Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-12-08 / 180. szám

Péntek 180 szám. December 8-án 1848. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Megjelenik minden nap , hétfőt kivéve, egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Előfizetési dij félévre helyben 6 írt; kióstát borítékban hatszor küldve 8 frt , kevesebbszor pedig küldve / frt pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál­­ helyben a szerkesz­tőségnél Z­ö­l­d­k­o­r­­ utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban.­­ Pest, december 7-én. Ma délelőtti 1­0 órakor nevezetes ülés volt a kép­­viselőknél.A tegnap tartott titkos tanácskozmányok e­­lőre sejteték a közönséggel, hogy fontos tárgy lesz szőnyegen. Azért a karzatok már jókor zsúfolva vol­tak. — Az ülés megnyiltatván, felolvastatott Komlóssi Antal őrnagynak Ó-Becséről, dec. 4-kéről kelt, s a hon­védelmi bizottmányhoz intézett tudósítása. (A vidéki moz­galmak rovatában olvasható.) Az elnök jelenté, hogy I-s. Ferdinánd aus­­triai császár s Magyarországnak e néven sik királya a trónról lemondott. Ennek testvére Ferencz Ká­roly József fia javára szinte lemondott, ki első Fe­rencz József nevezet alatt dec. 2-án a trónt el­­foglalá. A 18 éves ifjú, s isten kegyelméből — mint ő mondja — Isó Ferencz József osztrák császár, ezt egy népeihez (?) kibocsátott, s dec. 2-án kelt ma­­nifestumban tudatja, mellyet a Pozsonyban levő kor­mánybiztos megküldött a honvédelmi bizottmánynak. Ferencz Józsefnek említett s Swartzenberg minister által ellenjegyzett manifestuma a ház előtt felolvastat­ván, a tegnap tartott conferentiában megállapított s Ferencz József manifestumára vonatkozó országos ha­­tárzat felolvastatott. Ez oklevél igy hangzik : „Országgyűlési határozat. Az országba magán után beküldözgetett nyom­tatványokból tudomására jutott az országgyűlésnek, mi­­kint Is. Ferdinánd austriai császár s Magyarország­nak e néven sik királya Olmützben folyó hó­rkán az austriai császári trónusról lemondván, Schwartzenberg austriai minister által ellenjegyzett manifestumában minden népeit az ő irántai kötelességek alól s min­den közállományi tisztviselőket az ó irántai hűség es­küje alól feloldozottaknak jelentette ki. S egyszersmind kinyilatkoztatta, hogy testvéröccse Ferencz Károly fő­­herczeg az austriai császári koronáról legidősb fiának Ferencz József főherczegnek javára szintúgy le­mondott. Ennek következtében Ferencz József főherceg, ma­gát Austria császárjának s Magyarország királyának ne­vezve, ugyancsak december 2-án hasonlókép austriai minister Schwartzenberg ellenjegyzése mellett kelt nyi­latkozatában trónusra lépését a birodalom minden né­peinek kijelentette , s azon szándékát fejezvén ki, hogy minden tartományokat és népfajokat egy nagy státus­testbe akarja összeolvasztani, tudtul adja, hogy e vé­gett mindenek előtt az úgynevezett „lázadásnak“ legyőzésére a rendeleteket már meg is tette. Magyarország s a hozzá kapcsolt országok és részek az ausztriai birodalom részei valamint soha sem voltak, úgy most sem azok, hanem független , önálló országot képeznek, melly saját alkotmánynyal bir, s csak a nemzet megegyezésével alkotott saját törvényei szerint kormányoztathatik. S ezen függetlenségnek és törvényes önállásnak épségben tartása képezi azon sarkalapot, mellyen az austriai háznak a pragmatica sanctioban meghatáro­zott öröködési rend szerint, Magyarországbani ural­­kodtatása alapszik. Az