Nemzeti Ujság, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-29 / 96. szám

Péntek, 1927 április 29. NEMZETI ÚJSÁG a színházak közleményei A római énekkar­­ (Societa Polifonica Romana) bucsuhangver­senye május 1-én, vasárnap este fél 9-kor a Vigadóban teljesen új műsorral. Jegyek 2—8 P. Ró­zs­a­völgy­inél és Pfeiffernél. A bécsi o­perettművészet elismert tekintélyei és új tehetségei sorakoznak fel azokban az együttesekben, ame­lyek a Király-színházban péntektől, május hó­n-ikától kezdve hat héten át játsszák azokat az operetteket, amelyeket Budapesten német elő­adásban még nem látott a közönség. Az elő­adó személyzet teljes névsora a következő: Luise Kartusch, Margit Suphy, Lya Percival, Rózsi Máté, Hilde Schulz, Grete Schnieker, Mimi Schwarz, Magda Carmen, Erik Will, Franz Glawatech, Fritz Steiner, Robert Nietel­­berge­r, Josef Egger, Carl Mattina, Ernst Rol­ler, Gustl Werner, Josef Wolff, Kurt Preger. Az előadásokat Robert Karmaim és Franz Schönbaumsfeld vezénylik. A bécsi operett­­színházak legjobbjaival és a bécsi közönség régi és új kedvenceivel találkozik majd a bu­dapesti közönség a „Gräfin Maritza“, „Wiener Blut“ és a „Dreimöderlhaus“-ban, amelyeket valóságos operett-m­­esterjáték­ok alakjában kap a közönség, amelynek már tizenöt év óta nem volt alkalma, hogy igazi bécsi operett-előadá­sokban gyönyörködhessék. A német vendég­játékok megkezdéséig minden este a nagysi­kerű „Csárdás­királyné“ kerül színre. A „Repülj Fecském“ vasárnap délután A Király-szímházban vasárnap délután mér­sékelt helyárakkal adják a „Repülj Fecs­­kéim“-et Biller Irénnel, mint vendéggel a női főszerepben. A többi főszerepet a színház tag­jai közül Vaály Ilona, Nádor, Halmay, Lata­­bár, Kászonyi és Szirmai játsszák. A szombat éjjeli kabaré, amelyet a Király­ színház 1412 órai kezdettel tart, rendkívül mulatságos, változatos mű­sora lesz és sok meglepetést tartogat. Azoknak tehát, akik a május 1-ét megvárják, igen élve­zeti mulatságban lesz részük. A színházait heti műsora Magyar Királyi Operaház. Péntek: Tosca Al bérlet 27. sz.) Szombat: Lohengrin (Bérlet­­szünet.) Vasárnap: Farsangi lakodalom. (E. bérlet 27. sz.) (7): Nemzeti Színház. Péntek: A fehér szarvas. Szombat: Az ember tragédiája. Vasárnap dél­után: Te csak pipálj, Ladányi; este: A nyúl a bokorban. (d. u. 3 — e- 7.) A Nemzeti Színház Kamaraszínháza. Péntek: Nem lehessen tudni. Szombat: Húsvéti vaká­ció (először). Vasárnap délután: A diktátor; este: Húsvéti vakáció. (D. u. fél 4 — e. fél 8). Vígszínház. Szombaton és vasárnap: Az ezüst kazetta. — Pénteken: Nem nősü­lök. Vasárnap délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival, (d. u. 3 —­­e. fél 8.) Magyar Színház. Egész héten minden este: Csókról-csókra. Vasárnap délután: Játék a kastélyban, (d. n. fél 4 — e. fél 8). Király-színház. Egész héten minden este: A csárdáskirályné. Vasárnap délután: Repülj Fecském. (d. u. 3 — e. fél 8.) Belvárosi Színház. Egész héten minden este: Az ügyvéd és a férje. (e. 8). Városi Színház. Szombat, vasárnap: Az er­­dészleány. Péntek: Lohengrin. Vasárnap dél­után: A