Nemzeti Ujság, 1925. január (7. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-03 / 2. szám
14 NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1915 január 3. A mezőgazdaság óvakodjék a rövidlejáratú kölcsönöktől Van már kilátás hosszú törlesztéses hitelre A mezőgazdasági hitel kérdéséről az egyik legnagyobb altruista érdekeiket védő bank igazgatója, aki hivatalból a legszorosabb kapcsolatot tartja fenn a magyar földbirtokososztállyal, a következőképpen nyilatkozott a Nemzeti Újság munkatársa előtt: — A mezőgazdasági hM kérdésében ítélhány olyan mozzanatra kell felhívni a figyelmet, amelyeket eddig figyelmen kívül hagytak, vagy amelyeknek, nem tulajdonítottak kellő fontosságot. A magyar földbirtok, úgyszólva, tehermentes. Ez a most már a köztudatba átment megállapítás azonban csak oly értelemben áll meg, hogy, valóban, a magyar földbirtokososztálynak módjában volt a régi jelzálogos adósságokat letörlesztenie. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az elmúlt egy-két esztendőben, de különösen ennek az évnek a folyamán, gazdáinknak jó része, földbirtokuk értékéhez képest, elenyészően csekély összegű, rövidlejáratú kölcsönt vett fel, jobbára igen súlyos kamatteher mellett. A háborús kényszergazdálkodás ugyanis és az azzal járó árhatárolások, mezőgazdaságunkat az extensív termelés irányába szorították; az ezt követő és a mezőgazdákra nézve látszólag virágzó konjunktúra jövedelmét koronánk egyre gyorsuló romlása és az azzal járó magasabb közérdekű szempontokból hozott, pénzügyi természetű rendszabályok nagyrészt felemésztették vagy legalábbis igen nehézzé tették azt, hogy mezőgazdáink ezeket a jövedelmeket üzemi tőke céljaira tartalékolják, avagy termelési eszközeiknek racionális feljavítására vagy pótlására használják fel. Még legjobban vezetett gazdaságaink is, amelyek ezeket a jövedelmeket saját üzemükbe fektették be, kénytelenek voltak a mindenkor éppen kínálkozó pénzelhelyezési alkalmakat megragadni, de nem állott módjukban sem minőségileg válogatni, sem pedig egységesen átgondolt terv szerint eszközölni beruházásokat. Így állott elő az a helyzet, hogy bár mezőgazdaságunk általában mennyiségileg nem szűkölködik javakban, ezek a javak igen súlyos veszteségek árán mobilizálható holt tőkét képviselnek és távolról sem elegendőek arra, hogy azoknak a mai viszonyok között való értékesítése révén, a termelési eszközöknek immár elodázhatatlan pótlása és feljavítása eszközölhető, vagy a legszükségesebb forgótőke beszerezhető legyen. Hozzájárul még mindehhez, valljuk be, az a körülmény is, hogy a koronaromlási periódus erkölcsi kihatásai gazdáink egy részét sem kerülték el teljesen és így talán sok földbirtokos többet költött az elmúlt években improduktív célokra, mintsem helyes lett volna. Mindezek a mozzanatok teremtették azt a helyzetet, amelyre már fentebb céloztam, azt ugyanis, hogy bár a magyar földbirtok értékéhez viszonyítva, úgyszólva, tehermentes, mégis gazdaságilag egy igen tekintélyes része csak többékevésbé súlyos kamatteherrel járó, rövidlejáratú kölcsön felvétele útján tudja megszerezni a nélkülözhetetlen forgótőkét, valamint a helyenként és egyes termelési ágakban sajnálatosan gyenge termés folytán mutatkozott hiányok pótlására és a súlyos közterhek