Nemzeti Ujság, 1936. április (18. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-01 / 76. szám
2 UJun] „FLAPPER“ DIVATSZALON (Élej urileányok számára) Angol és francia modellek. Polgári árok. Tulajdonos: Leopold Edith mestervizsgát tett női szabász. Budapest, V., Báthory utca 5. sz. Telefon: 26—3—23. hol és gyilkol. És ki tudhatja, hol áll meg még a spanyol tűzvész, amelyet az ő kezük gyújtott fel. Vagy ki tudja, Európa melyik pontján történik egyszerre valami váratlan robbanás. A Damokles kardja állandóan ott lebeg a társadalom feje fölött. A legkényesebb pontokon ott állnak ennek a sötét és lelkiismeretlen hatalomnak előretolt őrsei és a lőporos hordó szájánál tartják az égő kanócot. Európaszerte lázasan dolgozik a diplomácia. Szerződésekről, szankciókról, megtorlásokról tárgyalnak. Mindez háttérbe szorul és másodrendű kérdés emellett a legfontosabb mellett, amely mindennél sürgősebb rendezésre vár. Európának végre be kellene látnia, hogy minden nyugodt élet, minden békés fejlődés lehetetlenség addig, míg keleten állandóan ott állt ez a fenyegető viharfelhő, amelynek villámai a mi területünkön készülnek lecsapni. Otthon már elvégezte pusztítását ez a vihar, 1917 óta 150 püspököt, 12.000 papot és szerzetest és körülbelül másfélmillió minden rendű és rangú embert végeztek ki. Körülbelül négymillió ember él száműzetésben. És félmillió szegény rab, köztük katolikus püspökök is szenvednek minden afrikai rabszolgaságot megszégyenítő internáltságban. Ennek az uralomnak vérfagyasztó barbarizmusára két eset világít rá döbbenetes fénnyel: Charkov metropolitáját addig öntötték januári hidegben vízzel a szabad ég alatt, míg az egész ember jéggé nem fagyott. Szaratov metropolitáját pedig saját templomában az oltárral szemben feszítették keresztre. Ezek a kísértő véres árnyak vonulnak fel Európa szemhatárán. Van-e idegzet, amely ezt tartósan kibírhatja? Nincs. De lehetetlen azzal az érzéssel élni, hogy Európa polgári társadalma soha nyugodtan nem hajthatja álomra a fejét, mert soha sem tudhatja, mikor és hol robban fel a társadalmi forradalomnak valami kiszámított gonoszsággal tempírozott pokolgépe, amelyet biztosan védett állásokban meghúzódó pet- Tolőrök irányítanak. Európának már volt egy ilyen válságos terror időszaka. Hol itt, hol ott robbant fel egy bomba, vagy pokolgép. A gyilkos merényletek egymást érték. Oroszországból irányították azokat a merényleteket is. De az összeesküvők hanem egész. És a mami nem tudott olyat sütni és tele volt szórva mákkal és az óvodában mindegyik gyerek kapart le a mákból. Éppen arra gondolt, hogy ma Marcinak nem ad, mert tegnap úgyis sokat kapott és mindég piszkos a keze, amikor a nevét hallotta. — Éva! Visszanézett. Iza néni Volt, a mami barátnője és biztosan a piacra ment, mert egy rózsavirágos kosár volt a karján. — Hová mész, Éva? — Az óvodába. — Egyedül? — Egyedül, — ragyogott a szeme. Persze — mondta Iza néni és úgy mosolygott, hogy mind látszott a sok fehér foga —, persze, hiszen te már nagy leány vagy. —■ Igen — mondta Éva mosolyogva és megfogta Iza néni kezét — és én mondom a vizsgán a főverset. — A főverset? Iza néni úgy csodálkozott, hogy megállt és csak nézett. — Nahát — mondta —, ezt nem is tudtam. -- Mert nem beszélek pöszén, hanem mint ti nagyok. — Hiszen már nagy vagy. Nagy vagyok — mondta Éva és felágaskodott a cipője hegyére és a feje fölé tartotta a kezét —, de még ekkora leszek, meg ekkora. — Mint én — mosolygott Iza néni. Azután elmentek a kis bolt előtt és Éva nem vette észre. Már látszott az óvoda és épen a Juliska néni kocsmája elé értek, amikor hirtelen eszébe jutott. — A mákos bucim. — Otthon hagytad? — Nem. A kis boltban. — És mogt nem lesz tízóraid ? — Visszamegyek. — Ne menj vissza — mondta Iza néni menj be ide a Juliska nénihez. Ismered? . .