ausztriai császári trónus iránt közbeöntt, me­rőben családi intézkedések tehát, Magyarország s a hozzá kapcsolt részek királyi székére ugyan a magyar országgyűlés hozzájárulása s előleges beleegyezése nélkül semmi hatást, semmi befolyást nem gyakorol­hatnak . Nehogy azonban most, midőn Magyarország s a hozzá kapcsolt részek önállása s független alkotmá­nyos létele annyi oldalról fegyveres erővel hitszegő­en megtámadtatik s a nemzet közállományi s nemzeti lé­telének megtartása végett védelmi harczra kényszerit­­tetik, s az országgyű­lés hallgatása a részakarat által a nemzet jogainak sérelmére magyaráztassék : az ország törvényesen egybegyült képviselői s főrendei, mint az alkotmány őrei s a legtörvényesebb constituált hatalom, kötelességüknek tartják ezen események iránt a nemzet nevében nyilatkozni . Magyarország királyi széke, a nemzet előleges megegyezése nélkül, csak az emberiség közös törvé­nye következtében a kororonás király halála által ü­­rülhet meg.­­ A törvényes koronás király halála esetében az, kit az öröködés közvetlenül illet, a nemzettel koro­názási oklevelet kötni, az ország törvényeire s alkot­mányára megesküdni és magát szent István koronájá­val a nemzet által megkoronáztatni köteles, a koro­názás előtt is gyakorolhatván ugyan némi fejedelmi jo­gokat, de csak a törvények értelmében. Azonban ez csak a koronás király halála esetében történhetik, s ezen egy esetet kivéve, a nemzet a­­karata, a képviselő országgyűlésnek előleges belee­gyezése nélkül a magyar királyi szék birtoka körül semmi változtatás jogszerűen nem történhetik, ésannyi­­ra, hogy midőn első Ferencz császár és király a mos­tan is élő Y-dik Ferdinándnak megkoronáztatása iránt a nemzetet országgyűléseni egyezkedésre felszólította, 1830-ban az országgyűlés azon világos kikötéssel e­­gyezett csak meg Y-ik Ferdinánd megkoronázásában, hogy atyja életében a nemzet előleges beleegyezése nélkül semminemű uralkodási jogokba ne avatkoz­­hassék.­­ Még inkább megkivántab­b tehát az uralkodás változásához a nemzet előleges megkérdezése s bele­egyezése, midőn a trónus birtokában még nem volt, tehát arról nem is rendelkezhető mellékágazati köz­vetlen praesumptiv koronaörökös, és az életben levő király még netalán születhető gyermekei mellőztével az uralkodó szék egy távolabb álló családivadékra át­­ruháztatni szándékoltatik. Miután tehát a nemzet előleges hozzájárulása nélkül egyik fejedelem életében más senki magának királyi jogokat nem tulajdoníthat, az öröködési ren­det pedig családi magány­egyezkedésekkel még ke­­vésbbé változtathaja meg . Miután a magyar királyi szék birtokához kötött kötelességekről­ lemondásban a nemzet előleges meg­egyezése mélhatlanul megkivántab­b. Miután a magyar királyság kétoldalú kötésen a­­lapszik, mellynek egyik sarkalatos oldala az, hogy törvényes királynak csak az tekinthető, ki a nemzettel országgyűlési egyezkedés utján koronázási egyességle­­velet kötött, az ország alkotmányára, jogaira s törvé­nyeire megesküdött s ezen eskü következtében sz. Ist­ván koronájával megkoronáztatott. Miután azon esetben is, ha az uralkodó koro­nás király magát az uralkodás gondjaira erőtlennek é­­rezi, az ország ideiglenes kormányzatáról intézkedni a nemzet jogaihoz tartozik . És miután az Olmützben december 2-án közbe­jött minden családi lemondások s jogátruházások iránt a magyar nemzet előlegesen még csak meg sem kér­­deztetett . Annálfogva az