Nemzeti Ujság, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

тля NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1925 április 1. bája szerint mindkét esetben bekövet­kezett.• Budaörs és Madeira után a harma­dik szomorú évfordulón, a zivataros ta­­gáeri éjszakában, a magyar történelem fekete árnyai imbolyogna­k. Árnyékok, amelyek döbbenetes némasággal kísér­tenek a sötétbe boruló magyar horizont fölött. Árnyékok, melyeknek minde­­bike egy-egy eltemetett vágy, egy-egy вкшишК Máltás, egy-egy elpusztult re­mény. Árnyékok, némák, könnyesek, hangtalanok. Holt hadak utján halott hadsereg lo­vagol — Patkó se dobban, fegyver sem zörög — Csak a csillagok tüzes lángjai lobbannak fel itt-ott, feltörő diadalmas és örök ragyogással a fekete fellegek alól. Világpolitika — Március 81. Ausztria csatlakozása Németországhoz ama politikai lehetőségek közzé tartozik, amellyel az európai kormányoknak an­nál inkább számolniuk kell, mert a st.-ger­­m­aini békeszerződés is gondolt arra, hogy az életképtelenné tett osztrák németség valamikor változtatni akar helyzetén. A békeszerződés azonban kimondja, hogy Ausztria csak a Népszövetség hozzájáru­lásával adhatja föl állami szuverenitását. Ez idő szerint minden államférfi tisztá­ban van azzal, hogy mihelyt Németország el­foglalta helyét a Népszövetségben és újból szerepet játszik a nemzetközi politi­kában, az osztrákok csatlakozási vágyát csak akkor lehet elaltatni, ha Ausztria jelenlegi gazdasági helyzetét megjavítják. Az első szanálási akciónak is az volt a célja, hogy a nagy erővel megindult csat­lakozási mozgalom leszereltessék. _ Három évi nyugalom után most ismét bajok mu­tatkoznak Ausztria financiális életében és ezzel egyidejűleg a német garancia-javas­lat is aktuálissá teszi a csatlakozási kér­dést. Franciaországgal együtt a kisántánt is azt óhajtja, hogy a megkötendő garan­­ciapaktumba egy formulát kell bevenni, amely a békeszerződésnek Ausztriára vo­natkozó rendelkezéseit megerősíti. A csatlakozási gondolatnak Franciaor­szág a leghevesebb ellenzője, miután nem­csak a német egység területi és számbeli gyarapodásától retteg, hanem attól is tart, hogy az Ausztriával egyesült Német­ország gazdasági hatalmával leküzdhetet­len nyomást fog gyakorolni szomszédaira. A nyomást úgy politikailag, mint gazda­ságilag elsősorban Csehország érezné meg, amelynek harmadfél milliónyi németajkú lakosa van. Párisban és Prágában azt hiszik, hogy az osztrák egyesülést előbb­­utóbb követné­­ Magyarország gazdasági csatlakozása és politikai szövetsége, amely súlyos hatással lenne Romániára és Ju­goszláviára. Benes dr. felfogása szerint az esetben nemcsak Lengyelország, Fran­ciaország és Belgium, hanem Csehország, Románia, Jugoszlávia, sőt Olaszország is Németország ellenfeleivé válnak. Ebből azt a következtetést vonja le a cseh állam­férfi, hogy Németország Ausztriával együtt, rosszabb helyzetbe jut, mint a je­lenlegi. Valószínű, hogy úgy Berlinben, mint Bécsben mosollyal nézik Benes „jó­indulatú“ aggodalmaskodását és azt a törekvését, hogy a Dunaállamok konföde­rációját, amely megvalósítha­t­at­lannak bizonyult, az utódállamok szoros gazda­sági együttműködésével helyettesítse. A gazdasági nehézségeket eddig vetti­ Ausztria és nem Magyarország, hanem az utódállamok okozták s ha azokat most félre fogják hárítani, mi is, az osztrákok is megelégedéssel fogadjuk, de minden olyan kísérletnek, amely gazdasági köpö­nyeg alatt a francia hegemóniát és a kis­­ántantpolitikát akarja stabilizálni, vétót mondunk­­nak működésükről. Ennek a szakasznak csak vexatorius hatása lenne anélkül, hogy elérné azt a célt, amelyet el akar érni.