Nemzeti Ujság, 1939. július (21. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-01 / 147. szám
2 NEMZETI ÚJSÁG 1939 július 1. Szombat ban politikai princípium ugy-ahogyan mégis érvényesülhet, a szenátusba hívta még tehát az összes eddig tisztségeket viselt miniszterelnököket, minisztereket és pártvezéreket, így természetesen nem hagyhatta ki Maniut és Bratianut sem. Ez a két ember mindig szöges ellentéteket képviselt. Bratian a mindenkori polgári társadalmaknak azt a gondolatát, hogy a többrétegű társadalmakban mindig voltak, vannak és lesznek vezetőosztályok s a vezetésre a maguk anyagi adottságai, életformái és egész beállítottsága folytán felkészült osztályt vagy osztályokat több jog illeti meg a társadalmi, gazdasági, szellemi és politikai vezetésben, mint a többieket; Maniu pedig azt látja és azt látta, hogy Románia parasztállam s a milliós paraszttömegek gazdasági és szellemi kultúrájának kiépítése aktivitásuknak az ország politikai életébe való bevezetése nélkül Romániában nem szabad és nem lehet politikát csinálni. Ez a két ember most összefogott és közös memorandumban közölték a szenátussal, hogy a mostani parlament határozatait nem kívánják elismerni, mert a parasztságnak több mint a fele elvesztette szavazati jogát az új választójogi törvény értelmében, a választások csak paródiája voltak a politikai akarat megnyilvánulásának s a parlament csak fikció! Ezért:,,... mi nem vettünk részt a választáson s nem kívánjuk elismerni, hogy a két kamara közül akármelyiknek is joga volna határozatokat hozni és döntéseket kezdeményezni országunk függetlenségének, integritásának vagy bármely más kérdésének ügyében ...“ A parlament, amely előtt Calinescu beszélt, megyei főnökök hivatali szobájában született, minisztériumok hivatali szobáiban hagyták jóvá, Maniu mögött névtelen analfabéta milliók sóhajai, vágyai és reményei létezzenek, Bratianu mögött pedig a hatalomból kiszorított román vezető osztályok dühe és keserűsége feszül. Várjon mi lesz erősebb! Azok-e, akik ott vannak a parlamentben, vagy emezek, akik nincsenek a parlamentben? A román poilitikaiélet új parlamenti időszaka ennek a kérdésnek nyugtalanító örvénylésével indul és ez a kérdés még hallat majd magáról! K. R. OLVASSUK IS KÉPES KRÉKÁT m] meglátta az öreget, elmosolyodott és üdvözölte: — Adj‘ Isten, Andris bá’, mi járatba van erre? — Az aranydénáromat keresem, • nem láttad? A béres nevetett, majd engem is észre vett. — Jó estet fiatalúr. Talán szállást keres? Ha igen, akkor csak gyüljön bejjebb. Beléptem a pitvarba. Andris bácsi is bejött. A gazda már ott állt a ház előtt Lekezeltünk, aztán behívott egy falas szalonnára. Elálmosodtam és elvezettek a padláshoz, hogy másszak fel oda aludni. Az öreg már javában horkolt. Meg borzongtam, mert a falon lassú árnyak imbolyogtak s recsegett a létrafok. Bevallottam vendéglátómnak, hogy én bizony félek ettől az embertől. Az elmosolyodott és mikor elmeséltem délutáni kalandomat, megnyugtatott, hogy az Öreg nem bánt. — Már gyermekkoromtól ismerem Andris bánt, azóta mindig az aranydénárt kérdezi fűtől és fától. Az a hír járja, hogy vagy harminc éve, mint disznó pásztor gyerek napszúrást kapott és azóta ilyen kótyagos. Menjen csak nyugodtan föl, ne féljen az urfi. Összeszedtem minden erőmet, hogy legyőzzem a félelmet és felkúsztam a létrán. Ott fenn a sötétben vackot kapartam össze a szalmából azután elkeveredtem. Az öreg már nem hortyogott, csak szupogása zavarta meg néha a ránkboruló csendet. Félálomban még arra gondoltam, hogy mennyien keresik az aranydénárt, talán én is azt keresem, csak eddig nem tudtam a nevét. De vájjon ki találja meg közülünk? A nap első sugarai már talpon találtak. Az öreg eltűnt, biztosan újra a kincsét keresi. Lekászolódtam a padlásról, búcsút vettem a gazdától és útnak eredtem keresztapám faluja felé. A makadám útra suttogva vigyáztak a fák ... „A kormányzó beszéde jelzőköve lehet egy új európai közeledésnek" — Írja a Courrier de Génévé Genf, junius 30. A Courrier de Génévé „Horthy kormányzó történelmi beszéde" címen a lap első oldalán terjedelmes cikket közöl a kormányzó parlamenti beszédéről. Horthy kormányzó beszéde, — írja a lap — a magyar történelem lapjaira kerül. Horthy kormányzó húsz éve áll nemzete élén, amely húsz esztendő Európára nézve is sorsdöntő volt, az általa követett út magyar út volt, a rend és az alkotmány útja. Húsz év alatt Horthy