Nemzeti Ujság, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
тля NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1925 április 1. bája szerint mindkét esetben bekövetkezett.• Budaörs és Madeira után a harmadik szomorú évfordulón, a zivataros tagáeri éjszakában, a magyar történelem fekete árnyai imbolyognak. Árnyékok, amelyek döbbenetes némasággal kísértenek a sötétbe boruló magyar horizont fölött. Árnyékok, melyeknek mindebike egy-egy eltemetett vágy, egy-egy вкшишК Máltás, egy-egy elpusztult remény. Árnyékok, némák, könnyesek, hangtalanok. Holt hadak utján halott hadsereg lovagol — Patkó se dobban, fegyver sem zörög — Csak a csillagok tüzes lángjai lobbannak fel itt-ott, feltörő diadalmas és örök ragyogással a fekete fellegek alól. Világpolitika — Március 81. Ausztria csatlakozása Németországhoz ama politikai lehetőségek közzé tartozik, amellyel az európai kormányoknak annál inkább számolniuk kell, mert a st.-germaini békeszerződés is gondolt arra, hogy az életképtelenné tett osztrák németség valamikor változtatni akar helyzetén. A békeszerződés azonban kimondja, hogy Ausztria csak a Népszövetség hozzájárulásával adhatja föl állami szuverenitását. Ez idő szerint minden államférfi tisztában van azzal, hogy mihelyt Németország elfoglalta helyét a Népszövetségben és újból szerepet játszik a nemzetközi politikában, az osztrákok csatlakozási vágyát csak akkor lehet elaltatni, ha Ausztria jelenlegi gazdasági helyzetét megjavítják. Az első szanálási akciónak is az volt a célja, hogy a nagy erővel megindult csatlakozási mozgalom leszereltessék. _ Három évi nyugalom után most ismét bajok mutatkoznak Ausztria financiális életében és ezzel egyidejűleg a német garancia-javaslat is aktuálissá teszi a csatlakozási kérdést. Franciaországgal együtt a kisántánt is azt óhajtja, hogy a megkötendő garanciapaktumba egy formulát kell bevenni, amely a békeszerződésnek Ausztriára vonatkozó rendelkezéseit megerősíti. A csatlakozási gondolatnak Franciaország a leghevesebb ellenzője, miután nemcsak a német egység területi és számbeli gyarapodásától retteg, hanem attól is tart, hogy az Ausztriával egyesült Németország gazdasági hatalmával leküzdhetetlen nyomást fog gyakorolni szomszédaira. A nyomást úgy politikailag, mint gazdaságilag elsősorban Csehország érezné meg, amelynek harmadfél milliónyi németajkú lakosa van. Párisban és Prágában azt hiszik, hogy az osztrák egyesülést előbbutóbb követné Magyarország gazdasági csatlakozása és politikai szövetsége, amely súlyos hatással lenne Romániára és Jugoszláviára. Benes dr. felfogása szerint az esetben nemcsak Lengyelország, Franciaország és Belgium, hanem Csehország, Románia, Jugoszlávia, sőt Olaszország is Németország ellenfeleivé válnak. Ebből azt a következtetést vonja le a cseh államférfi, hogy Németország Ausztriával együtt, rosszabb helyzetbe jut, mint a jelenlegi. Valószínű, hogy úgy Berlinben, mint Bécsben mosollyal nézik Benes „jóindulatú“ aggodalmaskodását és azt a törekvését, hogy a Dunaállamok konföderációját, amely megvalósíthatatlannak bizonyult, az utódállamok szoros gazdasági együttműködésével helyettesítse. A gazdasági nehézségeket eddig vetti Ausztria és nem Magyarország, hanem az utódállamok okozták s ha azokat most félre fogják hárítani, mi is, az osztrákok is megelégedéssel fogadjuk, de minden olyan kísérletnek, amely gazdasági köpönyeg alatt a francia hegemóniát és a kisántantpolitikát akarja stabilizálni, vétót mondunknak működésükről. Ennek a szakasznak csak vexatorius hatása lenne anélkül, hogy elérné azt a célt, amelyet el akar érni.Szakítani kell az úgynevezett szocialista szakasszal is, amelyhez fogható rendelkezés sehol