Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-11-21 / 165. szám
jét a programmirók várakozását felülmúlólag teljesíti, 2 hete már, hogy életét és napalát Neros Calligula féle históriai előképek studírozására fordítja. Átnézte a kereszténykínzó szurokbárkonyok szerkezetét, a szent inquisitio máglyáit és tagáczamitásait, a spanyol bikaviadalokat, a szent Bertalanféle vérések terveit, s mindezek conglomeratumából megszületett a császári diadalünnepély Bécs falai között. A hofloge Olmützben van, — telve, „kegyes népatyákkal“ és „szelidszivü műkedvelőkkel*4, mert hiszen a spectaculum olly felelte amasant. Zsófia kis kezeibe tapsol az örömnek miatta, Ferdinánd pedig „jóságos jó képével”4 már jó előre alá kaparta nevét egy albára, mellyre a nagy bombardateur iránti hálanyilatkozat jövend illy megszólítással: „legszeretetreméltóbb földmarschalom! Nem is rendeztetik mindennap olly nagyszerű dráma, mint a legközelebbi bécsi ostrom, mellyben úgy meglenne minden, mi hatalmasokat delectál, hajtóvadászat en gros, kuglizás képviselő fejekkel, tűzijáték bomba s congres rakétákkal, az első felvonásban mindjárt ezerek halottak el, s mégis maradt annyi szereplő élve, hogy az utolsó felvonást is egy császári játékhoz illőleg lehessen befejezni. Ott áll Blum Robert — igazsága érzetében merész és bátor nyílt homlokkal szól biráihoz, — ha bélyeg van tettein, az nem más, mint a jogosság bélyege. E férfi a frankfurti parliament tagja; — azt hinnéd, egy szabad nép választott képviselője, egy az osztriain kívül álló törvényhozás tagja — biztosítva van az önkényes eljárás ellen, — mert felette a népjog pajzsa áll ? Csalatkozol; a fegyverek dördülnek s Blum R. halva rogyik le. A schwarzgelbek csóválják fejeiket — de a pokolban tust trombitálnak. A második Messenhauser a bécsi nemzetőrség főparancsnoka, választott elöljárója egy olly testületnek, melly törvényesen lépett életbe s császári esküvel jön megerősítve. S ezen testület főparancsnokává törvényes nemzetgyűlés által neveztetett. Nemzetgyűlés által, mellynek működése, — mikint lapunk olvasói előtt tudva van — a császár magas tetszését is kinyerte. Azt hinnéd ugye, ennyi salvus conductuson megérik a legkorlátlanabb önkény pallosa is. Csalatkozol; a fegyverek dördülnek, s Messenhauser halva rogyik le. A schwarzgelbek csóválják fejeiket, de a pokolban erre is tust trombitálnak, így hullnak el egymásután motiválatlan halállal Bécs legjelesb férjai, az olmüczi hofloge vendégeinek nem kis tetszésére, kik, mint azelőtt a concertekben előadott zanedarabok programmját, úgy tartják most a Wiener Zeitungot kezükben, melly mindig előre anyagolja a spectaculum részleteit. A programmban Magyarország is, mint utolsó és érdekességben leglátományosabb pontben foglaltatik. A szabadság nagyszerű ravatala körül Windischgraecz ágyúi dörgenek. S itt is csapoltatnék egy kis vér a bíbor elkopott festékét élénkíteni. Nem megvetendő látomány lenne az igaz. Egyébiránt erre keresztet vonhatnak az olmützi szelíd műkedvelők. A la roi s’ amuse-t’ itt Magyarországon ilyen nagyban nem játszik. A pesti kereskedői kar a hazai terményekre nézve jelenti, hogy a legközelebb múlt Lipótvásárkor az utak elzárása miatt idegen vevők és árulók Pestre nem jöhetvén, nagyobbszerű kereskedői üzletekről szó sem volt, hanem csak csupa szükségbeli vételek és eladások történtek; továbbá , hogy a kereskedői viszonyokból eredt követelések be nem hajthatása miatt a hitel egészen megcsökkent. — Kelt Pesten, 1848 évi november 16-án. A kereskedői testület, lészen köteles beküldeni, — még is nagy botránykozással kellett a honvédelmi bizottmánynak arról értesülni, mikép némelly ezredek, azok egyes részei, s kisebb haditestületek beadványaikat s számadásaikat Bécsbe a számvevő hivatalhoz, vagy más a honon kívül létező testületekhez merésztették küldeni, s ez által a fenálló törvényeket, s az ország független önállását megsérteni; —felszólaltatnak tehát minden hadi parancsnokságok, ezredek, s bármi nevű testületiek , hogy jövőre illy törvénytelen eljárástól annál is inkább óvakodjanak , minthogy ellenkező esetben illyen a fenálló törvényeket kijátszani szándékló eljárás, mint honárulás, a legszigorúbban fog bűntetteim. Budapesten, november 18. 