austriai császári részrőli önkényes lemondás az austriai birodalomba különben sem tar­tozó Magyarország s hozzá kapcsolt részek és országok önállásán, alkotmányán és sarkalatos jogain semmit sem változtathatván : az országgyűlés, mint Magyaror­szág s a hozzá kapcsolt részek és országok törvényes orgánuma, ezennel kinyilatkoztatja, hogy az ország­gyűlés hite, tudta s megegyezése nélkül a magyar ki­rályi szék birtokával senki egyoldalúlag nem rendelkez­hetik. És azért az országgyűlés, az ország törvényes füg­getlenségéhez, alkotmányához a magyar nemzet sarka­latos jogaihoz szorosan ragaszkodva, az ország s hozzá kapcsolt részek minden egyházi, polgári s katonai ha­tóságainak, tisztviselőinek, hadseregeinek s minden lakosainak a nemzet nevében meghagyja és parancsolja, hogy az alkotmány iránti hűség kötelessége szerint sen­kinek, kit erre jogosítottnak a törvény, alkot­mány és az országgyűlés el nem ismer, bármelly hatósgát el nem ismerve, és senki illyennek nem en­gedelmeskedve , az ország dolgaiba gyakorolni szán­­déklandott bármelly avatkozást jogtalan bitorlásnak te­kintsék s az ország és alkotmány iránti hűség törvény­­szerű zászlója alatt hazánkat minden idegenszerű usur­­patiotól, avatkozástól s ellenséges megtámadástól meg­óvni és megvédelmezni hazafiul szent kötelességüknek ismerjék. Senki, a honárulás törvényes büntetésének súlya alatt, máskép nem cselekvendvén. Melly határozatnak az ország mindenhatóságaival s hadseregeivel közlése ezennel elrendeltetvén , ezen határozat mindenki általi megtartásának kieszközlésére a honvédelmi bizottmány, mint melly az országnak jelen körülmények közötti ideiglenes kormányzatára az or­szággyűlés által megbízva van , ezennel határozatiig utasittatik.“ Ezután Madarász József, Ágoston és So­mogyi képviselők szólották József manifestumát c­áfolólag. Ezt követte az országos határzatnak sza­­kaszonkinti tárgyalása, mi­közben elfogadtatott K­u­­binyi Ferencznek azon javaslata, miszerint a határ­­zat folytán némelly sarkalatos törvényeink idéztesse­nek. — Egyéb módosítás a határzat szerkezetén nem történt. — Pest, dec. 7-én. Hitelt érdemlő egyének után írhatjuk, miképen az alvidéken egy pár nap múlva támadó hadi munká­latokkal fognak vezéreink fellépni. Minélfogva rövid idő múlva érdekes és örvendetes tudósításokkal fog­hatunk olvasóinknak szolgálni. — Nagybányáról azon bir szállon, miszerint Urbán, ki már alig volt hadával 14 órányi távolra Nagy-Bá­nyától , hirtelen gyorsasággal visszavonult. Nagy-Bá­nya küldöttsége, midőn felkeresni ment Urbánt, hogy a kívánt feltételek alatt neki a védtelen várost átadja, már csak hűlt helyét találta a rabló vezérnek és ha­dának. — E hirtelen visszavonulás okául némellyek azt tu­lajdonítják , hogy Puchner csapatai hihetőleg megve­­rettek a székelyek által, vagy pedig Károlyi Ede, ki — hirszerint —már Dézsőn túl nyomult, valószínűleg Ko­lozsvárt elfoglalta. . Mindenesetre részünkről valami kedvező körül­ménynek kelle közbejönni, minélfogva Urbán otthagyá a gazdag Nagy Bányát s az ott találandott dús prédát. Hivatalos rovat. Rendeletek Az országos képviselőház még folyó évi September havában hozott abbeli határozata nyomán, hogy a szolgálati idejüket már kitöltött al­tisztek és közkatonák, ha továbbra is hadi szolgálat­ban maradnak, zsoldjuknak Vi­dával nagyobb díjt húzzanak, a honvédelmi bizottmány a hadügyministéri­­umnak mai nap meghagyta, hogy a most érintett

Next