak pusztái a megyékben, mellyek a megyének adót fizetnek. — Som- S­i­c­h Baranyam. k. Nehogy félreértések történjenek, a területet definiáltatni kívánja. —Justh Turócz,Bab­a­r­cz y Csongrádm.k. A múlt ér.gyülési megállapodás nyomán definitiót kívánnak.—K­o­ml­ó­s­sy Debreczeny. k. A definitiót kihagyat­ni kívánja, miként az a szerkezetben történt, mert az ollyan pusztákra, miket Szabolcs említett, a városok soha sem kíván­ták jurisdictiójukat kiterjeszteni. — Bónis, Debreczennek egy pár szóval adósa. Emlékezteti, hogy a múlt országgyűlés alatt épen ő mondta azt, hogy a város ezen pusztákon jobban gyakorolhatja a politiát. Azért világos törvényt kiván. — Tarnóczy K. Nyitram. k. A választmány munkálatát kívánja meghagyatni, s ha a fölolvasás közben látjuk, hogy nem világos valami, bővíthetjük. Különben a definitio a törvény­ben inkább zavart okoz, s azért Pestet pártolja.­­­ Simon Soprony, L­ó­ny­ay M. Bereg m. k. Szabolcsot pártolják. — Balog K. Győr m. k. Szintén definitiót kiván. S miután a múlt országgyűlés alatt igen sok viták folytak e fölött, az ak­kori conclusum diaetaléban foglalt definitiót akarja megtar­tani. — Jegyző: Igaza van Győrnek, hogy e tárgy fölött sok viták folytak, és mivel a sok tractatusok miatt ez töké­letes nem volt, a választmány azt jobbnak találta kihagyni annál inkább, mivel ezen munkálatban a jurisdictio területe a későbbi §§-ban előfordulván, az világosan meghatározta­­tik, miként mind azon jurisdictio alá nem tartozó kivételek is. — Bónis S. Szabolcsm. Szerinte a definitióval sokkal ke­vesebb baj van, mint a kivételekkel. — Zomborcsevics L. Szabadkav., Pázmándy Komáromul., Z­s­a­r­n­a­y I. Torna, Érti Sopronv., Fábry Bártfaváros követe Pestet pártolják. — Tarnóczy K. Nyitramegye követe. Nem a­­karja vitatni, hogy a definitio mindig szükségtelen, de a gyakorlati életben csakugyan fölösleges, így az astronomus­­nak szükséges-e a napot definiálni? még az urbérnél is, hol azt mondjuk, hogy reggeltől estig tartozik dolgozni, a nap de­­finitiója már szükségtelen. S azért hagyjuk el a németes de­­finitiók pályáját, — mert akkor mindjárt ott kellene kez­denünk, hogy magát a definitiót definiáljuk. — Olgyay T. Pozsony mn. k. Pestet pártolja. — Olvastatott a törvényja­vaslat egész a 35-ig §-ig. — Urbányi Temesvárt. Sza­bolcsot pártolja, mert Temesváron a hatóság a vár-erős­séggel folytonos villongásban áll, úgy, hogy a vár-erősség még a földesúri jogokra is, úgymint a halászatra, kiván ki­terjeszkedni, — s azért világosan kívánja a területet defi­niáltaim. — A jegyző indítványára a szerkezet elfogadtatván, olvastatott az lső §., melly igy szól: A város, mint ön­álló köztörvényhatóság,küzdőigait törvényes felsőbb fölügyelés alatt e törvény korlátai között, minden más törvényhatóságtól füg­getlenül igazgatja, — és e minőségben senki által törvény erejébe nem idéztethetik.“ — Bácsmn. k. Utasításánál fogva meg nem egyez abban, hogy a város meg nem idéztethetik. — Jegyző. Az az észrevé­tele van ezen §. ellen, hogy ha a város például a törvény­­hozáshoz követeket nem küldött, ezen §. értelme szerint meg nem idéztethetik; tehát ezen módosítást kívánja; „mag­án­­egy­én által“ meg nem idéztethetik. — Baranyay Kas­say. k. Utasításánál fogva a kir. előterjesztésekben foglalt pontot e részben pártolja. — Hunkár A. Veszprém m. k. Ha már a főpolgármestert elfogadta a választmány, azt az iso­kba kell tenni: „K­ö­z d­o­l­gait“ után jönne tehát „fel­sőbb felügyelés“ helyébe „főpolgármester kormányzása alatt.“ — Jegyző. A főpolgármester nem kormányozza a vá­rost, de a tisztviselőkre ügyel.— Selmeczbánya város­a. A helyett „Törvényczikk a szabad kir. városokról,“ „sza­bad királyi és bánya­városokról“ kívánja létetni. — Ház­mán Buda v. k. „Felsőbb felügyelés“ helyett „főhatalom“ kifejezést ajánl. A megidézhetésre pedig a jegyzőt pártolja.