viselésére szükséges összegeket. Túl messzire vezetne és talán felesleges is annak a tagolása, hogy azok a kölcsönök, amelyekre a mezőgazdaság ez idő szerint szert tehet, miért csak rövidlejáratúak és miért járnak néha oly súlyos kamatokkal? Ezek az okok sokkal általánosabbak és sokkal közismertebbek, mintsem arra külön ki kellene térnem.Ha azonban azok az előjelek, amelyek a közelmúltban mutatkoztak, nem csalnak és ha semmi zavaró momentum gazdasági vagy politikai téren közbe nem jön, d szerény nézetem szerint mégis remélhetjük, hogy ebben az 1925-i esztendőben sikerül immár mezőgazdaságunk részére olcsóbb kamatozású és hosszabb lejáratú hiteleket szerezni. Mindez természetesen csak pillanatnyi benyomás és távolról sem akarja azt jelenteni, mintha arra számítanék, hogy ez az olcsóbb kamatozás meg fog felelni a békeviszonyoknak, vagy a tőkeerős nyugati államokban már ez idő szerint is dívó kamattételeknek és alig hiszem, hogy az időtartam, amelyre a hitelek talán meg lesznek szerezhetők, túlságosan hosszú lenne. — Hogy ez az enyhülés — amelynek bekövetkeztét, ismétlem, egyes zavaró momentumok hosszú időre kitolhatják, vagy egyelőre lehetetlenné is tehetik — mikorra várható, e tekintetben jóslásokba bocsátkozni mindenesetre könnyelműség és lelkiismeretlenség volna. — Mezőgazdáinknak tehát, ha nem akarnak hazárdjátékot folytatni, a jelen pillanatban hiteligényeiket lehetőleg le kellene fokozniok és terhes, rövidlejáratú kölcsöneiket, a lehetőséghezképest,á rrésziben vagy egészben,megtakarításuk útján, vagy mindennemű feleslegük értékesítése révén törleszteni kellene igyekezniük, mert ha a remélhető — de elvégre még csak a távolban mutatkozó — enyhülés késik, a rövidlejáratú kölcsönök révén, minden gazdagságuk mellett is, átmenetileg igen súlyos helyzetbe kerülhetnek s különösen óvakodniok kellene földbirtokosainknak attól, hogy többékevésbé határozott és biztató ígéretek alapján fogjanak újabb befektetésekbe, mert bár tagadhatatlan, hogy ilyen ígéreteknek néha talán már foganatja is volt, a legtöbb esetben azonban eddig mégis csak jóhiszemű, naiv, de hiú ábrándnak bizonyultak és csak arra voltak alkalmasak, hogy a külföldön hamis illúziókat keltsenek a magyar mezőgazdasági hitelekkel kapcsolatosan elérhető nyereséglehetőségek tekintetében. Végeredményben tehát a csak mezőgazdasági hitel megoldhatóságának kérdését optimisztikusan fogom fel, de igen kívánatosnak tartanám, ha addig is, míg ez a megoldás lehetővé válik, gazdáink tiszta tudatára ébrednének annak, hogy rövidlejáratú hitelekkel a régi hosszúlejáratú kölcsönöket teljes mértékben helyettesíteni nem lehet. Ezeket a hiteleket oly célokra, mint amelyekre csak a hosszúlejáratú kölcsönök alkalmasak, felhasználni nem szabad. ddatot vetette fel, hogy az érdekképviselet olvadjon be az OMKB-ba. Ennek a csoportnak, amely a fúzió mellett kardoskodik, Rotter Zsigmond az egyik vezetője. Mivel az OMKE inkább a detailkereskedők egyik érdekképviselete, érthető, hogy a Magyar Kereskedelmi Csarnok tagjainak legnagyobb része, amely nagykereskedőkből áll, hallani sem akar a tervről, annál kevésbé, mert az érdekképviselet nagy értékekkel, kitűnően berendezett klubhelyiségekkel és egyéb javakkal rendelkezik. Megkérdeztük a fúzió hírével kapcsolatban