Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-12-08 / 180. szám
Péntek 180 szám. December 8-án 1848. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Megjelenik minden nap , hétfőt kivéve, egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Előfizetési dij félévre helyben 6 írt; kióstát borítékban hatszor küldve 8 frt , kevesebbszor pedig küldve / frt pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál helyben a szerkesztőségnél Zöldkor utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. Pest, december 7-én. Ma délelőtti 10 órakor nevezetes ülés volt a képviselőknél.A tegnap tartott titkos tanácskozmányok előre sejteték a közönséggel, hogy fontos tárgy lesz szőnyegen. Azért a karzatok már jókor zsúfolva voltak. — Az ülés megnyiltatván, felolvastatott Komlóssi Antal őrnagynak Ó-Becséről, dec. 4-kéről kelt, s a honvédelmi bizottmányhoz intézett tudósítása. (A vidéki mozgalmak rovatában olvasható.) Az elnök jelenté, hogy I-s. Ferdinánd austriai császár s Magyarországnak e néven sik királya a trónról lemondott. Ennek testvére Ferencz Károly József fia javára szinte lemondott, ki első Ferencz József nevezet alatt dec. 2-án a trónt elfoglalá. A 18 éves ifjú, s isten kegyelméből — mint ő mondja — Isó Ferencz József osztrák császár, ezt egy népeihez (?) kibocsátott, s dec. 2-án kelt manifestumban tudatja, mellyet a Pozsonyban levő kormánybiztos megküldött a honvédelmi bizottmánynak. Ferencz Józsefnek említett s Swartzenberg minister által ellenjegyzett manifestuma a ház előtt felolvastatván, a tegnap tartott conferentiában megállapított s Ferencz József manifestumára vonatkozó országos határzat felolvastatott. Ez oklevél igy hangzik : „Országgyűlési határozat. Az országba magán után beküldözgetett nyomtatványokból tudomására jutott az országgyűlésnek, mikint Is. Ferdinánd austriai császár s Magyarországnak e néven sik királya Olmützben folyó hórkán az austriai császári trónusról lemondván, Schwartzenberg austriai minister által ellenjegyzett manifestumában minden népeit az ő irántai kötelességek alól s minden közállományi tisztviselőket az ó irántai hűség esküje alól feloldozottaknak jelentette ki. S egyszersmind kinyilatkoztatta, hogy testvéröccse Ferencz Károly főherczeg az austriai császári koronáról legidősb fiának Ferencz József főherczegnek javára szintúgy lemondott. Ennek következtében Ferencz József főherceg, magát Austria császárjának s Magyarország királyának nevezve, ugyancsak december 2-án hasonlókép austriai minister Schwartzenberg ellenjegyzése mellett kelt nyilatkozatában trónusra lépését a birodalom minden népeinek kijelentette , s azon szándékát fejezvén ki, hogy minden tartományokat és népfajokat egy nagy státustestbe akarja összeolvasztani, tudtul adja, hogy e végett mindenek előtt az úgynevezett „lázadásnak“ legyőzésére a rendeleteket már meg is tette. Magyarország s a hozzá kapcsolt országok és részek az ausztriai birodalom részei valamint soha sem voltak, úgy most sem azok, hanem független , önálló országot képeznek, melly saját alkotmánynyal bir, s csak a nemzet megegyezésével alkotott saját törvényei szerint kormányoztathatik. S ezen függetlenségnek és törvényes önállásnak épségben tartása képezi azon sarkalapot, mellyen az austriai háznak a pragmatica sanctioban meghatározott öröködési rend szerint, Magyarországbani uralkodtatása alapszik. Az ausztriai császári trónus iránt közbeöntt, merőben családi intézkedések tehát, Magyarország s a hozzá kapcsolt részek királyi székére ugyan a magyar országgyűlés hozzájárulása s előleges beleegyezése nélkül semmi hatást, semmi befolyást nem gyakorolhatnak . Nehogy azonban most, midőn Magyarország s a hozzá kapcsolt részek önállása s független alkotmányos létele annyi oldalról fegyveres erővel hitszegően megtámadtatik s a nemzet közállományi s nemzeti lételének megtartása végett védelmi harczra kényszerittetik, s az országgyűlés hallgatása a részakarat által a nemzet jogainak sérelmére magyaráztassék : az ország törvényesen egybegyült képviselői s főrendei, mint az alkotmány őrei s a legtörvényesebb constituált hatalom, kötelességüknek tartják ezen események iránt a nemzet nevében nyilatkozni . Magyarország királyi széke, a nemzet előleges megegyezése nélkül, csak az emberiség közös törvénye következtében a kororonás király halála által ürülhet meg. A törvényes koronás király halála esetében az, kit az öröködés közvetlenül illet, a nemzettel koronázási oklevelet kötni, az ország törvényeire s alkotmányára megesküdni és magát szent István koronájával a nemzet által megkoronáztatni köteles, a koronázás előtt is gyakorolhatván ugyan némi fejedelmi jogokat, de csak a törvények értelmében. Azonban ez csak a koronás király halála esetében történhetik, s ezen egy esetet kivéve, a nemzet akarata, a képviselő országgyűlésnek előleges beleegyezése nélkül a magyar királyi szék birtoka körül semmi változtatás jogszerűen nem történhetik, ésannyira, hogy midőn első Ferencz császár és király a mostan is élő Y-dik Ferdinándnak megkoronáztatása iránt a nemzetet