Nemzeti Ujság, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-01 / 25. szám

TLedd, 1924 február 1. NEMZETI ÚJSÁG v. ) ■ ■mrr.nirn.nt.oi..M—umifraB.iKiri -rmw, a Miimiiimni n .iTiMir— '■ n ■ 1 ~llrT ' - Ki volt a vesztegető ! ♦ A Városi Színház pályázatának 10.000 koronás vesztegetési ügye. — Nyilvánosságra hozzák a neveket. — A polgármester nyilatkozata. A Nemzeti Újság vasárnapi számában megírtuk, hogy a főváros 'színházi'bizottságának egyik tagját 10.000 koronával meg akarták vesztegetni, de a bizottsági tag a felajánlott pénzt borítékba, zárva átadtaSinecz polgármesternek. Megírtuk, hogy a bizottságot sürgős ülésre hívták össze s ezen a holnapi (keddi) ülésen fognak határozatot hozni a további teendőkről. Neveket nem említettünk, mert nem tartottuk ildomosnak nevek közzétételével elébe vágni a polgármester, illetve a színházi bizottság ama jogának, hogy az eset részleteit úgy és olyan formában közöljék a nyilvánossággal, amint a pályázathoz fűződő közérdek s a feltétlenül megindítandó vizsgálat érdeke megköveteli. Mi csak tényeket konstatáltunk tehát s hogy álláspontunk mennyire helyes volt, muisert igazolja fényesebben, mint a faji sajtó manővíírozása a vesztegetési eset zavaros vizein. Megkísérelték beszédre bírni a polgármestert, aki azonban nem engedett a nógatásoknak és elzárkózott minden intervjú elől. A bizottsági tag neve mégis nyilvánosságra került, mintha bibiti Horváth János úrnak, a Munkásbiztosító Pénztár aligazgatójának nem futotta volna a türelméből s ma a faji sajtó, a maga színházi érdekeltségével a háttérben, bibiti Horváth János úr nyilatkozatainak sokaságától ékes. Egyik lapban kijelenti, hogy ő nem akart nagy kázust csinálni a dologból, egy másik lapban arról nyilatkozik, hogy csak valami ismerőse akart nála egyik pályázó érdekében eljárni, mert igy remélte, hogy álláshoz jut. A bizottsági tag úr a vesztegetőt nem akarja megnevezni s noha átlaga sűrűn szerepel ezzel az ügygyel kapcsolatban az érdekeltségek lapjaiban, • mégis olyan nyilatkozatokat ad le, hogy az illető „megnevezése nem tartozik a dologra“, s ,,a továbbiak nem tartoznak a közre“. Az keményeknek ez a beállítása az egész ügynek meglepő, sőt megdöbbentő színezetű, ad. Abban a pillanatban ugyanis, amint a megvesztegetés kiderült, napirenden is kell maradnia mindaddig, amíg annak minden részlete, hátsó célzata tisztázva nincs. És mi a közérdek nevében követeljük is a legszigorúbb vizsgálatot, a vesztegetőnek és érdekeltségének leleplezését, az elkövetett cselekmény megtorlását, tekintet nélkül arra, hogy kibiti Horváth János bizottsági tag úr mit, tart a köz elé Valónak és ünlt néni. A bizottsági tag ur a „Magyarország" mai számában teszi közzé fent jelzett nyilatkozatát , egy meglepő fordulattal azt a kijelentést teszi, hogy „nem Vagyok hajlandó a Városi Színházat az Opera sülyedő hajójához kötni.“ Bibiti HorváthJános úrtól minden iklomosság megköveteli ezek után, hogy távol tartsa magát a döntéstől s annál inkább kell ezt követelnünk, mikor látjuk, hogy a bizottság valamennyi tagjával ellentétben nyilatkozik álláspontjáról, még mielőtt szavazatát leadta volna s a pályázó államot támadja,holott éppen az állam az, amely semmi körülmények között sem élhet inkorrekt eszközökkel. Ebben az ügyben, melynek zavaros hullámai a Városi Színház sorsát készülnek posványba sülleszteni, a legteljesebb nyilvánosságot és a