Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-01-28 / 633. szám
633. szám 1848. Előzetési ilij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év. NEMZETI ÚJSÁG. Alapitó KULTSÁR ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. Péntek jan. 28. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Halálozás.— Országgyűlési közlemények. XL. XLI és XLIIdik kerületi ülés. Rövid közlés a XLllIdik ker. ülésről.) — Törvényhatósági tudósítások. (Szabadkáról). Külföld. Spanyolország. ÚJBritannia. Francziaország. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Halálozás. Dr. Kósa Károly gömörmegyei főorvos, munkás életének elik évében, múlt évi dec. 16án elhunyt. Béke poraira! Országgyűlési közlemények. Pozsony, jan. mukán. XLik kerületi ülés. Elnökök: Lehner László Heves, és Ambró Antal Barsm. követei. Jegyző: Szentkirályi Móricz; tárgy: Bélabánya sz. k. város meg nem hivatása, — az országgyűlési kiegészítés a kapcsolt részek mágnásainak meghivatása által, és a sz. k. városok rendezése tárgyában kelt törvényjavaslat. — Kezdete 10'/2 vége 2 '/4 órakor. — (Jegyző olvassa Bélabánya sz. k. város meg nem hivatása tárgyában a verificationális választmány által beadott véleményt.) — Károlyi Nógrád m. k. Újabb utasításánál fogva küldői nevében kijelenti, miként azok az országgyűlést kiegész tetnek nem tartják, sőt mivel a partium mágnásai meghivatva nincsennek, holott meghivatásuk iránt már létezik határzat. 2or Mivel a főispánok nincsenek törvényes minémüségekben, — valamint négy főispáni szék üres, — ezeknek kineveztetését sürgeti. — Inkey Zsigmond Somogy m. k. előterjeszti, mikép gróf Schmidegg Károly kiskorúságából fölszabadulván, k. meghívó levelet kíván. — Babarczy A. Csongrád m. k. A somogyi indítványra észrevétele nincsen. A mi Nógrád indítványát a partiumi mágnások meg nem hivatása iránt illeti, vélekedése az, hogy valamelly mágnás meg nem hivatása iránt csak törvényhatóság tehet panaszt, mert míg ez nem történik, annak valóságát nem is tudhatjuk, és így helye sem lehet a folyamodásnak. Ami a főispánoknak jogaikkal visszahelyeztetését illeti, erre választmány van,mellynek jelentését be kell várni, és igy az azokral bármily rendelkezést helyén nem látja. — Hunkár A. Veszprém, és Bónis S. pártolják Nógrád indítványát. — Károlyi Nógrád m. k. Csongrád követének azt feleli, hogy nem az administratori rendszerre magára nézve, hanem a főúri tábla kiegészítése végett, és igy a verificationális kérdés tekintetében küldői utasitásánál fogva tette az indítványt. — Szentkirályi M. Pest m.k. Pártolja Csongrád nézetét e tekintetben, a mennyiben e tárgy olly fontos, hogy akár az indítvány mellett, akár ellene szólni nem lehet a nélkül, hogy a főispánok minden atributumaikbal visszahelyeztetése, és így a rendszerről ne szóljunk. Megvallja, hogy időt kíván, melly alatt megnézhesse a múlt országgyűlések adáit, hogy megtudhassa azt, mennyiben folyhat be az alsó tábla a felső tábla kiegészítésébe. Ha tehát Nógrád követe azt hiszi, hogy egy két napi halasztás e tárgyra nem leend veszélyes, úgy azt akkorra halasztatni kívánja, midőn az administratori sérelmekről szóló munkálat szőnyegre fog kerülni. — Vidos J. Vas, és Mocsonyi P. Torontálun.k. Pártolják Pestet, s erre a tárgy elhalasztatott. — Elnök fölolvassa a sérelmek összeszedésére kiküldött országos választmány névsorát, s fölszólita a városok követeit, hogy kebelükből szintén közelhatározás folytán 4. választmányi tagot kijelöljenek. A honosítás tárgyában szerkezeti javaslat nyomtatás alól még ki nem kerülvén, az elnök kitűzi napirendre a városi coordinatiót. Jegyző utasítást kér, mikép kezelje ez ügyet, s kérdi: váljon kivánják-e a BB, hogy a szőnyegen levő választmányi munkálat minden egyes mai után a kir. előadásokban foglalt hason értelmű il, nem különben a múlt országgyűlés ebbeli munkálatánakját olvassa föl. Mielőtt ezt tenné, figyelmezteti