Nemzeti Ujság, 1939. október (21. évfolyam, 224-248. szám)
1939-10-29 / 247. szám
2 NEMZETI ÚJSÁG | 1939 október 29. Vasárnap Rómához, s most nem bocsátkozunk a dolog meritumába, hány százalékban felel meg a valóságnak a római tradíció Bukarestben. A lényeg az, hogy román körök ezt Rómával szemben hangoztatják és Rómában a közös anyához való közeledést nem veszik rossznéven. A délkeleteurópai államok egymásközötti viszonyáról nem szólottunk. Pedig ha Olaszországhoz való viszonyuk egyenként és külön-külön megváltozhat, ez csak abból származhatik, hogy egymás között vannak elintézetlen problémáik. Rómához való jelenlegi állásfoglalásuk egyöntetűen őszinte és az érdekközösség felismerésén alapszik, egymás között azonban még vannak vitás pontok . Róma éppen azon dolgozik, hogy ezeket a vitákat megoldja, vagy ahol lehet, elhalássza, hiszen közös nagy érdekek forognak kockán. Ott azonban, ahol lehet, az olasz akció együtt jár a délkeleteurópai államok egymás közötti problémáinak megoldására irányuló erőfeszítésekkel is. Egy mindenesetre biztos: a kisantant megtűnése egyik előfeltétele volt egy ilyen olasz—délkeleteurópai viszonynak. Egy Prágából irányított ál-nagyhatalom csak zavarta a helyzetet. A Balkánszövetség viszont igen sokat (majdnem mindent!) veszített a kisantanthoz hasonló éléből. De Olaszország gazdasági „előnyomulása“ is érdekes. A magyar-olasz gazdasági kapcsolatokon felül az egyéb délkeleteurópai államok gazdasági érdeklődése Olaszország irányában megnőtt. Az év első hónapjában Olaszország Bulgáriába 45 millió lira értékben szállított árukat az elmúlt év hasonló időszakának 35 milliójával szemben. Görögországba 62 millió lira értékben, szemben az előző évi 57 millióval, Jugoszláviába 137 millió értékben, szemben 111 millióval, Romániába 144 millió líra értékben, szemben az elmúlt év hat hónapjának 60 milliójával. Mindez arra mutat, hogy valamennyi délkeleteurópai állam felismerte nemcsak a háború okozta helyzet parancsát, hanem azt is, hogy amit háború nélkül is tudniok kellett volna, hogy mediterrán kultúrájuk hová vonzza őket! (A.) Poltskai GRÓF TELEKI PÁL miniszterelnököt díszelnökévé választotta a Szatmármegyei Egyesület. A Szatmármegyei Egyesület találkozót rendezett, amelyen igen nagy számmal jelentek meg a vármegye elszármazottai és menekültjei. A közgyűlést KorodiKatona János volt országgyűlési képviselő, elnök nyitotta meg, a szülőföld szeretetére buzdítva földijeit. Veress Gábor, az IBUSz vezérigazgatója beszédében a magyarság önmagában való bizalmának szükségességét hangoztatta. Léber János dr. kifejtette, hogy a kisszámú magyar nemzetet erkölcsi ereje fogja megvédeni a mostani viharban. Ezután a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel díszelnökévé választotta gróf Telem Pál miniszterelnököt. KUNDER ANTAL, a lemondott kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter szombaton délelőtt búcsúzott el a minisztérium tisztviselői karától. Törley Bálint államtitkár kijelentette, örül annak, hogy Künder Antal érdemeinek méltatása megtörtént legfelsőbb helyen, amikor a kormányzó Úr a titkos tanácsosi méltósággal tüntette őt ki. Künder Antal meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést. A kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium tevékenysége — mondotta — nemes hagyományokat termelt ki: a keresztény és a szociális gondolat szolgálatát. Arra kérte a tisztviselői kart, hogy ezt a nemes hagyományt őrizze és ápolja, mert ez szabja meg a minisztérium tevékenységének irányát. E hagyomány ápolásával és a bizalom megtartásával tüntessék ki utódját is. Távozásakor igaz megnyugvással tölti el az, hogy a kereskedelem és közlekedésügyi miniszteri széket olyan ember foglalja el, akinek vezetése alatt a tárca ügymenetében nem történik változás. A MAGYAR TÁVIRATI IRODA pénteken egyik kiadásában ismertette a belügyminiszter által október 27-én benyújtott törvényjavaslatokat. Az ismertetésnek abba a részébe, amely a visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területen tartandó országgyűlési képviselőválasztásokra vonatkozik, sajnálatos hiba csúszott be. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint a visszatért kárpátaljai területek a törvényjavaslat értelmében 21 képviselőt választanának. Ezzel szemben a helyes tényállás az, hogy a törvényjavaslat szerint a kárpátaljai terület csak tizenegy képviselőt fog választani. VARGA JÓZSEF, az új kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter Szegeden a Szittyák Társaságának vacsoráján beszédet mondott, amelyben megállapította, hogy a mai viszonyok között iparunk nyersanyagának megszerzése nemcsak pénzkérdés, mert ha van is nemes valuta, ezenfelül még nagy tudás és a nemzet becsülete kell ahhoz, hogy a szükséges nyersanyagokat a világ különböző részeiről beszerezhessük. A miniszterelnök úr kívánságára — mondotta Varga József — vállaltam a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca vezetését is és ez a kívánság számomra, a katonás fegyelmezettségű ember számára parancs volt. Fontos tényező, hogy a magyar becsületet az egész világ előtt megőrizzük, barátainkhoz hűen meg fogunk tenni mindent, ami tőlünk telhető. Sorsunk a mai világégésben a nemzetet tekintve talán lehet jobb, — akarjuk, hogy jobb legyen — az egyénre azonban súlyos korlátozásokat fog hozni. Áltatás volna, ha azt mondanám, hogy a mai, szinte paradicsomi állapotok fennmaradnának hosszú időn keresztül, ha tovább tart a háború. Ez kizárt dolog, el kell készülnünk arra, hogy életnívónkat leszállítsuk. * hogy hét napon belül hozzunk rendbe mindent. A munka elkezdéséhez ő maga is el akar jönni. Ott lesz Ibrahim pasa is, meg a mufti és mindenki, aki csak valakinek számít a magas portánál. Sietnünk kell, mert tengernyi munka vár ránk. Induljunk is talán, efendim, Ibráhim csirág ott rostokol a Kilidzs Ali pasa dzsámi udvarán reggel óta, hogy a hetük anyamintái a tulipánhagymákkal együtt megérkeztek Harlemből... Felemelkedtek a padokról és ekkor Ibrahim efendi pillantása a szomszéd asztalra esett. A kerek márványasztalka mellett rég nem látott ismerősöket fedezett fel: Zay urat, mellette a zágoni Mikes Kelement és illő távolságban, valamivel hátrább az öreg Horvátot, a nagyságos fejedelem szolgáját- Csendesen üldögéltek ott és szopogatták a jeges limonádét. Kerek két esztendeje nem látta őket, mióta egy ilyen verőfényes nyári napon otthagyta Rodostót. Mosolygó arccal, nagy, széles örömmel csaknem rájuk borult. — Adjon Isten, nagy uraimék! — robbant ki belőle. A szavak kirepültek ajkai közül, de már vissza is