Nemzeti Ujság, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

Csütörtök,, 1990 s­zept­ember 1R, / amiETt újság Budapest új alpolgármesterei: SH&Hsusiséxy Lajos, Kénye Desse és dr. Buzásh . J.­ János l­­ttak !Á szofikusok flogyik a plebinosokat választani. Dr. Sipőcz Jenő polgármesterré választása után ma volt a városházán a keresztény kurzus második nagy határnapja: ma választották al­polgármesterekké Folkusházy Lajost, Rényi Dezsőt és dr. Buzáth Jánost, akiknek szemé­lyében három hatalmas pillért nyert a keresz­tény és nemzeti gondolat a főváros­­közigazga­tásában. Mint dr. Sipőcz Jenő polgármester üdvözlő beszédében oly találóan mondotta: Folkusházy Lajos érdeme Budapest közélelme­zése a háború alatt, Rényi Dezsőé a főváros közúti hálózatinak világvárosias fejlődése, dr. Buzáth János pedig a világítási és a vízművek európai nívóra való emelésében alkotott ma­radandót. Az alpolgármesterválasztó közgyűlés lefolyá­sáról itt­ adjuk részletes tudósításunkat: Zsúfolásig megtelt karzatok előtt délután negyed ötkor nyitotta meg a közgyűlést dr. Sipőcz Jenő polgármester. Napirend előtt Pető Sándor­ igyeke­zett megrontani a keresztény többség bensőséges ünnepét, hibáztatván a­ kijelölő választmányt, ,,a jó erkölcs nevében“, amiért Déri Ferencet nem je­lölték, ugyanakor Antonyt szabálytalanul jelölték. A felszólalásra, mely igazságtalansággal vádolta meg a kijelölő választmányt, dr. Wolff Károly, a többség vezére válaszolt, éles jogászi logikával bi­zonyítván, hogy Pető azon állítása, hogy Antony esztergomi polgármester jelölése nem volt szabály­szerű, tévedésen és a törvény nem ismerésén ala­pul. Egyik közigazgatási szolgálatból a másikba való átlépésnél korengedélyre nincsen szükség, korengedély kérése különben is csak azoknál indo­kolt, akik először pályáznak közigazgatási állásra. Wolff a keresztény többség zugó tapsai között je­lentette ki, hogy a kijelölő választmány párttekin­teteken felül csak a főváros érdekeit tartja szem előtt, függetlenül attól, hogy kinek tetszik a jelö­lés, kinek nem. Még Gaál Vilmos is kénytelen volt elismerni, hogy a kijelölő választmány a törvény betűihez híven járt el Antony jelölésénél. Dr. Gál Jenő azt indítványozta, küldjön ki a köz­gyűlés egy bizottságot, mely azt szorgalmazza, hogy Budapest legyen a Dunabizottság székhelye. Usetty Ferenc felszólalása után dr. Sipőcz Jenő polgármester azt indítványozta­, hogy bizottság ki­küldésétől tekintsenek el, a kérdésben a közgyűlés véleménye úgyis egyhangú, a szükséges lépéseket majd a polgármester megteszi a kormánynál. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Kovács Andor 10, 20 és 50 filléres pénzjegyek nyomását kéri, Rácz Sándor pedig elhalasztotta az ipartörvény­ revíziójáról szóló indítványának meg­­okolását. Dr. Baransky Gyula terjesztette elő ez­után nagy ér­dekű indítványát arról, hogy a plébá­nosokat ezentúl kizárólag a káthalikus bizottsági tagok válasszák. Kérte annak kimondását, hogy a közgyűlés szükségesnek tartja a kegyurasággal ösz­­szefüggő kérdések mielőbbi rendezését, és addig is, míg a bonyolult kérdést véglegesen rendezik, szükséges, hogy a fővárosi római katholikus plé­bániák megüresedő helyeit ezentúl kizárólag a közgyűlésen szavazati joggal bíró római katholikus vallású tagok szavazatai töltsék­ be. E célból, mi­előtt plébánosválasztásra kerül a sor, a polgármes­­ter köteles hiteles névlajstromot összeállítani a köz­gyűlés római katholikus tagjából. Az indítvánnyal, melyet a közgyűlés dr. Kazay Lászlónak a protes­­­­tánsok és dr. Gál Jenőnek a ,,demokraták“ részéről