Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-06-10 / 27. szám
Szombat június ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. 10TM 1848. Negyvenkettedik év. 27. szám SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fülvesz; egyegy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Előfizetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal 6 frt; postán borítékban hatszor küldve 8 frt ; kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben tőségnél Zöldkert utcza 488-dik szám alatt hivatalban. a szerkeszföldszint a Előfizetési hirdetés. Azon hazafiaknak, kik a „NEMZETI“ politikai hírlapra a jövő (július-decemberi) félévre előfizetni kivánnak, ezennel jelentseik, miszerint e lap ezentúl [hétfőt kivéve] mindennap egyegy íven fog megjelenni. Előfizetési díj félévre Budapesten házhordással 5 fr., borítékban 6 fr., postán borítékban hatszor küldve 8 fr., kevesebbszer küldve pedig? fr. pp. Pesten előfizethetni zöldkert utczában 488-dik szám alatt földszint a kiadóhivatalban, vidéken minden postahivatalnál. Pest, junius 9-én. Folyó hó 12k én Pesten orvosi közgyűlés leend....... Senki sem tagadhatja, milly nagy fontosságú ügy egy országban az orvosi kar állapota; a közérdekben vélünk tehát cselekedni, midőn az alább következő orvosi ügyre vonatkozó érdekes czikket közöljük — Magyarország orvos-ügye körül. Nehéz most orvosi ügyekről írni. Az emberiségi s hazafias érzelmek annyira fölugatvák, hogy mellettük minden egyéb háttérbe szorul. Az orvos, ha a természet egészen el nem fonákul benne, az emberiség szabadságát s a szabad hazát kiválólag szereti; a magyar orvosnak jelenleg, hogy magyar, büszkélkedni kell, s minden alkalommal — melly gyakorlati pályáján annyiszor nyílik előtte! — a valódi magyar szellemet és lelkesedést ápolni, terjeszteni. Ügy társak! ha lesz, amint lehet, erős, virágzó magyar hazánk, akkor lesz bizonnyal virágzó gyógyászatunk is. Máskép nem. Ez valóban a tevékeny honúság ideje ! Történtek azonban az orvoskar részéről némelly átalakítási mozgalmak. A magyar orvoskar javaslatot nyújtott be a ministériumnál, melly orvossebészi közoktatás, státusgyógyászat s az orvoskar új rendezetét tárgyalja. Javaslatot benyújtani, főleg illy mozgalmas, sürgős időkben, legszebb föladata, sőt hivatása volt a magyar orvoskarnak. A ministérium határoz. Javaslatot egyéb orvosi testületek is nyújthatnak be. Alakuljanak minél több orvosi egyletek, s lépjenek föl, midőn szükségesnek látják, javaslatokkal, vagy panaszokkal egyenesen maguk, vagy ha jónak tartják, a középponti orvoskarral viszonyba lépve. Pesten a ministérium, Pesten vannak az országos orvosi hivatalnokok,Pesten az országgyűlés.Jól megfontolván a dolgot, ki fog sülni, hogy a magyar orvosügyre nézve szükséges , hogy a Budapesten létező orvoskar szerkezete egyszerű, nem komplicált legyen, hogy rögtön kebléből javalatokat, kérelmeket, vagy panaszokat intézhessen orvosi közügyekben a ministérimhoz vagy az országgyűléshez. Tessék megfontolni a dolgot. Egyéni érdekek itt nem forognak fön; én az ülésekre nézve ez elvet pártolom: praesentes concludunt. Az orvoskar törvényesen fönálló testület. Múlt idők absolu kormánya e részben szép s nagyon democratai institutiót képezett az által, hogy az egyetemmel egy nagyobb orvosi testületet szoros viszonyba hozott-Ezen testület bizonyos ellenőrködő befolyást gyakorol a közoktatás eredményére, orvos-rendőrségi kérdésekre, s a szigorlatokra (kiküldött tagok s a dékán által) középponti állása, az itt létező kormányi hivatalom mellett, azt hozza magával, hogy a legüdvösb befolyást gyakorolhatja a minden irányú orvosi közügyekre. Ezen befolyásai az orvoskarnak törvényesen léteznek, s véleményem szerint a korszellemhez képest ekkér tökéletesítendők. 1) Tagok választása. — Ajánlat bizonyos számú tagok által - s csak ha 3 tag kívánja, titkos szavazat. Ez budapestiek s vidékiekre nézve egy irányt álljon. 