szerette volna szívni őket. És arcán a mosoly megfagyott Mert a három bujdosó kuruc csak ült ott, mozdulatlanul és eszébe sem jutott, hogy a köszönést viszonozza. Zay úr átható pillantást vetett feléje és szúrós tekintettel nézte egy darabig. Majd örökké sápadt, halvány arca hirtelen pirossá vált, tetőtől talpig végigmérte és fogai között csak ennyit sziszegett: — Renegát! És átnézett rajta, mint ahogy a levegőn keresztülnéz az ember. Ibrahim efendi körül forogni kezdett a világ. A kerek márványasztalkák, a magas támlájú padok, a skarlátszínű falak és az iromba, hosszú faasztal, amely mögött a szerbetdzsi álmos egykedvűséggel méregette a hűsítő italokat Azt sem tudta, hogyan került ki a boltból. Megálloit az utcán, szédülten hunyorgott a napfényben és agyában vadul kergették egymást a gondolatok. Hirtelen végigpergett előtte eddigi élete. Felrémlott a kolozsvári könyvnyomó műhely, az öreg Szenczi Kertész Ábrahám hajlott alakja s halála után, hogy megszűnt a műhely, a kenyértelenség sok keserves állomása, míg csak el nem érte a fejedelem seregét. Akkor a sok dicső harc emléke, egészen a szomorú majtényi síkságig. Azután a franciák és lengyelek országa, majd itt Gallipoli, a büjükderei szellős faházak, meg a még szellősebb sátrak a bejkoszi platánok alatt. És végül a gyászos passzarovici béke után egy tél Jenikejben, utána pedig öt esztendő abban a börtönné vált kis faluban, Rodostóban. A sok remény, színes álom, csalfa ábránd és mesevár, míg össze nem omlott, szét nem foszlott valamennyi és akkor abban a nagy reménytelenségben egy gondolat, amely behozta ide a városba, egyenesen a nagyvezír, Ibrahim pasa színe elé. Hát tehet-e arról, hogy nem tudott már tovább tétlenül élni? Hogy dolgozni, alkotni akart? S hogy ennek megvolt az ára? Hogy hitet s nevet kellett változtatnia és most városszerte Bászmádzsi (nyomdász) Ibráhim néven emlegetik? Állott az utcán , szivébe belenyilalt a fájdalom. Hirtelen vágy fogta el, vad, leküzdhetetlen vágy: visszarohanni a boltba, egyenesen Zayurékhoz, leborulni eléjük és kérve-kérni őket, fogadják vissza s vigyék haza magukkal a nagyságos fejedelem elárvult táborába- Ujjongó, könnyű szívvel indult meg, a küszöbön csaknem nekirohant a hodzsának. Száit efendi kifizette a limonádék árát és éppen lépett ki a boltból. Szemében még ott ült az a fénylő lobogó láng. És Ibráhim efendi megtorpant. Térde remegni kezdett, válla lekonyult. A verőfényes napsütésben a hodzsa balján esett fejjel megindult Kilidzs Ali pasa vasrácsos kőkerítéssel körülvett mecsetje felé ... Mindenki ismeri — mindenki ajánlja! S | ZEPHIR fflf REKORD ® ... II Ml I i aknás. i aknás I folytonégő kályhe | L. IRM szénre, kokszra fatüzelésre Ifi"""““ "ö| . _ _« Ars: 60 P-«L « . 1 A" 45-65 P'“' «3 A kiadási mintaraktár biw irat ■■ Hajós utca sarkán. * Vilmos császár-ut 39. II IS B9 RSK Jel. 124-610 és 124-711 A TENGERI HADERŐKRŐL Címre Ügyelni!