a világon nincs. Kéri ennek az egész összevont szakasznak mellőzését. Ugron Gábor rámutat arra, hogy ez a szakasz összefüggésben van a választójogi javaslattal és így célszerű volna, ha a bizottság most ezt a kérdést egyelőre kikapcsolná tárgyalása anyagából és csak azután határozna, amikor a déoum a választójogi javaslatra nézve már állást foglalt. Az eskü Bethlen István gróf miniszterelnök elismeri, hogy ez a kérdés tényleg kapcsolatban van az alsóházban leteendő eskü kérdésével. A célzat az volt, hogy ez az eskü csak bizonyos kategóriákra vonatkozzék, a kinevezettek és választottak kategóriájára, mert hiszen azok, akik méltóság révén kerülnek be, amúgy is esküt tesznek hivataluknál lógva. Az esküben négy kérdés van rendezve. Első a magyar államhoz és nemzethez való hűség. Ez bizonyos jelentőséggel bír különösen akkor, ha visszaemlékezünk azokra az időkre, amikor a nemzetiségi képviselők a parlamentben egyenesen államellenes és nemzetellenes magatartást tanúsítottak. A második szempont, hogy az esküben azt mondjuk: „az ország törvényeit meg nem tagadom". Tulajdonképen azt kellene mondani, hogy: „az ország törvényeit megtartom“, — de ez kissé messzebbmenő kifejezés. Célunk, hogy ne legyen folytatható olyan propaganda, amely a meghozott törvényeket úgy állítja be, hogy ezek érvénytelenek. Ennek a kérdésnek igen nagy jelentősége lehet ,sokféle szempontból, itt та, pl. a trónfosztási törvény, vagy a köztársasági propaganda stb. A harmadik szempont, hogy: „a törvények megváltoztatására más módon, mint törvényes eszközökkel nem törekszem”. Ez a puccsok ellen hozott intézkedés, amely mentalitás az utóbbi években meglehetősen el volt terjedve, sajnos, még a parlamentben is kifejezésre jutott időről-időre, u£ hogy a kormány kénytelen volt egyes képviselőkkel szemben igen erős rendszabályokhoz nyúlni. De a legitimista propaganda szempontjából is van ennek jelentősége. Ha valaki alkotmányos eszközökkel törekszik valamely törvény megváltoztatására, ez ellen senkinek sem lehet kifogása, de a meghozott törvények érvényét senki tagadásba nem veheti. A negyedik szempont szintén bizonyos" aktualitással bír, mert hiszen az utóbbi években a székőbálozásnyom; bizonyost jelenségeket tapasztaltunk, hogy az illető párthoz tartozó urak utasításokat kaptak külföldről. Ez pedig annyit jelent, hogy az ők függetlenségük, szuverenitásuk csak részleges és külföldről rángatott drótemberekké válnak. Ez igenis olyan védekezés, amely figyelmeztet minden pártot, hogy erre a lejtőre ne induljon. Ugron Gábor álláspontját magáévá teszi a miniszterelnök és indítványozza, hogy a 36. §-t, amely az eskü szöveget tartalmazza, a bizottság tartsa függőben addig, amíg erre a kérdésre vonatkozólag a választójogi bizottsággal együttes ülést lehet tartani. A 27. § szövegének lényegét azonban nem ez dönti el, úgy hogy függetlenül attól, hogy milyen lesz az eskü szövege, ezt a szakaszt a bizottság elfogadhatja. A felsőház hatásköre _A 29. (régi 31.) §-nál az előadó módosítást terjeszt be, mely szerint a szakasz két bekezdését fordított sorrendben kivénja felvenni s eszerint a szakasz a következőképen szólana: „A törvény kezdeményezés joga a felsőházat is megilleti, a felsőház jogköre ugyanaz, mint a főrendiházé volt, az állami költségvetést az országgyűlés másik háza állapítja meg, a felsőház azon nem módosítható. A bizottság a szakaszt az előadó módosításával fogadta el. A régi 32. előtt az előadó egy új szakaszt javasol, amely az országgyűlés két háza közötti konfliktusok rendezéséről intézkedik. Ez az új 30. a következő volna: „Ha az országgyűlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot elveti, vagy olyan változtatással küldi vissza a másik házhoz, amelyet az nem fogad el, az ellentét kiegyenlítése együttes ülésben kíséreltetik meg a két háznak ama bizottságai által, amelyek a törvényjavaslat tárgyalását előkészítették. A bizottságok jelentést szerkesztenek a két ház közötti ellentétről, javaslatot tesznek, a javaslatot a házak külön-külön tárgyalják.