­­Szakítani kell az úgynevezett szo­cialista szakasszal is, amelyhez fogható rendelkezés sehol a világon nincs. Kéri ennek az egész összevont szakasznak mel­lőzését. Ugron Gábor rámutat arra, hogy ez a szakasz összefüggésben van a választó­­jogi javaslattal és így célszerű volna, ha a bizottság most ezt a kérdést egyelőre kikapcsolná tárgyalása anyagából és csak azután határozna, amikor a d­éoum a választójogi javaslatra nézve már állást foglalt. Az eskü Bethlen István gróf miniszterelnök el­ismeri, hogy ez a kérdés tényleg kapcso­latban van az alsóházban leteendő eskü kérdésével. A célzat az volt, hogy ez az eskü csak bizonyos kategóriákra vonat­kozzék, a kinevezettek és választottak ka­tegóriájára, mert hiszen azok, akik mél­tóság révén kerülnek be, amúgy is esküt tesznek hivataluknál lógva. Az esküben négy kérdés van rendezve. Első a magyar államhoz és nemzethez való hűség. Ez bizonyos jelentőséggel bír különösen akkor, ha visszaemlékezünk azokra az időkre, amikor a nemzetiségi képviselők a parlamentben egyenesen ál­­lamellenes és nemzetellenes magatartást tanúsítottak. A második szempont, hogy az esküben azt mondjuk: „az ország tör­vényeit meg nem tagadom". Tulajdonké­pen azt kellene mondani, hogy: „az ország törvényeit megtartom“, — de ez kissé messzebbmenő kifejezés. Célunk, hogy ne legyen folytatható olyan propaganda, amely a meghozott törvényeket úgy ál­lítja be, hogy ezek érvénytelenek. Ennek a kérdésnek igen nagy jelentősége lehet ,sok­féle szempontból, itt та, pl. a trón­­fosztási törvény, vagy a köztársasági pro­paganda stb. A harmadik szempont, hogy: „a törvé­nyek meg­változtatására más módon, min­t törvényes eszközökkel nem törekszem”. Ez a pu­­ccs­ok ellen hozott intézkedés, amely mentalitás az utóbbi években meglehető­sen el volt terjedve, sajnos, még a parla­mentben is kifejezésre jutott­­ időről-időre, u£­ hogy a kormány kénytelen volt egyes képviselőkkel szemben igen erős rendsza­bályokhoz nyúlni. De a legitimista propa­ganda szempontjából is van ennek jelen­tősége. Ha valaki alkotmányos eszközök­kel törekszik valamely törvény megvál­toztatására, ez ellen senkinek sem lehet kifogása, de a meghozott törvények ér­vényét senki tagadásba nem veheti. A negyedik szempont szintén bizonyos" aktualitással­­ bír, mert hiszen az utóbbi években a székőbálozás­nyom; bizonyost jelenségeket tapasztal­tunk, hogy az illető párthoz tartozó urak utasításokat kaptak külföldről. Ez pedig annyit jelent, hogy az ők függetlenségük, szuverenitásuk csak részleges és külföldről rángatott drót­­emberekké válnak. Ez igenis olyan véde­kezés, amely figyelmeztet minden pártot, hogy erre a lejtőre ne induljon. Ugron Gábor álláspontját magáévá teszi a miniszterelnök és indítványozza, hogy a 36. §-t, amely az eskü szöveget tar­talmazza, a bizottság tartsa függőben addig, amíg erre a kérdésre vonatkozólag a választójogi bizottsággal együttes ülést lehet tartani. A 27. § szövegének lényegét azonban nem ez dönti el, úgy hogy függet­lenül attól, hogy milyen lesz az eskü szö­vege, ezt a szakaszt a bizottság elfogad­hatja. A felsőház hatásköre _A 29. (régi 31.) §-n­ál az előadó módosí­tást terjeszt­ be, mely szerint a szakasz két bekezdését fordított sorrendben ki­vé­nja felvenni s eszerint a szakasz a kö­vetkezőképen szólana: „A törvény kezde­ményezés joga a felsőházat is megilleti, a felsőház jogköre ugyanaz, mint a fő­rendiházé volt, az állami költségvetést az országgyűlés másik háza állapítja meg, a felsőház azon nem módosítható. A bizott­ság a szakaszt az előadó módosításával fogadta el. A régi 32.