Nemzeti Ujság, 1940. június (22. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-01 / 122. szám

Diplomáciai harc a Földközi-tenger köröl Róma, május 31. a Nemzeti Újság római szerkeszt­ősé­gének telefonjelentése.) A flandriai harc­téri események és a földközi-tengeri helyzet közötti összefüggés mind nyil­vánvalóbbá válik azokban a hírekben, amelyek az olasz fővárosba érkeznek Törökországból és Egyiptomból. Különö­sen áll ez a törökországi helyzetre. Tö­rökország több izben és most is kijelen­tette, hogy a szövetségesekhez nem kötik okvetlen beavatkozási kötelezettségek, csak akkor, ha saját érdekei meg volná­nak sértve és ha támadás érné. A hogy a szövetségesek nyugati sikertelensége nyilvánvaló, Törökországban mind több és több hangot lehet hallani arról, hogy Anglia és Franciaország oldalán való elvérzés egyáltalán nem felel meg a tö­rök érdekeknek. Ebben az esetben, mint egyes hírek mondják, a Földközi-trt­nger nyugati részén történő olasz kezdemé­nyezést Törökország nem tekintené olyannak, mint ami érdekei ellen irá­nyul és így nem volna arra kötelezhető, hogy a szövetségesek oldalán beavatkoz­zon. A Balkánon nem várható momentán változás, mint azt már jeleztük. A Bal­kán-szövetség gazdasági konferenciájá­nak nem tulajdonítanak olyan nagy je­lentőséget, mint maguk a balkáni álla­mok, hiszen a Balkán és a Dunavölgye legnagyobb vásárlója Németország és ez meghatározza állásfoglalásukat. Nincs azonban kizárva, hogy Törökország ré­széről igen érdekes kísérletek történnek a Szovjettel kapcsolatban, abban az irányban, vájjon fikszírozni lehetne-e már most, mi volna a Szovjet állásfog­lalása földközi-tengeri háború esetén! Anglia és Franciaország a legutóbbi időben folytatta hallatlanul nagy erőfe­szítéseit, hogy Olaszországgal megegye­zést kössön. Ezek a kísérletek azonban a legteljeseb visszautasításra találtak. A. A korzikai kérdés végleges rendezése Róma, május 31. A Lavoro Fascista a korzikai kérdés­ről közöl igen határozott hangú vezér­cikket. Korzika olasz jellegét tagadni — írja — egyértelmű volna Szardínia és Elba olasz jellegének tagadásával. A korzikai kérdést a mostani háború vé­gén, amelynek totális revízióra kell ve­­zetnie, gyökeresen és véglegesen meg kell oldani. 1765-ban, amikor Francia­­ország megszállta Korzikát, Choiseul francia miniszter az erősebb jogára hi­vatkozott. Most, 173 év múltán ismét az erősebb jogának kell érvényesülnie, egy­úttal azonban szoros összhangban a népek és nemzetek jogával. Málta szigetén tovább folynak a le­tartóztatások. Az összes iskolákat azon­­nali hatállyal bezárták. A belgrádi Vreme római tudósítójának értesülése szerint Mussolini csütörtökön váratla­nul repülőgépen elhagyta Rómát és, hír szerint, valamelyik olasz katonai központba repült, a francia határra, vagy a Földközi-tenger más pontja felé. A lap szerint Si Percy Lorrain római angol nagykövet azt a kérdést intézte Ciano grófhoz: Van-e egyálta­lán értelme, hogy Rómában maradjon, vagy pedig, amíg a kedélyek lecsilla­podnak, térjen vissza Londonba. Az angol-olasz tárgyalásokat, amelyek a minap megszakadtak, valószínűleg nem folytatják. A spanyol sajtó szembefordul azzal a felfogással, hogy Spanyolországnak semmi köze a mostani háborúhoz. Az Alcazar így ír: Új korszak virrad fel Európában és Spanyolország a legna­gyobb mértékben érdekelve van az ese­ményekben. Az Arriba, a spanyol falange lapja hangoztatja, hogy Spa­nyolország Gibraltárt akarja, nem más számára, hanem saját magának, hogy a gibraltári­­sziklahegyen spanyol lobogó lengjen. Német lapok Magyarország és Jugoszlávia viszonyáról Bécs, május 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Wiener Neueste Nachrichten csütörtökön dél­után megjelent számában cikket közöl Jugoszlávia és Magyarország fokozott közeledéséről. A cikk a következőket ál­lapítja meg: A viszony javítására irányuló kölcsö­nös törekvés mind Jugoszláviában, mind Magyarországon már évekre nyúlik vissza, eredményt azonban nem mutat­hatott fel addig, amíg a kisantant még vegetált. Mikor ez dicstelenül kimúlt, Jugoszlávia szabad kezet kapott és lehe­tősége nyílt arra, hogy kapcsolatainak szorosabbá tételével Magyarországgal szemben békeövezetének