“. A bizottság a szakaszt az előadó módosításával elfogadta. A 34-ik szakaszt, amely a felsőház tagjait megillető díjazásról intézkedik, a bizottság azzal fogadta el, hogy erre nézve egy későbbi szakaszban módosítás létesül olyan irányban, hogy a töttségmegtérítést ne az állam, hanem a leküldött, testületek adják, amelynek összegét és fedezetét a minisztérium rendelettel szabályozza. A 35. §-t a bizottság változatlanul elfogadta. A régi főrendiházi tagok A 41. szakasz elé Széchenyi Viktor gróf uj szakasz beiktatását indítványozta a következő szöveggel: „Az 1885. évi VII. törvénycikk alapján életfogytiglan kinevezett, valamint életfogytiglan megválasztott főrendiházi tagok a jelen törvénynyel szervezett felsőháznak is élethossziglan tagjai, feltéve, hogy magyar állampolgárságukat megtartották.“. Bethlen István gróf miniszterelnök kifejti, hogy amikor a Habsburgokat néhány kivétellel egyénileg fosztjuk meg felsőházi tagságuktól, akkor nem lehet azt kívárni, hogy ezeknek a kinevezetteknek erősebb joguk legyen, mint maguknak a Habsburgoknak, vagy azoknak, akik ezeréves törvényeink alapján ültek benn a főrendiházban. Ha a régi jogcímeket belevennék ebbe a javaslatba, ez önkongruenciát vonna maga után. Azt azonban lehetségesnek tartja, hogy vetessék be a bizottsági jelentésbe, hogy a kormányzói kinevezéseknél ezek a szempontok figyelembe veendők. Kéri az indítvány mellőzését, a bizottság így döntött. A felsőház összehívása Ezután az előadó a régi 43. szakasznál olyan értelmű módosítást ajánl, hogy az új felsőházat legkésőbb 1925. végéig össze kell hívni, továbbá az első bekezdés után a következő új bekezdést javasolja: „Ha a törvényhatósági bizottságok nem alakodnának még oly időben újjá, hogy a felsőházba kettő időben tagokat választhatnának, a törvényhatóságok részéről a választást a működésben lévő törvényhatósági bizottságok tartják meg. E bizottságok által választott felsőházi tagok helyébe azonban az új törvény alapján megalakult törvényhatósági bizottságok a belügyminiszter által erre megállapított határidőn belül új felsőházi tagokat választanak, akik működésüket az említett határidőt követő hónap első napján kezdik meg és ugyanekkor a törvényhatóságok részéről választott addigi felsőházi tagok megbízatása megszűnik. Az eként újonnan választott tagok megbízatása arra az időre szól, ameddig azok megbízatása terjed, akiknek helyébe léptek. Amennyiben a kilépő tagok megbízatása különböző időben járt le, annak idején sorshúzással kell eldönteni, hogy az újonnan megválasztott tagok közül melyiknek megbízatása szűnik meg". A bizottság az előadó által javasolt szöveget elfogadja. A 45. szakasznál a két ház között felmerülő konfliktusok elintézésére az előadó új második bekezdést javasol a következőkben: „Ha az országgyűlés két háza között az ellentétet a 30. szakaszban szabályozott eljárás háromszori megismétlésével nem sikerül kiegyenlíteni, a képviselőház a törvényjavaslat első elfogadását követő ülésszakban elhatározhatja, hogy a törvényjavaslatnak általa megállapított szövegét a felsőház hozzájárulása nélkül a kormányzó elé terjeszti. A kormányzó ilyen esetben, amennyiben az 1920. évi I. törvénycikk 13. szakaszában foglalt visszaküldési jogot nem kívánja gyakorolni, vagy azt nem gyakorolhatja, az elébe terjesztett törvényjavaslatot vagy törvényként