a RRI, hogy a választmány munkálatából kihagyta a terület definitióját, mert a város területe — (Weihbild) — nem egy a város jurisdictionalis területével, és vannak a város határában curiák, s olly helyek, mellyek a város jurisdictiója alá nem tartoznak. A mostani választmány tehát a területet egyenesen a jurisdictióval köti össze, melly terület a többi okból világosan kitűnvén, definitióját itten fölöslegesnek tartá. — B ön is kívánja, hogy a városi terület definiáltassék; mert vannak a városoknak pusztái a megyékben, mellyek a megyének adót fizetnek. — Som- Sich Baranyam. k. Nehogy félreértések történjenek, a területet definiáltatni kívánja. —Justh Turócz,Babarcz y Csongrádm.k. A múlt ér.gyülési megállapodás nyomán definitiót kívánnak.—Komlóssy Debreczeny. k. A definitiót kihagyatni kívánja, miként az a szerkezetben történt, mert az ollyan pusztákra, miket Szabolcs említett, a városok soha sem kívánták jurisdictiójukat kiterjeszteni. — Bónis, Debreczennek egy pár szóval adósa. Emlékezteti, hogy a múlt országgyűlés alatt épen ő mondta azt, hogy a város ezen pusztákon jobban gyakorolhatja a politiát. Azért világos törvényt kiván. — Tarnóczy K. Nyitram. k. A választmány munkálatát kívánja meghagyatni, s ha a fölolvasás közben látjuk, hogy nem világos valami, bővíthetjük. Különben a definitio a törvényben inkább zavart okoz, s azért Pestet pártolja. Simon Soprony, Lónyay M. Bereg m. k. Szabolcsot pártolják. — Balog K. Győr m. k. Szintén definitiót kiván. S miután a múlt országgyűlés alatt igen sok viták folytak e fölött, az akkori conclusum diaetaléban foglalt definitiót akarja megtartani. — Jegyző: Igaza van Győrnek, hogy e tárgy fölött sok viták folytak, és mivel a sok tractatusok miatt ez tökéletes nem volt, a választmány azt jobbnak találta kihagyni annál inkább, mivel ezen munkálatban a jurisdictio területe a későbbi §§-ban előfordulván, az világosan meghatároztatik, miként mind azon jurisdictio alá nem tartozó kivételek is. — Bónis S. Szabolcsm. Szerinte a definitióval sokkal kevesebb baj van, mint a kivételekkel. — Zomborcsevics L. Szabadkav., Pázmándy Komáromul., Zsarnay I. Torna, Érti Sopronv., Fábry Bártfaváros követe Pestet pártolják. — Tarnóczy K. Nyitramegye követe. Nem akarja vitatni, hogy a definitio mindig szükségtelen, de a gyakorlati életben csakugyan fölösleges, így az astronomusnak szükséges-e a napot definiálni? még az urbérnél is, hol azt mondjuk, hogy reggeltől estig tartozik dolgozni, a nap definitiója már szükségtelen. S azért hagyjuk el a németes definitiók pályáját, — mert akkor mindjárt ott kellene kezdenünk, hogy magát a definitiót definiáljuk. — Olgyay T. Pozsony mn. k. Pestet pártolja. — Olvastatott a törvényjavaslat egész a 35-ig §-ig. — Urbányi Temesvárt. Szabolcsot pártolja, mert Temesváron a hatóság a vár-erősséggel folytonos villongásban áll, úgy, hogy a vár-erősség még a földesúri jogokra is, úgymint a halászatra, kiván kiterjeszkedni, — s azért világosan kívánja a területet definiáltaim. — A jegyző indítványára a szerkezet elfogadtatván, olvastatott az lső §., melly igy szól: A város, mint önálló köztörvényhatóság,küzdőigait törvényes felsőbb fölügyelés alatt e törvény korlátai között, minden más törvényhatóságtól függetlenül igazgatja, — és e minőségben senki által törvény erejébe nem idéztethetik.“ — Bácsmn. k. Utasításánál fogva meg nem egyez abban, hogy a város meg nem idéztethetik. — Jegyző. Az az észrevétele van ezen §. ellen, hogy ha a város például a törvényhozáshoz követeket nem küldött, ezen §. értelme szerint meg nem idéztethetik; tehát ezen módosítást kívánja; „magánegyén által“ meg nem idéztethetik. — Baranyay Kassay. k. Utasításánál fogva a kir. előterjesztésekben foglalt pontot e részben pártolja. — Hunkár A. Veszprém m. k. Ha már a főpolgármestert elfogadta a választmány, azt az isokba kell tenni: „Köz dolgait“ után jönne tehát „felsőbb felügyelés“ helyébe „főpolgármester kormányzása alatt.