legszigorúbb vizsgálat elrendelését követeljük. Úgy tudjuk, hogy a színházi bizottság holnapi ülésén nyilvánosságra hozzák a vesztegetők neveit. Itt azonban nem állhatunk meg. Az a bizonyos 10.100 korona, a közéleti immoralitás korpus defikttje, amiért felelősségre vonás és büntetés jár. A vesztegetések korszakának véget kell vetni a főváros életében, mert a régi világ lejárt sezt könyörtelen szigorral dokumentálni is kell. Sipőcz polgármester a holnapi illésről. Sipőcz Jenő polgármester a botrányos vesztegetési ügyről munkatársunk előtt a következő nyilatkozatot tette: — Holnap délelőtt 10 órára rendkívüli ülésre hívtam össze a népszínházi bizottságot, ezen az ülésen fel fogjuk bontani azt a fiókomban levő, három pecséttel lezárt borítékot, amelyet Mikhi HorváthJános bizottsági tag úr, mint a Vesztegetési kísérlet, eszközei, nálam letétbe helyezett. A boríték felbontása után ki fog derülni a Vesztegető neve, vagy magából a boríték tartalmából, vagy pedig a bizottsági tag úr fogja megnevezni a kijárót A holnapi bizottsági ülésen fogjuk azt is elhatározni, hogy a vesztégetővét■ szemben milyen törvényes megtorlást alkalmazunk. Szintén a holnapi ülésen történik döntés arra vonatkozóan is, hogy a vesztegetésre szánt öszszeget milyen törvényszerű célra fogjuk fordítani. kedténk a forradalmi alapra és ennek talajára ültetjük át nemzetünk jövőjét. *•» A külföld beavatkozásától félünk’ A nemzet méltósága és érdeke egyaránt tiltja, hogy külföldi akár, csak negativ opresszió alatt határozzon. Inkább félni kell tartanunk a mai provizóriumot, annak keretében kell megfelelőbben berendezkednünk, végleges elrendezésünk tekintetében pedig csak akkor lehet határoznunk, amikor aztvalóban függetlenül, minden idegen befolyástól mentesen tehetjük. A királykérdés forradalmi, elintézését a legnagysztóbb veszélynek tartanám, mely nemzetünket érheti. Annak a forradalmi királynak helyzete vajmi ingatag lenne, ha 14 man vagy három hónap múlva valamely erős áramlatnak nemtetszését vonná magára, elcsapnák úgy, amintidehozták; olyan trónra ülne az u.i király, amelynek lábait előbb átfűrészelték, a koronázás sem használna neki semmit, mivel, ő csak egy más koronás király fejéről leütött koronát viselne. Hiszen ha ilyent akarunk, akkor ne királyt válasszunk, hanem köztársasági elnököt, akit minden felfordulás nélkül ki lehet cserélni, mikor megbízásának ideje lejár. De, ismerve népünk temperamentumát, tudjuk, hogy a legfőbb hatalom betöltését polgárháború veszélye nélkül időszaki választásra nem bízhatjuk, hogy ott megtámadhatatlan stabilitásra van szükségünk. Ezért akarjuk a hatalmában korlátolt, de fennállásában megtámadhatatlan — királyságot. Egyelőre azt ajánlanám a magyar közvéleménynek, hogy ne tegye aktuálissá azt a kérdést, mely ma még éket ver közénk és talán külső bonyodalmakat is okozhat. Fordítsuk egész erőnket a jogrend tökéletes helyreállítására, a reánk nehezedő nagy pénzügyi, gazdasági és szociális problémák megoldására. Dönteni úgyis csak akkor illik, amikor ezt teljesszabadsággal tehetjük. A keresztényszocialisták értekezlete. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában ma szóba került az, hogy el kellene halasztani a keddre hirdetett gyűlést, mert a párt tagjai közül többen még szem lesznek a fővárosban, de a pártban ma megjelent képviselők és a párt vezetősége szükségesnek látta, hogy mégis értekezletet tartson. Tehát a párt február 1-ére, kedden este 6 órára értekezletet hívott egybe, melyen aktuális politikai kérdéseket fognak megvitatni. tiermaim Miksa dr., a sajószentpéteri választókerület nemzetgyűlési képviselője, vasárnap a diósgyőri vasgyárban tartott beszámolót. Beszédében ismertette a Teleki-kormány eddigimunkásságát és azokat a törvényjavaslatokat, melyeket a Ház törvényerőre emelt.. Megemlékezett továbbá a vagyonátruházásról,különösen kiemelte a földbirtokreform tető alá, hozását, a földgáz és petróleumfúrások tekintetében várható gazdasági eredményeket. Hegedűs pénzügyminiszter tervét helyesli, csak a szabad kereskedelem tárgyában nincs vele egy nézeten. Sokat Vár: a vagyonvártság életbelépéséről. Szólott a munkaskérdésről, amelyet a legjobb tudással és lelkiismeretteltanulmányozott. Végül megjegyezte, hogy feltétlenül a királykérdés kitolását tartja szükségestének. Beszédét a választópolgárok nagy tetszésselfogadták és bizalmat szavaztak neki. Beszámoló. Pesti Kis Fűrész. .„Baburti Gábornak szobrot emelnek Budapesten, miután Gábor Áron szobrát porba taszította a bocskoros. Ben Blumenthal emelteti Budapestnek a szobrot bizonyára vigasztalásul az ideszorult vagonlakóknak. Faludi úr Pullmann-kocsin jött Budapestre Boszniából és érdemei, melyet a közerkölcs terén szerzett, átváltoztak művészi értékekké. Huszonöt év alatt kifejlesztett egy nemzetiségi irodalmat, kitenyésztette Molnár Ferencet és Jób Dánielt, francia pikantériákkal szolgálta ki a lipótvárost, végigcsiklandozta a börzecsatákban ernyedt idegeket. Huszonöt év alatt igazán szoborképessé dagadt melle is, zsebe is. Azzal, hogy diadalra juttatta fajának ízlését és irodalmát, nem kevéssé szolgált a szoborra, mint üzleti zsenijével, mely eltekintve attól, hogy dinasztiájának zsebét megtömte,átjátszotta a műintézetét egy hamisítatlan fajtárs kezére. A szobrászt figyelmeztetjük, hogy a zsebet jól hangsúlyozza a szobron, esetleg külön zsebszobrot mintázzon a nagy puritánról, mert egyéniségét és faját a zseb fejezi ki legélesebben. A nagy mellzseb örök figyelmeztetője lesz minden szellemi vagonlakónak, hogy nem a művészet, hanem az üzlet a fontos. Ben Bluenthal legalább ezt tartja fontosnak, sőt Bedő Mór is, aki mint kereskedelmi jogász bevonult a lipótvárosi kultúra Lichthofjába. Neki is jut m majd szobor, még Roboz úr is hozzájuthat, akit filmkölcsön-üzletei magasztosítanak bele a halhatatlanságba. A Vígszínház előcsarnoka faji Pantheon lesz, melybe Ben Blumenthal dollárjai begurítanak mindenkit, akit a kettős könyvvitel szoborképessé minősít. Most még csak egy kérdésünk van: a leleplezésen megjelenik-e Nádas Sándor, aki mindjárt megírhatná a legújabb halhatatlan életrajzát. Csehek is sztik leszállással fenyegetnek Hijngyrrogprorszes minit ...A Benes-féle illetéktelen beavatkozások rendszere iZ tartozik s vele szervesen összefügg az a fenyegető hangú zágrábi jelentés, mely Magyarországot megszállással fenyegeti, ha ki nem ürítjük Nyugat-Magyarországot. Ez a jelentés így szól: Zágrábból táviratoztak a Bud, Tud.