2) Az orvoskar titkos szavazattal választja elnökét s jegyzőjét. Meggyőződésem szerint az orvoskar elnöke a décán legyen; más nem szükséges. 3) A szigorlatok a décán elnöklete alatt történnek, részt vesznek, a tanulmányi igazgató, az illető tanárok, s egy szakértő küldöttség az orvoskar választmányából. 4) Az orvoskari diplomák aláíratnak a tanulmányi igazgató, a dékán s a tizoknok által. 5) A tanárok meghívása s a nyilvános csődök a tanulmányi igazgató elnöklete alatt, egy szakértő bizottmány hozzájárultával, történnek. 6) Az orvoskari választmány 24 tagból álljon, melylyek által minden tanszakok képviseltessenek. Ezen egy választmányból a szükséges küldöttségek nevezendők ki, a két elnök vagy a tanulmányi igazgató által, amint vagy az egyik vagy a másiknak elnöklete alatt működni hivatják. 7) Ezen egy választmány választatik közgyűlésen minden jelen levő oklevelezett orvosok által, akár tagok akár nem, titkos szavazattal bizonyos számú évekre. Azon vélemény, hogy a választmányok egész hazánk orvositól beküldött írásbeli szavazati által választassanak, a tagok többsége szerint, csupa illusio. A választmányok mindenesetre csak budapesti orvosokból állhatnak. A budapesti orvosok képességeit s mindennemű tulajdonait pedig a választmányra legjobban ismerik a budapesti orvosok, vagy azon vidéki ügy társaink, kik személyesen részt vevén a választásnál, maguknak az egyének közül pontos ismeretet szerezhetnek. A közgarantia nem nyerne, hanem veszthetne; ha távol lakók, kik nem jővén el a közgyűlésre, nem világosíttathatnak föl az egyéniségek iránt, folynának be a választásba. Illy távolról történő választás példája eddig semmi testületben nem is létezik. Veszedelmes kísérlet volna. Ha superarbitriumféle tárgy, p. o. a miskolczi orvosegyletnek adatnék át, a budapesti orvosok azt mondanák : a miskolczi orvosok választják a választmányt, mi nem ismerjük annyira az egyéneket. Szóba hozatott, s hírlapban is közöltetett: az orvoskar legyen academia. A magyar kormány alkosson orvosi académiát, ez nagyon üdvös, legnagyobb mértékben dicső s hasznos volna, , ennek tagjai, viszonyban a magyar academiával, legyenek jól fizetett kitűnő egyéniségek tudományos szakokban, s egész éltükre választottak. De az orvoskar hivatása véleményünk szerint más. Azon értelemben ugyan mi is óhajtjuk , hogy az orvoskar tudományos testületként működjék, miszerint (öszhangzólag Balassa J. úr véleményével) tudományos szakokra fölosztván s constituálván magát, a budapesti orvos-egylet működéseit magáévá tegye. De ezért az academia nevet nem kívánjuk alkalmazni, épen mivel egy valódi orvosi academiát nagyon óhajtunk, sőt tekintvén édes nyelvünk által okozott szűkebb körét a tudományos versenyzésnek , nem csak az orvoskar s a tanulmányok jó, nagyszerű rendezetének szüksége tűnik föl, hanem ismételve a kormány ügyeimébe ajánljuk az orvosi académiát. Még egy ide vágó tárgyat kell megemlíteni. Kolosvári egyetem! Nem csak a tudományos szempont, a kívánt nagyobb működési s versenyzési tér azt igénylik , hogy Kolosvárt tökéletes orvossebészi tanfolyam fölállítassék, hanem a gyakorlati szükség is erre int. Budapesten egyedül előteremteni annyi orvossebészt, amennyit hazánk jelen körülményei megkívánnak, nagyon bajos föladat. A hadorvosi ügyben működő bizottmánynál legelőször pendítettük meg a kolosvári sebészi tanintézet szükséges átalakítását. Az orvosi közoktatás reformjáról más alkalommal részletesben fogok szólani. Nagy föladat, de dicső fekszik a cultusminister vállain. Hiszem, systemákhoz, vagy példákhoz nem fog ragaszkodni , hanem eredetileg s gyakorlatilag átalakítni a magyar tanügyet. A jeles, szelemdús magyar faj állása ollyan, hogy annak nemzeti hatalmát leginkább a tudományok terén lehet emelni, erősítni, terjeszteni, íme a dicső feladat. És most végzetül, hadd fejtsem ki azon reményt, hogy az orvoskari közgyűlés jan. 12 én nem fog eredménytelenül szétmenni. Félre minden személyes tekintély, félre minden szenvedelem.Győzzük le min magunkban mindazt, mi személyekre