­­ előtt az előadó egy új sza­kaszt javasol, amely az országgyűlés két háza közötti konfliktusok rendezéséről in­tézkedik. Ez az új 30. a következő volna: „Ha az országgyűlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot elveti, vagy olyan változtatással küldi vissza a másik házhoz, amelyet az nem fogad el, az ellentét kiegyenlítése együttes ülésben kíséreltetik meg a két háznak ama bizott­ságai által, amelyek a törvény­javaslat tárgyalását előkészítették. A bizottságok jelentést szerkesztenek a két ház közötti ellentétről, javaslatot tesznek, a javasla­tot a házak külön-külön tárgyalják.“. A bizottság a szakaszt az előadó módosítá­sával elfogadta. A 34-ik szakaszt, amely a felsőház tag­jait megillető díjazásról intézkedik, a bi­zottság azzal fogadta el, hogy erre nézve egy későbbi szakaszban módosítás létesül olyan irányban, hogy a t­öttségmegtérítést ne az állam, hanem a leküldött, testületek adják, amelynek összegét és fedezetét a minisztérium rendelettel szabályozza. A 35. §-t a bizottság változatlanul elfogadta. A régi főrendiházi tagok A 41. szakasz elé Széchenyi Viktor gróf uj szakasz beiktatását indítványozta a következő szöveggel: „Az 1885. évi VII. törvénycikk alapján életfogytiglan kine­vezett, valamint életfogytiglan megvá­lasztott főrendiházi tagok a jelen törvény­nyel szervezett felsőháznak is élethosszig­lan tagjai, feltéve, hogy magyar állam­polgárságukat megtartották.“. Bethlen István gróf miniszterelnök ki­fejti, hogy amikor a Habsburgokat né­hány kivétellel egyénileg fosztjuk meg felsőházi tagságuktól, akkor nem lehet azt kívárni, hogy ezeknek a kinevezettek­nek erősebb joguk legyen, mint maguk­nak a Habsburgoknak, vagy azoknak, akik ezeréves törvényeink alapján ültek benn a főrendiházban. Ha a régi jogcímeket belevennék ebbe a javaslatba, ez önkon­­gruenciát vonna maga után. Azt azonban lehetségesnek tartja, hogy vetessék be a bizottsági jelentésbe, hogy a kormányzói kinevezéseknél ezek a szempontok figye­lembe veendők. Kéri az indítvány mellő­zését, a bizottság így döntött. A felsőház összehívása Ezután az előadó a régi 43. szakasznál olyan értelmű módosítást ajánl, hogy az új felsőházat legkésőbb 1925. végéig össze kell hívni, továbbá az első bekezdés után a következő új bekezdést javasolja: „Ha a törvényhatósági bizottságok nem alakod­­nának még oly időben újjá, hogy a felső­házba kettő időben tagokat választhatná­nak, a törvényhatóságok részéről a vá­lasztást a működésben lévő törvényható­sági bizottságok tartják meg. E bizottsá­gok által választott felsőházi tagok he­lyébe azonban az új törvény alapján meg­alakult törvényhatósági bizottságok a belügyminiszter által erre megállapított határidőn belül új felsőházi tagokat vá­lasztanak, akik működésüket az említett határidőt követő hónap első napján kez­dik meg és ugyanekkor a törvényhatósá­gok részéről választott addigi felsőházi tagok megbízatása megszűnik. Az eként újonnan választott tagok megbízatása arra az időre szól, ameddig azok megbí­zatása terjed, akiknek helyébe léptek. Amennyiben a kilépő tagok megbízatása különböző időben járt le, annak idején sorshúzással kell eldönteni, hogy az újon­nan megválasztott tagok közül melyiknek megbízatása szűnik meg". A bizottság az előadó által javasolt szöveget elfogadja. A 45. szakasznál a­ két ház között fel­merülő konfliktusok elintézésére az elő­adó új második bekezdést javasol a kö­vetkezőkben: „Ha az országgyűlés két háza között az ellentétet a 30. szakaszban szabályozott eljárás háromszori megis­métlésével nem sikerül kiegyenlíteni, a képviselőház a törvényjavaslat első elfo­gadását­ követő ülésszakban elhatároz­hatja, hogy a törvényjavaslatnak általa megállapított szövegét a felsőház hozzá­járulása nélkül a kormányzó elé terjeszti. A kormányzó ilyen esetben, amennyiben az 1920. évi I. törvénycikk 13. szakaszá­ban foglalt visszaküldési jogot nem kí­vánja gyakorolni, vagy azt nem gyakorol­hatja, az elébe terjesztett törvényjavasla­tot vagy törvényként