kormányzó megszervezte a hadsereget és felépítette az országot, vaskézzel, de atyai szívvel. Az új parlament megnyitása alkalmával bejelentette, hogy a parlamentnek a szociális reformok és az agrárreform jegyében kell megnyílnia. A beszéd elhangzása óta a magyar nemzet megújhodott bizalommal néz jövője elébe, hogy megvalósíthassa azt a nemzeti gondolatot, amely Horthy Miklós személyében találja megtestesítőjét. A cikk írója kiemeli, hogy a kormányzó beszédének visszatérő motívuma egység és munka befelé, függetlenség és önállóság kifelé. A nemzet szívébe zárta a beszéd minden szavát, de bizonyos az is, hogy a beszédre egész Európa felfigyelt. Horthy Miklós nemcsak a magyar parlamentet és a reformok korszakát nyitotta meg, de jelzőköve lehet egy új európai közeledésnek is az igazság és a béke jegyében. A kormányzó beszéde az egész világ előtt bizonyítja a magyarok békeszándékát. A beszéd egyik legfontosabb része Horthy kormányzónak a Szentatya kezdeményezéséhez való csatlakozása abból a célból, hogy nemzetközi értekezlet üljön egybe a világ békéjének megmentésére. Horthy Miklós kezdeményezése a legvilágosabb bizzonyítéka annak, hogy minden igazságtalanság és nehézség ellenére mindig igazi békevágy fűtötte a magyar nemzetet. A cikk ezután megemlékezik arról, hogy milyen melegen ünnepelte a magyar nemzet Horthy kormányzó 71-ik születésnapját. A nemzet őszinte öröme volt a legjobb bizonyítéka annak —írja — mennyire szeretik a kormányzót az egész országban mindenhol. Az egész nemzet nagy megnyugvással fogadta a kormányzó szózatát, aki kritikus helyzetekben mindig megjelölte a magyar nemzet útjait és célját, amely a magyar történelmi lelkiségből fakad. (MTI) Párisi jelentés állítólagos német-lengyel tárgyalások megindulásáról A danzigi alkotmány módosításáról a lengyel kormány tervezetet dolgozott ki? Páris, június 90. Csütörtökön és pénteken riasztó hírek járták be a világsajtót a danzigi helyzet kiéleződéséről. Péntekre némileg nyugodtabban ítélték már meg a helyzetet, sőt a Paris-soir péntek esti második kiadásában egyenesen azt a feltűnést keltő hírt közli, hogy a lengyel kormány tárgyalásokat akar kezdeni Németországgal a danzigi kérdés rendezéséről. A lap úgy tudja, hogy a lengyel kormány már kész tervezetet dolgozott ki és leszögezte, hogy milyen feltételek mellett volna hajlandó tárgyalásokat kezdeni a németekkel a danzigi szabadullam alkotmányának módosításáról. Charles Noel varsói francia nagykövet, aki csütörtök óta Párisban tartózkodik, a lap szerint, azért jött a francia fővárosba, hogy közölje a francia kormánnyal a lengyel feltételeket és kikérje a Quai d.Orsay véleményét erről a tervről.• A péntek esti londoni lapok Berlinből keltezett jelentéseket közölnek, amelyek szerint Hitler kancellár július 20. és 30-ika között állítólag látogatást akar tenni Danzig szabadvárosban. A lapok nem jelölik meg, hogy milyen forrásból szerezték ezt az értesülést, úgyhogy a hírt a legnagyobb fenntartással kell fogadni. Valamennyi londoni lap egyébként azon a véleményen van, hogy nyár vége előtt nem várható fordulat a danzigi kérdésben. Riasztó hírek a helyzet kiéleződéséről Párig, június 30. A danzigi helyzet kiéleződéséről szóló riasztó hírek főleg a francia sajtóban láttak napvilágot. A Petit Ifarisien és az Excelsior különböző varsói jelentéseket közölt, amelyek szerint Danzigban és a szabadvároson kívül különböző intézkedések történtek volna, amelyek arra mutatnának, hogy küszöbön áll Danzignak Németországhoz való csatolása. A félhivatalos Petit Parisien többek közt azt írta, hogy abban az esetben, ha ez lekövetkezne, egy lengyel részről feltétlenül intézkedéseket hajtanának végre a lengyel érdekek védelmére. Német—lengyel összetűzés ebben az esetben elkerülhetetlen lenne és Lengyelország szövetségeseihez fordulna, amelyek önműködő segélynyújtásra kötelezettek. Az Excelsior szerint a francia és az angol kormány világosan látja a helyzetet és minden danzigi német ténykedés lengyel ellenállással találkozna s kiváltaná Franciaország, valamint Anglia azonnali segélynyújtását, amelyet megígértek Lengyelországnak. Az esti lapok egybehangzóan jelentették azt, hogy a danzigi szenátus belülről készül a csatlakozás végrehajtására. Lengyelország azonban ebben az esetben kénytelen lenne a danzigi döntés ellen katonailag fellépni. A francia és az angol egyezmény ugyan a katonai segélynyújtást