országgyűléseni egyezkedésre felszólította, 1830-ban az országgyűlés azon világos kikötéssel egyezett csak meg Y-ik Ferdinánd megkoronázásában, hogy atyja életében a nemzet előleges beleegyezése nélkül semminemű uralkodási jogokba ne avatkozhassék. Még inkább megkivántabb tehát az uralkodás változásához a nemzet előleges megkérdezése s beleegyezése, midőn a trónus birtokában még nem volt, tehát arról nem is rendelkezhető mellékágazati közvetlen praesumptiv koronaörökös, és az életben levő király még netalán születhető gyermekei mellőztével az uralkodó szék egy távolabb álló családivadékra átruháztatni szándékoltatik. Miután tehát a nemzet előleges hozzájárulása nélkül egyik fejedelem életében más senki magának királyi jogokat nem tulajdoníthat, az öröködési rendet pedig családi magányegyezkedésekkel még kevésbbé változtathaja meg . Miután a magyar királyi szék birtokához kötött kötelességekről lemondásban a nemzet előleges megegyezése mélhatlanul megkivántabb. Miután a magyar királyság kétoldalú kötésen alapszik, mellynek egyik sarkalatos oldala az, hogy törvényes királynak csak az tekinthető, ki a nemzettel országgyűlési egyezkedés utján koronázási egyességlevelet kötött, az ország alkotmányára, jogaira s törvényeire megesküdött s ezen eskü következtében sz. István koronájával megkoronáztatott. Miután azon esetben is, ha az uralkodó koronás király magát az uralkodás gondjaira erőtlennek érezi, az ország ideiglenes kormányzatáról intézkedni a nemzet jogaihoz tartozik . És miután az Olmützben december 2-án közbejött minden családi lemondások s jogátruházások iránt a magyar nemzet előlegesen még csak meg sem kérdeztetett . Annálfogva az austriai császári részrőli önkényes lemondás az austriai birodalomba különben sem tartozó Magyarország s hozzá kapcsolt részek és országok önállásán, alkotmányán és sarkalatos jogain semmit sem változtathatván : az országgyűlés, mint Magyarország s a hozzá kapcsolt részek és országok törvényes orgánuma, ezennel kinyilatkoztatja, hogy az országgyűlés hite, tudta s megegyezése nélkül a magyar királyi szék birtokával senki egyoldalúlag nem rendelkezhetik. És azért az országgyűlés, az ország törvényes függetlenségéhez, alkotmányához a magyar nemzet sarkalatos jogaihoz szorosan ragaszkodva, az ország s hozzá kapcsolt részek minden egyházi, polgári s katonai hatóságainak, tisztviselőinek, hadseregeinek s minden lakosainak a nemzet nevében meghagyja és parancsolja, hogy az alkotmány iránti hűség kötelessége szerint senkinek, kit erre jogosítottnak a törvény, alkotmány és az országgyűlés el nem ismer, bármelly hatósgát el nem ismerve, és senki illyennek nem engedelmeskedve , az ország dolgaiba gyakorolni szándéklandott bármelly avatkozást jogtalan bitorlásnak tekintsék s az ország és alkotmány iránti hűség törvényszerű zászlója alatt hazánkat minden idegenszerű usurpatiotól, avatkozástól s ellenséges megtámadástól megóvni és megvédelmezni hazafiul szent kötelességüknek ismerjék. Senki, a honárulás törvényes büntetésének súlya alatt, máskép nem cselekvendvén. Melly határozatnak az ország mindenhatóságaival s hadseregeivel közlése ezennel elrendeltetvén , ezen határozat mindenki általi megtartásának kieszközlésére a honvédelmi bizottmány, mint melly az országnak jelen körülmények közötti ideiglenes kormányzatára az országgyűlés által megbízva van , ezennel határozatiig utasittatik.“ Ezután Madarász József, Ágoston és Somogyi képviselők szólották József manifestumát cáfolólag. Ezt követte az országos határzatnak szakaszonkinti tárgyalása, miközben elfogadtatott Kubinyi Ferencznek azon javaslata, miszerint a határzat folytán némelly sarkalatos törvényeink idéztessenek. — Egyéb módosítás a határzat szerkezetén nem történt. — Pest, dec. 7-én. Hitelt érdemlő egyének után írhatjuk, miképen az alvidéken egy pár nap múlva támadó hadi munkálatokkal fognak vezéreink fellépni. Minélfogva rövid idő múlva érdekes és örvendetes tudósításokkal foghatunk olvasóinknak szolgálni. — Nagybányáról azon bir szállon, miszerint Urbán, ki már alig volt hadával 14 órányi távolra Nagy-Bányától , hirtelen gyorsasággal visszavonult. Nagy-Bánya küldöttsége, midőn felkeresni ment Urbánt, hogy a kívánt feltételek alatt neki a védtelen várost átadja, már csak hűlt helyét találta a rabló vezérnek és hadának. — E hirtelen visszavonulás okául némellyek azt tulajdonítják , hogy Puchner csapatai hihetőleg megverettek a székelyek által, vagy pedig Károlyi Ede, ki — hirszerint —már Dézsőn túl nyomult, valószínűleg Kolozsvárt elfoglalta. . Mindenesetre részünkről valami kedvező körülménynek kelle közbejönni, minélfogva Urbán otthagyá a gazdag Nagy Bányát s az ott találandott dús prédát. Hivatalos rovat. Rendeletek Az országos képviselőház még folyó évi September havában hozott abbeli határozata nyomán, hogy a szolgálati idejüket már kitöltött altisztek és közkatonák, ha továbbra is hadi szolgálatban maradnak, zsoldjuknak Vidával nagyobb díjt húzzanak, a honvédelmi bizottmány a hadügyministériumnak mai nap meghagyta, hogy a most érintett