árlap Ingyen kályha- és tűzhelygyár. B^tulajdonosok sajállitója .. ■■«■ii—mnni ........................................................ni----------------— A német angol háború, mert végeredményben arról van szó, a tengeren fog eldőlni. Azért, mert Anglia a tengeri zárlat segítségével reméli Németország kiéheztetését s igy háborús akaratának megtörését. Németország pedig az ellene irányuló háborúnak igazi mozgatóját, Angliát szigetországában csak tengeri haderejének elpusztítása után támadhatja meg és csak így remélheti Angliát békére kényszeríthetni. Érdekes lesz tehát a tengeri háború főbb harceszközének, a tengeri haderőnek ismertetése. A tengeri haderő általában három részre tagozódik: hadihajók különböző csoportjaira, kezelő legénységükkel, tengeri légierőkre és partraszállásra rendelt tengerész csapatokra. A hadihajók úszó tüzérütegállások. Sokszor 30 cm-es páncélzattal védett lövegeikkel, torpedóvetőikkel és vértezett gépházaikkal meg lőszerraktáraikkal maguk is nehezen sebezhetően, rendeltetésük ellenséges hasonló hadihajók, kikötők és parti ütegek megtámadása. Feladatuknak megfelelően, nagyság, fegyverzet és gyorsaság szerint különféle fajta hadihajókat különböztetünk meg. a) A csatahajók 22 ezertől 45 ezer tonna vízkiszorítással, lövegeik 40 cm. űrméretig. Ezek hordtávolsága 30 km-ig ér, gyorsaságuk 45 km. körül. Építésük átlag két évig tart és 150—200 millió pengőbe kerül. A csatahajók száma jellemzi a tengeri haderő nagyságát. Az angol haderő 15 csatahajóval kezdte a háborút. Ezek közül a németek állítása szerint egyet elsüllyesztettek (Royal Oak, 29 ezer tonna) és hármat harcképtelenné tettek (Hood 42 ezer tonna, Repulse 32 ezer tonna és egy ismeretlen). Az angol a világon a legerősebb, a csatahajók számát tekintve. Franciaországnak 11 van. A csatahajók feladata a tengeri csatában az ellenséges csatahajókat tüzérségükkelelsüllyeszteni, tehát támadni. b) A cirkálók vízkiszorítása 6 ezer tonnától 10 ezer tonnáig. Gyorsabbak, mert könnyebb a fegyverzetük és páncélzatuk. Ezért küzdőerejük is csekélyebb. Nem is a csatahajók megtámadása a főfeladatuk, hanem az ellenséges szállítmányok, kereskedelmi hajók elfogása, vagy elsüllyesztése. c) A torpedórombolók 3 ezer tonnán alul és még nagyobb gyorsasággal ellenséges torpedóhajókra és tengeralattjárókra 'vadásznak. d) torpedóhajók még kisebbek, gyorsaságuk 60 km. körül. Fegyverzetük már főleg torpedólövőcső. Veszélyes ellenfeleik a csatahajóknak, mert azokat gyorsan megközelítve, néhány torpedót kilőhetnek rájuk, mielőtt harcképtelenné tennék őket. e) a búvárhajók 250—500 tonnányi víz alatt járó torpedóhajó. Főbb harceszközük a torpedó, melyet félig merülve, a periszkópon át célozva lőnek ki 300—500 méter távolságból. f) újabban még külön légelhárító tüzérséggel felszerelt légvédelmi hajókat állítottak be egyes tengerészeteknél. Az úgynevezett zsebcirkálók elnevezés, melyről gyakran hallunk, 10 ezer tonnás gyorsjáratú és mégis igen nagy öblű tüzérséggel felszerelt cirkálókra vonatkozik. A tengeri légierőket ugyanúgy osztják fel, felderítő, bombázó és vadászalakulatokra, mint a szárazföldi erőket. A gyarmatokkal rendelkező államok, melyek tehát tengeren túlra is küldik hajóhadaikat, repülőgépanyahajókat is építenek, hogy a honi támpontoktól több ezer km. távolságra menő hajóhadnak ne kelljen nélkülöznie a repülőgépek felderítő és harci erejét. Egy-egy repülőgépanyahajó 22—24 ezer tonnás és 50—100-ig repülőgépet tud szállítani. Az angoloknak hét volt. Egyet, a Louisgeoust a németek elsüllyesztettek és egy másikat, az Arc Royalt állítólag megrongálták. A franciáknak három van. A németek és olaszok nem építettek ilyet. A