vonatkozik minmagunkra vagy másokra. Az önérzet, a képesség vagy szerzett érdemek érzete némuljon el bennünk, s csak a közügy iránti tiszta lelkesedés emeljen szót. Ki jelenleg nem tud önmagától szabad, a haza hű, erélyes, becsületes közlegénye lenni— ha nem érdemli, hogy nagyszerű korszakban részesül — kelt 1818 ki jun. 9-én Dr. Schoepf Ágost. Az utósó erdélyi országgyűlés II. tezikke. A legnözelebbi közös hongyülésre külendőr követek népképviselet alapjáni választáséról. A folyó évi julius 2-ára már kihirdetett Pesten tartandó közös hongyülésre küldendő erdélyi követek népképviselet alapjáni választása, a rögtönös alkalmazás lehetségesítését is tekintetbe vévén, — csupán ez esetre, következően lesz intézendő: 1. §. Nem részesülnek a választási joggyakorlatban általán: a) Nő-személyek. b) Külföldiek, kik meghonosodva nincsenek. c) Gazdai, szülői vagy gyámhatalom alatt álló egyének. d) Ollyanok, kik bünperbeli ítélet nyomán fenyíték a- Mt vannak. Egyébiránt 2. §. A bevett vallások követői közt (kik közé a görög n. egy. szertartásnak is értendők) a szület és általán sehol semmi különbséget nem tesz. 3. §. Ami a külön képviseleti joggal felruházott városokat különösen illeti, ezekben választási joggal fognak bírni : a) Mindazon lakosok, kik 300 ezüst forint értékű házat vagy földet kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel s illetőn kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak. b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok meg- telepedve vannak, ha tulajdon műhelylyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak; s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. c) Kik, habár a felebbi osztályokba nem esnek is, — saját földbirtokukból, vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek. — d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek és iskolatanitók. e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fenebbi pontokban irt képességgel nem bírnak is. 4. §. Vármegyében , Fogarasvidéken és Székelyszékekben választói joggal fognak bírni: a) Mindazok, kik az 1791-beli 12-ik törvényczikkely szerint, közgyűléseken szavazattal bírván, — az országgyűlési követ választásába is befolyni eddig is jogosítva voltak, ha szinte ezen jog gyakorlatában ezelőtt korlátolva is lettek volna. b) Külön képviseleti joggal föl nem ruházott városok lakosai közül mindazok, kik ezen törvényczikkelyeikban irt cathegoriák közül valamellyikbe tartoznak. c) Rendezett tanácscsal el nem látott községekben mindazon lakosok, kikre a folyó 1848ik évre az adólajstrom szerint, fejpénzen fölül legalább nyolczárt adó van kivetve, és ezeken kívül mindenik község, melly az 1791-beli Izik t. ez. nyomán jogosítottakon kívül legalább száz füstöt számlál , befoly a követválasztásba szabadon választott két képviselő által. 5. §. Szász törvényhatóságokban. Városok és helységek lakosai, azon székben vagy vidékben, mellyben megtelepedve vannak, valamint eddig, úgy most is együtt , és minden nemzet- és valláskülönbség nélkül, fogják a választási jogot azon módon gyakorolni, melly a képviseleti joggal nem biró magyar és székely törvényhatóságokbeli városok és falusi községek lakosaira nézve, a 4ik §. b. és c. pontjai alatt írva van. 6. §. Követté választható mindenki, ki akárhol Magyarhonban választói joggal bir , ha életének 24ik évét betöltötte, és a törvény azon rendeletének, miszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes. 7. §. A képviselőházban egyenlő szavazattal birandó 73 erdélyi követek a legközelebbi közös hongyűlésre következő fölosztással fognak választatni. a) Egyes községek által küldendő követek: 1) Kolozsvár város küld 2 követet 2) Gyulafejérvár 2, 3)Marosvásárhely 2, 4) Szamosújvár,2, 5) Erzsébetváros 2, 6) Abrudbánya 1, 7) Vízakna 1, 8) Vajdahunyad 1, 9) Kendivásárhely 1, 10) Hátszeg 1, 11) Sepsiszentgyörgy 1, 12) Udvarhely 1, 13) Ilyefalva 1, 14) Csíkszereda 1, 15) Bereczk 1, 16) Szék 1, 17) Kolos 1, 18) Oláhfalva 1.