történt beleegyező felszólalása i­rán egyhangú lel­kesedéssel fogadott el, régi anomáliák szűntek meg a főváros életében,, mert eddig korántsem azok lettek a plébánosok, akiket a­ jpvők, m­on­d azok, akiket a ,,demokraták“ és ‘liberálisok“ akartak. A szavazatszedő küldöttség jelentését a küldött­ség elnöke, dr. Vasek Ernő terjesztette Sipőcz pol­gármester elé, aki a szavazás eredményét a köz­gyűlés lelkes tapsai közben hirdette ki. Leadtak összesen 188 szavazatot, a demokraták és a liberá­lisok a szavazástól tartózkodtak. Folkusházy Lajos 140, Rényi Dezső 187 és dr. Buzáth­­János i£G sza­vazatot kapott. Antony Béla esztergomi polgármes­terre 49 szavazat esett A polgármester ü­yképén Folkusházy Lajost és Rényi Dezsőt alpolgármeste­reknek, dr. Buzáth Jánost pedig megválasztott al­polgármesteri címmel és jelleggel felruházott ta­nácsnoknak hirdette ki. Az alpolgármesterekért dr. Csilléri András vezetésével küldöttség ment, a köz­gyűlés a terembe lépéskor percekig lelkesen ünne­pelte őket. A­z eskü letétele után dr. Sipőcz Jenő polgármester intézett hozzájuk beszédet, hangoztat­ván, hogy az új alpolgármesterek a magyar keresz­tény renaissance képviselői, akikre nagy feladatok várnak, a keresztény és nemzeti­­gondolat jegyében sok sikert kíván munkálkodásukhoz. Az üdvözlés­ért és a megválasztásért alpolgármester társai ne­vében is Folkusházy Lajos mondott köszönetet, ki­jelentvén, hogy amikor a közgyűlés őket a magyar nemzeti gondolat és az igazi keresztény erkölcs képviseletére érdemeseknek találta, a legszebb pálmát nyújtotta feléjük, amit magyar köztisztvi­selő elérhet. A közgyűlés este 7 órakor ért véget. TOK!C HUPT laindennotafi ékszert is fii­ Ml, illái ffl SASra' WWP^Bj^g. IV.J S«gaidi Weigz.Btca--19. sz.,P­emjjat. A cseh kultúrharc bevezetése Hogyan nyűgözi le ai cseh állam az egyházat? Szeptember közepést ül össze ismét a cseh­szlovák nemzetgyűlés. Kevéssel előbb zajlik le majd Prágában a szabadgondolkodók nemzet­közi kongresszusa. A két esemény tagadhatat­lan kapcsolatban van egymással. A szabad gondolkodók kongresszusa vezeti be a kultúr­harcot a Cseh-Szlovák földre. Nemrég hallot­­tuk, hogy Massaryk elnök fogadta a pápai követet és az egyház és az állam elválasztását, úgy tüntette fel, mint amely az egyház érde­kében is helyes lesz. A Kölnische Volkszeitung pr­ágai tudósítása alapján pedig már tudhat­juk, milyen is lesz ez az egyház érdekében is „hasznos“ szétválasztás. A­ Bartoschek terve­zete, amelyet Hauser prágai iskolaigazgató, a legszélsőbb szocialista szárny képviselője is támogat, a következő pontokban foglalja össze a javaslatot. A felekezetek az egyesületekről szóló törvények alá tartoznak. A kánonjog tel­jesen hatályát veszti az állami életben. A szer­zetes­rendeket az állam nem ismeri el Papok és szerzetesek nyilvános hivatalokból és az is­kolai oktatásból kizáratnak. Adományokat nem szabad sem a pápának, sem a misszióknak kül­deni. Behozzák a kötelező polgári házasságot. A vallásoktatást az iskolából kizárják és he­lyébe a laikus erkölcstant hozzák be. Vallásos magániskolák létesítése eleve megtiltatik. A theologiai karokat az egyetemeken megszün­tetik. Az ünnepnapokat és a vallásos esküt el­törlik. Nyilvános pénzadományokkal a feleke­zeteket támogatni nem szabad. Az összes ájta­­tos alapítványokat és az egész egyházi vagyont­bevonják. Az egyházat, amely vallásos kultur­­egyesületek alakjában szervezkedhetik, állami ellenőrzés alá helyezik. Ezen egyesületek jöve­delmük egyharmadát tartoznak jótékony cé­lokra fordítani. Nyilvános körmeneteket tar­tani