a Kereskedelmi Csarnok vezetőségének egyik tagját, aki a következőket mondotta nekünk: — Hallottunk mi is erről a fúziós hírről, amelyet azonban csak egy kicsiny csoport lanszíroz, anélkül, ahogy komolyabb alapja volna a dolognak. A Kereskedelmi Csarnoknak kitűnően beszervezett tisztviselői kara van, az érdekképviselet minden tekintetben megállta a helyét, sok akciót küzdött ki eredménynyel és így semmilyen momentum nem indokolja az Omkébe való beolvadást. Sőt ellenkezőleg, érdekeink egészen mások, hiszen éppen ezért alakítottuk meg mi magunk annak idején az Omkét. Megnyugtathatom az érdeklődőket, a Kereskedelmi Csarnok többsége nem lát semmi okot fennforogni, hogy az eddigi helyzeten változtasson. Ez különben ki fog derülni a csarnok áprilisi közgyűlésein, amelynek állásfoglalása egészen bizonyosan egyöntetű lesz. Több nyilvánosságot a külföldi kölcsöntárgyalásoknál Mit akar ez Ethelbarga Sindicate' — A külföldi tőke érdeke a nyilvánosság A mezőgazdasági többtermelés céljait szolgáló hosszúlejáratú kölcsönök ügyében most vannak folyamatban igen fontos tárgyalások. Agrárország lévén, döntő kérdés ránk nézve, hogy milyen kölcsönt hívunk, milyen kamatot fizetünk utána és milyenek a feltételek. Zsákbamacskát nem vehetünk, ismeretlen terhekkel nem akarunk számolni és ezért a legfontosabb az, hogy megbízható kezekbe legyen letéve a kölcsönök ügyel és a magyar mezőgazdaság érdeke az egész vonalon biztosíttassék. Több kedvező angol ajánlat érkezett Magyarországba. Egyik intézetünk, a Magyar Földhitelintézet egyenesen Londonnal kérésért kapcsolatot és Koós Zoltán vezérigazgató kedvező eredménnyel érkezett vissza. De jött egy újabb ajánlat a napokban Ethelburga Sindikate Ltd. részéről is. Előrebocsátva azt, hogy az angol tőke jelentőségét reánk nézve mindenképpen elismerjük, mégis tudni kell, úgy gondoljuk, atárgyalások előtt azt, hogy ennek az Ethelburga Sindikate nevű társaságnak kik a londoni partnerei, milyen társaságban akarja megkötni az üzletét a magyar mezőgazdákkal. Nem akarjuk megnehezíteni, sőt megkönnyíteni szeretnénk az angol tőke útját szegény országunkba, éppen ezért azt hisszük, már az üzlet realizálása érdekében is nem lehet értelme a titkolódzásnak, amelybe ez a társaság ajánlatát burkolja. Hír a Kereskedelmi Csarnok és az OMKE fúziójáról A Kereskedelmi Csarnok többsége a fúzió ellen A Magyar Kereskedelmi Csarnok főtitkárának hirtelen elhunyta a csarnok egy kis csoportjának körében azt a gon Ausztriában legalább 30 schilling névértékűnek kell lenni a részvényeknek A részvények kötelező összevonása nagyfialmat kelt az osztrák gazdasági életben Az osztrák kormány most bocsátotta a nyilvánosság elé az arany mérleg bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, amelynek egyes rendelkezései nagy izgalmat keltettek az osztrák gazdasági körökben. Különösen az a leglényegesebb intézkedés okozta az izgalmat, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése után Ausztriában minden részvénynek legalább 39 shilling vagyis 300.000 korona névértékűnek kell lennie. Ez annyit jelent, hogy minden részvénytársaságnak nagymértékű részvényösszevonást kell végrehajtania, ha vagyonának felértékelése után nem tud akkora vagyont felmutatni, hogy abból a részvények névértékét 