— Ismerem. Márvoltam itt egyszer apival. — Félsz egyedül? Bemenjek veled? — Nem, nem félek. Iza néni megsimogatta a haját. — Hát akkor szervusz, Éva— Kezét csókolom Kicsit tekintgetett jobbra-balra. Kl is komolyodott És szívesebben visszafutott volna. Aztán mégis benyitott. A kocsmában két bácsi ült és hangosan beszéltek. A pult mögött meg a sok pohár között a Juliska néni. Kis, bizonytalan lépéssel mozdult feléje. — Kérek egy mákos bucit — Mákos bucit? Juliska néni keresgélni kezdett a sok kifli, meg zsemlye között a kosárban. — Na nézd, találtam egyet. Milyen szép piros. És papiros után nyúlt hogy becsomagolja és megkérdezte, hogy aki már elment-e a hivatalba. — El. — mondta Éva. Már mosolygós volt a szeme és a két bácsira is mosolygott — Öt fillér *— mondta Juliska néni —, öt fillér a buci. — De nekem... Éva ijedten fordította ki a tenyerét Aztán nyomban megnyugodva, igen komolyan. — A kis boltban már ki van fizetve az ára. És megindult kifelé, komolykésan, sietve, hogy el ne késsék. És nem értette, hogy miért nevet fel hangosan a Juliska néni. És a két bácsi az asztal mellett miért iszik egyszerre és nevet Amikor ő, Éva biztosan tudta, éppen úgy tett, mint a nagyok. Egészen úgy. NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1936 április 1. akkor a társadalom kivetettjei, minden állam rendőrségétől hajszolt, vogelsrei politikai gonosztevők voltak. Ma egy egész állam az összeesküvő. Ma a világ egyhatodrésze, egy uj, kegyetlen, ázsiai deszpotizmus küldi ki bombavetőit s útjukat még diplomáciai menlevelekkel is egyengeti. Európának végre magára kell eszmélnie. Keleten egyre tornyosul az a veszedelem, amely a legesküdtebb ellensége a kereszténységnek s a kereszténység alapjain nyugvó nyugati civilizációnak. A Dzsingisz kánok, Satuk és Tamerlánok utóda a mai Szovjet, nem Európa, hanem Ázsia s Európa úgy látszik csak akkor fogja meglátni a most is elmaradhatatlan koponyapiramisokat, ha már az ő fejét akarják a csúcsára tenni. A felsőház ülése Támadták és védték az ipari novellát „A liberalizmus súlyos hibát követett el a kézműipar ellen!“ Gróf Széchenyi Bertalan elnöklésével kedden délelőtt tíz órakor kezdte meg a felsőház az ipari novella tárgyalását. Varsányi Emil előadó ismertette a javaslatot, amely a kisemberek védelmében készült. Vázolta a magyar iparosodás történetét és az 1872. évi VIII. törvénycikktől kezdve az ipari kérdésekre vonatkozó jogszabályalkotásokat. Hangoztatta, hogy a kisipar minden kulturállamban az állami létnek egyik legfontosabb rétege. A technika minden haladása és a nagyipar minden fejlődése mellett még mindig megvan a kisipar fontossága. És ha a kézműipar helyzete ma súlyos is, ez nem életképtelenségét mutatja, hanem ennek magyarázata az, hogy mindenütt nehéz a kisember helyzete, mert a hitel- és pénzforrások hiánya leginkább a szegény néprétegeket sorvasztja el. Modern államban a kultúrélet követelményei folytán szükség van a kézműiparra és a nagyiparra és egyik sem lehet meg a másik nélkül. A kisiparnak is megvan a létjogosultsága, hivatása és szerepe a nemzet életében. Foglalkozott a tanonckérdéssel és kiemelte a javaslatnak a tanoncokra kedvező intézkedéseit. Az élet azt kívánja, hogy a kormányzat kapjon lehetőséget egy törvény keretén belül olyan rendszabályok meghozatalára, amelyeket az élet parancsol. Ezért helyes ez a kerettörvény. Azok a rendelkezések, amelyek a végrehajtási utasításban lesznek s azonkívül jelennek meg, főképpen adminisztratív természetűek. A képesítés tekintetében is haladást jelent a javaslat. A mestervizsgára szükség van, hogy az iparos nívója emelkedjék. A javaslat védi a gyengébbeket, a kisiparosokat és nagy súlyt helyez az iparosság szellemi és erkölcsi színvonalának emelésére. Láng