“ — Jegyző. A főpolgármester nem kormányozza a várost, de a tisztviselőkre ügyel.— Selmeczbánya városa. A helyett „Törvényczikk a szabad kir. városokról,“ „szabad királyi és bányavárosokról“ kívánja létetni. — Házmán Buda v. k. „Felsőbb felügyelés“ helyett „főhatalom“ kifejezést ajánl. A megidézhetésre pedig a jegyzőt pártolja.— Bónis S. a főpolgármesterre nézve kijelenti, hogy ő nem ismer főkormányzót, csak moderátort. — Károlyi Nógrádm. k. A főpolgármesteri hivatal megállapítására nem hajlandó, de a kérdést praeoccupálva látja. — Andrássy Gyula Zemplénm. k. Az iső óra nem akar más változást, mint a mit a jegyző mondott. A „főhatalom“ kifejezést azért nem pártolja, mivel Magyarországban az ember soha sem tudja, hol a főhatalom. A masquirozott főpolgármestert illetőleg azt inkább az utósó, mint az isoba kívánná tenni, mert igy azon remény táplálná, hogy hamarább kimarad. —Kende Zs. Szatmár m. k. „Főhatalom“ helyett inkább „alkotmányos kormány“-t kiván létetni. — Pázmándy D. Komáromm. k. Hogy egyik törvényhatóság másik által meg nem idéztethetik, az áll; de ha ollyas valamit tett, mit tenni jogában nem volt, rendre lehet utasítani, — habár a várost, miután szavazata van, nem lehet máskép tekinteni, mint a megyét. — Somsich P. Baranya m. k. Ez nem áll, mert a megye a megyével nincsen egyben, de a városben van a megyében. De erre különben is van a 11-ikban rendelkezés. — Markovics Szeben v. k. Oda kívánja tétetni, „minden más törvényhatóságtól függetlenül.“ — Bernáth Zs. Ungm. k. A városokat nem kívánja alárendelni a megyéknek, csak mint földesur, vagy mint a jegyző mondá, ha együlésre meg nem jelenik. — Pázmándy D. Komáromm. k. Baranyának megjegyzi, hogy ha kihágás önálló tisztviselő által követtetik el, csak a városi jurisdictio által vonathatik kérdőre , ha pedig az elöljáró parancsait teljesítve kihágást követ el, és megidéztethetnék, a helyett, hogy a baj megszüntetnék, az idő illy idézésekkel csak vesztegettetik. — Jagassics Esztergomm. k. Ha magán egyének a várost megidéztethetik, úgy azoknak önállóságuk le volna rombolva. — Justh J. Turóczink. Világosan kívánja kitétetni az eseteket, mellyekben megidéztethetnek a városok. Ha a pesti indítvány szerint magánszemélyeket veszünk ki, akkor társaság léphet föl. Nem érthet Komárommal egyet, mert városi kihágás történhetik egyes tisztviselő, vagy maga a város által, midőn t. i. a tisztviselő ennek parancsát hajtja végre. Ha nem tartunk föl semmit a törvényhozásnak, úgy ez egyenesen oda vezetne, a hova ő épen nem szeretné, t. i. a centralisatio örvényébe. — Bónis S. Szabolcs m. k. Ha a megyék auctoritása le nem rontatik, ha p. o. meg nem jelenés vagy subsidium-nemfizetés miatt megidéztetik, úgy a városé sem fog leromboltatni. — Bernáth Zs. Ungm. k. Barátságos szózat figyelmetessé tette őt a jegyző indítványa iránt; mert előkerülhetnek olly esetek, a mellyekben magánszemélyek, ha például Debreczenen keresztül utazván, a hatóság által elfogattatnak. Ha már most illyen személy ártatlan lenne, mikép idéztetheti meg a várost violentiára, ha a szerkezetben kitétetik, hogy magánszemély által meg nem idéztethetik. De lehetnek más esetek is, mint p. o. ha az országos pénztárban járandóságát, vagy a diák tartozását le nem fizeti. E szerint tehát az eseteket ki kell fejezni, s vélekedése oda járul, hogy a „senki“ szót meg kell változtatni. —» Babarczy A. Csongrád m. k. A megsértett magán-egyént sem akarja kizárni attól, hogy megidézhesse a várost, mert meglehet, hogy abban az esetben is, amit Ung megye fölhozott, az elfogatott egyén, ha szabadon is bocsáttatik, letartóztatása által tíz- húszezer forintnyi kárt szenvedhet, és ezért ez meg nem állhatván, indítványa oda járul, hogy ez. utósó szavai: „és e minőségben senki által törvény elejébe nem idéztethetik“ — egészen