-nak. Itteni politikai körökben arról értesülnek, hogy a jugoszláv-cseh szerződés azokon a Magyarország elleni katonai rendszabályokon, kívül, amelyek az esetben lépnének hatályba, ha Magyarország nem vetnémagát alá feltétlenül a trianoni szerződés határozmányainak, még arra az esetre is tartalmaz határozmányokat, ha Magyarország önként nem volna hajlandó Nyugat-Magyarországot kiüríteni, Magyarországot ez esetben cseh és jugoszláv csapatok szállanák meg. A cseh csapatok a Pozsony—Komárom—Salgótarján—Miskolc vonalig nyomulnának előre. A híradásra, nem vesztegetünk sok szót,, mert nem hivatalos jellegű s mert Európa mai fenyegetett helyzetében, amikor a vörös áradat az egész civilizációt fenyegeti,elkapatott szomszédaink nagyralátó terveivel szemben nem maradhatna közömbösen. Európának ma fontosabb Magyarország, mint a bolsevizmussal aláaknázott jugoszláv és cseh bandita-kapzsiság. FŐVÁROS — A fővárosi közmunkatanács u.i elnöke. A hivatalos lap holnapi száma közli Zselinszky Szilárd dr. műegyetemi tanárnak a fővárosi közmunkatanács ,elnökévé való kinevezését. Ezzel egy évek hosszú stímaéramurtó küzdelem záródik le, melyet a magyar mérnöki társadalom folytatott. Ugyanis a magyar mérnöki társadalomnak és általában szakköröknek végrehajtása az, hogy erre az annyira fontos állásra mérnök szakember neveztessék ki, miután a hivatal egész működési köre túlnyomóan műszaki természetű. Zselinszky a Műegyetemen, az út- és vasútépítés tanára, korábban maga is utat és hidat épített mint tervező és építőmérnök és az ő nevéhez fűződik Magyarországon a vasbetonéial,kezes meghonosítása. Jelenleg az Országos Középítési Tárnics és a Magyar Mérnöki Építő Egyletnek is az elnöke. Zselinszky a Közmunkák Tanácsának reformjával jön és munkássága elé úgy a főváros, mint az ország szakemberei a legnagyobb várakozásra tekintenek. HÍREK Szókimondó tant: "Azt olvasom, New-Yorkba ment fétinek. A rendőrség ott hiába Leli meg. Bizton érzi ott magát már Morton úr, S megtanul majd qyöckerul Logy mormonul. De én sejtem, hogy Solttá ott Nem marad. Lejebb várja egy varázsos Földdarab. Mert úgy tudom, kissé délre Van ama Földrész, melynek becses neve: Panama, Klió — (Károly király állapota.) Bécsből jelentik: Pranginsi hír szerint Károly király állapotában némi rosszabbodás állott be. Hőmérsékletében lázas emelkedés mutatkozott, úgy hogy ismét ágyba kellett feküdnie. Az orvosok szerint semmiféle aggodalomra nincsen ok. — (Személyi hír ( Pelit,Ka S.i.n.jor honvédelmi miniszter holnap, köalteli, egyéb ■ eh'oklaktkásza miatt nem fogad. — (Szociális előadás.) Az Orsz. Kát. Kőszövetség szociális előadássorozatának legközelebbi napján, február 1-én, kedden d. u. 6—6-ig a katolikus autonómiáról Túri Béla, 6—7-ig a szocializmusról Schandl Károly tart előadást VIII., Mária-utca 7. sz. alatt. — (A Medikus-bál.) Régi, boldogabb idők varázsos emlékét juttatta ismét eszünkbe vasárnap hete a Vigadó összes termeiben lezajlott Medikus-táncest, amelyre már hetek óta készült a főváros társa■sága. A termeket zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség. A megjelentek között volt József főherceg, Auguszta, főhercegasszony, Zsófia főhercegnő, akiket Kenyeres Balázs orvoskari dékán, Funtipfer Sándor kárelnök fogadott a rendező bizottság élén és kísért fel az előkelő urak sorfala között a feldíszített terembe, ahol a bálanyák és a közélet számos előkelő tagja köszöntötte a vendégeket. A táncest a reggeli órákig tartott s közel százezer koronát jövedelmezett a medikusok jóléti intézményei javára. — (Keresztény iparosok), akik a 'Túrán az évkereskedelmi Uirnságmtl Sz.cn.jegyeiket leadták, sürgősen jelentezzenek bármely antidilutri 5 is J óva kőzett .keltán,irtea ig. Aim., alatt.