trubadúr (d. u. 3 — e. fél 8). Fővárosi Operettszínház. Péntek: A zebra (először.) Szombat, vasárnap délután és este: A zebra. (d. u. 3 — e. fél 9). Andrássy­ úti Színház. Egész héten min­den este és vasárnap délután: Magyar Páva; Az utolsó lord; Soha többé; Rajta rajta!; A Singapur­ keselyű; tréfák; magánszámok. — (d u. fél 4 — e. fél 9). Terézkörúti Színpad, J’ros. Wiesenthal, Char­lotte Waldow, Armin Berg, Manny Ziener, Bechti­el, Lorenzen, Kelly, Wodal, Wellisoh és az egész társulatok vendégjátéka, (fél 9.) Va­sárnap délután 3 órakor gyermekelőadás. Royal Orleum: Világvárosi varieté műsor Néger arisztokraták. Gautier, a világ legoko­sabb kutyáival. Ted Kid Lewis, a boxolás ex világbajnoka, aki minden előadásban más-más ellenféllel mérkőzik. - 2 Reinhardt. Flanagan a kétagyu ember. Alwin és Kenny — Brow­ning is. Násztér 10. kis operácska. Solti Her­min. Szokolay Olly. Dénes Oszkár Előadás kezdete 8 órakor Minden vásár és ünnepnap délután fél 4 órai kezdettel előadás mérsékelt hely árakkal. Értesítést Vasárnap, május 1-én este fél 9 órakor Kezdem meg vendégjátékomat az egész társulatommal a TERÉZ­­KÖRÚTI SZÍNPADON! Prof. Wiesentaal Wien. Hotel Bristol Hangversenynaptár Pénteken: A Kubán—Kozák-énekkar II. hangversenye. 8­6. Vigadó.) R. — Új Föld hangversenye. 049. Z.) — Vasárnap: A buda­pesti Ének- és Zenekaregyesület templomi hangversenye. 047. Fasori ref. templom.) R. FILMSZÍNHÁZAK A Tériké . Az els­ő magyar filmszkeccs bemutatója az Ufa filmszínházban Ma este egy új, vagy helyesebben csak rég elhanyagolt műfaj kezdte meg, amint az előjeleikből sejthető, diadalmas pálya­futását a budapesti filmszínházakban. Ez a magyar filmszkecs, amelynek nagy di­vatja és virágkora volt már a magyar mozi történetében. De a Tériké csütörtöki bemutatója az Ufa-Szi­tiházban nemcsak egy kedves, népszerű műfaj felelevení­tése, hanem valószínűleg utat mutat arra is, hogy kell és hogy lehet a teljesen vál­ságba került magyar filmgyártást újra életre kelteni. Az első filmszkecs ügyes felvételei, szépen, becsületesen megcsinált filmrészei bizonyára reménységet nyújta­nak erre. Az első új magyar filmszkecs szcenáriu­­mát Földes Imre ismert és nagysikerű vígjátékából, a Terikéből készítette Major Dezső, aki a szkecs filmrészét is rendezte. A filmszkecs négy filmrészből és három színpadi részből áll , a filmrész természe­tesen felöleli azokat a jeleneteiket is, ame­lyeket a darabban csak elmondanak, a vi­déki polgármester leányának, Terikének és anyjának budapesti életét is. A film­­szkecs egyébként mindenben híven követi a darab történetét, azzal a különbséggel, hogy a derék falusi plébános alakját még kedvesebbnek, még tiszteletreméltóbbnak tünteti fel, mint a darab s egy kis pia fransszal mentesíti őt, még a jószándéku hazugság bűne alól is. Az öreg plébánost Harsányi Rezső játssza.