tilos, nyilvános helyeken és épületekben vallásos képeket, jelvényeket elhelyezni nem szabad. Ez a javaslat az egyház és a vallás teljes le­­nyűgözését vonja maga után. Keresztül fog-e a nemzetgyűlésen menni, még bizonytalan. Annyi azonban bizonyos, hogy a­ római curiát az előkészületedbe nem vonják, be. Skr Iswas Barc vstája, h holn­ap előreláthatólag befejezik az illeték­­javaslat vitáját s a nemzetgyűlés újra rátérhet Haller István kultuszminiszter egyetemi tör­vénytervezetének tárgyalására, melyet a múlt héten megszakítottak. A holnapi felszólalók között lesz előreláthatólag dr. Prohászka Otto­kár is, akinek beszédét nagy érdeklődés előzi meg. • . Ki less iSeed­enfies utóda . — Hitleraini és el­eszteléi. — A Nemzeti Újság tudósítójától. —­ ­ Lausanne, szeptember 9. Több mint három hónapja, hogy a francia lapok hozták Deschantte elnök rejtelmes kiesé­sét különvonatából és északai sétáját pyjamá­­ben. Azóta többször hozták a lapok, az elnök állapota egyre javul,­­ de tény az, hogy Descha­­nel oly súlyos idegbajban szenved, hogy hiva­tala elfoglalásáról szó sem lehet. Egy francia politikus, ki kormánykörökkel szoros összeköttetésben van, kérdezősködésemre előadta, hogy Desch­anel betegsége nem annyira fizikai, mint szellemi. A lapok úgy hozták, hogy az elnök kibukott a kocsiból, a tény azon­ban az, hogy Deschanel, kinek az a rögeszméje, hogy őt­­fogságban tartják, kiugrott a robogó vonatból. Ak­kor e pillanatnyi elmezavarából magához tért, a lapokban leírt módon csak­ugyan jelentkezett egy vasúti őrnél, kinek in­tézkedései révén visszajutott otthonába. A hí­res elmegy­ógyász, ki megvizsgálta, eleinte azt hitte, hogy a túlfeszített, szellemi munka­ kö­vetkeztében múló idegkrízissel­­ van dolga. •Azonban azóta az üldözési mánia több izben visszatért és így kétségtelenné vált, hogy Fran­ciaországra új elnökválasztás vár. A francia politikus kifejtette,.­hogy ezidősze­­rint Mitterandnak vannak a legalaposabb ki­látásai a köztársasági elnökséggé. Dacára, hogy egyes intézkedései, így­ pl. a Wrangel­­kormány elismerése, amely nyílt ujj­áthúzás volt Angliával, éles kritizálásra adott okot, eré­lyes és sikerrel koronázott lengyelországi poli­tikájával óriási népszerűségre tett szert, úgy mondják, ha a német indemnitás kérdését — amely még mindig elintézetlen — jól fogja megoldani, Franciaország szájaize szerint, úgy megválasztása alkalmasint egyhangú lesz. Az esetben Briand vállalná a kabinetalakítást, ki teljesen egyetért Millerand politikájával és a francia politikus szerint erre nézve már a fran­cia miniszterelnök és Briand között tárgyalá­sok is folytak, így ha semmi váratlan incidens nem jön közbe, akkor a francia elnökválasztás egész simán fog vég­be menni, noha most még van­nak egyéb aspiránsok is az elnökségre, úgy mint Leygnes, a Clem­enceau-kabinet tengeré­szeti minisztere, ki Clemenceau meghitt ba­rátja és ezért körülbelül Clemenceau jelöltjé­­­nek tekinthető. Péret, a kamara elnöke és Cas­­telnau tábornok, kit a katonapárt és a király­­­pártiak egyformán támogatnak. Azonban en­nek a­ pártnak aligha van kilátása a győze­lemre. ■ Jávor. leM? fis IiMffee®síi*js Maliira, Slilfaen tbwnBMM /JliiffifB’g­líÉÉSil. KéfgJftffrínetés a Vissa­g^lakosok pöréfest^» Ma délelőtt, utolsó fejezeté­héz érkezett el a Tisza­­gyilkosság ügyében megindított egyik billiger, a gyilkosság katonai tettesei fölött • m­a hirdette ki az ítéletet a haditörvényszék, míg­ a fogvalévői polgári felbujtók és tettestársak fölött a polgári bíróság fog ítélkezni. Kilenc óra tájban bevezetik a vádlottakat, majd