80 schillingre fölemelheti. A fölértékelt vagyont úgy kell alaptőkére és tartalékalapra osztani, hogy a bankok és biztosítóintézetek a vagyonnak legföljebb a felét, a többi vállalatok pedig a vagyon egyharmadát fordíthatják tartalékalapra. A felértékelés kötelező és a shillingvaluta életbeléptetésekor ezen az alapon megnyitó leltárt és mérleget kell készíteni. A részvénytőke 90.090 shillingnél nem lehet kisebb. Ha a felértékelés után egy részvényre több jut 150 shillingnél, új részvényeket kell kibocsátani és a részvényesek között ingyen szétosztani. Más esetben új részvényeket kibocsátani nem szabad. A kisebbségek védelmére a javaslat azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az alaptőke negyedrészének tulajdonosai a postatakarékpénztártól a sérelmes határozat felülvizsgálását kérhetik. A javaslatot, amely sok izgalmat keltett, azért tették közzé, hogy az érdekeltségek megjegyzéseiket megtehessék. Nincs vásárló az értéktőzsdén Az új esztendő sem hozott változást a tőzsde forgalmában, sőt az üzleti tevékenységben az elmúlt év utolsó napjához képest határozott visszaesés mutatkozott. Bár az alaphangokat jó volt, a kötések száma a spekulációnak az üzlettől való tartózkodása miatt a minimumra csökkent, olyannyira hogy még a favorizált vezetőértékek piacát is csaknem teljesen elhanyagolták. A külföldi piacokról szintén üzlettelenséget jelentettek s emiatt a spekuláció még tartózkodóbb lett. A tőzsdeidő vége felé rövid időre megélénkült a kereslet, azonban ez kizárólagosan csak néhány értékpapírra szorítkozott. A tőzsde közönsége nagy figyelemmel kísérte a Körösbányai fa piacát, ahol ma 4000 koronával jegyezték már az összevonás idején százezer koronával jegyzett részvényt. Feltűnést keltett a tőzsdén a textilvállalatok piacának üzlettelensége. A pénzpiacon a fizetés és a rendezési nap egybeesése élénkséget idézett elő és a kora délelőtti órákban a pénz iránt meglehetősen élénk volt a kereslet, később azonban, amikor a giróban minden fennakadás nélkül megtörtént a lebonyolítás a pénz kamata olcsóbbodott, de akkor már olcsóbb kamat mellett sem lehetett a pénzt elhelyezni. A giróban mintegy 120 milliárdnyi forgalmat bonyolítottak le. Az utótőzsdén a forgalom rendkívül szűk keretek között mozgott. A prolongált és az azonnali átvételre szóló üzletek között alig volt különbség. Élő Külföldön tovább javult a magyar korona A külföldi pénzpiacokon a magyarok javulása folytatódott. Zürichben negyedre javult a magyar korona, úgy hogy más osztrák korona már csak egy és fél ,pe drágább a magyar koronánál. Bécsben száronánkint 40 osztrák fillérrel javult a pesti kifizetés, amely most 2,30 osztalék kőival áll 100 osztrák korona árnivója felett, Mában a budapesti kifizetés kissé csökken effektív korona azonban javult. Zürich, január 2. (Zárlat.) Budapest 0.06 (nyitás 0.0070%), Berlin 122.25, Bécs 0 Prága 15.45, Varsó 99.—, Belgrád 7.92%, S 3.75, Bukarest 2.65, Milano 21.65, Madrid Paris 27.85, Brüsszel 25.62%, London 24 Newyork 513.