Nemzeti Ujság, 1921. július (3. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
2 M belgrádi bombamerénylet, % ^^___________________ r1 megzavart jugoszláv alkotmányünnep. — Bombát dobtak a trónörökös kocsija elé. — A tettes állítólag délvidéki szerb kommunista. « (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Szerdán délelőtt bombamerénylet történt Belgrádban Sándor régensherceg ellen. A merénylő nem érte el célját, Szerbia leendő királya sértetlen maradt. A gaztett fölött mi is pálcát törünk, mert szerintünk megengedhetetlen, hogy fanatikus emberek, önként vagy másoktól fölbujtva, embertársaik életére törjenek. E tekintetben az uralkodók és a miniszterek sem lehetnek kivételek és mi akkor is elítéljük a gyilkos szándékot, ha az hozzánk ellenséges indulatú állam ügyeinek vezetői ellen irányul. Szerbiában, sajnos, más az etnikai fölfogás. Még élénken emlékezünk, mily leplezetlen öröm fogadta az 1914-iki szerajevói merényletet, amelynek Ferenc Ferdinánd és hitvese estek áldozatul. És emlékezünk 1903 májusára, amikor a radikális párttal egyetértő tisztek a belgrádi palotában meggyilkolták „ Sándor királyt, az Obrenovics-dinasztia utolsó sarjai feleségével együtt, hogy utat nyissanak a trónra a Karagyorgyi Kieseknek. Szerbia mostani miniszterelnöke, Pastes Miklós, a megmondhatója, hogy a zajcsári üsszesknyestől kezdve, amikor neki külföldre kellett szöknie, Knezovics Gyuló 1999-iki merényletéig, amikor őt is halálra ítélték, hányszor kísérelték meg kioltani Milán király életéit A szerb történelem lapjai véresek a politikai gyilkosságoktól és Sándor régenshercegnek tudnia kell, hogy nagyatyját, Karagyornyevics Sándort, a pesti törvényszék 1868-ban húsz évi börtönre ítélte el Obrenovics Mihály fejedelem megöletése miatt. A legfelsőbb bíróság felmentette ugyan, de az európai közvélemény előtt épp úgy felelős maradt a topcsiden bűntényért, mint fia, a ma uralkodó Péter király Obreno■vics Sándor haláláért. Jusson eszünkbe, hogy az angol kormány szankcionálta a közvélemény ítéletét azzal, hogy a bűntény után két évig nem küldött követet Péter király udvar! Mindezeket csak azért elevenítjük föl, hogy frigízért tessük: odalent nem lehet általános elképzedés a merénylet miatt és sem a Karagyorgyevics-család tagjai, sem Pasics miniszterelnök nem csodálkozhatnak, hogy másnak is eszébe jut a gyilkolás. A föltűnő csak az, hogy a merénylet épp azon a napon történt, amikor Szerbia az új alkotmányt ünnepelte, azt az alkotmányt, amely Jugoszlávia köpenyege alatt megvalósította a szerbek imperialisztikus álmait. A merénylő szerb ember, tehát az ő bombavetése tiltakozás az új államforma ellen. Mindegy, hol született: Horvátországban, Boszniában vagy Magyarországtól elannektált részeken, ez az ember kétségbevonhatalanul szerb eredetű és mint ilyen követte el merényletét. A belgrádi hivatalos jelentések kommunistának és bolsevistának akarják föltüntetni; a tendencia világos: a merényletet meg akarják fosztani belső politikai jellegétől. A Belgrádban fölrobbant bomba szerencsére nem oltott ki emberéletet, de dörrenése visszhangot fog kelteni és a szerb zsarnokság alá került népekre irányítja azok figyelmét is, kiknek füléhez eddig nem jutottak el a szabadságuktól megfosztottak millióinak keserves panaszai. (b. a.) Belgrád, június 19. (Belgádi Sajtóiroda.) Hivatalosan közlik: Ma