megnyitják a tárgyalást és a jegyzőkönyvvezető fölolvassa az ítéletet, amely Dobó István 31 éves nőtlen tartalékos tengerészfegyversegédet, polgári foglalkozása lakatos; Sztanykovszky Tibor 24 éves,­­ nős, tartalékos zászlóst, a polgári életben joghali­­j gáté; hernádzsedényi Müllner Sándor 23 éves tény­leges állományú, nőtlen főhadnagyot, és Vágó-Wil­­helm Jakab 31 éves, nőtlen volt népfölkelőt bűnös­nek mondja ki, és pedig Dobó Istvánt, mint első­rendű vádlottat felbérelt­­gyilkosság, Sztanykovszky Tibor másodrendű vádlottat bű­ntersi minőségben véghezvitt gyilkosság, Hüttner Sándor harmadrendű vádlottat ugyancsak bű­­nt­ársi minőségben véghezvitt felbérelt gyilkosság és Vágó­ Wilheim­­Jakab Negyed­rendű vádlottal iródom idején tényleges állomány­ból elkövetett szökés bűntettében. ■ Ezért a haditörvényszék Dobó Istvánt lefokozás, katonai éremének elvesz­tése és a hadsereg kötelékéből való kicsapás mellett kötél általi halálra, Sztanykovszky Tibort ugyancsak lefokozás, ka­tonai éremeinek elvesztése és a hadsereg kötelékéből való kicsapás mellett kötél általi halálra, Hüttner­­ Sándor főhadnagyot rangfokozatától való megfosztás, nemességének, valamint összes ka­tonai kitüntetéseinek elvesztése mellett az önhibá­ján kívül hosszúra nyúlt vizsgálati­­fogságból hat hónapnak a büntetésbe való beszámításán felül még tizenötévi, havonta egy napi kemény fekhellyel és büntetésének minden évében október 31-én sötét zárkával súlyosbított börtönre, végül Vágó-Wilheim Jakabot háromhavi, havon­ként két­sági kemény, fekhellyel súlyosbított bör­tönre ítélte. Vágó-Wiheim­ Jakab büntetését azon­ban a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. A haditörvényszék kimondotta, hogy a halálos ítélet először Sztanykovszky Tiboron, azután Dobó Istvánon hajlandó végre. Az ítélet kihirdetése után a terjedelmes indoko­lást olvasták föl. Az indokolás rámutat arra, hogy a kihirdetett ítélet a megtorló igazságszolgáltatás első fejezete. Részletesen ismerteti a gyilkosság előz­ményeire és lefolyására vonatkozóan ismeretessé­­ vált adatukat attól az időponttól kezdve, amikor Kéri Pál vezetésével kiindulnak a tettesek az Asto­riából egészen addig, amikor a gyilkosság elköve­tése után két autón visszamennek a városba..A bi­zonyítási eljárás során olyan adat nem merült fel, amely Hüttger közvetlen tettességét bizonyította volna és amely az ő állítását megcáfolná. Súlyosan terheli Sztanykovszkyt az a vád, hogy a negyedik lövést ő adta le.. Két körülmény nem volt teljesen tisztázható a bizonyítási eljárás folyamán. Az első a vádlottaknak a villába való behatolása, a második a nyolc csendőr lefegyverzésének mikéntje. Az indokolás ezután rátér a merénylet indító okaira. A Nemzeti Tanács a kisebbség ellenzése mel­lett elhatározta, hogy Tisza Istvánt meg kell gyil­kolni. A merénylet megszervezésével Fényes Lászlót, Friedrich Istvánt, Kéri Pált és a tizenegyes Katona­­tanács elnökét, Csernyák Istvánt bízták meg. A merényletterv kidolgozása és tervszerű végrehajtása Kéri Pál műve volt. Az indokolás ezután részletesen foglalkozik a főtárgyaláson elhangzott és már is­mert tanúvallomásokkal, majd Dobó Istvánnak be­ismerő és tagadó­ vallomásaival. Dobó beismerő val­lomásának visszavonása nem volt figyelembevehető, mert a merénylet részleteit a helyőrségi kórházban az elmeorvosszakértőnek részletesen elmondta. A jogkérdésre áttérve hangoztatja, hogy a vádlottak valamennyie beszámítható. A gyilkosság lelki okai­ra nézve azt mondja az indokolás, hogy Dobónál a gyűl­et és a hiting. Sztasvj­szkijncU g­wMtUM

Next