—, Amsterdam 207.90, Bécs, január 2. Devizapiac. (Zárlat.) Bpest 0.9730—0.9710, Berlin 16855—16955, P 2143—2153, Belgrád 1101—1105, Bukarest 366, Milánó 2992—3004, Paris 3857—3873, Zi 13840—13890, London 336900—337S00, New 70935—71185. — Valutapiac: magyar ke 0.95—0.S62 Prága, január 2. Devizapiac (Zárlat) : pest 0.0159—0.0179, Bécs 0.0468—-0.0488Wélin 807—811, Bukarest 17.10—17.70, Belgrád —52.70, Milanó 143—144.50, Zürich 66.25— Paris 184.25—145.75, London 16080—16220, york 3390—3420. — Valutapiac: magyar ke 0.04571 %—0.0477%. fordult jegyzések: (Zárójelben a profot jegyzések): Magyar Hitel 512 (517), Új Magyar 40 (41), Hazai 147 (147), Ingatlan (250), Leszámítoló 70 (71), Osztrák Hitel (102), Kereskedelmi Bank 1215 (1225), Álmos Bank 15, Általános Takarék 138 (140), Hazai 3480—3490 (3500), Borsod-miskolci (220), Első Budapesti Gőz 148 (150), Pesti tória 280 (285), Kohó 415—420 (110), Által Kőszén 3350 (3375), Salgó 558 (564), Úrik 935 (940), Athenaeum 98 (100), Pallas 8 (89), Fegyver 1080 (1100), Ganz-Danubius (3615), Ganz Villamos 1620 (1650), Lant (142), Magyar Acél 220 (225), Rimámul 141-142 (142-143), Lámpa 150 (152), Ma Cukor 2550—2560 (2575), Georgia 415 (418), 900 (910), Részvénysör 385 (390), Kartor (108), Danica 104 (105), Német Mezőgazdi 150 (132), őstermelő 235, Gumi 286—287 , Nasici 2325-2330 (2350), Búr 150 (152), Növi (172), Tröszt 172.5 (173.5), MFTB 255 (257) Este a bankközi magánforgalomban teljesen is tolt az üzleti tevékenység, sőt még névárfolyamok is csak egy-két vezetőértéknél bukák ki. A Magyar Hitelt 515, a Férhalmi Bankot 1220, a Földhitelbankot 26 Ingatlanbankot 244, a Festi Hazait 348. Általános f1 őszénél 3355, a Salgót 562, a Danubiust 3590, a Ganz Villamosságit 16 Fegyvert 1075, a Georgiát 416, a Magyar rőt 2572, az Egyesült Izzót 900, az Ostert 330, a Nasicit 2330, a Levantét 200, a Nevdi ,a Trösztöt 173 koronával jegyeztél. Hivatalos valuta- és deviza árfolyamok Január 2. A Magyar Nemzeti Bank jele a deviza-lilíringről: Osztrák korona, Bécs 3 —1,0260, cseh korona 2174—2194, Prága 2 2206, dinár 1106—1126, Belgrád 1126—1132, 527—533, Szófia 532—534, lei, Bukarest 376- lira 3048-3078, Milano 3068-3084, fri frank, Paris 3954—3974, belga frank, 3612 Brüsszel 3642—3660, svájci frank 14.085—1 Zürich 14.185—14.255, angol font 344.000—34 London 345.000—347.000, dollár* 72.320—7 Newyork 72.770—73.150, holland forint 29. 29.410, Amsterdam 29.490—29.640, dánia 12.635—12.765, Kopenhága 12.835—12.905, korona 19.360—19.510, Stockholm 19.610—1 norvég korona 10.815—10.975, Krisztiánia 3 —11.075, Billión. márka 17.110—17.260, 17.310-17.400. * 5 dolláros bankjegynél kisebb dollárétek 72 220—72.900. Egy aranykorona (a londoni de pénzárfolyamán számítva) 155834 pirkorona (a dollár pénzárfolyamán mltva) 14.759/1 papírkorona. Külföldi értékpapírpiacok Bécs, január 2. A heti zárlat és az él miatt a spekuláció realizált s ennek keretében az irányzat ellanyhult. Néhány ma és cseh érték erősen ellenállott a lanyhínak. (Záróárfolyamok): Wiener Bank 1135, Pesti Kereskedelmi Bank 1180, Oshitel 167, Magyar Hitel 498, Magyar Jel 69, Magyar Leszámítoló 68, Áramvasút Déli vasút 56.4, Koburg 47.5, Rima 138, 549, Általános Kőszén 3260, Magyar Hof 128, Magyar Vagon 56, Magyar Cukor Magyar Vasutforgalmi 233. A Körösbányai nagy áresése. A tőzsde is nagy izgalommal leste a Körösbányai árulását, mert attól tartottak, hogy újabb zuhanás következik be. Tényleg így is mert ma sem jelentkezett vásárló köri nyaka és csak nagynehezen volt egy pár !