Nemzeti Ujság, 1940. február (22. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-01 / 25. szám
FIAY:I rtLUAN ' Húszezer bombát dobtak eddig Finnországra időjárás S tt ■■ —1—~ n—-----------1* *,^« m \mmm~im wi— m-----------------^ PÚVÍS Várható iácjá• grófja egységre PÁS a ft Ö V e /* mi «■■«■■■ni mmuwnv jáSKA fliVttl fel ofrOTt ftezö húszon- fik 8SÍ® Ér \ Clákat ~ Mussonégy órára: M M iL« §I* H H nm?l® J Uni az olasz tőr-Soft helyen köd, | IgW ffl Jcl 11 11 i I I 111 W vényeket álreforhideg csökken, g gy ff H H 1 EB H Hfl .11V fü múlja fascista a keleti megyékit ” Hi ILmH Mm. JlfL Ejj&gmJLJy szellemben — fiben még igen ^ A japánok feltorevbjehüléshai XXII. évfolyam, 25. szám. + CSÜTÖRTÖK 4#Bud*?pest, 1940 február 1 totta* Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a Magyar Érdemrend nagykeresztjét kapta Koller Jenő, Győr város új polgármestere Dr. Knébel Miklós a belga Korona-rend parancsnoki keresztjét kapta Végh Sándor hegedűművész nagysikerű hangversenyt adott a finnek megsegítésére A balkáni államok nem hajlandók garantálni Románia határait Chamberlain beszéde Anglia háborús felkészültségéről és a semlegesség kérdéséről . Belgrádban sem várnak eredményt a balkáni értekezlettől Hitler kancellárnak, a Német Birodalom vezérének a beszéde nagy visszhangot keltett az egész európai sajtóban. Hitler beszéde nem volt ugyan külpolitikai szenzáció, pedig sokfelé annak várták. A Német Birodalom vezetője nem változtatta meg eddigi álláspontját semmiféle kérdésben sem, de nem ragadtatta magát olyan kijelentésekre sem, amelyekből a háború mai módszerének gyors megváltoztatására lehetett volna következtetni. Nem beszélt a semlegesekről sem, pedig éppen a semlegesek kérdése hetek óta napirenden volt és Churchill beszéde után Chamberlain is nyilatkozott erről a kérdésről. Nem mondott újat Németország és Olaszország, Németország és a Szovjet viszonyát illetően sem és a beszéd inkább arra szorítkozott, hogy szatirikus hangon vitatkozzék az ellenség vezetőivel a német nép számára. Ennek ellenére érdekes megfigyelni, hogy a nemzetközi sajtó hogyan reagált a beszédre. Az olasz lapok első oldalon közölték a kancellár beszédét. A lapok általában azt tartották Hitler kancellár legfontosabb megállapításának, hogy Németország új hatalmas fegyverkezési programot valósított meg és felkészült a háború második szakaszára. A berlini tudósítók hangsúlyozzák Hitler beszédének azt a részét is, amely a változatlanul fennálló német-olasz barátságot méltatta. A Corriere della Sera is ezt a vonatkozást emeli ki. A lap szerint Hitler Adolf legreálisabb és leghatásosabb beszéde volt a mostani, a nemzeti szocialista forradalom győzelme óta. A Popolo d’Italia ezzel a címmel közölte Hitler beszédét: „Németország nem aludt, *Franciaország és Anglia megkapják a háborút, amelyet olyan nagyon akartak." * Angol politikai körök abban látják Hitler beszédének legfontosabb megállapítását, hogy a vezérkancellár bejelentette a háború második szakaszának megkezdését. Hogy ez miben áll majd, az még nem egészen világos — mondják Londonban —, abból a körülményből azonban, hogy a kancellár szükségesnek találta figyelmeztetni az ausztriai csapatok harckészségére, arra következtetnek, hogy belátható időn belül nagy német offenzíva indul meg a nyugati fronton. Fontosnak tartják azt a kijelentést is, hogy Németország továbbra is igazságtalannak tekinti a gyarmati birtokállomány mai megoszlását. Az angol lapok kihangsúlyozzák, hogy a Franciaország ellen intézett támadás azt bizonyítja, hogy nem váltak be a német diplomáciának azok a reményei, hogy szétválaszthatják Angliát és Franciaországot. * Párisban félhivatalos kommentár jelent meg Hitler kancellár beszédéről. Ez a kommentár a német propaganda untig ismert eszközeinek nevezi azokat az érveket, amelyekkel Hitler a lengyel hadjáratot igazolta és különösen azt emeli ki: a beszéd bizonysága szerint Németország belátta, hogy Franciaországot nem lehet elválasztani Angliától. Lényegében főleg külföldi kommentárokat közöl a sajtó és rámutat arra, hogy a totális háború lehetősége talán már nincsen messze. A Nemzeti Újság zürichi tudósítójának jelentése szerint a francia lapok arra mutatnak rá, hogy a beszéd kísérlet volt arra, hogy Olaszországot sorompóba állítsa a szegény állandóknak a gazdag államok ellen vívott háborújában. A francia lapok szerint Hitler kancellár a beszéd gerincének szánta a háború ilyen beállítását, ami viszont az ottani sajtó szerint ellenkezik Hitlernek azzal a másik állításával, hogy a szövetségesek voltak azok, akik megindították a háborút Németország megsemmisítése céljából. A német birodalmi sajtó természetszerűleg vezető helyen foglalkozik Hitler kancellár történelmi beszédével. A lapok címfeliratai ilyenek: Általános leszámolás a plutokratákkal! A Führer békecéljai — jogunk egyöntetű érvényesítése. A Völkischer Beobachter, a párt hivatalos lapja, ezt