kihirdeti, vagy az 1920. évi XVII. törvénycikk 1. szakaszá­nak korlátai között az országgyűlést fel­­oszlattja. Ha az új választások alapján összeülő képviselőház a törvényjavaslat­nak a kormányzó elé terjesztett szövegét, változatlanul fentartja, a kormányzó azt 15 napon belül törvényként kihirdetni kö­teles”. Ugron Gábor hosszadalmasnak tartja ezt az eljárást, mert elégséges a kétszeri visszaküldés. Balsay Károly és Orffy Imre gondos­kodást kiván, hogy ha valamely javaslat bizonyos idő alatt le nem tárgyal­tatik, annak letárgyalása ne hiusittassék meg. Többek hozzászólása után Bethlen lát­ván­yról kéri, hogy az erre vonatkozó szövegeket ne most állapítsák meg. Az appropriációs javaslatot feltétlenül ki­veendőnek tartja e tekintetben. A bizott­ság így határoz. A hátralévő szakaszokat változtatás nélkül elfogadták s ezzel a ja­vaslatot részleteiben is letárgyalták. A bizottság ülése háromnegyed kilenc órakor ért véget. (Folytatás ast­dlal oldalról) vanak haste mozgásaid? A mozi a tömegszórakozást helyes irányba tereli, társas­életet, összetartást és barát­ságot teremt, megismerteti a vidéket a világ kulturális fejlődésével, eseményeivel, tanít és szórakoztat. Moziberendezések és vetítők acetylon-, mész­fény-, akkumulátor- és villanyra ! Budapest, IV. ker., Károly-körút 26. szám Még ma kérjen árajánlatot A Nemzeti H­ússvéti szám­a lesz a legiisebb, a legga­­zdagab­b legérdekesebb. Tanulmányútra ment a walesi herceg Az angoloknak ma alig van népszerűbb em­bere a­­walesi herceginél. A fiatal trónörökös apjának betegsége miatt a szokottnál hama­rabb került be a érdeklődés központjába. Mikor legutóbb beteg édesapja helyett elnökölt egy h­agyfomtosságú politikai tanácskozáson és utána megtartotta a szokásos politikai foga­dást, egyszerre, mint igazi trónörökös került bele a köztudatba. Nagy sportember, kitűnő lovas, szenvedélyes vadász, jól evez, ott van minden nagyobb futballmérkőzésen és szorgal­masan üti a bokilabdát. Most indult az angol trónörökösöket kötelező tengeri tanulmányútra. Sorba látogatja meg a hatalmas birodalom tengeren túli tartományait. Útjában az Atlanti Óceánon a brit flotta, amely éppen befejezte volt hadgyakorlatát, díszmenetben vonult ha­jója, a Repulse elé. A walesi herceg azonnal flotta-szemlét tartott és mint jó angol fejedelmi sarj, csak a szépen sikerült szemle után foly­tat­ta útját. A walesi herceg Froreich­ Ernő nem elmebajos Лг orvosszakértői véle­mény alap­ján előre meg­fontolt gyilkosságért emelt vád­at az Ügyészség A soproni büntetőtörvény­szék — miint isme­retes — elrendelte Froreich Ernőnk, aki Egyedi Artur ellen elkövetett gyilkosság miatt van letartóztatva, elmeállapotának megvizsgá­lását. Az orvosszakértők, Schaffer Oszkár dr., Szilvássy Kálmán és Harlovennig Károly egye­temi tanár, hosszas megfigyelés után most már elkészültek szakértői­ véleményükkel, me­lyet beterjesztettek a kirendelt vizsgálóbíró­nak. A királyi ügyészség az orvosszakértői bead­vány alapján azonnal elkészítette Froreich Ernő ellen vádiratát. Az orvosszakértői vélemény megállapította, hogy Froreich sem most, sem a bűncselekmény elkövetésének időpontjában nem szenvedett elmebajban és így beszámíthatatlannak nem tekinthető. A királyi ügyészség ez alapon felépített vád­irata Froreich Ernőt a büntetőtörvényköny­v 27­. szakaszába ütköző, előre megfon­tolt szándékból elkövetett gyilkosság­gal vádolja. Kun László dr. királyi ügyész, aki a Froreich­­ügy ügyésze, a vádiratban részletesen meg­okolja a vádh­atóság álláspontját. A vádiiratot a soproni ügyészség már meg is küldötte Fro­reich budapesti védőjének, Sándor László áru­itak, valamint a soproni védőnek is. A főtár­gyalóét valószínűleg májusban fogják megtar­tani a gyilkosság bűnügyében.

Next