1848. Az orsz. honvédelmi, bizottmány Kossuth Lajos elnök. A pesti fegyvergyár az eddigi tulajdonos magántársaságtól az ország számára átvétetvén és a nemzet hadiszertárai közé soroztatván, a fegyvergyártás gyorsítása tekintetéből az újdon alakult honvédzászlóaljak parancsnokságainak meghagyatik, hogy mindazon honvédeket, kik a fegyvergyártásra alkalmazhatók, minek a kovács, lakatos, kerékgyártó, asztalos és puskaműves mesterségekhez értők, rögtön a pesti fegyvergyárba leendő alkalmaztatásuk végett, a hadügyministeriumhoz utasítva Pestre indítsák , s az ily ilyen egyének névjegyzékét terjesszék fel. — Kelt Budapesten, nov. 18. 1848. Az orsz. honv. bizottmány. Kossuth L. elnök. Tapasztaltatván, hogy a népfelkelés és nemzetőrök kimozditása alkalmával, az adóbehajtás nagy hátramaradásával, a hatósági és helységbeli adószedők is kimozdíttatnak, ezen visszaélés ezennel eltörültetk s az adószedők kimozdtása eltiltatik.— Kelt Budapesten, nov. 18. 1848. Az orsz. honv. bizottm. nevében Kossuth L. elnök. Hivatalos rovat. Jóllehet az 18'n/18 törvény czikkelyek s ő felsége több rendbeli leiratai világosan meghatározzák, hogy az országban létező összes magyar hadsereg egyedül s kizárólag a magyar hadügyministérium által vegye rendeleteit, mellynek szinte minden beadványait 650 A ,Közlöny* 157-ik számában folyó november hó 14-éről Győrben, Veszprémben, Somogyban, Kaposvárott, Pécsett, Szegszárdon és Székesfejérvárott megtartani hirdetett levásárlások határnapjai ezennel érvényteleneknek nyilváníttatnak , miután az illető kormánybiztosok által a végre már azelőtt más napok rendeltettek ; s annálfogva a fenen irt helyek a kormánybiztosok által meghatározott és általuk már közhírré tétetett napokon fognak a pótló vásárlások megtörténni. Kelt Budapesten,nov. 15-én 1848. Répási, tábornok. A táborból visszatért pesti ,nemzetőr csapatnál alkalmazásban volt hadügyész Tóth Elek hasonló minőségben a nagy-váradi térparancsnoksághoz létetik át, ahova ő azonnal elutazzék, s magát ott Leitner őrnagy s térparancsnoknál jelentse. Budán, nov. 14-én 1848. Nádosi Sándor, ezredes. Rendeletek. Mittisz József pesti, és Sebes Károly budai térszázadosok ezen hivatalaik mellett őrnagyokká e hó 20-tól kezdve kineveztetnek. Pest, oct. 28. 1848. Az országos honvédelmi bizottmány. Nyári Pál h. elnök. Báró Bercsényi János hiteles orvosi bizonyítványokkal tanúsított betegeskedése tekintetéből a képviselőház october l0kei határozata alól ideiglenesen felmentett, gyógyulása bekövetkeztével a hazábani megjelenése szoros kötelességévé tétetvén. Pest, november 17. 1848. A honvédelmi bizottmány. Nyári Pál, h. elnök. A honvédzászlóalj parancsnokságok részére. Az alakított hadmegyei honvéd főparancsnokságok hatásköre folyó évi december l-ső napjától kezdődvén, a honvédzászlóalj parancsnokságok ezennel oda utasítalnak, miszerint minden jelentéseiket, mellyeket eddig felé a nemzetőrségi tanácshoz intéztek, a fent kitett naptól kezdve az illető, vagy is azon hadmegyei főparancsnokságnak küldték, mellynek kerületében a Közlönyben EK/117 szám alatt megjelent rendelet szerint vannak. Budán, nov. 17-én 1848. Nádasi Sándor ezredes. Hiteles hírek szerint a lembergi lázadás Windischgraetz parancsára egyenesen a katonaság által idéztetett elő , az ott életbe jönni kezdett nemzetiség és légiók végső megsemmisítésére; a legiobeli ifjúság legnagyobb része szünnapokra eltávozván