­ Egyik legkitű­nőbb szerepe ez, amellyel annak idején a Belvárosi Színházban óriási sikert ara­tott már. Most is éppen olyan gondos és érett művészettel játssza, mint a darab­ban, de most alkalma van azt is megmu­tatni, hogy filmszínésznek is elsőrangú. A régi szereplők közül Mészáros Giza ját­szik még a tőle megszokott kedvességgel és markáns egyéniséggel úgy a szike­sben mint a filmen. Mint igen tehetséges, bá­jos, közvetlen és egyszerű naiva mutatko­zik be a tehetséges Baka Zsuzsi, akit ed­dig csak kisebb szerepekben láttunk. Pasz­­szív jeleneteit nagyon finom és decens já­tékkal teszi hatásossá Kálmán Erzsi. Igen elfogadható Bósay Lajos és Várady Lajos játéka is. Csak a filmen szerepel­nek Bacsányi Paula és Zilahy Gyula, mindakette® igen elismerésre méltón. A szkecs egyszerű, artisztikus díszleteit Pán József készítette. A kísérő zenét a legstí­­lusosabban, majdnem kizárólag magyar zeneszámokból Stepha­nidesz Károly kar­nagy állította össze és vezényelte. A film­­etkecő előadása előtt, a Tériké szerzője, Földes Imre tartott rövid konferanszt A Tériké előtt a Midinette című Fox­­vígjátékot mutatta be az Ufa. A darab­nak csak a címe francia, maga a vígjá­ték tőrőlmetszetten amerikai. Egy kis munkáslány tűzön-vizen és minden vitri­ Jazz-ki­s­asszony A modern lányok egyik tipikus figuráját, a mondáin életet élő jazz-kisasszonyt mutatja be a hasonló című amerikai film, amelynek értékét Mary Prevost kedves alakítása adja meg. Meséje nem új, százszor megírt és filmre­­vitt történet. A könnyűvérű, üresen élő lány férjhez megy egy egyszerű, szorgalmas, mun­káséletet élő ügyvédhez, aki hiába próbálja visszatartani feleségét a léha élettől. Egy alig hogy elkerült szerencsétlenség menti meg a házastársak békéjét. Az asszony belátja, hogy más, komolyabb dolog is van a jazz-band, tánc, flörtnél,, visszatér a tűzhely mellé és lesz az ő megbocsájtó férjének dolgos, házias, kis felesége. Szóval nem újszerű, de azért nem erőszakolt történet, mely elég lendületes, néha épenséggel megkapó fordulatokkal. Ami a kül­sőségieket illeti, csak félig-meddig nevezhető jó kiállítású filmnek. A legtöbb kép, mint álta­lában az amerikai filmeknél, tiszta, lágy tó­nussal kidolgozott és mégis éles felvétel Van egy pár műtermi felvétel, kasírozott díszletek­kel — egészen primitívek és laikusok által is felismerhetők. A címszerepben Mary Prevost ad szint és melegséget a történetnek. A filmet a Palace Filmszínház és a Corso játssza e heti műsorában. A Corso előtte a „Pompadour nyakéke“ c. bűnügyi történetet adja, melyet más helyen ismertetünk. Ezenkívül egy érdekes felvétel a Váci-utcei korzóról, hiradók és a Világ szüle­tése című kétfelvonásos film megy. A Palace Filmszínház pedig egy meglehetős izgalmas társregény filmváltozatát, A kék sza­lag hős­ét pergette le még műsorában. —ba Plumitas igazi vígjátéki ötleten épül fel Nikolas Rimsky új filmjének meséje,­ amely fordulatos, helyenként izgalmasan érdekes és mindvégig szórakoztató. A Plumitas (ez a film címe is) egy regényíró történetéről szól, aki, hogy már erősen hatását vesztett regényeinek jövedelmét megsokszorozza, kiadójával furcsa ötletet eszel ki. Ráveszik az író titkárát, egy szerelmes, fél­szeg fiatalembert, hogy a hírhedt betörő­király, Plumitas jelmezében álbetörést rendez­zen a regényíró lakásán és rabolja el készülő