utolsó falát is felállítsa. Körülbelül egy év óta egyre inkább erősödnek a baráti kötelékek a két ország között, mégpedig mind a Belgrád—Budapest, mind a Budapest-­­Zdr­rdb-vonalon. Politikai szempontból a magyar-jugoszláv jószomszédi viszony mindenekelőtt kölcsönös közvetítésekben éreztette kedvező hatását Magyar­­országnak a tengellyel és Jugo­szláviának Romániával való kapcsolata alapján. Közismert, hogy Jugoszlávia közvetlenül a háború kitörése után nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy Magyaror­szág és Románia között enyhüljön a fe­szültség. Ez az enyhülés eddig tartós­nak is bizonyult és nemrégiben sikerült Belgrádban román indítványra békét biztosító megállapodásokat létrehozni Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Bulgária között a dunai hajózás zavar­talan fentartása érdekében. Jóllehet éppen a legutóbbi hetek folya­mán ismételt hivatalos látogatásokban is kifejezésre jutott Jugoszlávia és Ma­gyarország egyre fokozódó közeledése, még jó darab itt van hátra a mindkét részről kívánatos­­ szerződésszerű célig. A két­­sínpár, amelyen a teljes jószom­szédi viszony elérésén fáradoznak..­ a gazdasági és a kulturális élet. A Berliner Börsenzeitung „Hadgyakor­latok Magyarországon“ címmel ezeket írja: Két hadtestnek és további két had­test egyes részeinek, valamint a gépe­sített osztagoknak Magyarországon az utóbbi napokban végrehajtott gyakorlat­­szerű behívását rendben lebonyolították. Minthogy Magyarország két év óta ismét véderőjogainak birtokában van és az ország közben területileg is megnagyob­bodott, természetes, hogy a csapatok száma valamivel nagyobb, mint korábbi hadgyakorlatoknál. A síkság és a hegy­vidék csapatait cserélik egymással, hogy kölcsönösen megfelelő terepismereteket szerezzenek. Páris, május 31. Illetékes francia körökben óvatosan fogadják a balkáni tárgyalásokról érkező és nehezen ellenőrizhető híreket, de le­hetségesnek tartják, hogy Magyaror­szág központi fekvésénél fogva balkáni bonyodalmak esetén az események köz­pontjába kerülhet. A francia diplomá­ciai és politikai körökben egyébként ma is osztatlan elismeréssel emlékeznek meg arról a nyugalomról, amellyel a magyar kormány és a magyar közvélemény fog­lal állást a nagy világeseményekkel . — Sok és főleg zsíros étel elfogyasztása után igyék legkésőbb másnap reggel éhgyo­morra egy pohár természetes „Ferenc József“ keserüvizet, mert ez a gyomrot és a beleket­­­laposan kitisztítja s az anyagcsere és az tem­észtés további folyamatát hathatósan elő­­«Kitditi?. Kérdő®» meg orvosát! szemközt. A Temps budapesti tudósítója helyzetképet nyújt Magyarországról. A magyar közvélemény álláspontja a há­ború kezdete óta úgyszólván nem válto­zott — írja a Temps tudósítása. — Úgy látszik, hogy a magyarok nagy többsége mindaddig távol akarja magát tartani a háborútól, amíg arra lehetőség nyílik. De meg kell írnunk azt is — folytatja a tudósító —, hogy egyesek úgy vélik, hogy Magyarország területi követelései csak akkor teljesülhetnek, ha az ország tevékenyen támogatja Németországot. A kormánylapok az eseményekről helyes képeket adnak. A magyar rádió a Ber­linből eredő hírek mellett helyt ad a pá­risi és londoni híreknek is. (MTI) Tüntetés volt Belgrádban a szovjet kiküldöttek mellett Belgrád, május 31. A kereskedelmi és hajózási egyez­mény becikkelyezési okmányainak ki­cserélése és a pótjegyzőkönyv aláírása céljából Jugoszláviába kiküldött szov­jet bizottság megérkezett Belgrádba. Pénteken délben a belgrádi külügymi­nisztériumban megtörtént a Moszkvá­ban aláírt szovjet-jugoszláv szerződés megerősítő okmányainak kicserélése. A szovjet követ Belgrádba való meg­érkezését felelőtlen egyének tüntetésre használták fel. Már jóval a megérkezés előtt röpcédulákat osztogattak, amelye­ken felhívták az embereket, hogy jelen­jenek meg a pályaudvaron a szovjet követ üdvözlésére. Mintegy ötezer fiatal­ember —­­részben munkások — gyűlt össze a pályaudvar körül. A rendőrség hamarosan megtisztította az utcákat a tüntetőktől, fegyverhasználatra azon­ban nem került sor. Belgrád, május 31. A német jugoszláv gazdasági tárgya­lások, amelyek még május 7-én kezdőd­tek meg Belgrádban, pénteken véget értek és aláírták a