csak arra az esetre helyezték kilátásba, ha a lengyel államot harmadik hatalom részéről támadás érné, Franciaország és Anglia azonban katonailag abban az esetben is fedezné Lengyelországot, „ha Lengyelország kénytelen lenne a danzigi szenátus várható döntései ellen vétójoggal élni“. Az esti órákban a Quai d,Orsay megnyugtató közleményt adott ki, amely szerint a francia külügyi hivatal nem tart közvetlenül küszöbönálló fejleményektől. Mint Varsóból jelentik, mértékadó lengyel körökben pénteken este a következőkben tájékoztatták a sajtó képviselőit a danzigi helyzetről: — Danzigban kétségkívül észlelhetők bifoly« jelennétek, «se- Tartós ondolálás Kiváló munka, legújabb párisi eljárás szerint. Tovább is leszállított árak. kJ hölgyfodrász, DorottyarKI I 3 WPS Wn utca 1. Tel: 181—449. lyeket lengyel részről a legnagyobb figyelemmel kísérnek. Az esetleges lengyel reakció attól függ, hogy milyen formatenek ezek a jelenségek. A Danziger Vorposten cáfolata Danzig, június 30. Danzigi körök cáfolják a riasztó híreket. A hivatalos danzigi körök szócsöve, a Danziger Vorposten szembeszáll a külföldi lapokban terjesztett különböző jelentésekkel. A lap többek közt a következőket írja: Szemtelen hazugság azt állítani, hogy Danzigban birodalmi katonaság lenne. Ugyanúgy nem igaz, hogy a Nogat folyó fölött betonhidat építettek volna. Nincs semmi rejtenivalónk Danzigban a közvélemény elől, mert nem történik semmi törvénytelen a készültsége napjaiban. A külföldnek természetesen meg kell értenie, hogy Danzigtól nem kívánhatják, maradjon közömbös akkor, amikor lengyel részről ezzel a védtelen várossal szemben háborús fenyegetéseket hangoztatnak. A lap ezután foglalkozik a nemzetközi sajtónak azzal a híresztelésével, hogy Danzigot militarizálják és a következőket írja: Danzigban katonai téren semmi olyan nem történik, ami összehasonlítható lenne, azokkal a katonai mozgósítási intézkedésekkel és a mindenapos élet militarizálásával, amely jelenleg Lengyelországban és Franciaországban tartósan folyik. Ez mindenesetre nem jelenti azt, hogy az danzigi rendőri szervezetek nincsenek abban a helyzetben, hogy a danzigi lakosság számára megadják a biztonság érzését és ne fokozzák a nyugodt munka garanciáját. Moscicki elnök Lengyelországnak a tengerhez való jogáról Varsó, június 30. A „tenger hete“ keretében csütörtökök Varsóban nagyszabású ünnepséget rendeztek. Moscicki köztársasági elnök hosszabb beszédet mondott. Gdynia és Danzig Lengyelország nyitott kaput a nagyvilág felé - mondotta az elnök. A Pomeránia és a tengerpart birtoka alapja, gazdasági függetlenségünknek és felbecsülhetetlen érték számunkra a levegőt és a napfényt jelenti, amely elengedhetetlen szükséglete államunk létének. Minél több nehézségre találunk és minél ellenségesebbek a külső körülmények, annál hajlíthatatlanabb az az akaratunk, hogy mi legnagyobb áldozatok árán isbiztosítsukki és szilárdan fenntartsuk Lengyelország útját a tengerhez. Lengyelország, amikor újra elfoglalta helyét a Baltitengeren, a békét és a teremtő munka áldását hozta. Ennek a békés munkának akarjuk magunkat szentelni a jövőben is. Most azonban olyan időket élünk, amikor a világ ismét a fegyverkezés útjára lépett, olyan időket, amikor — különösen a tengerpartokon — összeütközések veszélye tűnik fel. Fenn akarjuk tartani és meg akarjuk erősíteni a békét a balti partokon, de ez a szándék azt a kötelességet rójja ránk, hogy növeljük Lengyelország tengeri, haderejét.. Erősek vagyunk szárazföldön és levegőben, most pedig erősek akarunk lenni a tengeren is, hogy biztosíthassuk tengeri munkásságunk állandó fejlődését és hogy tökéletesen betölthessük nemzetünk hivatását a tengeren. (MTI.) A Gazda Polska hangoztatja, hogy a lengyelek jelszava: „Nem tágítunk a Balti-tengertől“. Ez a jelszó — írja — nem támadó szándékú, hanem egyszerűen a nemzetnek azt az akaratát fejezi ki, hogy megvédje a tengerhez való jogát. Szovjet hadihajók a svéd partok mentén Stockholm, junius 30. Svédország gotllandi partvidékén az utóbbi napokban számos szovjet orosz hadihajót figyeltek meg így többek között a Kirov könnyű cirkálót, öt torpedórombolót és a Leningrád—Szovjet nevű iskolahajót, és szovjetorosz hadihajók a svéd partvidék közvetlen közelében gyakorlskoztak. Az illetékes svéd hatóságok utasították a partvédelmi közegeket, hogy tegyenek haladéktalanul jelentést a szovjet hajók minden mozdulatáról