kimaradjanak. — Szentkirályi jegyző : Illy esetek minden jurisdictionál előfordulhatnak ; erre nézve tehát átalános provisio volna szükséges : maga részéről helyesli, hogy a vége kimaradjon. — Baranyay Kassa v. k. Kettős minőségük lévén a városoknak, mint magános birtokosok igen — de mint törvényhatóság meg ne citáltathassanak. — Balog K. Győr m. k. Világos rendeletet kiván a megidézésre. Olgyay T. Pozsony m. k. Pártolja Csongrádot. —Komlóssy Debreczen v. k. Azt hiszi, hogy a BR. a városokat is olly függetlenségre akarják emelni, mint a megyei hatóságok. Zomborcsevics Szabadkav. és Kenész M. Jász-Kun k. k. Pártolják a debreczeni követ nézeteit. Jegyző: Egy scrupulusa van, ha a városokat a megyékkel egy sorozatba tesszük, hogy majd aztán ezen törvényt a városok nem e jelen szerkezetből, hanem sz.Istvántól fogva valamennyi megyei törvényekből magyarázgatni fogják.— Végre Csongrád indítványa szerint e§. utósó szavainak kihagyása elfogadtatott. — Ezután olvastatott a 21k §. a mint következik: „A polgárközséget képezik azon egyének együttvéve, kik a város határában telepedve vannak,vagy a város határához tartozó fekvő tulajdont birnak.“— Jegyző. Ezenban „városi községi* nevezet helyébe „polgári község“ létetett.A választmány minden e fölötti vitatkozást úgy gondolt elháríthatni, ha „polgár-község“nek nevezi a város lakosait, „választó polgárodnak pedig azokat, kik a választást gyakorolják. — Érti Sopronv. k. Küldői kívánják a „városi község“ nevezetet továbbá is megtartatni, mert a polgársághoz bizonyos kellékek kívántatnak. De azért is, mert a „polgár-községiben a zsidók is foglaltatnak; — nehogy tehát ez által az emancipatiót elérjük, e módosítást kívánja;— annál inkább, mivel már e nevezetbe a fő RR. is beleegyeztek. — Pál Sopronm. Tarnóczy K. Nyitram. k. A „városi község helyébe „polgári község-‘et kívánnak létetni.— Jegyző. Ezen kérdés igen messze vág, mert e szerint lesznek polgárok, s nem polgárok. A nevezettel nezzünk tehát játékot, hanem jöjjünk tisztába. A „városi község“ nevezete mellett, a „polgár“ nevezet meg nem maradhat, de igen a polgár nevezet mellett. — A többség a „városi“ nevezetet elfogadván, a 2dik §. ekkép igazittatott ki: „A városi községet képezik“ sat. S ekkora gyűlés eloszlott.— Pozsony, január 21. XLI.kerületi ülés. (Elnökök és jegyző mint tegnap; tárgy: a k. városok ügyében a választmányi munkálat, illetőleg törvényjavaslat fölötti tanácskozás folytatása.) Év. megnyitván az ülést, olvastatott a sérelmek összeszedésére kiküldött választmány tagjainak névsora, a kir. városok részéről. — Ezután a szőnyegen fekvő törvényjavaslatnak l.és 2. czikkei hitelesítés végett fölolvastatván, Szentkirályi az l. §. ezen szavai közé : „függetlenül igazgatja“ ezen kifejezést: „a köztörvény szerint“javalláigtadtatul (elfogadtatott.) — Károlyi(Pestv.k.) A szerkezethez még ezen kifejezést: „mint a megyei hatóságok“ kívánja hozzátétetni. Erre Babarczy (Csongrád) válaszképen előadd, miszerint ha Pest városa indítványa kimondatnék is, az által a városok függetlensége korántsem öregbittetnék, s ez a városok részéről csak bizalmatlanságra mutat; mire pedig épen jelenleg, midőn a megyék képviselői maguk akarják a városok függetlenségét kivívni, semmi okuk nincsen. Ezek végeztével a törv.javaslat következő 3. §. vétetett tanácskozás alá: „Telepedettnek tekintetik, ki a város határában született, v. két év óta folytonosan állandó lakást tart.“ — Szentkirályi (Pest.) Azon véleményben van, hogy a megtelepedésnek több kritériumait különböztetni fölösleges; a választmány is azon véleményben volt, midőn e részben a múlt orsz.gyülési törvényjavaslat nyomán nem indult. — Sz.György v. k. Földivána rr. figyelmét a város határában lakó jobbágyok iránti rendelkezésre,a zsidók megtelepedhetését illetőleg továbbá is az 1840 . 29. t.cz. rendeletét kívánja megtartani. — Esztergom v. k. Érdekében állván tudni a rá