legnagyobb tengeri hatalom évszázadok óta Anglia. Csatahajókban, amint láttuk, most is vezet. Már pedig a csatahajók száma a hajóhad erejének a kifejezője A többi hadihajók arányszáma a csatahajókhoz igazodik és kb. azonos minden államban. Példaképen álljon itt Franciaország tengeri hadereje, mellyel a mostani háborút megkezdte. Franciaországnak 11 csatahajója, 14 cirkálója, 3 repülőgép anyahajója, 110 tengeralattjárója, stb. van. (Repülőgépeinek száma 2600. Csak az első osztályú harcra használható) értendő.) A tengeri harc a felületen, a víz alatt és víz fölött folyik. A felületen a csatahajó a döntő harceszköz. A csatahajó képességei, nagyjában egyformák lévén a csatahajók száma, azaz harcbavethető tüzérségekre (hatása és hordtávolsága) dönti el a tengeri csatát. A tengeren sokkal inkább érvényesül ez a tényező, mint a szárazföldi harcban, mert itt védővonalak nincsenek és térhiány, vagy terepnehézség nem képeznek akadályt. A csatahajó, mint a tengeri csata királynője, meghatározott számú cirkáló, torpedóromboló egységek övezetében lép harcba. Cirkálókkal támadni túlerőben levő csatahajók ellen, szinte öngyilkosság. Ha tehát a vezetés nem hibázik és erőit szétforgácsolva nem teszi ki vereségnek, akkor a csatahajókban szegényebb félnek, mint pl. a németeknek harca a vízfelületen úgyszólván kilátástalan. Marad az a lehetőség, hogy tengeralattjárók és légierők feláldozásával megkísérlik az ellenség csatahajóit pusztítani, így az egyensúly helyreáll. Az egyensúlyhoz a mostani háborúban természetesen a francia erőknek a számításba vétele is szükséges. Az erősebb fél, azaz jelenleg az angol, mást nem tehet, minthogy honi kikötőiben, vagy támaszpontjaiban lesben áll és várja, hogy mikor üthet rajta a gyengébb ellenséges hadihajókon, ha azok kimerészkednek az általuk elzárt Keleti-tengerből. Közben minden erőfeszítésük odairányul, hogy a német egyensúly helyreállítására való törekvést meggátolják. Ez a kétoldali akció folyik most szemeink előtt gigászi méretekben. A német tengeri haderő az aknákkal jól elzárt Sgagerak- és Skategat-csatornák által védve, a Keleti-tengeren szabadon mozoghat, az Északi-tengeren azonban csak a víz alatti vagy légi támadó fegyvereivel, a búvárhajóival és légierőivel. Hogy a légierőknek sikerül-e 250, sőt 500 kilogramos bombáival csatahajókat elsüllyeszteni, azt eddig elméletileg tagadták a szakértők. Azért használják a matematikailag kiszámított 30 cm-es páncélt, mely akármilyen magasságból ráeső ilyen súlyú bombák ellen véd. Gyakorlatban eddig tényleg még nem süllyesztettek el repülők csatahajót, legfeljebb megrongálták. A búvárhajók ellenben vitathatatlanul igen veszélyesek a csatahajók elpusztítására. Vitéz Vajna Viktor RÓF KÁROLYI LÁSZLÓ URADALOM házhelyparcellázásai ÚJPESTEN: Villatelkek a Horthy Miklós-út környékén. Családi házak építésére alkalmas telkek Megyeri úton az O. F. B. házhelyek mellett. SZÁKOSPALOTÁN: Szilaspatak melletti terület családi házaknak. A telekárakat lényegesen csökkentettük és a törlesztési feltételeket könnyítettük. Telkek 100 négyzetöből felfelé, igen előnyös részletfizetések. Telkek telekkönyviig azonnal átírhatók. Minden irányú felvilágosítás GRÓF KÁROLYI LÁSZLÓ telekeladási hivatala: Újpest, József u. 38. d. e. 8—12, d. u. 3—1-ig. Telefon: 295—559.