kihirdeti, vagy az 1920. évi XVII. törvénycikk 1. szakaszának korlátai között az országgyűlést feloszlattja. Ha az új választások alapján összeülő képviselőház a törvényjavaslatnak a kormányzó elé terjesztett szövegét, változatlanul fentartja, a kormányzó azt 15 napon belül törvényként kihirdetni köteles”. Ugron Gábor hosszadalmasnak tartja ezt az eljárást, mert elégséges a kétszeri visszaküldés. Balsay Károly és Orffy Imre gondoskodást kiván, hogy ha valamely javaslat bizonyos idő alatt le nem tárgyaltatik, annak letárgyalása ne hiusittassék meg. Többek hozzászólása után Bethlen látványról kéri, hogy az erre vonatkozó szövegeket ne most állapítsák meg. Az appropriációs javaslatot feltétlenül kiveendőnek tartja e tekintetben. A bizottság így határoz. A hátralévő szakaszokat változtatás nélkül elfogadták s ezzel a javaslatot részleteiben is letárgyalták. A bizottság ülése háromnegyed kilenc órakor ért véget. (Folytatás astdlal oldalról) vanak haste mozgásaid? A mozi a tömegszórakozást helyes irányba tereli, társaséletet, összetartást és barátságot teremt, megismerteti a vidéket a világ kulturális fejlődésével, eseményeivel, tanít és szórakoztat. Moziberendezések és vetítők acetylon-, mészfény-, akkumulátor- és villanyra ! Budapest, IV. ker., Károly-körút 26. szám Még ma kérjen árajánlatot A Nemzeti Hússvéti száma lesz a legiisebb, a leggazdagabb legérdekesebb. Tanulmányútra ment a walesi herceg Az angoloknak ma alig van népszerűbb embere awalesi herceginél. A fiatal trónörökös apjának betegsége miatt a szokottnál hamarabb került be a érdeklődés központjába. Mikor legutóbb beteg édesapja helyett elnökölt egy hagyfomtosságú politikai tanácskozáson és utána megtartotta a szokásos politikai fogadást, egyszerre, mint igazi trónörökös került bele a köztudatba. Nagy sportember, kitűnő lovas, szenvedélyes vadász, jól evez, ott van minden nagyobb futballmérkőzésen és szorgalmasan üti a bokilabdát. Most indult az angol trónörökösöket kötelező tengeri tanulmányútra. Sorba látogatja meg a hatalmas birodalom tengeren túli tartományait. Útjában az Atlanti Óceánon a brit flotta, amely éppen befejezte volt hadgyakorlatát, díszmenetben vonult hajója, a Repulse elé. A walesi herceg azonnal flotta-szemlét tartott és mint jó angol fejedelmi sarj, csak a szépen sikerült szemle után folytatta útját. A walesi herceg Froreich Ernő nem elmebajos Лг orvosszakértői vélemény alapján előre megfontolt gyilkosságért emelt vádat az Ügyészség A soproni büntetőtörvényszék — miint ismeretes — elrendelte Froreich Ernőnk, aki Egyedi Artur ellen elkövetett gyilkosság miatt van letartóztatva, elmeállapotának megvizsgálását. Az orvosszakértők, Schaffer Oszkár dr., Szilvássy Kálmán és Harlovennig Károly egyetemi tanár, hosszas megfigyelés után most már elkészültek szakértői véleményükkel, melyet beterjesztettek a kirendelt vizsgálóbírónak. A királyi ügyészség az orvosszakértői beadvány alapján azonnal elkészítette Froreich Ernő ellen vádiratát. Az orvosszakértői vélemény megállapította, hogy Froreich sem most, sem a bűncselekmény elkövetésének időpontjában nem szenvedett elmebajban és így beszámíthatatlannak nem tekinthető. A királyi ügyészség ez alapon felépített vádirata Froreich Ernőt a büntetőtörvénykönyv 27. szakaszába ütköző, előre megfontolt szándékból elkövetett gyilkossággal vádolja. Kun László dr. királyi ügyész, aki a Froreichügy ügyésze, a vádiratban részletesen megokolja a vádhatóság álláspontját. A vádiiratot a soproni ügyészség már meg is küldötte Froreich budapesti védőjének, Sándor László áruitak, valamint a soproni védőnek is. A főtárgyalóét valószínűleg májusban fogják megtartani a gyilkosság bűnügyében.