délelőtt 11 órakor, abban a pillanatban, amikor a régensherceg Pasics miniszterelnök kíséretében a Szkupstinában lefolyt eskütételről visszatért, a közmunkaügyi minisztérium épülőben lévő házáról bombát vetettek le. A bomba egy távirópóznába ütődve félrepattant és felrobbant a levegőben, mielőtt még a régensherceg odaért volna. Tíz ember — jórészt katonák — megsebesült. Szerencsére egyik sebesülés sem halálos. A merénylő menekülni próbált, de katonák feltartóztatták. Még három bombát és egy revolvert, találtak nála. A rendőrségre vitték, ahol kijelentette, hogy Sztoics Spazának hívják, szobafestő és törökkanizsai születésű. Belgrád, június 30. A merénylő azt állítja, hogy nincsenek bűntársai, a rendőrség azonban széleskörű nyomozást folytat és több elfogatási eszközölt. Sándor régensherceg ma este üdülés céljából külföldre utazik. mikből sohasem fogy ki. A ködöt eloszlatja ezekkel a dolgokkal. Nem ér rá ködökkel törődni, hiszen annyi munka van, most is el kell menni a lakásadó asszonyhoz, szólni kell neki, hogy vár.Jon még egy hétig, mert akkor lesz tíz koronája. A köd felszívódik az emberbe, teljes fényben áll előttünk, legyen az kereskedő, rikkancs, kofa, halász, tanító vagy akárki. De ha nem hasonlítható az északiakhoz, még kevésbbé találunk más európait, aki rokona volna. D’Annunzio tékozló fényűzése a nyelvben finyeglő lélekrajza teljesen idegen tőle. France óvatos bölcsessége szintén, k egyetlen okosság nincsen műveiben, s aforizmát már igazán nem lehet nála találni. A kultúra Hollandiával szemben ő az energikus és ősi erő. Barbusse-től abban különbözik, hogy szelíd, megadó és gyermek. De legjobban ellenkezik a modern átlaggal, azzal az íróval, aki meg- tanulta Tolsztojtól a prófétaságot, Shawtól a szellemet, Zolától a brutalitásokat, Wildetől a kétélűséget, Thomas Maimtól a nyelvet, és még néhány mástól néhány más valamit, s most: — iró. .Van egy alakja az „Új föld”-ben, Paulsbergnek hívják, iró. Úgynevezett „nagy”. Műveit — melyeket talán éppen a fenti recept alapján készít — a közönség álmélkodva olvassa, őt magát bálványozza, ő a város legkiváló embere. Hamsun belelát a kártyájába, tudja, hogy a közönség könnyen félrevezethető s megmutatja, hogy miképpen csinálja Paulsberg az irodalmat. Társaságban hallgat, igen zárkózott Csak akkor beszél, ha egészen biztos a dolgában, mert „nem teszi kockára a hírnevét”. Óvatos, megalkuvó és néha odamegy az újságíróhoz, fülébe súgja: „írhatnál valamit arról, hogy most elutazom vidékre, mert egy új művemet fejeztem be”. Krunt Hamsunról többet kellene írni, mindenekfölött sűrűbben kellene őt olvasni, mint nálunk szokás III ! Hermann Bain, a német essay-író Simmel Goethe-könyvéről beszélt egy ismerősének. Felemlítette azt a rendkívüli hatást, mellyel rá a mű volt és megmondta az okát is. A modern Goethe emelkedik ki ebből a könyvből, az, aki ha ma is élne, éppen olyan nagy volna. Megmagyarázza azokat a nagy és apró vonásokat, melyek benne voltak és , amelyek elérnek a XX. századig... Ekkor felkiált az író hallgatója: „Mindebből egy szó sincs a könyvben, hiszen én is olvastam”. „Benne van”. „De hát hol, az Isten szerelmére!” Babr ’ előveszi a könyvet és megmutatja. Az ember elcsodálkozik és megcsóválja a fejét: „Sohse hittem volna...” A magyar közönség valószínűen úgy olvassa Knut Hamsun műveit, mint a német író barátja Simmel