regényeinek kéziratát. Eleinte nem vállalkozik rá, de mikor megtudja, hogy titkos ideálja, az író romantikus hajlamú felesége szerelmes is­meretlenül a betörőkirályba, késznek nyilatko­zik a terv végrehajtásaira. A helyzetet kompli­kálja, hogy az igazi betörő is megjelenik s a támadt zűrzavarban a szerencsétlen titkárt fogják el a detektívek. Az ügyesen elindított scemárium itt egyenesen burleszkötlettel bo­nyolódik. A titkár a bíróság előtt mindent ma­gára vállal, nehogy szerelme kiábránduljon. Végül is, miután már halálra ítélik, a védő­ügyvédje, aki nem más, mint a hírhedt Plumi­tas, kiszabadítja a börtönből. Ez a frappáns fordulat a meglehetősen elnyúló történetnek lendületet ad, bár az utolsó két felvonás így is elmaradhatna. A végén természetesem a sze­relmes titkár és az asszony egyesülnek, az írót pedig hamis vádért elítéli a bíróság. A film technikailag is sikerült, a színészek elég jók. ! A Fosse otto Mama­ttjaihoz és Házfalhoz! A Gazdák Biztosító Szövetkezetével kötött megállapodásunk alapján, szövet­■ biztosítási Irodát­­ szerveztünk (IX., Üllői­ ut­­., félémé­rt. — Telefon: J. 99—56, J. 99—57, J. 99—58), mely H i§ már meg is kezdte működését Irodánk útján mindennemű biztosítási ü­gylet (tűz-, lég-, baleset-, betörés-, szavatos- WB­sági-, autó-, élet- járadék-, kiházasítási-, tanulmányi- és temetkezési biztosítás a legked­­ee­vezőbb feltéte­ek mellett lebonyolítható. Korporác­ióink szűkölködő diákjain az alapítványbiztosítás intézményének megvalósí­­ta­tásával kivánunk segíteni. Felkértük a Foederatio Emer­cana minden tagját, hogy biztosítási irodánkat is amelyne tiszta jövede­lét szövetségünk magasztos céljaira fordítjuk, éa barátaik és ismerőseik körében a legmesszeb menően támogatni sziveskedjenek. Íjjl Kér­jen ajánlatot! Szakszerű és díjtalan felvilágosítás­ra 4. JON CHANEY» BUSIER HEal­*. A FÓRUMBAN­­­ kán keresztül meghódítja a hatalmas gyártulajdonos fiát, még­pedig a szépsé­gével és a becsületességével s a kis midi­­nette megszemélyesítője, Magde Bellamy csakugyan ilyen tüneményes, ellenállha­tatlan szépség. A film igen mulatságos, csupa meglepő trükk és magával sodró mozgalmasság s férfi főszereplője, Tar­­rel MacDonald is igen kitűnő színész. A sok szép newyorki panoráma külön látvá­nyossága a filmnek, melyet ma este az Uránia Színház is előadott, különösen a főszereplő, Nikolas Rimsky. Érde­kes, hogy a vígjátékból ép a humor hiányzik a legfeltűnőbben, bár az ötletes fordulatok ezt teljesen nélkülözhetővé teszik. Helyzet-vígjáték. A filmet a Décsi-mozi mutatta be egyedül filmszínházaink közül, kisérő-filmet pedig a Villám-lovas című cowboy-történetet játszotta. Ebben egy jó csodálatos ösztönnel kersztülvitt produkciói keltenek feltűnést. A műsort Hir­adók egészítik ki. K. Gy. A Clarmont Hotel titka és Jó pénz nem rossz A Corvin, Kamara és az Orion premier­je A három filmszínház e heti műsorán sze­replő két film a legsikerültebb és legmulatta­­­tób­b amerikai játékfilmek közül való és mind­egyik külön-külön is alkalmas volna arra, hogy egy műsor főszáma legyen. A Clarmont hotel titka