— Bónis S. a főpolgármesterre nézve kijelenti, hogy ő nem ismer főkormányzót, csak moderátort. — Károlyi Nó­grádm. k. A főpolgármesteri hivatal megállapítására nem hajlandó, de a kérdést praeoccupálva látja. — Andrássy Gyula Zemplénm. k. Az iső óra nem akar más változást, mint a mit a jegyző mondott. A „főhatalom“ kifejezést azért nem pártolja, mivel Magyarországban az ember soha sem tudja, hol a főhatalom. A masquirozott főpolgármestert illetőleg azt inkább az utósó, mint az iso­­ba kívánná tenni, mert igy azon remény táplálná, hogy hamarább kimarad. —Kende Zs. Szatmár m. k. „Főhatalom“ helyett inkább „alkotmányos kormány“-t kiván létetni. — Pázmándy D. Komáromm. k. Hogy egyik törvényhatóság másik által meg nem idéztethe­tik, az áll; de ha ollyas valamit tett, mit tenni jogában nem volt, rendre lehet utasítani, — habár a várost, miután sza­vazata van, nem lehet máskép tekinteni, mint a megyét. — Somsich P. Baranya m. k. Ez nem áll, mert a megye a megyével nincsen egyben, de a város­ben van a megyé­ben. De erre különben is van a 11-ik­­ban rendelkezés. — Marko­vics Szeben v. k. Oda kívánja tétetni, „minden más törvényhatóságtól függetlenül.“ — Bernáth Zs. Ungm. k. A városokat nem kívánja alárendelni a megyéknek, csak mint földesur, vagy mint a jegyző mondá, ha e­gyülésre meg nem jelenik. — Pázmándy D. Komáromm. k. Bara­nyának megjegyzi, hogy ha kihágás önálló tisztviselő által követtetik el, csak a városi jurisdictio által vonathatik kér­dőre , ha pedig az elöljáró parancsait teljesítve kihágást kö­vet el, és megidéztethetnék, a helyett, hogy a baj meg­szüntetnék, az idő illy idézésekkel csak vesztegettetik. — Jagassics Esztergomm. k. Ha magán egyének a várost megidéztethetik, úgy azoknak önállóságuk le volna rombolva. — Justh J. Turóczin­­k. Világosan kívánja kitétetni az ese­teket, mellyekben megidéztethetnek a városok. Ha a pesti indítvány szerint magán­személyeket veszünk ki, akkor tár­saság léphet föl. Nem érthet Komárommal egyet, mert vá­rosi kihágás történhetik egyes tisztviselő, vagy maga a vá­ros által, midőn t. i. a tisztviselő ennek parancsát hajtja végre. Ha nem tartunk föl semmit a törvényhozásnak, úgy ez egyenesen oda vezetne, a hova ő épen nem szeretné, t. i. a centralisatio örvényébe. — Bónis S. Szabolcs m. k. Ha a megyék auctoritása le nem rontatik, ha p. o. meg nem jelenés vagy subsidium-nemfizetés miatt megidéztetik, úgy a városé sem fog leromboltatni. — Bernáth Zs. Ungm. k. Barátságos szózat figyelmetessé tette őt a jegyző indítványa iránt; mert előkerülhetnek olly esetek, a mellyekben magán­­személyek, ha például Debreczenen keresztül utazván, a ha­tóság által elfogattatnak. Ha már most illyen személy ártat­lan lenne, mikép idéztetheti meg a várost violentiára, ha a szerkezetben kitétetik, hogy magán­személy által meg nem idéztethetik. De lehetnek más esetek is, mint p. o. ha az or­szágos pénztárban járandóságát, vagy a di­ák tartozását le nem fizeti. E szerint tehát az eseteket ki kell fejezni, s véle­kedése oda járul, hogy a „senki“ szót meg kell változtatni. —» Babarczy A. Csongrád m. k. A megsértett magán-egyént sem akarja kizárni attól, hogy megidézhesse a várost, mert meglehet, hogy abban az esetben is, a­mit Ung megye föl­hozott, az elfogatott egyén, ha szabadon is bocsáttatik, le­tartóztatása által tíz- húszezer forintnyi kárt szenvedhet, és ezért ez meg nem állhatván, indítványa oda járul, hogy e­z. utósó szavai: „és e minőségben senki által törvény elejébe nem idéztethetik“ — egészen kimaradjanak. — Szentkirályi jegyző : Illy esetek minden jurisdictionál elő­fordulhatnak ; erre nézve tehát átalános provisio volna szük­séges : maga részéről helyesli, hogy a vége kimaradjon. — Baranyay