Goethe könyvét. Most az ötödik regénye jelent meg már és minden arra mutat, hogy nálunk nem igen szeretik. Külsőleg sem tetszetősek ezek a fordítások, kettő a Népszava „Világosság Könyvtárjában jelent meg, a „Pénz” szintén egy sorozatos könyvtáro ban. Az egyik: „Lynge szerkesztő” otromba fordításban és ugyanolyan külsővel. „Az anyaföld áldásáénak még a címlapjáról sem néz le semmi művészet. Végre a „Rejtelmek” a Kultúra r. t. citil irodalmi és műfordítói nagyipar vállalat könyvei között jött ki legutóbb — elég rossz fordításban és teljesen ízléstelen kiállításban. Knut Hamsun nem iparcikk, különb fáradságot követel fordításban is, mint külalakban egyaránt. Mindössze az „Éhség" és „Az anyaföld” állja meg a helyét művészi fordítás tekintetében, a „Pénz”-t is kedves szeretettel fordították. Verseiről Kosztolányi Dezső megfeledkezett, amikor a „Modern költőket” kiadta. Azonban mégis csodálkozunk azon, hogy a magyar közönség nem vette észre. Elveszett várjon a nagy Evers, Claude Farrére, Max Brod között, s regényíró lett csupán, akit olvasnak s aztán elfelejtenek ! Nincs bernne semmi rikító „érdekes", „erotikus , „leleplezés”, nem „tárja fel a társadalom bűneit , nem „hallatlanul érdekfeszítő”, nem „szenzációs”. Talán ezért nem tetszik. Mindössze csak művész. Nem annak a közönségnek szól, amely Zolából szítja az irodalmi anyatejet és amelynek csillagjai Szomaházy és Gábor Andor voltak, hanem annak, amelyet félrevezetett a kiadók bő francia irodalmi ismerete, akik inkább kiadták Claude Farréret, mint Gjellerup-ot, Jónás Lie-t, vagy épp mint Hamsunt . " NEMZETI ÚJSÁG Téritek, 1921 rjutius.' A trianoni szerződés a francia szenátus előtt. Paris, június 30. (Havas.) A szenátus mai ülésén Reynold előadta jelentését a trianoni békeszerződésről. Kárály király Svájcban marad. . Frankfurt, jun. 30. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése.) A „Frankfurter Zeitung jelenti Zürichből: Károly király nem hagyja el augusztus 20-ig Svájc területét, hanem kérni fogja a szövetségi tanácsot, hogy öt tartózkodási engedélyét hosszabbítsák meg. A királynak Spanyolországhozés Franciaországhoz intézett, beutazási kérelmét mindkét részről elutasították. Görögországgal még folynak a tárgyalások. Hegedűs Lóránt Hódmezővásárhelyen A földvagyonváltságot elhalasztani nem lehet. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Megemlékeztünk Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter szentesi beszédéről és arról is, hogy a szentesi gazdatársadalom, képviselői memorandumot nyújtottak át a miniszternek a vagyonváltság ügyében. A pénzügyminiszter a gazdatársadalom reprezentánsait a beszéd után értekezletre hívta össze, amelyen pontonként megegyeztek a vagyonváltságon teendő módosításokra nézve. Másnap a pénzügyminiszter Hódmezővásárhelyre utazott, ahol a város főterén rendezett népgyűlésen mintegy tízezer főnyi tömeg előtt nagy beszédet mondott. —, Erőssé kell tenni a magyar nemzetet, — mondotta a pénzügyminiszter — hogy gazdaságilag kibírjuk, míg ismét kiderül beborult egünk. Nekünk a magyar gazdaságot kell megerősítenünk, hogy ez az ország feltámadjon. Megjavítom a pénzt és akkora pénz, mint minden érték forgatója, megjavítja a gazdaságot Önök ítéljék meg, hogy helyes-e, amit követelek ennek az országnak a megmentésére. Az áldozatot ezért meg kell hoznunk! — Meghozzuk! — kiáltotta