Lajos szólt elsőnek a javaslathoz. Hangoztatta, helyesli azt a törekvést, hogy az iparososztály értelmi nívóját emeljék. Helyesli a miniszter kijelentését is, hogy a javaslat hátterében nincs politikum és nem irányul egy foglalkozási ág és társadalmi osztály ellen, mégis ellene van, mert a miniszteri intenciók megvalósítására nem alkalmas. Azt hiszi, hogy a javaslat végszavazása után sem lesz több munkaalkalom a kisiparosok számára, őt pedig csak az érdekli, hogy nagyobb lesz-e a kisiparosok forgalma mint ma, vagy nem. A törvényjavaslat megfosztja a kisiparosokat attól, hogy tőke bekapcsolásával önálló egzisztenciává váljanak. Kifogásolja, hogy a javaslat szerint nem kaphat iparigazolványt az, aki vizsgálat alatt áll. Ez nem méltányos, mert a vizsgálat még nem elítélés. Magyarországon egy tekintély érintetlen még: a bírói tekintély, de a bírói büntetésen kívül pótbüntetéssel sújtani valakit, az méltánytalan. A 12. szakasszal kapcsolatban kijelentette, hogy helyteleníti a numerus clausust és ha a szakasz életbe lép, akkor az ország nem lesz más, mint a numerus claususok szövevénye. A numerus clausus ki fogja termelni a kontárokat és lesz mestervizsgát tett kontár is. A javaslatot nem fogadja el. Belating-Braum Artur rámutatott arra, hogy a gyáripar fejlődése miatt a kézműipar munkaterületének jelentékeny részét elvesztette, viszont a gyáripar térfoglalása új szükségleteket is teremtett. A javaslat a magasabb szakképzés gondolatából indul ki és átfogó rendelkezéseivel a kézműipar szellemi és erkölcsi színvonalának emelését tűzte ki céljául. Előnye a javaslatnak, hogy kihatása nemcsak hosszabb idő után egy új iparosgeneráció térfoglalása idejében, hanem a továbbképző tanfolyamok révén sokkal hamarabb fog mutatkozni. Fontos, hogy a továbbképző tanfolyamok, amelyeknek fokozottabb tevékenysége iránt a miniszter az intézkedéseket már megtette, kellő felszereléssel és megfelelő vezetés mellett a megkívánt számban rendelkezésre is álljanak. Különös súlyt kell helyezni a kereskedelmi ismeretek terjesztésére. Nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a javaslatba lefektetett elvek teljesen érvényesüljenek, mert ez fogja lehetővé tenni, hogy a kézműipar természetes fejlődése révén egészséges középipar keletkezhessék. A múlt hibáit jórészt a szakképzettség hiányossága okozta. Ezután a javaslat részleteivel foglalkozott és kívánatosnak mondotta a szerzett jogok tiszteletben tartását. A javaslatot elfogadja. Székács Antal is a kézművesipar kérdésével foglalkozott. Ebben a javaslatban a kézművesipar olyan ajándékot kap, amellyel nem tud mit kezdeni. Helyteleníti, hogy a javaslat felhatalmazza a minisztert egyes iparágaknál a zárt létszám bevezetésére. Általában ellene van a zárt számnak, mert félni lehet, hogy késhegyig menő verseny fog kifejlődni az iparágak között a zárt létszám bevezetése körül. Ebbe a harcba, bele fog szólni a politika és a demagógia is, és esetleg olyan kívánságokat lesz kénytelen teljesíteni a miniszter, amik egyáltalában nem egyeztethetők össze a közérdekkel Kifogásolja, hogy az ifjúság elől minden érvényesülési lehetőséget elzárnak. Végül aggodalmait hangoztatta a megbízhatatlansági szakasszal kapcsolatban. Nem fogadja el a novellát Báró Szterényi József elfogadja a javaslatot. Helyesli a miniszter megállapítását, hogy a javaslatnak semmi köze' sínes sem világnézethez, sem nagy gazdasági rendszerekhez, mert gyakoria!' szükségletet kíván kielégíteni. A kissfiút több évtizedes kívánságait honorálja s az angol törvényhozás mintájára, amely nem egy kódexet kodifikál, hanem részletekben dolgozta fel az anyagot, résztörvényt alkotott. Nem osztja azok felfogását, akik szerint minden bajnak a liberalizmus az oka. Szerinte, tévedés, hogy, a liberalizmus el van temetve. Súlyos hibát követett el azonban a liberalizmus a kézművesiparral szemben és helytelen volna ezt a hibát el nem ismerni. 