azonban olyan eredeti, a rendes vígjátéki sablontól annyira eltérő, hogy é­vek óta nem is láttunk ilyen zsánerű filmet egyik mozgóképszínházunk műsorán sem. Évekkel­ ezelőtt Griffith híres filmje, Egy izgalmas éj­szaka volt valamennyire hasonló a Clarmont hetes titkához. Izgalmas, szinte már a fan-­­tasztikumba csapó, kísérteties, de közbe-közbe kacagtatóan vidám bűnügyi történet ez, amelynek izgalmas anyaga és titokzatossága egyre fokozódik csaknem az utolsói pillanatig, míg ki nem derül, hogy az egész csak tréfa volt, egy szerelmes és naiv fiatalember meg­­tréfálására. Ezenfelül az egész film, mint a rémségés ponyvaregények persziflázsa is ki­tűnően hat. A szerelmes és naiv fiatalembert Monte Blue játssza, a legbájosabb és csak­­­ugyan a legnaivabb közvetlenséggel. Partnere a szép Dorothy Devose. A másik filmről, mely­nek címe, Jó pénz nem rossz, elég ha annyit mondunk, hogy hőse Reginald Denny, a­ki ezúttal ismét elemében van. A filmnek külön látványossága egy igazán káprázatos divat­­revü. A Híradó Bethlen István gróf római, látogatásáról közöl érdekes felvételeket. IS. Pompadour nyakéke Egy titokzatos maffia bűnös után akarja megszerezni a világ legértékesebb kínoséit, ékszereit. A rendőrség hiába nyomoz, míg végre egy ügyésznek sikerül világosságot de­ríteni a bonyolult ügyre. Ezt egy leány segít­ségével meg is teszi akit szeret, de akiről még neon tudja, hogy az is a bűnszövetkezet tagja. A leányban azonban győz a szerelem és elszökik a maffia fejének, egy­ régiségkeres­kedőnek a házából, hogy leleplezze a bűnt. Ez a régiségkereskedő különös hatalommal tartja szolgálatában embereit, akiket bűnre kényszerít. A fináléban az ügyész véget vet az antikvárius üzelmeinek és feleségül veszi a leányt. Ez a meséje a Pompadour nyakéke című filmnek, amelyet grand-guignolnak nevez a felirat. Ez tévedés. A film legkevésbbé rém­dráma, egy közönséges, naivan feltálalt bűn­ügyi történet, hellyel-közzel érdekes cselek­ménnyel és egy pár hatásos figurával. A miliő beállítása is elég hatásos, de a legérdekesebb az egész filmben az antikvárius szerepét ala­kító színész. A női főszerepet Bessie Lowe játssza. A Pompadour nyal­éke az Uránia és a Corso moziban kerül előadásra. Az Uránia a Midh­nett című FOX-filmet, a Corso a Jazz kisasz­­szonyt játssza előtte. Mindkettőt lapunk más helyén ismertetjük. (ba­ta) Reprizek A szezon vége felé a premierfilmszínházak az elmúlt évad legnagyobb filmattrakcióit tűz­ték ki műsorukra ismét. Hű módon kerül elő­adásra a Royal Apollósban és a Radiusban Charlie Chaplas leghatalmasabb alkotása, az Aranyláz és a Nyu, Elisabeth Bergennel, Con­­rad Veidt-tel és Emil Janings-sel a főszerepek­ben. A Forum Fimszínáz Chaney egyik legszebb filmjét, a megrázó meséjű Aki a po­fonokat kapja című filmdrámát újítja fel, előtte Harold Lloyd annak idején nagy sikert aratott burleszkjével, a Navigátorral. Az Omnia Filmszínház pedig a Josephine Baker-reval. A mulató Paris-t adja elő teljes színpadi résszel főszerepekben, mint a Fórum­ban. Balogh Böske, Újvári Lajos, Sir­­on Marosa és a Charleston-görlök.

Next