a tömeg. Ezután a pénzügyminiszter Nyugat-Magyarország kérdéséről beszélt. — Meg fogom mutatni az ottaniaknak, — úgymond — hogy hol lesz jobb, Magyarországos-e vagy Ausztriában. A cseh-magyar szerződés ügyéről beszélve, megállapította a pénzügyminiszter, hogy Csehország érdeke, hogy megnyíljanak a határok. Abban a pillanatban, amikor Csehországgal megkötjük a szerződést, jönni fog az olcsóság második hulláma. — Ki kell váltanunk vagyonunkat, hogy megmaradjon az ország magyarsága és hogy élni tudjon és hogy ne vegyék el vagyonunk megmaradt részét betömni készülő ellenségeink. Először ki kell váltani azokat a személyeket, akik nem voltak háborúban, hanem fel voltak mentve. Ezek fizessenek. A felmentetteknek kell eltartani a rokkantakat. — Ide azért jöttem, mert kötelességem volt a föld népéhez jönni, hogy megbeszéljem a földváltság törvényt. A földváltságnál sem akarok többet, mint húsz százalékát a földnek. A nagyobbaktól földben akarom elvenni, amit a kisgazdáknak akarok odaadni. Nagyatádi Szabó István földbirtokreformot csinált föld nélkül. Földbirtoknélküli földreformot, nem lehet csinálni. — A javaslat tárgyalását elhalasztani nem lehet. Nem lehet elhalasztani azért sem, mert nem tudjuk, hogy az antant mit parancsol. — Törvényjavaslatot nyújtottam be a háborúban szerzett vagyonok különváltságára vonatkozólag. Aki a háborúban szerzett milliókat, negyven százalékot fizessen, és mert még beszednék tőle hadinyereségadóban hatvan százalékot, hatvan és negyven százalék, az összesen száz százalék, ezt tovább fejleszteni nem tudom. Ha sikerül a magyar pénzt rendbehozni, akkor szomszédaink össze fognak törni a Magyarországtól való félelem miatt. Mi várunk. Kalandot nem csinálunk és biztosítjuk a szerbeket és a románokat, hogy nyissák ki a határt, semmi bajuk sem lesz. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Temesváry Imre nemzetgyűlési képvkelő megszívlelését kérte annak a hazafias programnak, amelyet előtte a pénzügyminiszter kifejtett. Délután ebéd volt a pénzügyminiszter tiszteletére. Soós István polgármester Hegedűs Lóránt dr. pénzügyminisztert, mint Magyarország csodadoktorát ünnepelte. Délután öt órakor Vásárhely-Kutason közvetlen a gazdaközönséggel folytatott eszmecserét a pénzügyminiszter, amelyen a gazdák kívánságaikat terjesztették elő. A pénzügyminiszter megígérte, hogy azokat megfontolás tárgyává fogja tenni. Wyar-fimra gazdasági egyezmény Paris, jan. 30. (Havas.) A francia kamara külügyi bizottsága meghallgatta a Magyarországgal a trianoni béke gazdasági határozmányainak végrehajtása dolgában kötött egyezményről szóló előadói jelentést és felhatalmazta az előadót, hogy konklúzióit beszélje meg Brianddal. # Amerika békéje f magyarákszással Hága, jún. 30. Washingtoni . Plapellnvirat jelenti, hogy mindkét Ház külügyi bizottsága megegyezett annak a határozatnak szövegében, melyet ma a kongresszus elé fognak terjeszteni. A határozatban kijelentik, hogy az Egyesült Államok és a középeurópai hatalmak között a béke ismét helyreállott. Az amerikai tulajdonjogok Németországban, Magyarországon és Ausztriábanteljesen megóvulnak. Az amerikai polgárok a legtöbb kedvezményt élvező államok jogaiban részesülnek. Ha a kongresszus a javaslatot elfogadja, a békét az Egyesült Államok és Magyarország közt is hivatalosan helyreállítottnak fogják kijelenteni**