zárójegyzőkönyvet. A tárgyalások eredményeképpen a két ország között kereskedelmi és fizetési pótegyezmény jött létre. (NST) 1 NEMZETI ÚJSÁG 3 1940 június 1. Szombat LEICA felvétel a tavasz, nyár, ősz, tél ,szép­ségeiről és utazási élményekről Észak- Afrikától a Sarkvidékig FŐVÁROSI VIGADÓ május 30-án, csütörtökön 1 ,8 órakor és megismételve május 31-én, pénteken 1­,8 órakor június 2-án, vasárnap d. e. 11 órakor június 4-én kedden 0, 8 órakor Előadó: BENSER WALTER a wetzlári Len­z-Művek színspecialistája Meghívók a fotószaküzletekben kaphatók. — Belépés díjtalan. Mussolini vidéki birtokára vonult vissza Bukarest, május 31. A Semnalul zürichi jelentése szerint Mussolini vidéki birtokára utazott. Ezzel kapcsolatban utalnak arra, hogy valahányszor a D­u­c­e nagy elhatározások előtt áll, előbb néhány napig visszavonul vidéki birtokára, hogy elhatározása felől elmélkedjék. (Bud. Tud.) Korrekt álláspont a magyar-szovjet viszonyban Genf, május 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Neue Zürcher Zeitung budapesti levelezője a Magyarország és a Szovjet közötti vi­szonyról azt írja, hogy Budapesten sem­mit sem­ tudnak a balkáni sajtónak ar­ról a híréről, amely szerint a Szovjet nyilatkozatot tett Magyarország semle­gességének tiszteletben tartásáról­. Utal­nak arra, hogy a legcsekélyebb alkalom sincs ilyen nyilatkozattételre, mert a Szovjetunió a rendes kapcsolatok helyre­állítása óta korrekt álláspontra helyez­kedett Magyarország irányában. Moszkvai nagykövet lesz Sir Stafford Cripps van annak, hogy az angol-szovjet keres­kedelmi tárgyalások folytatására miért éppen Sir Stafford Crippset küldték ki Londonból Moszkvába és miért kap a tárgyalások tartamára nagyköveti ran­got és címet. Sir Stafford Cripps, aki először lord Parmour táborához tarto­zott, később a munkáspárt kötelékébe lépett. A második Macdonald-kormány tagja volt és a párt baloldalához számí­tott. Amikor 1939 májusában azt aján­lotta, hogy minden országban kezdjenek propagandát olyan védőfront megalko­tására, amelyben a liberális polgári pártoktól kezdve a kommunistákig min­den baloldali politikai csoport benne van (népfront), kétmilliószázezer szava­zattal 402.000 szavazat ellenében kizárták a munkáspártból. Sir Stafford Cripps tehát rokonszenves múltra támaszkodha­­tik a Szovjet szempontjából a gazdasági eszmecseréknél. Különben arról is híres, hogy Anglia legtöbbet kereső ügyvédje, ezenkívül birtokán birkatenyésztéssel, vegyészeti tudományokkal és műbútor­­asztalossággal is foglalkozik. Most nagy­követi rangot és crmet kap. Anglia moszkvai nagykövete. Leeds több mint öt hónap óta betegszabadsá­gon van Londonban. Amikor a kereske­delmi tárgyalások lefolytatására Mosz­kvába kellett volna utaznia, több oldal­ról az az álláspont merült fel, hogy helyette elsővonalbeli politikai tényezőt küldjenek Moszkvába, mert hátrányos volna az angol-francia-szovjet tárgyalá­sok szempontjából és a formákra na­gyon érzékeny szovjetorosz kormány is zokon venné, ha nem elsővonalbeli té­nyezőt vagy minisztert küldenének ki Moszkvá­ba, hanem ilyen helyett máso­dik vonalbeli személy utazna ki. Sokan Lloyd Georgera gondoltak, aki ma is legjobb barátja Majszkinak, a londoni szovjetkövetnek. Lloyd George ambicio­nálta is a megbízatást, de a kormány választása végül mégis csak Sir Stafford Crippsre esett. A Kreml azonban, ha, a személy ellen nem is emelt kifogást, figyelmeztette az angol kormányt, hogy nem szívesen tárgyal alkalmi megbízot­takkal. Ha az angol kormány súlyt he­lyez a kereskedelmi egyezmény letár­­gyalására, egy nagykövet útján bonyo­lítsa le a szükséges megbeszéléseket —* * üzente a Kreml, A múlt tapasztalatai, Paris, május 31. (A Nemzeti Újság párisi munkatársá­nak telefonjelentése.) Érdekes háttere Ezt a vonalat, amelyet a szövetségesek a flandriai tengerparton még tartanak, a „La Coruna“ vonalnak keresztelték el. Az elkeresztelés az ibériai félszigeten 1898-ban folyó háborúval áll összefüggésben. Az angol csapatok Sir John Moore parancsnoksága alatt Corunánál hajtottak végre egy híres visszavonulást. Sir Joh­n Moore megsebesült az utóvédharcok során, amelyek lefolytatásával lehe­tővé vált, hogy hadserege hajóra szállhasson.

Next