Kassa v. k. Kettős minőségük lévén a városok­nak, mint magános birtokosok igen — de mint törvényha­tóság meg ne citáltathassanak. — Balog K. Győr m. k. Vi­lágos rendeletet kiván a megidézésre. Olgyay T. Pozsony m. k. Pártolja Csongrádot. —Komlóssy Debreczen v. k. Azt hi­szi, hogy a BR. a városokat is olly függetlenségre akarják emelni, mint a megyei hatóságok. Zomborcsevics Sza­badkav. és Ken­ész M. Jász-Kun k. k. Pártolják a debrecze­­ni követ nézeteit. Jegyző: Egy scrupulusa van, ha a vá­rosokat a megyékkel egy sorozatba tesszük, hogy majd az­tán ezen törvényt a városok nem e jelen szerkezetből, hanem sz.Istvántól fogva valamennyi megyei törvényekből magyarázgat­­ni fogják.— Végre Csongrád indítványa szerint e§. utósó sza­vainak kihagyása elfogadtatott. — Ezután olvastatott a 21k §. a mint következik: „A polgárközséget képezik a­­zon egyének együttvéve, kik a város határá­ban telepedve vannak,vagy a város határá­hoz tartozó fe­k­vő tu­laj­do­n­t b­i­r­n­a­k.“— Jegy­ző. Ezen­­ban „városi községi* nevezet helyébe „polgári köz­ség“ létetett.A választmány minden e fölötti vitatkozást úgy gon­dolt elháríthatni, ha „polgár-község“nek nevezi a város la­kosait, „választó polgárodnak pedig azokat, kik a válasz­tást gyakorolják. — Érti Sopronv. k. Küldői kívánják a „vá­rosi község“ nevezetet továbbá is megtartatni, mert a pol­gársághoz bizonyos kellékek kívántatnak. De azért is, mert a „polgár-községiben a zsidók is foglaltatnak; — nehogy te­hát ez által az emancipatiót elérjük, e módosítást kívánja;— annál inkább, mivel már e nevezetbe a fő RR. is beleegyez­tek. — Pál Sopronm. Tarnóczy K. Nyitram. k. A „vá­rosi község helyébe „polgári község-‘et kívánnak létetni.— Jegyző. Ezen kérdés igen messze vág, mert e szerint lesznek polgárok, s nem polgárok. A nevezettel ne­­zzünk tehát játékot, hanem jöjjünk tisztába. A „városi község“ neve­zete mellett, a „polgár“ nevezet meg nem maradhat, de igen a polgár nevezet mellett. — A többség a „városi“ nevezetet elfogadván, a 2dik §. ekkép igazittatott ki: „A városi községet képezik“ sat. S ekkor­­a gyűlés eloszlott.— Pozsony, január 21. XLI.kerületi ülés. (Elnökök és jegyző mint tegnap; tárgy: a k. városok ügyében a választmányi mun­kálat, illetőleg törvényjavaslat fölötti tanácskozás folytatása.) Év­. megnyitván az ülést, olvastatott a sérelmek összeszedésére kiküldött választmány tagjainak névsora, a kir. városok részé­ről. — Ezután a szőnyegen fekvő törvényjavaslatnak l.és 2. czikkei hitelesítés végett fölolvastatván, Szentkirályi az l. §. ezen szavai közé : „függetlenül igazgatja“ ezen kifeje­zést: „a köztörvény szerint“javalláigtadtatul (elfogadtatott.) — Kár­olyi(Pestv.k.) A szerkezethez még ezen kifejezést: „mint a megyei hatóságok“ kívánja hozzátétetni. Erre Babarczy (Csongrád) válaszképen előadd, miszerint ha Pest városa in­dítványa kimondatnék is, az által a városok függetlensége ko­rántsem öregbittetnék, s ez a városok részéről csak bizalmat­lanságra mutat; mire pedig épen jelenleg, midőn a megyék képviselői maguk akarják a városok függetlenségét kivívni, semmi okuk nincsen. Ezek végeztével a törv.javaslat követ­kező 3. §. vétetett tanácskozás alá: „T­elepedettnek te­kintetik, ki a város határában született, v. két év óta folytonosan állandó lakást tart.“ — Sz­entkirályi (Pest.) Azon véleményben van, hogy a megtelepedésnek több kritériumait különböztetni fölösleges; a választmány is azon véleményben volt, midőn e részben a múlt orsz.gyülési törvényjavaslat nyomán nem indult. — S­z.­­György v. k. Földivána rr. figyelmét a város határában lakó jobbágyok iránti rendelkezésre,a zsidók megtelepedhetését ille­tőleg továbbá is az 1840 . 29. t.cz. rendeletét kívánja meg­tartani. — E­s­z­t­e­r­g­o­m v. k. Érdekében állván tudni a rá­

Next