írja: Jogaink érvényesítése nélkül nincs megegyezés. A német nép tiszta helyzetet akar teremteni, hogy ez a jogáért való harc semmi körülmények között se ismétlődhessék meg néhány éven belül. A Führer beszédének minden szavát áthatotta a német védelem sziklaszilárd tudata. A Berliner Lokalanzeiger szerint a Führer világpolitkai jelentőségében jellemezte a német harcot, amikor az ellenségeskedést a népek szociális küzdelmének mondotta- A Hamburger Fremdenblatt szerint ez a harc nem tűr egyezkedést. A birodalom és a nyugati hatalmak közötti megegyezés a jövőben csak akkor látszik lehetségesnek, ha a német nép jogainak minden tekintetben elégtételt szolgáltatnak. Ez a célkitűzés azonos a lap szerint az európai békével, mert a birodalom leverése és feldarabolása volt tulajdonképpen minden háború célja, amelyet a nyugati hatalmak a multiban felidéztek Európában. ♦ A román olaj kérdése még mindig foglalkoztatja az angol sajtót A Telegrafo londoni tudósítója szerint a Curentul cikkeit, amelyeket kivonatban bemutattunk, még a Times is megbélyegzi. Londonban egyébként elismerik, hogy a német diplomácia bizonyos fokig tért nyert a Balkánon, de a font sterling mégis csak font sterling, vagyis a szövetségesek készpénzzel tudnak fizetni, míg Németország csak árut tud ellenértékként adni. Ez az angolok szerint olyan érv, amelyet Bukarest sem tud figyelmen kívül hagyni. Erre vonatkozóan egyébként a Curentusban eléggé nyílt célzások voltak, amikor szinte felhívták Angliát arra, hogy fizessen és akkor kap olajat. A Balkán-konferenciáról szólva, érdekesnek tartjuk két német lapnak, a Berliner Börsenzeitungnak és a Völkischer Beobachternek némely megjegyzését közölni. A Berliner Börsenzeitung szerint a balkáni egyezmény jelentősége ugyanabból a forrásból ered, mint az elavult kisantanté, nevezetesen a revízióellenes törekvésből. Ez a jelentőség lényegesen csökkent. Ma már a leglassúbb gondolkozásnak is rájöttek — folytatja a lap — hogy ez a gyakran felidézett veszély csak képzeletszegény kérődző propagandisták szánalmas szüleménye. (!) A Szovjetnek a Kárpátokon át Délkelet-Európába való betörése a szovjet kijelentések után minden jelentőség nélkül való. A délkeleteurópai szovjet veszély felidézése ma csak ötletszegény írkászok foglalkozása. A Balkán-értekezlettől senki sem vár falrengető politikai eredményeket. A Völkischer Beobachter szerint Németországnak természetes érdeke, hogy a balkáni államok ne exponálják magukat idegen érdekekért Németországgal szemben. * Olasz beavatott körökben az NST római tudósítása szerint úgy foglalják öszsze aOlaszország■ álláspontját a balkáni kérdésben, hogy a Balkán-szövetség nagyjában és egészében megértéssel viseltetik Olaszország balkáni törekvései iránt. Vonatkozik ez elsősorban a magyar-román és a bulgár-román kapcsolatokra. Azt is meg lehet állapítani, hogy Törökország a maga részéről szintén elismeri és méltányolja a balkáni béke fenntartására irányuló olasz törekvéseket. Bukaresti értesülés szerint a belgrádi konferencia elnöke nem Szaracsoglu török külügyminiszter lesz, hanem Gafencu román külügyminiszter. A Balkán-államok nem akarták, hogy a török külügyminiszter elnököljön, tekintettel arra, hogy Törökország szorost szövetségbe lépett a nyugati nagyhatalmakkal, így nem lehetett volna eléggé hangsúlyozni a balkáni blokk semleges jellegét. * Érdemesnek tartjuk még feljegyezni, hogy a szovjet-japán vegyesbizottság, amely már hetek óta tárgyal Mandzsukulu és Szovjet-Mongólia határának pontos megállapításán, szerdán befejezte tárgyalásait és pedig — eredménytelenül. Ez bizonyos meglepetést keltett Japánban, mert hiszen a két kormány között (éppen Togo moszkvai japán nagykövet megbeszélései nyomán) elvi megállapodást is kötött a határ tekintetében. Az a benyomás, mintha a Szovjet igyekezne felhasználni a japán-amerikai gazdasági helyzet feszültségét. * Negyvenezer brit repülőt képeznek ki Kanadában London, január 31. (Havas.) Chamberlain miniszterelnök a Westeind-szállóban tiszteletére adott villásreggelin beszédet mondott. Hangsúlyozta az áldozatok szükségességét és rámutatott arra, hogy az áldozatok ellen emelt panaszok és kifogások sok esetben igen természetesek ugyan, de nem szabad túlzásba vinni a nyilvános vitákat e téren. Igen helytelen lenne, ha a nagyközönségen úrrá lenne a rossz hangulat, vagy a levertség, hiszen a tények nemcsak azt mutatják, hogy milyen nagyszabású erőfeszítés folyik,de ugyanakkor azt bizonyítják, hogy máris kitűnő eredményeket értek el. — A jelen pillanatban — folytatta a miniszterelnök — Angliában és Franciaország területén, valamint Indiában és a többi tengerentúli birtokon, a birodalmi közlekedés szempontjából életfontosságú útvonalak mentén több mint ötnegyedmillió emberünk áll fegyverben. A haditengerészetre áttérve, Chamberlain megállapította, hogy a haditengerészet most is, mint az angol történelem Lapunk mai száma 10 fillér