1872- ben elkövették azt a hibát, hogy az amikor addig kötött céhrendszerből hirtelen, minden átmenet nélkül áttértek a gazdasági szabadság rendszerére, olyan osztályt tettek ezáltal teljesen szabaddá, amelynek nem voltak meg a hozzá szükséges feltételei. Súlyos aggodalmai vannak a javaslatnak a reáljogi iparok megszüntetésére vonatkozó intézkedéseivel szemben. Ez a rendelkezés már a magántulajdon elvébe vág bele. Ez a dolog más, ellentétes társadalmi berendezéshez vezethet, amivel szemben mindannyian küzdünk. Morvay István volt az utolsó szónok. Örömmel hallotta az előadó szavait, mert amióta a felsőházba került, ott kevés szó esett a kézművesiparosokról. Ma már igazán szép eredményt látunk ezen a téren, mert most valóban sokat foglalkozunk a kisiparosság kérdéseivel. Ma már van tanonciskola is, ami ötvenöt esztendővel ezelőtt, amikor ő még különcködött, nem volt. Van továbbképző és a javaslat szerint lesz mestervizsga is. Az állam igazán segítségére van a kisiparosságnak gépekkel és előadókkal. A kézműiparosok jólesik, hogy az ő kérdéseivel behatóan foglalkoznak. Ügyelni kell arra, hogy a mestervizsga se részrehajló, se mellőző ne legyen, ott semmiféle rendellenesség ne történjék, mert ez kényes kérdés. Szólt a mezőgazdaságban foglalkoztatott kisiparosokról. Ma már a kovácsnak és a bognárnak is többet kell tudnia, mint régen. Reméli, hogy a magasabb képzettségű iparosok több munkaalkalmat fognak kapni. Ha az iparjavaslat tíz évvel előbb jött volna, azt hiszi, nagyon sok iparost meg lehetett volna menteni a tönkrejutástól. Helyesli, hogy a tanulás mindenre módot ad most már majd az iparosnak, aki megtanulhatja a könyvelést, a kalkulációt és az árelemzést is. Ezáltal a kézműves iparosok előbbre fognak jutni én előbb juthatnak majd kenyérhez is. A javaslatot elfogadja. A felsőház ülése két órakor ért véget. Szerdán folytatják az iparjavaslat általános vitáját. A VÁDTANÁCS Bokor Ernőt és társait vád alá helyezte a Vásárpénztár- ügyben Emlékezetes még az a bűnvádi eljárás, amely a Vásárpénztár ügyében indult meg és amelynek során a királyi ügyészség vádiratot is adott ki a Vásárpénztár vezetőségének, illetve tisztikarának több tagja ellen. A gyanúsítottak a vádirat ellen kifogásokkal éltek, amelyeket a vádtanács dr. Jankovich Tibor vádtanácsi elnök elnöklete és dr. Kassay Gyula törvényszéki bíró előadásában, három napon keresztül tárgyalt a nyilvánosság kizárása mellett. Szerdán hirdette ki az érdekeltek előtt Jankovics elnök a vádtanács végzését. Eszerint Bokor Ernő vezérigazgatóhelyettest hűtlen kezelés büntette, Fekete Lajos és Almási Imre volt vásárpénztári tisztviselőket hat, illetve háromrendbeli csalás és magánokirathamisítás büntette címén vád alá helyezte. Darai Ernő pénzbeszedő ügyével, akit az ügyészség sikkasztás bűntettével vádolt meg, a vádtanács nem foglalkozott, mivel az 5 esetében kifogásoltnak helye nincs. Az ügyészség vádiratában még egy ötödik vádlott is szerepel, a Vásárpénztárnak egy volt főtisztviselője, akit ugyancsak hűtlen kezelés bűntettével vádolt meg az ügyészség. Ezzel szemben azonban a vádtanács az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette. Képes krónikgi egy hónapra csak 89 fillér a hölgyek lepje NYILATKOZAT A debreceni adócsalásról és borosem-i eszésről a Nemzeti Újság 1935 augusztusáb-n megjelent számában közölt cikkemmel kapcsolatban megállapítom, hogy annak tartalma téves és valótlan. A névtelen levél alapján indított vizsgálat terhelő adatok hiányában eredménytelen maradt .Szekere Emil főkönyvelő urat bűncselekmények elkövetésével nem is gyanúsították■, így őrizetbe sem vették. Liszt Nándor.