és semmi rosszat nem gyanítván, távollétük felhasználtatott ezen lázadás előidézésére, mellynek következtében hiteles tudósítás szerint a légió számos tagjai, s mintegy 300 lelkes nő , kik közöl egy maga négy katonát lőtt meg pisztolyaiból , leölettek, s a felbőszült katonaságnak az öldöklésre s pusztításra 3 nap engedtetvén, olly borzasztó tények követtettek el, melyeknek leírásától mindenki visszaborzad. — Az egészből ránk csak annyi szolgálhat tanúságul, hogy a reactioval semmi áron alkudozni nem lehet, mert Lembergben is Hammerstein parancsnok adott becsület szava, sőt kölcsönösen megállapított egyezkedés után is levette a népet, ha egyezkedés nem történik s a nép el nem ámittatik, a nép győzelmes maradt volna. Bém tábornok emlékirata. (Folyt, és vége). Végre 1848-iki február havában kitört Párisban a forradalom, s hogy mindent megakaszszon, mivel okos viselet által Lengyelhonnak használhatott volna, a Franczia- és Angolhonban tartózkodó kivándorlottakat Posen nagyherczegség és Krakkóba nyomta a democrat társulat, hogy ott mielőtt felfegyverkezhettek volna, az osztrákok és poroszok által szétszaggattassanak s megsemmisittessenek. Hogy munkáját befejezhesse, több legfinomabb orosz ágensek maradtak Krakkóban, sőt többen Lembergig tolakodtak, s a nép közé vegyülve, communismust és a birtoklás eltörlését hirdetve igyekeztek azok halálát előmozdítani, kiktől féltek. E közben Galliczianak minden kerületében egyegy nemzeti tanács alakult, Lembergbe követek küldettek egy középponti tanács alkotására. E város-----------ei is alkottak egy tanácsot, és mivel nagy többségben mindenkit maguk közé vettek, többséget tudtak maguknak szerezni a különböző kerületek követei felett. E vezetők egyesültek a democrat társulattal, és egyesülten dolgoztak. A középponti tanács legmunkásabb ágense Dzirzkowsky volt. Érezte az ország a veszedelmet, mi fenyegető, ha illyen emberek a státusok sorsára befolyást gyakorolhatnak — fontos panaszok, visszahívások voltak napirenden, s végre a középponti bizottmány végzéseinek jóváhagyását megtagadta az ország, ha azt nem reorganizálják. A főpont volt Czirzkowsky elmozdítása, ki már Frankfurt és Párisba utazott vala. Én Párisban láttam, bár communistáink egyike volt, eltagadá azt nyilvánosan, hogy a becsületes embereknél szabad bejárása legyen. Párisban történt, hol felkértem, hogy mentül előbb térjen vissza Gallicziába, egyesüljön Magyarhonnal, s egyesülve munkálkodjanak; mert mondom neki, fájdalommal kell tapasztalni, miszerint több lengyelek a panslavismusnak hódolnak. Hogy az e gondolat által okozott bajt jóvá tegyem, mondám nekie, miszerint én is rövid időn Magyarhonba menendek s ok egy lengyel-szláv légiót alakítandók, mellynek czélja leend, minden szláv néptörzsököt, kik századok óta a magyarokkal egyesülten képzik a magyar királyságot, felvilágosítva meggyőzhetni, miszerint a magyaroktól el ne szakadjanak, sőt velük egyesülten maradjanak. Az erkölcsi és anyagi befolyás, mellyet így gyakorolhattunk volna, bizonyosan a legjobb eredményt idézte volna elő. Ezután nem sokára Lembergbe mentem. Ott találtam az úgynevezett középponti tanácsot, mellyben semmivel egyébbel nem foglalkoztak, mint a magyar dolgokkal, sőt azon hibát követték el, hogy a csehekkel egyesültek. Én erre nyilvánosan Magyarhon mellett nyilatkoztam. Hazámfiai, kik e nagylelkű nemzet iránt öröktől fogva rokonszenvvel viseltetének, felhívták az ifjúságot magyarhoni szolgálatba lépni; több követek siettek akkor oda, mielőtt megérkeztem volna, hogy bizonyos feltételeket csaljanak ki. Bécsben visszatartóztattatva, hogy a szabadság ügyét védelmezzem , mit tehettem, mindent meglőttem a város megmentésére. Egy barrikád védelmezésében october 28-kán megsebesíttetem, s midőn beláttam , mert egy része a külvárosoknak már be volt véve